Székely Lapok, 1901. május (41. évfolyam, 36-44. szám)

1901-05-02 / 36. szám

XXXI. évfolyam 36. szám Marosvásárhely, 1901. május hó 2. Megjelenik: Csütörtökön és Vasárnap. Szerkesztőség: Ev. ref. bell. nyomda (Lenke L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Szerkesztőségi telefon­szám 137. P­OLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Dr. Szász Károly Előfizetés : egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 korona. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Kiadóhivatali telefon­szám 161. Városunk zárszámadásai. Elérkeztünk tehát városunk vagyoni kezelésében az egyik forduló­pontra, arra t. i., hogy legalább van hiteles zárszámadásunk, s tisztán látjuk azt, hogy miképen sáfárkodtak a város va­gyonával ma lefolyt években. A­mily örvendetes a tisztán látásnak ez a ténye, nem annyira örvendetes az a visszatekintés, melyet ez alapon meg­állapíthatunk. Ámde nekünk az a fölfogásunk, hogy a múltak fölött keseregni, sőt rekriminálni sokkal kevesebbet ér, mintha a zárszámadások kétségen fö­lötti szilárd útmutatása nyomán, úgy a törvényhatósági bizottság, mint an­nak mandatáriusa, a tisztikar, a város pénzügyi helyzetének abban a meder­ben leendő tovább­vitelét eszközli, a­melybe azt a zárszámadások meglehe­tősen szomorú, de nem épen vigasz­talan tanúságai, mondhatni, elemi erő­vel belekényszerítik. Nincs kétségünk aziránt, hogy ez úgy is fog történni! Nem hagyhatjuk azonban említés nélkül azt, hogy az 1899. és 1900. évi zárszámadások szakszerű, alapos összeállítása egyedül és első­sorban Bárány János alszámvevőt, ezt a tö­rekvő, ügybuzgó tisztviselőt dicséri, ki ebbeli kötelességének a legelisme­­résreméltóbb módon tett elegett. És most röviden beszélünk a zár­számadásokról a következőkben: * * * Köztudomású dolog, hogy az 1897. és 1898. évi zárszámadások a belügyminister által jóvá nem hagyattak s azokat az 1896. évi zárszámadás alapján elkészítette Bene Dezső, a kiküldött min. számtiszt. Az 1899. évi zárszámadást sem fogadta el a törvényhatósági bizottság s azt az 1900. évivel együtt elkészítette hosszas, fáradságos munkával Bárány János. Az előző évek zárszámadásai rosszak voltak, mert a körülményekhez képest szükségessé vált kölcsönök fel nem tün­­tettettek és így a végeredmény a legrosz­­szabb színben tűnt fel, így pl. az 1899. évi zárszámadásban föltüntettek 14000 forint többletet, míg a Bárány összeállítása alap­ján 58000 forint hiány állott elő. Nagy hátrányára vált a gazdasági rend­szernek a rossz számvitel és felületes ellenőrzés is; az­­előírási rész ismeretlen volt, hanem a­mi fedezhető nem volt, azt egyszerűen a jövő év terhére­­átvitték, a­mi részint kárára volt az évi előirányzat­nak, más­felől pedig tájékozást nem nyújt­hatott a jövő évi költségvetésre és igy egyik évről a másikra mentek át hátralé­kok, melyek az 1900. évi zárszámadásban szerepeltetvén, azt 25-— 30 ezer forinttal megterhelték. Különben az 1900. évi záró­számadás körülbelül 130000 korona függő adóssággal záratott le. Ebben benne van a körülbe­lül 80 ezer korona erdő­alap is, a melyet a v. közgyűlés leírni határozott, de a­mit még a miniszer nem hagyott jóvá. Ezekből levonva a konzekvenciát, ha a 700.000 koronás kölcsön lebonyolíttatik, ebből az adósságok kifizettetnek és a szám­vevőség úgy, a­mint hivatásához illik, ellenőrző jogát és hatalmát szorosan gya­korolja, kötelességét teljesíti: úgy, bár­­­mennyire mostohák a viszonyok, a város­­ közönsége 45 - 50% pótadóval beéri és te­­­­k­intettel az általános országos rossz viszo­nyokra. Marosvásárhely városa még min­dig a l­egkielégítőbb viszonyok közt halad­hat, a korszellem kívánalmai szerint, mert nem olyan az ördög, mint a­milyennek festik. Minden körülmények között, ha már tisztán látjuk az állapotokat, arra kell tö­rekedni, hogy oly adósságoknál, melyek a már régibb keletűek, a mint pl. k­ét évi villany­világítás hátralék­a, az ominosus Ursu­s-féle óvadék tisztázása, de különö­sen az egyes vállalkozókkal, a­kikkel el­számolási viszonyban állunk, mint Soos Pál, Bástya és Barabás István, az egyszer vala­­hára leendő teljes leszámolás és elszámo­lás eszközöltessék. — Az óvatos, szigorú gazdálkodás mellett, nem hogy desperatióra volna okunk, de a legjobb reményekkel le­hetünk a jövőre nézve, mivel míg az 1900. évi záró­számadás 1270000 koronával záró­dik be, ha abból a már a törvényhatósági bizottság által elfogadott erdő­alapnak 80000 koronáját leütjük, marad tiszta hát­ralék 57000 korona. * * * Bárány különben hétfőn egy, a tör­vényhatósági közgyűlésből pártkülönb­­ség nélkül összehívott bizottságnak bemutatván a zárszámadásokat, azok a legnagyobb elismeréssel adóztak az ala­pos munkának. Tanügy. Tanári gyűlés. Az Országos Polgári Is­kolai Egyesületnek a marosvásárhelyi, a tordai, a nagy­enyedi, a zalatnai, a seges­vári, a dicsőszentmártoni polgári és a szé­kely­udvarhelyi felső leányiskolák tanár testületeiből alakult Marosmenti Köre váro­sunkban folyó évi május hó 12-én d. e. 10 órakor az ev. ref. polg. leányiskola dísz­termében rendes gyűlést tart, a melyre a Kör tagjai s az érdeklődő közönség tiszte­lettel meghivatnak. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó­ beszéd. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Elnöki bejelentések. Péter Antal, pénztáros jelentése. Magyar nyelvtani dolgozatok a polg. iskola I—IV. osztályában, előadja: Kovács Dániel, tordai polg. isk. tanár. Vitatétel a polg. isk. tanulók kirándu­lásának kérdéséről, előadja: Barabás Endre, marosvásárhelyi polg. isk. tanár. A természetrajz tanításának módszere a polg. leányiskolában ezima tételről érte­kezik: Dömök Erzsébet nagyenyedi polg. leányiskola igazgatónő. Indítványok. Jövő gyűlés helyének, idejének és tár­gyainak megállapítása Elnöki bezáróbeszéd. Tájékozásul. A gyűlést megelőző este ismerkedés. Akik az elszállásolásra igényt tartanak, szíveskedjenek ez iránt Nemes Ödön igazgatóhoz Maros Vásárhelyre leg- SOROKSÁRI BARNA ROZSKENYÉR kapható HOFFMANN KÁROLY sütödéjében és minden jobb fűszerüzletben, darabonként 20 és 40 fillérért.

Next