Székely Lapok, 1901. július (41. évfolyam, 54-61. szám)

1901-07-04 / 54. szám

2-ik oldal. Ez a szervezet a társadalom minden rétegéből való, tehát minden rétegének ismerője és segítője lehet; ez a szervezet mindenkiért tud dolgozni. Munkája lelkesíti, mert eredményei a békés összhangban élő és gyarapodó társadalom erejét, ellenállását növelik. * * * A Romániában élő magyarok helyzetének javítása. Előadó: Barabás Endre. Tekintettel arra, hogy Románia területén állandóan körülbelül kétszázezer magyar él, kiknek nagyobb része magyar állampolgárságát megtarottta, daczára elhagyatottságának, alárendelt szerepének és az arra hivatott tényezők nemtörődömségének. Tekintettel továbbá arra, hogy a magyar nemzetnek becsületbeli kötelessége idegenben élő polgáraira legalább annyi gondot fordítani, mint amennyit más nemzetek 2—300 tagból álló kolóniákra fordítanak . Mondja ki azért ezen székely értekezlet, hogy ezen tisztán magyar és csaknem kétszázezer lelket számláló romániai magyar kolóniák részére mindazon jogokat és kedvezményeket kívánja megadatni, melyeket a nemzetközi jog is megenged. 1. Románia azon városaiban, hol nagyobb számban élnek magyarok, illetve magyar állampolgárok, magyar kolóniák szervezhessenek, mint az más nemzetek tették honfitársaik érdekében. 2. Ezen magyar kolóniák szervezése nem bízandó kizárólag az idegenben élő magyarok társadalmi tevékenységére, hanem hassunk oda, hogy a Románia területén működő tiz osztrák-magyar konzulátus tisztviselői kara ebben segítségére lehessen s azok vezetésében tevékeny részt vegyen E czélból kívánjuk, hogy a közös tisztviselői karban Románia területén, a magyarok oly arányban szerepeljenek, mint a milyen az arány a magyar állampolgárok és az osztrák állampolgárok között. Különösen hangsúlyozzuk, hogy a közös tisztviselői karba nem a közönséges értelemben vett magyar állampolgárokat kívánjuk a megfelelő arányban alkalmaztatni, hanem olyanokat, akik úgy születésre, mint anyanyelvre, valamint hazafias értelemben is magyarok. Mert csak így várhatjuk tőlük, hogy a vezetésükre és védelmükre bízott magyar kolóniák társadalmi életviszonyaira is befolyanak és tekintélyük által odahassanak, hogy honfitársaink békés egyetértésben, a magyar nemzethez méltóan éljenek úgy egymással, mint új hazájuk polgáraival. 3. A munkás és cselédelem további beözönlése szigorú rendszabályokkal csökkentendő. d) Csik- és Háromszék megyékben munkás- és cseléd-közvetítő irodák állíttandók fel, melyek a Románia felé megszokásból törekvőket, a haza belseje felé terelnék és a székelyföldet is ellátnának a szükséges munkás- és cseléd személyzettel. b) Az útlevél kényszer oda módosítandó, hogy Csik-, Háromszék- és Brassómegyékben 20 éven aluli nőknek átkelése igazolvány, vagy útlevél ne legyen kiadható s ily korúak még, mint kísérők se kelhessenek át a határon. Ugyanezen elv szerint a hadköteles koron aluli férfiak se bocsáttassanak át Romániába. 4. A Romániába rekedt munkások és cselédek sorai oly módon volnának megritkítandók, hogy a haza kivánkozók hazajöhetése minden adható eszközzel megkönnyítessék, és ezek itthoni elhelyezéséről az említett cseléd- és munkásközvetítő irodák hivatalból gondoskodnának. 5.ül Romániában élő magyar kereskedők és iparosok sorai megerősítése czéljából az illetékes tényezők támogatása biztosíttassék az oly képzett és vagyonnal biró kereskedők és iparosok részére, kik Romániába kívánkoznak. 