Székely Lapok, 1902. május (42. évfolyam, 41-64. szám)
1902-05-01 / 41. szám
XXXII. évfolyam 41. szám. Marosvásárhely, 1902. május hó 1. FN ISS POLITIKAI INAPILAP Láng — kereskedelemügyi miniszter. — Véletlen emberölés. Megjelenik: a kora délutáni órákban. Szerkesztőség: Bt. ref. koll. nyomda (Benkő L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Szerkesztőségi telefon szám 137. — Kiadóhivatal! telefon szám 161. Előfizetési árak vidékre : egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 kor. LEGÚJABB — A „Friss Székely Lapok“ eredeti táviratai. — Láng — kereskedelmi miniszter. — Láng Lajosnak, a pénzügyminisztérium volt államtitkárának kereskedelmi miniszterré történt kinevezése befejezett tény. Láng Lajos egyike volt azon kapacitásoknak, akik jelölve voltak a kereskedelmi tárczára, de hosszasan vonakodott annak elfoglalásától. A király és a miniszterelnök egyenes óhajtására engedett s a jelenlegi nehéz körülmények között elfogadta a miniszterséget. Államtitkárságától — hir szerint — Nagy Ferencz megválik s helyébe egy volt nemzeti párti politikus jön.~ A képviselőházból. A képviselőház ma megválasztotta a delegáczió tagjait és a kvóta bizottságot. Azután folytatták a honvédelmi tárcza költségvetését. A néppártról Gr. Wilcsek Frigyes és a függetlenségi pártról Nessi Pál beszéltek, a költségvetés ellen s ezt követőleg Rákosi Viktor humorizált s beszéde közben több ízben apostrofálta Münnich Aurélt, mint katonai előadót. Münnich önérzetesen válaszolt Rákosinak, visszautasította a csipkedéseket s a ház nagy tetszése közben bizalmát fejezte, ki Fejérváry miniszternek. Az alku alapjai. (M.d.) Előre is jelezzük, hogy a czim rész, mivel az alkunak csak egy alapja lehet s ez: a kölcsönös méltányosság. Mindazáltal, ha többes számban irtuk a czimet, ennek is meg van az oka, abban t. i., hogy sok mindent kell a méltányosság határain belül fontolóra venni. Az alku a mi politikai viszonyaink között egyébről nem is folyhat, mint a vám- és kereskedelmi kérdések körül a közel álló kiegyezési kampányban. Persze, hogy a felizgatott fantázia a vezéreket körülcsapongja, a maga felfogása szerint jót, avagy rosszat föltételezvén róluk, odaát Ausztriában, mint nálunk az elégedetlenek „buktatják“ az osztrák és a magyar miniszterelnököt. Azt hisszük, egyiköknek se lesz igaza-------a buktatók közül, de mind a kettőnek — a vezérek közül. Nem tagadhatók az ellentétek, melyek ezen állami életünkre rendkívüli kihatással bíró kérdésben, a két kormány között fennállanak, különösen azért, mert Széll Kálmán bölcs belátással a jövőre, tartja magát hazánk jogos igényei mellett a jelenben. Ezen a réren fokozatos közeledés történt s hogy remény van a további közeledésre. Az osztrák miniszterelnök által sugalmazott külföldi sajtó másképen nyilatkozik, s azt az állítást, hogy dr. Körbernek czélja és törekvése a vámszövetség és a kvóta állandósítása, most ismét nagy nyomatékkal ismételt. Utal arra, hogy Körber —aki a Badeni gróf bukása után alakított Gautsch- minisztériumban kereskedelmi miniszter volt — már akkor határozottan kijelentette, hogy a Badeni gróf által a magyar kormánynyal megállapított kiegyezési javaslatokat a parlament előtt képviselni nem hajlandó. Mikor a kormány élére jutott, csakugyan egyik első dolga volt, hogy a reichsrathban oly utasítást szavaztatott meg magának, mely szerint kötelességévé tétetik, hogy igyekezzék a magyar kormánynyal Ausztria érdekeinek jobban megfelelő kiegyezést létesíteni s eziránt indítsa meg az alkudozásokat. A Badenivel megállapított s a császári rendeletekkel való kormányzást megengedő 14. §. segítségével végre is hajtott kiegyezésnek a parlamenttel való változatlan megszavaztatására tehát soha egy perczig sem gondolt a mostani osztrák miniszterelnök.Ily módon nagyon is érthető, hogy az alkudozások véget nem érnek, mert elvégre a magyar kormány nem forgattatja ki magát azokból a nehezen kiküzdött, de Magyarországra nézve a paritás lényeges föltételével bíró vívmányokból, melyek a Badeni-Bilinszkiféle kiegyezési törvényjavaslatokban foglaltatnak. Körberrel tehát csak úgy lesz új kiegyezés, ha a magyar kormány a már elért eredményekből enged. Erre a magyar kormány teljességgel nem hajlandó. De bármi történjék, ha sikerülne is a két kormány álláspontját valami módon összeegyeztetni, az az egy bizonyos, hogy az osztrák reichsathtal oly kiegyezést, mely mellett Magyarország megélhet, sem a mostani, sem egy későbbi kormánynak megszavaztatni nem lehetséges. Az a válságos időpont, mikor az az osztrák-magyar közgazdasági kiegyezés ismét élére lesz állítva, végzetszerűen közelget, mert a jelen év végéig — az 1899. évi XXX. törvényczikk értelmében — be kell következni a döntésnek. Mi, bízva a kormányunk állhatatosságában, nyugodtan nézünk a fejlemények elébe. idegen segély. is. Hangsúlyoztuk, hogy ez a két segélyalap egészen magyar sőt, egészen református intézmény. Tehát kétszeresen magyar. Már most magyarázza meg valaki azt, hogy miért is folyamodik eme két segélyalap mellett egynémely református egyház egyegy idegen segélyegyesülethez? Mert mi azt még csak fel tudjuk fogni ésszel, hogy a „Királyföld“ szász nyelvű és szász érzelmű protestáns egyházai külföldi subvenczióért lelkesednek; azt is megértjük, hogyha az erdélyrészi román túlzók bukaresti pénzzel Dakorománia eszméjéért lelkesülő népet akarnak nevelni magyar földön, de már az szanszkrit alfabéta előttünk, hogy milyen jogcímen folyamodik például a szájerégeni magyar református egyház a Lipcsében működő „Gusz