Székely Lapok, 1905. december (45. évfolyam, 252-275. szám)

1905-12-01 / 252. szám

2-ik oldal sértő rigmus, a­mely bőven hoz a koali­­cziós sajtó konyhájára. De persze veri a mellét a koalicziós zsurnalisztika, hogy így, meg úgy védi a hazát, szenved elkobzási mártíromságot a nemzeti eszméért. Azonban ha betekinte­nénk munka közben a koalicziós szerkesz­­tőségekbe, hallhatnók, mint adják ki a rendeleteket a kiadók oly czikkek, versek megírására, a­melyek miatt okvetlenül el­kobozzák a lapot. Sőt vannak napok, a­melyeken csakis ilyen czikkeket, verseket szabad írni és külön jutalom jár annak a különben sajtókukacznak, a­ki a legbiz­­tosabban tudja az elkobzást kilantolni. Ezek akarják megmenteni a hazát ? Ezek akarják a magyar vezényszót megszerezni ? Ezek hirdetnek hazaszeretetet ? Természe­tes, hogy a felvilágosulatlan vagy egyolda­lúan befolyásolt olvasó előtt respektussal bír az, a­ki az uralmon levő hatalmat megtámadja. Mindezt tudja a negyven­­nyolczas sejtsajtó és ennek a tudatában reklámirozza tovább hazafiságát, a­mi most a legforgalmasabb áruczikk. Markába ne­vet a sok koalícziós kiadó és sepri be a pénzeket. A­mely perczben elfogy a portékájuk, megszűnik az üzlet, feloszlanak a czégek s ki likvidál, ki csődöt mond. De hát a hazafiság örök leánya, kifogyhatatlanul ak­názni lehet belőle a honszerelem szenét, a­melynek jól égő lángja mellett vígan melegszenek a honszerelmi czégek nép­­zsiron­yizó tulajdonosai. De egyszer mégis vége lesz a dolognak. Akkor, a­mikor a konkurenczia egymásra licitáltatja a piros-fehér-zöld czégtáblájú vállalkozásokat. Olyan cécó lesz akkor, a­milyet a világ sem látott. Mert az üzletét senki sem engedi majd elrontani. Jóban állott előttünk minden alak, a le­hetetlenségbe is életet lenellően. Halasi, Ladányi, Tarján Irma egyszerűen nagyszerűek voltak. Koronájuk volt a maga túl nem vitt, hévteli realitásában Baghy, a­ki művésznek bizonyult. Csak Szénié volt kissé félszeg. Még Miklósi is jó volt. Szűcs Irén csak valamivel volt élvezhetőbb a törvénytelen babájánál, a­ki papír maché­ból lévén, egy kukkot se szólt. A közönséget azonban szidd össze, édes szerkesztőm, hogy ilyen pompás előadá­sokra sem jön el! Manfréd: Szinházi levelek. IV. „Erősek és gyöngék“ Szerkesztő Úr ! A tegnapi darab túlerős, s a közönség túl gyönge volt... Nem tagadhatni meg Szemere György társadalmi darabjától a színpadi techniká­ban való érdekességet, a zamatos nyelve­zetet, a lélektani motívumokban tartalma­san gazdag életbölcsességet. Azonban a legfelső tízezernek annyi sa­lakját mozgósítja, undorító életfölfogásukat oly túlzottan mutatja be, hogy az már még a valószínűség határain is jóval túl­eső. Valóságos Montepin Xaver féle rém­regény telve hülye fekete és vörös gró­fokkal. Az ideális elemet egyetlen becsületes főúr, s egy elzüllött tehetség alakjában viszont szintén a sebetlenségig fenkölt be­csületességgel állítja elénk. Szóval az „Erősek és Gyengék“-ben közbül az igaz­ság. Sem az erősekben, sem a gyöngékben. Talán az „és* szócskában. Elképzelhetni, hogy a színészekre milyen óriási feladatot hárítanak a lehetetlen sze­repek. S ha mégis jól megjátszák azokat, akkor feltétlen dicséret illeti őket. Már pedig a tegnapi előadás igazán az Erősek előadása volt. Műgonddal kidolgo­ Székely Lapok MI DISÁG?! 1906 november 30. Virághullás. Kipattant bimbó rózsává lett, Pillangók szálldosták körül, Szerelmes lepkék táborának A pompás rózsa úgy örül. Kínálja kelyhét, s illatával Száz pillangót megrészegít, A rózsa csókja kéjes édes, A rózsa csókja úgy hevít. Aztán egyszer csak mind elhagyták, s a rózsa ott áll egyedül, Hervadni kezdett, s bágyadt szirma Lepergett észrevétlenül. . . . Tavaszba érve, ifjú lelkem kitárta színes szirmait, 8 maga körébe gyűjti mind az Ifjúság izzó vágyait. Bohó álmoknak lett a rabja, Eszmék ragadták szárnyait, Sóvárgás volt a vezetője, 8 a biztatója tiszta hit. Aztán egyszer csak álom, ábránd, Sóvárgás, vágy, hit elmaradt, Tudatra ébredt földre hullva: Álmodni