Székely Lapok, 1905. december (45. évfolyam, 252-275. szám)

1905-12-01 / 252. szám

252. szán». XXXV. évfolyam. Maros-Vásárhely, 1905. deczember hó 1 Megjelenik: a kersi cílKUti 6?*­­ ban. Szerkesztőség: Bv. re f. kell. at iréa (Benkő L.), jehova a lap szellemi részét illető közlemények Küldendők. POsi.ITI­KAI LAP Előfizetést és hirdetéseket felvesz Senki (ev. ref. koll. nyomda.) Szerkesütő! telefon ssájcok 137. és 173. Kiadóhivatal! teision saam Itti. Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyed évre 4 kor., egy hóra 1 kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fél­évre 6 kor., negyed évre 3 kor., egy hóra 1­kor A hazafiságról. (6) A „hazafiság“ értelmével kevés ember van tisztában. Nem is lehet, mert mindenki másként magyarázza. Mindenki más-más fogalmat alkot róla, más képet farag magának és­­ azt imádja. Sokszor egész nagy társaság van együtt. Tagjai egytől-egyig jobb haza­fiaknak tartják magukat másoknál. Mindegyikük azt állítja: „Nem ismerek jobb hazafit Hálámnál!“ Ugyanazt mondja a másik is, csakhogy ezt a kifejezést mindketten saját fogalmuk szerint értelmezik. Hanem annyi tény, hogy azért száz ilyen ember közül kilenczvenkilenc, mindig magyar és jó hazafi, bármilyen fogalommal bírjon is, mert hogy a hazaszeretet meg van benne, az tagadhatatlan! Hogy azonban a hazafiság hány­féle fogalmon alapul és hányfélekép­pen magyarázható, arról elég példát nyújt nekünk a történelem. Miután pedig a magyar hazafiságról van szó, vegyük elő tehát a magyarok törté­netét. Íme, mindjárt kezdetben, Géza fe­jedelem belátva, hogy a pogány val­lás mellett, a magyar nemzet a ke­resztény népek közepette nem állhat fenn, nem pedig azért, mert a po­gány vallás mellett a nemzet nem is­mer más méltó foglalkozást, csak a harczot s igy szomszédait folyton há­borgatja, kik majd egyszer valameny­­nyien szövetkeznek és kiűzik vagy pedig elpusztítják, — ennek követ­keztében elhatározza, hogy a keresz­tény vallást behozta. Először is Kupa vagy Koppány lázadt fel ellene, majd pedig Gyula. Utoljára saját rokonai akarták meggyilkolni. Kik voltak akkor a jobb hnzafiak? Azok, a kik a királylyal tartottak vagy pedig, a kik pártot ütöttek ellene ? Halála után ismét ketté szakadt a nemzet. Egyik rész Pétert, a másik Aba Sámuelt ismerte el királynak — és ez így végig húzódik valamennyi Árpádházi király uralkodása alatt, — . pedig egyik sem volt német! Megha­­­­sonlott a nemzet I. Endre és Béla­­­i között, egyik rész pedig Vatha vezér­lete alatt a pogányságot akarta visz­­szaállítani. Kettészakadt az ország Salamon és Géza alatt is. Könyves Kálmán ellen pedig öcscse, Álmos fogott fegyvert. Testvérharcz dúlt folyton Magyaror­szágon, így Imre és II. Endre között. Sőt Endre ellen saját fia, Béla ütött pártot. Vájjon kik voltak a jobb ha­zafiak ? Azok-e, a­kik a királyt és an­nak jogait védelmezték, vagy pedig azok, a­kik nagyravágyás és haszon­lesésből ellene fellázadtak, trónjától meg akarták fosztani és azt, a­ki nekik birtokot és méltóságokat ígért, fel akar­ták magasztalni ? Még Hunyadi Mátyás ellen, az igaz­ságos ellen is akárhányszor ütöttek pártot! Elnevezték zsarnoknak, mert szigorúan kezelte a törvényeket. É­s melyik volt a jobb hazafiak ré­sze? Ki tudná azt megmondani! Azt, hogy melyik fogta fel a dolgot helye­sebben, hogy melyiknek volt több be­látása, azt meg tudja mondani a tör­ténelem. De hogy hazáját melyik sze­rette jobban ? A fölött senki sem le­het bíró. Mindegyik azt állította ma­gáról: „Külömb hazafit nem ismerek magamnál!