Székely Lapok, 1901. április (41. évfolyam, 28-35. szám)

1901-04-04 / 28. szám

Marosvásárhely, 1901. április hó 4. XXXI. évfolyam Megjelenik: Csütörtökön és Vasárnap. Szerkesztőség: ev. ref. kell. nyomda (Benkő L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Szerkesztőségi telefon­szám 137. £­. szám. Is O IL 1 IV IK AI la A. I*. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Dr. Szász Károly Előfizetés : egy évre 12 kor. félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 korona. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Kiadóhivatal­ telefon­szám 161. Előfzítőinket szívesen kérjük az előfizetések megújítására, a hátra­lékosainkat a hátralékok törleszté­sére. A székely ipar­fejlesztés. I. Egy század volt szükséges ahoz, hogy végre valahára napirendre ke­rüljön. A hazának más vidékei sze­rencsésebbek voltak a Székelyföldnél, mert azok kisebb bajok miatt is, mint a­milyennel itt küzdenek, kormány­­biztosokat kaptak. Hála néhány lelkes hazafinak, ma már komolyan foglalkoznak, úgy a közvélemény, mint az arra hivatott tényezők a többé nem leplezhető „székelykérdéssel “ Mi a segítséget vár­tuk a központtól és vádoltuk közöm­bösségei, részvétlenséggel ügyünk iránt, míg ottan arról panaszkodtak, hogy mi nézzük pusztulásunkat. Nem szé­­lem feszegetni, hogy hol volt a mu­lasztás, hanem örömmel konstatálom, hogy jelenben úgy itthon, mint a központban meg van az érdeklődés a székely ügyek iránt s ha kölcsönös jóakarattal munkálnak, a kívánt jó eredmény nem maradhat el: a szé­­kelység megerősítése és megtartása úgy itthon, mint az idegenben. A székely kérdés, a kivándorlással kapcsolatban már több nagytekintélyű egyesület programmjába ott található. Az Országos Gazdasági Egyesület, a Magyar Közgazdasági Társaság, a Ma­gyar Földrajzi Társaság, az Országos Nemzeti Szövetség nemcsak kimon­dotta­n felvette programmjában ügyün­ket, hanem ez irányban szép mun­kásságot is fejtett ki. Nem mulaszt­hatom el ez alkalommal is felemlíteni ügyünk lelkes bajnokának nevét, ki iránt m­i, székelyek, ügyünk felkarolá­sáért is nagy elismeréssel tartozunk, s ez Balázs Árpád kir. tanácsos, a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója. Elismerés illeti meg első­sorban a kereskedelmi kormány fejét, dr. He­gedűs Sándor minisztert, ki oly mérv­ben karolta fel a székely ügyet, mint azt a miniszter azelőtt soha sem tette. Midőn a múlt évben meglátogatta a székelyföldet és személyesen győző­dött meg az itteni mostoha közgazda­­sági viszonyokról, ezeknek javítását nemcsak kilátásba helyezte, hanem ígéretét komolyan beváltani is akar­ván, megbízta a székely kamarát, hogy utaztassa be az Székelyföldet s ott, a helyszínen tanulmányozzák az összes ipari viszonyokat s a­hol segítségre van szükség, tegyenek konkrét javas­latokat A kamara e megbízatásában el is járt és összegyűjtötte az adatokat, elismerésre méltó buzgósággal. A ka­mara titkára, Szakáts Péter ezen nagy-­­ becsű adatokat s a kamara javaslatait tömören összefoglalta, hogy szélesebb körben megismerhessék az alapvető forrás jellegével bíró munkálatot. Nagy sajnálatunkra nem tárgyalhat­juk e becses mű minden fázisát, pe­dig reánk, székelyekre nézve is nagyon sok ismeretlen és érdekes adat talál­ható benne. Valóban, midőn e kis füzetet átolvastuk, úgy tűnt fel a székelyföld, mint egy ismeretlen