itt lenn nem szabad. Tífusz nálunk. Csak tegnap említek, hogy Nagy-Szeben­ben a hasi hagyma* mily nagy mértékben grasszál. Ma orvosi körökből kapjuk a hírt, hogy városunkban is félelmesen terjed a veszedelmes járvány. Alig van orvos, ki­nek kezelése alatt 2—3 tífuszos beteg ne állana. Rendkívüli óvatosságra figyelmez­teti ez a közönséget. Különösen ivóvize­inkre kell ügyelni, mert abban van a leg­több baczilus. Inkább ásvány-, vagy forralt vizet igyunk és a hüléstől is óvakodjunk. Bedeházy Anakreon-forditásai. Szép és nemes lelkületűnek élénk bizo­nyíték­át adta Bedeházy János, városunk képviselője az által, hogy az országgyűlés kényszerű szünete alatt a múzsának ál­dozott. Régebben lefordította volt gyönyörű gördületességgel Anakreonnak, a bor és szerelem ősz hajjal is dóvaj dalnokának élettől pezsgő sok dalát. Akkor kötetben is kiadta, s hogy mily elismerést aratott, bizonyítéka az, hogy ma már a kötetből egyetlen példány sem kapható. Ez kész­tette arra, hogy az akkor lefordított dalok Maros Vásárhely, 1905. deczember 1. mellé az egész Anakreont átültesse, a­mit most be is fejezett. Nem sokára díszes kötetben adja ki a műfordításokat, melyek az eredetinek hévteliségét, zamatját csen­gően adják vissza, azok tanúsága szerint, a­kiknek alkalmuk volt beléjük pillantani. Lapunk egyik legközelebbi számában a fordító szívességéből bemutatunk egyet az édes dalokból. Színházi hírek Smólen Tóni, Guti Soma e szenzácziós darabja, melynek zenéjét Barna Izsó írta, szombaton kerül bemutatóra színházunk­ban. A darab telve van politikai czélzások­­kal, élet és kuplékkal. A Népszínházban 100 előadást ért el, a­hol tendencziózus iránya miatt a darabot be is akarták til­tani. Heves igazgató a Kossuth-nóta miatt külön polgári zenekart szervezett.­­ A darabban előforduló énekek és tánczok is bizonyára nagy hatásra számíthatnak. Vasárnap kerül színre a Szultán, mely­ben Szeik­a szerepét Sugár Aranka adja, ki állítólag a legjobb Szelim. Roxelánt Bagányi Iza énekli. Mindkét újdonság iránt már is nagy az érdeklődés és előjegyezni lehet a nappali pénztárnál. A műsort Heves igazgató egyébként is vonzóvá teszi azzal, hogy minden, a fővá­rosban sikert aratott művet gyorsan szin­­te hozat. Így a Vígszínházban óriási siker­rel színre került és folyton műsoron lévő Jerikó falai­t is megszerezte és a szintár­­sulat az előadásra már buzgón készül is. A jövő héten színre kerül a Királyszín­ház állandóan műsoron levő operetteje, a „Bolygó görög“ díszes kiállításban. Mintaméhészet városunkban. Örömmel értesülünk, hogy Maros-Vásár­helyit a földmivelési miniszter nagyobb­­szabásu minta­méhészetet állíttat fel. Az erre vonatkozó tervek már elkészültek , s legközelebb azok realizálására kerül a sor. Milyen időnk lesz. Meteor jelenti: Deczember hó csomó­pontjai: 1., 2., 3., 7., 10, 12, 15., 19., 22., 22., 24., 24 , 2­­., 30., 31-re esnek, a melyek közül a 2., 10., 15., 22.es 30 ikiak az erőseim hatasuak es pedig a 2-iki hi­deg, 10 iki szeles, viharos vagy csapadé­kos, 15 iki enyhült, a midőn napkiteresek varhatok, a 22-iki felette változó, csapa­dékos, hideg, a 30 iki erősen hideg jelleg­gel bír. Külömben ma már beköszöntött a tél, meglehetős csípős éjjen­ fagggyal, mely csak a déli órákban engedett. Jotekonyszelű hangverseny. A helyi jótékony nőegylet és Clotild ár­­vaház deczember hé­t­en az újonnan meg­nyitott László-féle vendéglő helyiségében műsorral egybekötött hangversenyt ren­dez. Tekintettel az estély erkölcsi tenden­­cziájára, hisszük, hogy a közönség meg­felelő nagy számmal fog azon megjelenni. A „minimax ” bemutatása. Tegnap délután 2 óra után mutatta be a b-pesti „Minimax“ gyár igazgatója a helyi és sz.-régeni Önk. tűzoltó egylet pa­­rancsnoksága és tagjai, a polgármester, a katonai tisztikarok, hírlapírók, gyárosok, kereskedők és nagyszámú érdeklődő kö­zönség előtt az új tűzoltó készülékét. A bemutatás a főtéren történt, a­hol külöm­­böző máglyák voltak összerakva, a­melye­ket Borra gyújtottak meg, hogy azok el­

Next