Székely Lapok, 1902. március (42. évfolyam, 18-26. szám)

1902-03-02 / 18. szám

XXXII. évfolyam Marosvásárhely, 1902. márczius hó 2. Megjelenik: Csütörtökön és Vasárnap. Szerkesztőség: Ev. ref. koll. nyomda (Benkő L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Szerkesztőségi telefon­szám 137. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : Dr Szász Károly Előfizetés: egy évre 12 kor . félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 korona. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Kiadóhivatal­ telefon­szám 161. A megoldás felé. (Med.) Kezd a világosság derengeni. A kiegyezési kérdések egyre bonyolódó labyrinthjébe fokozódó aggodalommal te­kintett bele annak minden barátja, sőt annak ellenségei is fejcsóválva kukkintot­­tak feléje, mert attól féltek, hogyha netalán a fontos közjogi szervezet megdől, nem tudják maguk sem, mihez kezdjenek. Nekünk, a kiegyezés elvi híveinek egyet­len világító, biztató sugarunk volt ebben a h­acsban a magyar kormány hazafisága, rendíthetlensége, mely az elvek fönntartása mellett semmit sem volt hajlandó koc­kára tenni a nemzet jóllétéből, s félre nem kanyargó utakon vezette a tárgyalásokat. Odaát, a szomszédban annál nagyobb volt a cháosz, s az egymásra agyazkodó pártok csodás egyetértésben csak ott ta­lálkoztak, a­hol a kiegyezés révén Ausztria javára s hazánk kárára valamit ki akartak préselni. Most már odaát is kezd derengeni a világosság. Nem kisebb ember gyújtotta meg a kivezető út szövém­ekét, mint az osztrák kormány bölcs feje- Körber minisz­terelnök. Minden sarczolási törekvéseknek oda dobta a keztyűt, azon följegyzésre érdemes nyilatkozatával, hogy az egyik állam ter­melőjét nem szabad a másik államban ellen­ségnek tekinteni s vele, mint olyannal el­bánni. „Azt óhajtjuk, — úgy­mond, — hogy mint becsületes versenyző szerepeljen és tiszteltessék. Mindennek ami osztrák, ugyan­azt az oltalmat akarjuk, melyet hajlandók vagyunk megadni mindannak, amit magyar munka hoz létre. Azt akarjuk vé­gül, hogy az a harmónia, mely abból ered, hogy a két állam gazdaságilag kiegészíti egymást, fenmaradjon.“ Bölcs és arany szavak ezek, melyek vezércsillagai lehetnek odaát a józan köz­véleménynek, vagy ha az nincs (amint, sajnos, nem igen van,) legalább a kijóza­­nítás hideg zuhanyát hullajthatják a ki­egyezési prés- matadorokra. Hiszen a békés kiegyezés megállapodá­sai mind előfeltételei az egész monarchia fejlődésének és hatalmi állásának. Nem ütunk rá okot, hogy miért ne lehetne két megvalósítani és miért kellene m­­d homályos újításokkal számolni, ame­­lek csak megszakítanák a régi erős szervezetet. Ausztriát és Magyarországot nem szabad egymástól elidegeníteni. Mind a kettőnek a veszedelem idejére kell gon­dolnia, amelynek egyesítenie kell akaratukat és erejüket. Rosszul esik, de azt tapasztaljuk, hogy a legizgatóbb jelszavak egyes érdekcso­portok önzéséből erednek és ha a vezető államférfiak a maguk magasabb szempont­jából kénytelenek az ilyen jelszavakkal nem törődni, rögtön erély hiányával vádol­ják őket. Konstatáljuk azonban, hogy az osztrák érdekeknek az a felfogása, amelyet Körber miniszterelnök, kifejezésre juttatott ugyan­olyan szíves előzékenységgel találkozik Magyarországon, mert ettől a nemes és egyúttal jogos