Székely Lapok, 1903. október (43. évfolyam, 223-249. szám)

1903-10-01 / 223. szám

X­XXIII. évfolyam 223. szam­. Maros-Vásárhely, 1903. október hó 1. P­OLITIKAI NAPI­L­AP Megjelenik: a kora délutáni órákban. Szerkesztőség: Et. ref. koll. nyomda (Benkó L.), hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) Szerkesszóségi telefon szám 137. — Kiadóhivatali telefon szám 161. Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fél­évre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 kor. I^urucz-rückMrtgkonzenfóirüiig. (Dsk.) Nemde különös czim ! ? Hiszen a mi Rákóczy-korszakbeli kuruczainkról följegyezte az írásban és a nép lelkében egyaránt élő histó­ria, hogy soha meg nem adták ma­gukat, nem vonultak vissza. Ha szin­­leg meg is tevék, azt is csak erőgyűj­tésül cselekedtek, nemes csalafinta­sággal, hogy annál jobban kaszabol­hassák az ellenséget, halál-megvetéssel, az utolsó vércsöpp-hullásig. A rückworts-konzentrivung csak bi­zonyos ármádiákban nyert sajnálatos név- és létjogosultságot. És ime, a mi kuruczaink is vissza­vonultak. Elöl a vezér, utána a táborkara Elöl Kossuth Ferencz, utána Kom­játhy, Justh, s a többi. Mindmegannyi neves, elvhű, és okos hadvezér. Mitől vonultak vissza? Bizonyára nem százados küzdelmek alapján vallott elveiktől. Azokból nem engednek. Ne is engedjenek! "Kétségtelenül nem ijedtükben lép­tek a helyes útra. Bírják ők a küz­delmet tudásukkal, hazafias érzésük melegségével. Biztosak vagyunk, hogy sem félelem, sem terrorizmus, sem a hazafiasság­ban való megernyedtség nem tántorí­totta el őket. Hanem az — s ezt nem habozunk konstatálni , hogy a komoly vezérek megutálták azt a harczmodort, a­mit nemes czélok elérésére a hazaárulásig menő eszközökkel folytatnak bizonyos elemek. A hazafiság szent nevében elrabol­ják a nemzettől a legszentebb kincse­ket, az alkotmány- és királyhűséget. Országszerte portyáznak, mint kö­zépkori rabló­lovagok, s a könnyen hajlítható népkedélyt besötétítik elany­­nyira, hogy saját létalapját, az állami kötelmek szigorú kötelességét képes megtagadni. Nekik mindegy ! Ma itt ütik föl sá­torfájukat, holnap ott. Vidék, kérdés nem számít. Csak viszhangozzék az ország az ők honmentő (valójában haza­rontó) dicsőségüktől naponta és óránként. Ne fizessetek adót, ne adjatok ka­tonát! Kell-e ennél népszerűbb jelszó? És ők hemperegnek jelszavak dicső­ségében. Hanem elég volt már ez a végzetes népbolondítás!­­ Ne mi mondjuk ezt, hanem Kossuth­­ Ferencz, a­ki becsületes harczot akar­­ és nem rabló hadjáratot. Kossuth kinyilvánította, országhírül adta, hogy a harcz ilyen féktelenségét, a­hol a becsület prédára van dobva, a kapac­itáczió ki van szolgáltatva a fék­telen és egyoldalú erőszaknak, nem he­lyesli, jobb, belátóbb híveivel együtt. A függetlenségi párt Jakobinus-jellegű értekezletén, hétfőn, nem is elnökölt. Ott a vádak ülték kormányt és alkot­mányt gyilkoló orgiáikat ... -Vajha most már a becsületes, józan, s előre és hátra is néző politika verne a gyökeret a függetlenségi pártban! ! Ne ijessze meg a pártegység fölbom­­­­lásának réme a tiszteletre méltó, elvhű politikát, a csodamód berzenkedő éret­­­­lenek részéről. ! Komoly