Székely Lapok, 1899. október (39. évfolyam, 79-87. szám)

1899-10-01 / 79. szám

Marosvásárhely, 1899. október hó 1. Székely Lapok, és az elnök mind ama véleményüknek ad­tak kifejezést, hogy a székelyföldi iparfej­lesztő bizottságok jelen szervezetükben nem felelnek meg feladatuknak és módok­ról kell gondoskodni, hogy gyakorlatias tevékenységgel szép hivatásukat betölthes­sék, a­minek egyik módja lenne az ipar­kamarával való összeköttetés. Az elnökség ez ügyben fölterjesztést intéz a miniszer­­hez. Köszönettel vette a kamara, hogy Hegedűs miniszter Székelyudvarhelyt a nyá­ron tanfolyamot tartott fenn köröndi agyag háziiparosok számára s megkérdezi ottani kültagjait, hogy a tanfolyamon a háziipa­rosok mennyire haladtak s miként értéke­sítik tanulmányaikat a gyakorlatban. Úgy­szintén helyeslőleg vette tudomásul a gyű­lés az elnökség ama jelentését, hogy Maros­­vásárhelyen szabászati tanfolyam létesítését javasolta a kormánynak. Pártolta a kamara Uzon község új hely­pénz díjszabályzatának, valamint Székely- Keresztur községnek úszó vásár engedé­lyezése iránti kérelmüket. A m­ kir. honvédség részére jövő évben szállítandó 20.000 párnyi lábbeli szükség­letére 6 alkalmi szövetkezet 363 taggal összesen 27,030 pár szállítására ajánlko­zott vagyis ez egy kamara kerületéből jó­val többen mint a­mennyit az egész ország­nak juttatnak. Az ajánlatok fölterjesztettek a minisz­terhez. A közös hadsereg részére szüksé­gelt ruhaneműek szállításánál meghatáro­zott azon változást, hogy a pályázatok a kamarák utján terjesztetnek föl s a munkát szakbizottság véleményének meghallgatá­sával a magyar kereskedelemügyi minister osztja föl, a kamara megelégedéssel fo­gadta. Az 1900. évi költségelőirányzatot 10,900 frt bevételben és 10,830 frt kiadás­ban állapíttatott meg. Sz. Szakáts Péter jelentette, hogy a Marosvásárhelyt tervezett fonógyár telkét a város kiküldöttjével megszemlélték, a tavaszszal kibocsátott részvény aláírási ívek október 15-ére bekérettek. Jelentette továbbá, hogy Lipa és Sadler első egeri szaru- és csontám gyáros Csehországból, továbbá Babos Elek kötszövő gyáros Sze­gedről a székelyföldön gyárakat szándé­koznak felállítani. A kamara a csont- és szaru áru gyárt Marosvásárhelyre, a köt­­szövő gyárat Székely-Udvarhelyen javasolja fölállítani. Örömmel csatlakozott a kamara a te­mesvári kamarának a hazai ipar pártolása érdekében indított akc­iójához, dr. Gidófalvy István kolozsvári kir. közjegyző kamarai levelező tag fölhívását az országos köz­ponttal kapcsolatos ipari szövetkezetek lé­tesítése tárgyában a kamara magáévá tette. A megyei ipartanácsokba beválasztanak: Háromszék megyébe Czimbalmos Ferencz és Ferencz Lajos rendes, Török Sándor és Nagy Elek póttagoknak. Marosvásárhelyre Szabó István és Andrássy Imre rendes,­­ László Samu és Kézér Károly póttagok-­­­nak. Marostorda megyébe Kapusi Dániel­­ és Urmánczy János rendes, Wermescher­­ János Grosz és Simonfi József póttagok-­­ nak. Csikmegyébe Deér Venczel és Nagy­­ Gyula rendes, Tamás József és Urmánczy Vertán póttagoknak. Udvarhelymegyébe Ug­ ,­ron Gábor és Gaál János rendes, Fazekas József és Lengyel László póttagoknak.­­ A magyar textil­gyárosok országos kongresszusára a kamara képviseletében Borszéky Soma levelező tag és Sz. Szakáts Péter titkár küldetnek ki. A kamara leve­lező tagjaivá egyhangú lelkesedéssel meg­választottak : Örley János ,iparfelügyelő, dr. Fenyvessy Soma és dr. Sebess Dénes­­ Örömmel üdvözölte a kamara Hegedűs­­ Sándor miniszternek ama rendeletét is, melyet a városi és vármegyei törvényha­­­­tóságokhoz intézett szükségleteinek a hazai­­ ipartermékeiből kötelező beszerzése tár­gyában. Tauszik­ B. Hugó elnök indítványára a gyűlés lelkesedéssel elhatározta, hogy He­gedűs Sándor minisztert a székelyföld meg­látogatására vonatkozólag tett a lapokban is közölt ígéretének beváltására köziratilag kérni fogja és fölajánlja ez alkalomra őnagyméltóságának szolgálatait. Az őszi elhelyezés alkalmával különböző mesterségek tanulására beosztatott össze­sen 106 székely fiú. Ezek között van maros­­tordamegyei 32, csikmegyei 30, háromszék­­megyei 19, udvarhelymegyei 6 és torda­­aranyosmegyei 19. A marosvásárhelyi ipari szakiskolába ezeken kívü­l ösztöndíjjal 4, az udvarhelyibe