Székely Lapok, 1904. április (44. évfolyam, 75-99. szám)
1904-04-01 / 75. szám
XXXIV. évfolyam 75 szám Maros-Vásárhely, 1904. április hó 1. IP O U £ T I K A. I NAPI A. P Megjelenik: a kora délutáni érákban. Szerkfsüstőség; Hr. ref. koll. nyomda (Benkő L.), kora a kp szenensi régiót illető közlemények tüldendők. Előfizetést és hirdetéseket felvesz Benkő L. (ev. ref. koll. nyomda.) SgerjedEstesági telefessiáa 137. — Kiadóhivatali telefon szám 261. Előfizetési árak vidékre : egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., féévre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1 kor. Krrr’T^rT^” i fii N a g g h é t. M— d.) A keresztény világ Krisztus kereszt halálának és feltámadásának ünnepére készül. A kereszténység e nagybetének napjain a templomok megtelnek hívőkkel és a kik talán egész esztendőbe egyszer se lépték át Isten házának küszöbét, ma és holnap és holnapután azokat is megszállja az ájtatosság érzése. Csodálatos varázsa van a vallásos áhítatnak. Mikor a templomba már be nem férő tömeg hajadonfővel odakint áll az utczán, a világ zajból, világi örömek zűrzavarából hit nélkül arrafelé tévedő ember szivén is átreszket valamely szokatlan melegség és fény, borzongás és magasztosság és a siető ember nem megy tovább: odaáll a hívők sorába, leveszi kalapját és elmerül a vallásos áhítatba. A mai társadalom sajnos, nagyon is közömbös rendszerint a vallás törvényeivel szemben és a mi legkülönösebb, épen a munkásosztálynál tapasztalható a hit meglazulása, a vallásos érzés elfásulása. Sok társadalmi bajnak, sőt bűnnek, veszedelemnek a forrása ez a sajnálatos eltávolodás a legnemesebb emberi erénytől. És igazán érthetetlen, hogy miért szakadnak el a vallástól leginkább azok, akik verejtékkel keresik kenyerüket, akik kérges tenyerükben azt a zászlót szorongatják, melyre az emberiség boldogulásának, az általános érvényesülés jogának jelszavait írták? Csodálatos jelentés ez, melyet megérteni alig lehet. Hiszen örök emberi vonás, hogy a mélyen sújtottak, a szenvedők, az ártatlanul, ok nélkül sanyargatásban, nyomorúságban vergődők emelik könnyes szemüket az ég felé. Mivel magyarázható meg tehát az a lelki elfajulás, hogy akik legjobban jajgatnak, akik szakadatlanul vérző sebeiket emlegetik, midőn a mostani — szerintük igazságtalan —társadalmi rend teljes megváltoztatását követelik s tűzik ki czélul, a vallásosságot nemcsak hogy fegyvertársul nem kötik táboruk megerősítésére magukhoz, hanem ellenkezőleg a vallásnak is hadat szennek! Igaz ugyan, hogy a visszatérés előbbutóbb elkövetkezik, de a társadalomnak nem lehet, nem szabad ebbe belenyugodni, kötelességmulasztás ennek eljövetelét tétlenül várnia. A társadalomnak mindent el kell követnie a halványuló vallásosság felélesztésére, hogy a sújtott emberiség elsősorban megint a vallásban keressen és találjon vigasztalást. Az ember, mikor összetörve, könynyekben ázva elhagyottan vergődik, ösztönszerűen odaforditja tekintetét a Megváltó szent alakja felé s a feltámadás gondolatában sorsának jobbra fordulását, az elkövetkező boldogabb élet ígéretét sejti. De a társadalom nem elégedhetik meg az egyes ember szükségszerű megtérésével. A nagyheti ájtatosságok felemelő tanulságai kell, hogy társadalombölcselet híveit a vallásosság gyökereinek általános megerősítésére serkentsék. Vallás nélkül a haza, a nemzet az emberiség nem élhet, nem boldogulhatságot tulajdonítanak az északi vidék kereskedelmi megerősítésének, akkor is van ott vagy kilenc kereskedelmi iskola, túlságosan konkurálva egymással a néptelenségben. Miért lett hát ez az iskola? Talán nagyobb protektorai voltak a tótoknak? Bizonnyal. Talán jobbanszószóllottak mellettük? Bizonnyal. A befektetés azonban csődbe jutott. A felvidék közgazdái pironkodva látják, hogy amit más vidék mérhetlen kárára kierőszakoltak, az a tótoknak nem kell; a nagy költséggel felállított kereskedelmi iskolának nincs elég növendéke, tehát be kell szüntetni. Apropos! — beszüntetés. A Székely Társaságnak nemrég éppen azt a választ adta a kereskedelmi iskolák kft. főigazgatója, hogy ha valamelyik keresk.iskolát az ország más részében be kellene szüntetni, ez esetben a kultuszminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg hajlandó kérését újabb tárgyalás alá venni. Ez a kérés pedig egy keleti kurzussal ellátott kereskedelmi iskoláról szólt. Most hát üstökén fogta a rohanó hírt ismét a Székely Társaság s újabb kérést intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez , az alsó-kubini felső keresk. iskola Maros- Vásárhelyre helyezéséért. A kérés másolatban megment: a keresk. miniszternek, Maros Vásárhely sz. kir város tanácsának, a keresk. és iparkamarának, az iparfejlesztő bizottságnak, az alsó kubini keresk. isk. igazgatóságának és városunk ezidőszerinti két képviselőjének, hogy hatáskörükben támogassák. Az alaposan indokolt kérést lapunk egyik közelebbi számában közölni fogjuk. Tanügy. Felső kereskedelmi iskolánk. Ha a világitó-melegítő áldott napot kilehetett volna sajátítani, fogadni mernék hogy a székelyektől azt is elvették volna. Szerencsére ezt nem lehetett sigy elláthatunk világánál egész a Maguráig, melynek aljában Alsó-Kubinban az árvas tótok szegény hazájában szorong egy napról-napra néptelenedő felső-kereskedelmi iskola. S ha ellátunk, bizony kérdezgetjük is: Miért kellett oda ez az iskola, hisz a felvidék kereskedelmi érdekei a krumplin túl alig terjednek ? De ha különös fontos Székely ügyek. A Maros-Vásárhelyi Székely Társaság 12 különböző irányú, több-kevesebb költség- sel járó székelyföldi kirándulás tervezetét és költségvetését állította egybe. Ezt ki- nyomtatva 5000 példányban, teljesen ingyen bocsátja az érdeklődők rendelkezésére. E füzet számára hirdetéseket is vesz fel a társaság Egy oldal — minden oldalon csak egy hirdetés lesz — ára 10 kor. Szöveg és pénz folyó évi május hó 1-ig, a társaság czimére küldendő. BOGDÁNFFY J. csemege csarnoka átköltözött Széchenyi-tér átjáró 39. szám, Lázár Nóra grófnő eméit, palotájába, · Kérem a n. é. közönség tömeges látogatását.— —i tt ideg- B n f f e 11 nyitva éjjel 3 óráig,