6. Mivel Romániának nincs nemzetiségi törvénye, de máskülönben is legelsősorban az ott élő magyar állampolgárok helyzetének javítása czélunk, hassunk oda, hogy : a) a bukaresti osztrák-magyar követséggel kapcsolatban, a nagy számú követségi és konzuli személyzet családjainak kulturális szükséglete szempontjából is, a belgrádi, konstantinápolyi mintákra a közös külügyminisztérium állítson fel egy elemi iskolát magyar tantervvel és magyar-román tannyelvvel, annyival is inkább, mert ha a magyar állampolgárok számarányának megfelelő lesz a közös hivatalok személyzete, úgy azokra nézve is ez lesz a kívánatosabb. b) A magyar kolóniák társadalmi egyesületei úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatandók, annyival is inkább, mert ezekből természetszerűleg minden politikai czélzat és törekvés eleve ki van zárva. c) Ő Felsége a király védurasága alá helyezett magyar ref. egyházakkal kapcsolatosan mindenütt jól szerezett elemi iskolák tartandók fenn és ezek felügyeletét és védelmét úgy a konuzlátusok, mint a felettes egyházi hatóság, az erdélyi ev. ref. egyházkerület, szigorúan gyakorolják s minden illetéktelen beavatkozást azonnal és erélyesen egyetértőleg utasítsanak vissza. Az egyházi terhek csökkentése szempontjából, de a meglevő valóban szégyenletes egyház-tisztviselői díjazások rendezése czéljából gondoskodni kellene, hogy a magyar állam is tiszteletei, czimén a magyar honos alattvalók érdekében tett szolgálatokért, bizonyos összeggel járuljon hozzá a terhekhez. Mivel pedig a Romániai magyar egyházaknak nincs elég vagyonuk s az egyházi adózás is keresztül vihetetlen, az államhatalom úgy segíthetne ezen egyházakon, hogy a konzulátusok útján szedetné fel az egyházi adókat; vagy emelné fel a magyar kormány a Romániába szóló útlevelek díját személyenként 1—2 koronával s az így befolyó összegből olyan Romániában levő egyházakat és iskolákat segélyezne, melyekben a magyar nyelv prédikáltatik és tanittatik. Ezen összeget aztán az egyházi főhatóságok utján juttatná rendeltetéséhez. 7. A Romániában élő róm. katholikus magyar állampolgárok részére állíttassanak magyar egyházak s ezek közvetlen főhatósága az erdélyi róm. kath status, illetve püspökre bizassék. A magyar hívek lelki gondozása kiveendő az olasz szerzetesek kezeiből és képzett, arra hivatott magyar róm. kath. lelkészekre (nem szerzetesekre) bizassék. Az egyházakkal kapcsolatosan természetesen itt is magyar elemi iskolák volnának létesítendők, melyekbena román nyelv szintén taníttatnék, mint a reformátusoknál. 8. A bukaresti lutheránus német fiú és leány középiskola mintájára Bukarestben a sokkal nagyobb számban levő magyar állampolgár gyermekei számára, valamelyik egyház útján legalább egy négy osztályú gimnázium, reál- vagy polgári iskola volna létesítendő. 9. A hatvanas években Koós Ferencz bukaresti ref. lelkész megkezdette volt a kiválóbb tehetségű magyar fiuk hazaszállítását, de az ő hazajövetelével ezt az áldásos működést utódai nem folytatták. Azért egyik nagyobb kulturális egyletünk nagy szolgálatot tenne a hazának, ha a Romániában, az elemi iskolát ki Székely Lapok Marosvásárhely, 1901. junius hó 4 EGY FORINT HETI RÉSZLETFIZETÉSRE szállítunk szokatlan olcsó áron EREDETI SINGER rendszerű VARRÓGÉPET (anproject és tanácsa,4i és ipar Szakszerű varrógép javítást kívánatra háznál is eszközlünk. — Vevőknek ingyen oktatás. — Mindenféle géprészekből (tű, hajócska, dú) választ. Fischer Gyula és Fiai czégnél ■ST PS3 tockpar raktár. Maros-Vasárshelyt. (főtér.)