pedig 2 székely fiút íratott be. A székely ipar­alap a múlt ülés óta 213 frt 95 krral gyarapodván, 2246 frt 58 krra emelkedett. A kolozsvári országos ipari kongresszusra a kamara Szabó István alelnököt és két titkárát küldötte ki. Nem pártolta a kamara a brassói kama­rának az útlevél kiadás gyorsítása és könnyítése iránti javaslatát, mert a székely kamara a veszedelmes székely kivándorlás meggátlását épen az útlevelek még szigo­rúbb megszólításától reméli,­tam s mindezeket öcsém meglepődve nézte , és hallgatta. — Hát mi bajod tulajdonképpen ? — kérdezte végre. — Megyek! — kiáltottam. Várj kapsz 5 forintot... érted ?! kapsz ! És az öcsém ott állt, amíg felöltöztem. Egy fél óra múlva a bálteremben voltunk mind a ketten.­­ * * * Az utón szótlanul hallgattunk. Mikor a terembe beérkeztünk azt mondta öcsém: — Nem értem az egészet. Add ide az 5 forintot! Bántam is én, érti vagy nem érti. Ér­tettem én. — Most vagy soha! — gondoltam ma­gamban. Öcsém ott hagy, én egyedül ma­radtam. Izgatott vagyok rendkívül, érzem, hogy a vér összegyűl az arczomba, hát aztán mikor Annuskát megpillantottam a mamája mellett egy sarokban. Az egész terem mintha körtánczot járt volna velem. Végre nagy nehezen magamhoz jöttem. A terembe... de nem folytatom, mert ha­rangoznak az első négyesre. — Most, most! — biztatattam magamat — ne hadj el oh Isten ! Szedd össze minden­­ erődet és... beszélj vele, mert csúful ott hagy téged, szegény diurnista! Megigazítottam a nyakkendőmet, letöröl­tem a czipőmet a zsebkendőmmel és egy nagy lélegzetet vettem. Már ott vagyok és meghajtom magam. — Szabad kérnem az első négyesre ? Lesütötte a fejét és úgy felelt. — Köszönöm van már. — Talán akkor a másodikra? ... — Köszönöm mindegyikre van. Valaki a hátam mögött szemtelen han­gon csak úgy félválról odaszól: — Kérem ... Meg se várja a feleletet, hanem karon fogja. Nekem pedig odaveti vigyorogva: — Hát nem tánczolsz Sándor ? ... Ez a valaki az öcsém volt. * * * Most már méltóztassanak elhinni, hogy igenis öcsém vetett véget az én boldogsá­gomnak. De ha találkoznék önök között olyan ember, aki most is az ellenkezőjét állítaná, azt már becsületemre mondom, ki­kérem magamnak. Orosz­lány. 3-ik oldal. T­anügy. Tanító gyűlés. Pénteken tartotta meg a marostorda megyei általános tanítói tes­tület központi köre rendes őszi gyűlését. Valami nem rendszerű érdeklődés mutat­kozott a gyűlés iránt, a­mi abból tűnt­ ki, hogy a központi körhöz tartozók feltűnő nagy számban vettek részt. A gyűlés előtt Fülöp Samu közs. isk. tanító tartott minta tanítást a nap útjáról. A kiváló szakértelemmel és nagy alapos­sággal (a­mi azért nem ártott az alapos­ságnak) megtartott előadás egyike volt a legszebb gyakorlati tanításoknak, melylyel azonkívül, hogy a czél eredményesen el lett érve, a hallgatóság is teljes elismeré­sét nyilvánította ki felette. A gyűlés 10 órakor vette kezdetét Hard­y János közs. isk. igazgató megnyitó beszé­dével. Beszédében szól az egyesületi mun­kásság lanyhaságáról, a tagoknak az egye­sületi élet iránt nem érdeklődéséről. Majd lelkes szavakban buzdítja a kört a kitartó szorgalmas munkásságra és az összhang­­zatos működésre, rámutatva az ily módon elérhető eredményekre. A második pontban Máthé József közs­­iskolai tanító tartott felolvasást a „tanítói állás biztosítása“ czímmel. Az életből vett példákkal bizonyítgatta a tanítói állásnak a társadalomban való védetlen helyzetét. Felsorolta azon nagy hangzású neveket: „állam alapjai, nemzet apostolai“ stb, me­lyeket mind híres nagy emberek ragasz­tottak a tanítókra, de azért a tanító exis­­tenciájának megvédésével nem gondoltak s a tanitónak szükség esetén egyik sem volt támogatója. Helyes és czélszerű­ ajánlato­kat terjesztett elő a tanítói állás biztosí­tására, melyet a gyűlés örömmel magáévá tett s ebben a tárgyban az akciót megin­dítani elhatározta. A felolvasást lelkes éljenekkel és tapsokkal jutalmazta meg a hallgatóság. Azután Szentgyörgyi Dénes közs.­isk. tanító tartott felolvasást a fantomimikai előgyakorlatokról, melylyel a Czukrász Róza-féle új­­rvaolvasási módszert ismer­tette. A közönség kiváncsi érdeklődéssel hallgatta sok derültség között végig az igen ügyes előadásban megtartott új mód- s szer ismertetését.

Next