férfiakkal szóba áll a nemzet,­­ az azt képviselő szabadelvű párt, s az ál­­t­­ala végletekig védett korona. Léha, politikai finakokkal azonban, a­kik czéda rajongással csak önmagukat fertőzik meg, senki se alkuszik. Azokat visszaküldi oda, ahova Rigó Ferencz úr utalta a miniszterelnököt. Pályázatok a városhoz. Ma járt le a két rendőr-alkapitányi és városi szülésznői állá­sokra hirdetett pályázat határideje. Az al­­kapitányi állásokra 26, a szülésznőire 10 folyamodvány érkezett be. A pályázók ne­veit közölni fogjuk. A város terhelő tőkéi. A város közönsége a jövő évben a következő összegeket kell fizesse törlesztéses kölcsöneinek apasztá­­sára: Az 1877-ben 32 évre felvett 70 ezer K kölcsön után 4900 K. Az 1882-ben fel­vett 100000 K kölcsön után 4996 K. Az 1894 ben felvett 130000 K kölcsön után 69407 K. Az 1902 ben felvett 600000 K kölcsön után 31588 K. Brandecker Simon féle alapítvány kamatai 18 K. Összesen tehát törlesztéses kamatok fejében fizetni kell 110909 koronát. Törvényhatósági élet. A város Eskütétel a városnál. Holnap lép életbe a városnál az új hivatali beosztás. Ez al­kalomból tehát a tömeges eskütétel volt. Dr. Bernády György, mint árvaszéki elnök ; Oroszlány István elnökhelyettes; Hofbauer Aurél, Nagy Imre és Dark­ó Ákos árva­széki ülnöki, Pap Elek II. aljegyzői, Po­­povics Gyula és Görög József rendőrfogal­mazói és Osváth Domokos rendőr irnoki minőségükben tették le a hivatali esküt. Bernáditól Oroszlány, a többiektől Bernády vette be azt. A vármegye. Állandó választmányi ülés. Maros-Torda vármegye törvényhatósági bizottságának állandó választmánya Sándor János főispán elnöklete alatt a vármegyeház nagytermé­ben ma délelőtt ülést tartott, melyen a vármegye 1904. évi költségvetési előirány­zata és több közgyűlési ügy tárgyaltatott és készíttetett elő az október 17-én tar­tandó közgyűlésre. A jegyzők kívánságai. A magyarországi községi és közjegyzők országos központi egyesülete, Budapes­tn megyeháznál ma tartja meg évi rendes közgyűlését. Meg­küldték lapunknak az elnöki jelentést, mely élénk világot vet azokra a bajokra, mely­ekben a közigazgatás e legszükségesebb munkásai sínylődnek. Mert a közigazgatási ügyvitel egységes szabályozása több irány­ban bármily üdvös hatást eredményezett, ámde azt a hibás rendszert, melyben köz­­igazgatásunk fejlődött, nem bírta minden vonalon annyira leküzdeni, miként remény­tették. Az egyszerűsítési törvény a községi törvény megfelelő módosítása nélkül nem hajtható végre. E mellett az is lényeges szükség, hogy az egyszerűsítést a többi kormányzati ágak ügykörére is kiterjesz­­szék. Addig azonban, míg ezek a mélyre­ható intézkedések a politikai bonyodalmak megoldása után a közigazgatás általános rendezésének most még alig sejthető ide­jében megtörténhetnek, sürgős szükségnek tartják a jegyzők a következőket:­­ Az állami adóügy kezelésnek minden ága kapcsoltassák ki a jegyző hatásköréből s az adóügyi adminisztráczió bizassék állami közegekre. 2. A községi és közjegyzők fize­tésének minimuma 1600 koronában álla­­pitassák meg 200 koronás ötödéves kor­pótlékkal. A körpótlékot az állam fizesse. 3. Állíttassák a jegyző a községi közigaz.

Next