föld­terület, a­melyet csak ezután ismer­hetünk meg. A székelyföldön található természeti kincsek nemcsak hogy ki­aknázatlanul hevernek, hanem még nagy részben felfedezésre szorulnak, amit a kamara is elismer. Csaknem hihetetlen, (de úgy kell, hogy legyen, midőn hivatalosan is állítják), hogy a székelyföld gazdaságilag átkutatva, felvéve még nincs. Pedig mily óriási mérvben fejthetnek kincseket maguk­ban a székely béretek, midőn a laikus emberek is oly sokat képesek meglátni a földszinén. Szinte beleütközik az ember, a más nemzeteket boldogítani képes természeti kincsekbe, míg ná­lunk értékesetlenül hevernek azok. Szégyenpkr futja át az arczunkat, ha fel kell tárnunk a székelyföld ter-­­­mészeti gazdagságait, mert a minket­­ nem ismerők valószínűleg úgy gon­dolkoznak, hogy valami elvetemedett népnek kell laknia azt a vidéket, me­lyet annyira elhanyagolt a magyar nemzet és annak kormánya eddig, hogy még az állami vasutak hálózata is messze elkerül, mint valamely elát­kozott vidéket. Pedig a székelység bűnösnek nem érezheti magát, ha az nem a bűne, hogy mindig odaadó, ha fia volt a hazának. De nincs szándékom most rekrimi­­nálni, azért egyszerűen ismertetem a marosvásárhelyi kereskedelmi és ipar­kamara által kiadott kis füzetet. A kamara adatgyűjtéseiben tervsze­rűen járt el. Felosztotta az egész Szé­kelyföldet tizenhét vidékre és minde­­niknek külön tárgyalja a) Nyerszem­ényeit; b) Gyáriparát; c) Kézműiparát és d) Háziiparát. Minden egyes tételnél közvetlenül megteszi javaslatait is a kamara Barabás Endre, Iparkamarai közgyűlés. A marosvásárhelyi kereskedelmi és ipar­kamara szombaton délután tartotta meg nagy érdeklődés mellett ez évben második teljes ülését Tauszik B. Hugó kir. tanácsos elnöklete alatt. Legelején a kamarát és a székely érde­keket Lukács Béla volt kereső. miniszter gyászos halálával ért veszteségről és a gyászoló özvegynek a kamara részvétira­tára adott válaszáról tett jelentést az elnök, megemlékezvén egyúttal Jekelfalussy Jó­zsef statisztikai kir. igazgató és Malik József hírlapíró, kamarai tag haláláról is, mit a teljes ülés mély részvéttel vett tudomásul. Folytatólag bejelentette az elnök, hogy a kereskedelmi miniszter megbízásából a székelyföldi közgazdasági viszonyok hely­színi tanulmányozása közben gyűjtött ada­tok alapján Sz. Szakáts Péter titkár a jelentést összeállította s azt fel is terjesz­tetett a kereskedelmi kormányhoz. Mint­hogy pedig a jelentés a jövő munkájához szolgáltat széles körök érdeklődésére méltó anyagot, azt a könnyebb terjesztés czéljá­­ból kinyomatta és nemcsak a kamara tag­jainak, hanem a lapoknak, országgyűlési képviselőknek és közgazda egyesületeknek megküldötte, hogy a javító nagy munká­hoz hatáskörükben hozzájárulhassanak. Örömmel jelzi, hogy a sajtó rokonszenve­sen fogadja és ismertette a jelentést. Helyesléssel vett tudomást az ülés a kereskedelmi miniszter azon intézkedésé­ről, hogy a kamara ajánlatára a karályi kádár házi iparosokat, kik újabban anyag és munka hiányában tömegesebben kezde­nek kivándorolni, ha a kovásznai ipari hitelszövetkezet kebelébe lépnek — anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti, vala­mint, hogy ugyancsak a kamara kérésére a székelyudvarhelyi szabóiparosok képzése czéljából ott szabászati tanfolyamot ren­dezett és folytatólag Székelykeresztúron.

Next