Székely Lapok, 1903. február (43. évfolyam, 26-48. szám)

1903-02-01 / 26. szám

XXXIII. évfolyam 26. szám. Maros-Vásárhely, 1903. február 1. P OLITT KAI IN .A. P I I; A P Megjelenik: a kora délutáni órákban. Szerkesztőség: Ev. ref. koll. nyomda (Benko L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Szerkesztőség! telefon szám 137. — Kiadóhivatali telefon szám 161. Előfizetési árak vidékre : egy évre 12 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fél­évre 6 kor., negiert évre 3 kor., egy hóra 1 kor. m m m (Dsk.) A tisztviselők oly­bőn óhaj­tott és várva-várt fizetésrendezését, illetve emelését illetőleg igen jellemző, sőt érdekes kijelentést tett a pénzügy­­miniszter a Ház pénzügyi bizottságá­nak legutóbbi ülésén, tárczája tárgya­lásakor. Férfias nyíltsággal kijelentette, hogy a fizetésrendezési javaslattal a maga részéről elkészült, de különböző kor­mányzati ágak még mindig újabb és újabb igényekkel lépnek föl. Hogy eddig nem nyújthatta be, ebből iga­zolva láthatja mindenki. Reméli, hogy nemsokára előterjesztheti: 17.800.000 korona a kiadási többlet, amely így támad. Ő 16 millióra tervezte, tehát túllépés történt. A már megszavazott 3 millió benne van ebben az összeg­ben. Hogy ezt a 3 milliót már tavaly nem kaphatták meg a tisztviselők, an­nak a tárgyalások hosszadalmassága az oka, de ez nem rövidíti meg az érdekelteket. Minden attól függ tehát, hogy a törvényhozás mikor intézi el a reformot. . . . Ahán, — de itt van a bökkenő. A törvényhozás az ellenzék jóvol­tából most nem törvényt hoz, hanem szó­özönt zúdít az országra. Távszó­nokok mutatják be a szusz-athlétika óriási rekordjait, amennyiben egész üléseket kibeszélnek. Az embernek s az országnak egyaránt belefájdul a feje. Míg a­z. ellenzék néhány milliócs­­kát el akar vonni az ország haderejé­nek biztosításától (pedig Isten ments, háború esetén czudarul megbánhatnék ezt) , addig nem veszi észre a nagy hanggal dolgozó, puffogó szónoklatok mindenike ezrekbe kerül az országnak, anélkül, hogy valami látszatja lenne egyéb annál, hogy egy napra kérész­­­életű hírnevet szerez a jó torok gaz­ j­z­dájának.­­ Mintha az ellenzék mindenáron­­ meg akarná mutatni annak a közmon­dásnak megfordított igazságát, hogy a más kárán tanul az okos , a saját kárán akar tanulni, tehát - szelíden szólva -- nem okos. Pedig itt van az elrettentő példa a közel szomszédban. Hova vezetett ott a féktelen gyűlölködésből kikapart ob­­strukcionális harczmodor? A parlamen­­arizmus intézményének teljes lejárta­tása. Ez kell nekünk is! ? Az kell nekünk, hogy vérrel, könnyel biztosított alkot­mányosságunk legfőbb palládiuma, mint férges gyümölcs essék a porba ? ! A féreg, mely rajta rág, a kissebbség terrorizmusa. Érvekkel nem győzhet, tehát féktelenséggel ássa meg az ön­maga sírját, s magával rántja a fene­ketlen mélységbe a magyar alkotmá­nyosságot is, holott állandóan annak védelme mellett kiabál. ... A pénzügyminiszter melanko­likus intelmének fölébresztőleg kellene hatni azon harczmodor elleni tömö­rülésre. Hiszen, ha az ellenzék nem űzi a minden áron való kormánybuk­­tatási politikát, — ha benne marad nemes hivatása keretében, bírálván komolyan és higgadtan, — ha nem arrogálja magának a honmentés jogo­sultságát szemben az óriási többség­gel, mely mégis az ország az­ vélemé­­ménye, akkor a tisztviselők megkaphat­ják a fizetés felemelést, — akkor az óriási méretű beruházási javaslat száz, meg száz forrását nyitja meg a kere­setnek, — szóval akkor a törvényho­zás üdvös munkát végezhet polgárai javára. Ez a „/*«“ gondolkozóba ejtheti azokat is, a­kik eddig vakon mentek a haza mentő szólamok után. A {pvaíalog stilngról. Irta: Dr. Kömőcsy József. II. Végzést, vagy Ítéletet adnak Kis- Pista Istványnak és úgy van fogal­mazva, hogy három német egyetemi professzor hat okuláréval kellene ol­vassa, hogy megértse. Miért nem írunk mi a drága anya­nyelvünkön, úgy a hogy beszélünk ?! Szerencsés, szép nyelv ám ez a magyar nyelv; irhát úgy a műveit ember, irhát úgy a tisztviselő, a hogy beszél. Nem elmét fárasztó körmondatos, mint a német, nem is csevegő, mint a franczia. Öt hat soros mondatokkal jól, szépen és érthetően tudunk mi írni, miért nem ir úgy a tisztviselő is? Miért ír olyan szavakat, a­miket nem mond ki a száján?! Reformáljunk, küzdjünk, mentsük meg nyelvünket, teremtsünk szép »hi­vatalos stílust." Kerüljük a rosszul csinált új magyar szavakat, jobb azoknál és magyarosabb a latin. A nélkül a hivatalos életben úgy sem lehet megélni s a magyar nem idegenkedett a latin szavaktól az írás­ban, még a beszédben sem. Sokat kell tűrnünk azonban, annyit mondhatok. Gyakornok koromban megpróbáltam a reformot, végzéseimet, átirataimat több mondatból, magyarosan gonddal és választékosan irtam­. Azt hiszik, kérem, nem volt-e ez baj?! Szorgalmasnak deklaráltak, de azt mondották, hogy írni nem tudok: irá­lyom gyenge. Áldott középutat kerestem, tehát A rossz saison miatt olcsó árak készpénzért!! Barchettek, tennis flanelek, mosó bársonyok, ruhaszövetek, blúz- és ruhaselymek, batiztok csipkeszövetek, gázok, gáz-csipkék, zsinórdíszek, aplicatiok, női kalapok, sálok, hárász- és posztókendők; selyem- és flanel blúzok, szoknyák, női és leánykabátok, gallérok, kész fiú- és leányruhák, gyermekczipők és csizmák; női lakk-és bábiczipek, férfi ingek, gallérok, nyakkendők és zsebkendők, paplanok, gyolcsok és szőnyegek. Többféle maradékok teleárban. Szövet, selyem, pláten, creton oxfordok stb. — Egy pár glasse kesztyű minden szinben 1 frt, hibás 50 kr. Egy gyermek czipő 80 krtól 1 frt 30 krig. Tessék meggyőződést szerezni a legolcsóbb árakról. Tisztelettel Izm­áer János.

Next