“ A­ki tehát nem akarja, hogy az ő hazafiságát kétségbe von­ják, az ne vonja kétségbe a másikét se! Lehet, hogy a­mi az ő fogalma szerint hazafiatlanság, az a másik­­ meggyőződése szerint hazafiság és vi­­­­szont. Hogy pedig melyik jobb és hasznosabb a kettő közül, a fölött csak a jövő eseményei és a követ­kezmények adhatnak bírálatot. Becsüljük meg tehát egymást és tart­suk tiszteletben a mások meggyőződését a zafiság vállalkozóitól, hogy az üzleti forga­lom érdekében és a kassza megtörésére monopolizálják az összes hazafias jelszava­kat, szokásokat és eszközöket c­égük rek­­lámirozására? Az üzlet üzlet és a jó rek­lámot nem szabad megvetni. Ha osztály­sorsjegyet versben ajánlunk Fortuma is­tenasszony nevében a jó közönségnek, miért ne lehetne politikai reklámnak is felhasználni a verset? Az ember, a költő­nek nevezett ember például ír egy verset, a­melyben a királyt megsérti. Természetes, hogy a törvény ezt megtorolja. Ám éppen ebből kovácsolja a hazafias vállalkozás, például egy koalíc­iós lap, a legnagyobb reklámja tőkéjét és így válik a megtorlás haszonná, az elkobzás, kitűnő hirdetési eszközzé. Mert a fel nem világosult nép úgy gondolkodik (mert úgy gondolkodtat­ják), hogy „ejnye az a versiró, de oda­mondta a királynak!“ És természetesen veszi a bátorság tekintélyezte lapot, mintha csak az üdvösségét vásárolná meg. Bolond volna a koalicziós kiadó, ha nem rendelne meg minden héten legalább egyszer rek­­lámköltőjénél egy elkobzásra bebiztosított verset! De a koalicziós rimreklámsajtó felordít és kiabál, hogy itt az abszolutiz­mus, elkobozták a lapomat, a­mely meg­merte írni az igazságot. Mert hiszen az igazságot a tényleg bevert fej bizonyítja. És a lap százszor megírja a tudósításában, czikkében, hogy elkobozták az ő (és nem a más) lapját, a­mely ime a mártírság részvétét könyörgi sok sok előfizetési meg­rendelés képében a hazafias közönségtől. Ez szívesen áldoz, már csak pózból is a „hazafiság oltárára,“ a­mely persze nem más, mint a koalícziós lap kiadóhivatalá­nak pénztári szentélye. És a­mikor szidják a törvényt, hogy „erőszakoskodik,“ akkor dörzsölik legjob­ban markukat. Mert, ismételve mondjuk, hogy minden „elkobzási erőszak“ reklám a koalíc­iós lapvállalatnak. A törvény ha­szonnak sújtja ily módon a királysértést, a­­­melyek a nemzetiszinű lantok negyven­­- nyolc­as rímeket tartalmazó húrjairól pat-­t­tannak le. Minden elkobzás egy csomó­­ előfizetőt jelent s miután a jó lapvállalat­­á­nak első feltétele a sok előfizető, minden­­­ nap megiródik egy elkobzásra szánt király - A reklámhazafiság. Manapság a legjobb üzlet a hazát sze­retni. Imádni mindent, a­mi hazafias, ille­­­­tőleg koalícziós. És ki venné zokon a ha­ Valódi Li Hung Assam Jea, egyedüli elismert legerősebb z­a­m­a­­­u, már legkisebb mérték­ben is kapható, fűszer és csemege üzletében. Eredeti angol, jamaikai sportorico és cuba rumok, teasütemények, halak, sardiaiák, sajtok, pástétomok, hideg felvágottak rendkívül nagy választékban. Friss töltésű mindennemű ásványvizek.

Next