fölfogástól a Széll-kormány eddig sem tért el, s ezután sem fog el­térni. Székely ügyek. . ..Székely Társasági­ból. A helyi Székely Társaságnak márczius hó 4 én, kedden este fél 8 órakor, a László ven­déglőjében összejövetele lesz. Tárgyai a többek között : Ellenőr választás. Négy képviselő kiküldése a kongresszusi végre­hajtó bizottságba. A székelyföld személy­­forgalmának emelése. Székely földmives­­iskola fölállítása Háromszék­ megyében. Egy nyilvános estély rendezése. Törvényhatósági élet. A vármegye. Vármegyei közgyűlés. Mint megbízható forrásból értesülünk, vármegyénk törvény­­hatósági bizottsága folyó évi márczius hó 17. vagy 18-ik napján rendkívüli közgyűlést tart. A terjedelmes tárgysorozatnak egyik legérdekesebb pontját azon alispáni elő­terjesztés fogja képezni, melynek alapján Marostordavármegye összes érvényben levő szabályrendeleteinek egybegyűjtése és ösz­­szesített kiadása iránt tesz a közgyűléshez részletes javaslatot. Meg vagyunk győződve, hogy a törvény­­hatósági bizottság igyekezni fog ezen való­ban hézagpótló művek megjelenését lehe­tővé tenni. Szabályrendelet megerősítés: Maros­tordavármegye közönsége által a törvény­­hatósági közutak gondozására alkalmazott útkaparók félfogadásáról, szolgálati viszo­nyairól és nyugdijairól alkotott 192—901. bgy. számú szabályrendeletet a kereske­delemügyi minister jóváhagyta. Lemondott községi bíró. Bartha Ká­roly mező­pagocsai községi biró ezen ál­lásáról lemondott s azt a főszolgabíró elfogadta. A választás márczius 4-re van kitűzve. E távozás a lapunkban már em­lített pénztárvizsgálattal összeköttetés­ben áll. Tanügy: id. Községi iskolaszékünkből. Folyó hó 26-án tartotta az úton alakított községi iskolaszék első érdemleges gyűlését a dr. Bernády György elnöklete alatt. Szomorú bejelentésekkel vette kezdetét az ülés, midőn az elnök tudomására hozta az is­kolaszéknek a Szentgyörgyi István elemi és Nemes Ödön polg. iskolai tanítók el­hunytét. Az isk.­szék sajnálattal vette tudomásul a bejelentéseket, a meghalt tanítók emlékét jegyzőkönyvében megörö­kítette s az elhunytak család­tagjaihoz részvét-irat intézését határozta. Jelenleg az elemi iskolánál egy, s a polgárinál 2 állás van üresedésben. Kimondották, hogy ezek betöltésére haladéktalanul pályázatot hirdetnek. Határidő márczius 25-ike. A polg. iskolához megválasztott tanerő azon­nal, az elemi iskolai csak 1902. szept. 1-én köteles elfoglalni állását. A polg. iskolá­nál a természettudományi és a rajz-szakok vannak üresedésben. Végül, — több folyó­ügy után, — Nagy Lajos polg. isk. taní­tót a folyó tanév végéig az igazgatói teendők végzésével megbízták. A végüm­lés. A fegyelmi­ vizsgálat alá vett városi tisztviselők ügyében tegnap érkezett le a belügyminisztertől a városi közi­gazgatási bizottsághoz a végdöntés az alábbi leiratban, melyet egyelőre min­den kommentár nélkül közlünk. Csak annyit jegyzünk meg, hogy a leirat­ban foglalt szigorításokat már jó előre jeleztük. A leirat így szól: * 11094. sz. III. Marosvásárhely szab. kir. város közigaz­gatási bizottságának , Deréb Béla Marosvásárhely szab. kir. város volt polgármestere, Hofbauer Aurél, Oroszlány István, Hints Károly ugyanazon város tanácsnokai, Hofmann Jenő városi pénztárnok és Dindár Gyula városi fő-

Next