Székely Lapok, 1907. augusztus (47. évfolyam, 174-198. szám)

1907-08-01 / 174. szám

XXXVII. évfolyam. 174. HZHIll, Maros-Vásárhely, 1907. augusztus hó 1. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Benkő László kollégiumi nyomdá­jában, hirdetések és előfizetési pénzek ide küldendők Szerkesztőség: Kazinczy­ utcza 1. szám, hová a szellemi részt illető küldemények küldendők. Kiadóhivatali telefon 161. Szerkesztőségi telefon 222 Főszerkesztő : MALONYAY DEZSŐ Felelős szerkesztő: S­ZEBENYEI ERNŐ Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hóra íjkor 60 fül. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fél­évre 6 kor., negyedévre 3 kor., egy hóra 1 kor. Ünnep- és hétköznapi becsületszó.­ ­ A közönséges halandók, a burzsoá­­hoz tartozó kisemberek állításaikat vagy kijelentéseiket nagyobb nyoma­tékosság okából becsületszóhoz s nem­­ ritkán eskühöz kell kössék, hogy hi­telre találjanak embertársaik előtt. — Becsületszó hangoztatásával pecsételik meg állításaik, kijelentéseik igazságát. Erre aztán az emberek nagyobb súlyt helyeznek s ha úgy tetszik hitelt is adnak az állításoknak, a becsületszó­val megerősített kijelentéseknek . . . Ez az úgynevezett hétköznapi becsü­letszó ! . . . Nem így a kiváltságos osztály szü­löttei, vagy pláne azok a szerencsés halandók, kiket a vak sors valamely önállásra, magas polczra helyezett, kiknek az az előny jutott, hogy em­bertársaik egy része felett — vagy az öröklött vagyon, vagy az emberek ál­tal reájuk ruházott méltóság, dignitás révén dirigálnak. Ezeknek a kiválasz­tott halandóknak állításaik és kijelen­téseik megerősítéséhez nincs szüksé­gük a becsületszóra Elhiszik kijelen­téseiket az emberek minden becsület­szó megpecsételés nélkül Elhiszik pe­dig azért, mert a múltban a kiváltsá­gos osztály tagjai, a dignitásokat be­töltő nagyságok, oly megfontolás és meggondolás után tettek kijelentéseket, hogy alig volt rá eset, amikor ezek a kijelentések a valóságot nem fedték és be nem tartattak volna. Ez aztán annyira átment a köztudatba, hogy a közvélemény minden ilyen kijelentést szentnek, igaznak tartott. Hitt és meg­bízott abban minden becsületszó, eskü né­kül mert olyan helyről származott, hogy arra a múlt tapasztalatai révén nem volt szükség . . . Ez az úgynevezett ünnepnapi be­csületszó ! . . . Ha itt-ott mégis fordult elő eset az ünnepnapi becsületszó örve alatt tett kijelentések valótlanságára avagy be nem tartására, az ilyen kijelentőket a történelem a „hitszegő“ díszes jelző­vel bélyegezte meg. Lássuk már most, kik azok, akik a hétköznapi és ünnepnapi becsületszó leple alatt tehetik meg kijeletéseiket ? A hétköznapi becsületszó minden közönséges halandóra káptázható, ámde az ünnepnapi becsületszóval csak a teremtés különös kegyeltjei hi­valkodhatnak. Ne higgye senki, hogy csak az ural­kodók és államfők azok, akik kijelen­téseiket az ünnepnapi becsületszó vé­delme alatt kell megtegyék. Ide tartoz­nak a főispánok is, akikre ruházott dignitás megköveteli, hogy kijelentése­iket mindig úgy átgondolva és meg­fontolva engedjék ki ajkaikon, hogy azok mindig fedjék az igazságot és mindig betarthatók legyenek, nehogy a közvélemény a „hitszeget“ kiáltsa utánuk s a történelem ezzel a jelző­vel tüntesse ki őket. Gondolja meg legkivált a Maros- Torda vármegyebeli fiatal nagyság, nehogy a vasárnapi becsületszó oktalan használata elrucscsantsa a talajt lábai alól, a reményteljesnek ígérkezett fej­lődés megakadjon s a vasárnapi be­csületszó előjogától elesve, esik a hétköznapi becsületszó használhatására szoruljon ! A „Szabadság" erőlködése. Tisztára szeretné mosni a főispánt. És még jobban eláztatja. A címben nevezett „haladópárti“ la­pocska iszonyú erőlködéseket tesz, hogy leleplezéseink által előidézett óriási­­ hatást lerontsa, vagy legalább is pa­ralizálja. Kísérlete teljesen kárba ve­szett fáradság, mert a tényeket nem lehet egyszerűen letagadni.­­ Illetékes helyről nyert felhatalmazás­a alapján tesz kijelentést, hogy a pakt­­­tumra vonatkozó állítások valótlansá­­­­gok.­­ A­mint megírtuk azt leleplezéseink­­ során, a paktum megkötésében né­gyen vettek részt. Illetékes helyről felhatalmazást csu­pán a „négyek“ valamelyikétől lehe­tett tehát nyerni. 1. Dr. Nagy József alispántól, 2. sem Erősdy Sándor főjegyzőtől ilyen felhatalmazást nem kapott, 3. Braun Gyula mérnököt sa­ját kijelentése szerint nem ismeri el illetékes tényezőnek, tőle tehát illeté­kes felhatalmazást sem kaphatott. Minthogy kijelentéseit „illetékes hely­ről nyert felhatalmazása alapján teszi : e felhatalmazást mástól, mint Ugrón Gábor főispántól nem kaphatta. Mert ő volt az egyezkedő negyedik. Nos hát ezen illetékes helyről nyert felhatalmazással szemben is a paktumra vonatkozólag közölt összes állításainkat teljtartalmúlag fentartjuk és kijelentjük, hogy az, a­ki annak ellenkezőjét meri állítani, valótlanságot mond és a hazu­dozás csúnya bűnébe esik. Azt mondja többek között a tiszte­letre méltó (?) „haladó párti lap,­ hogy Ugron Gábor főispán nem a kormány képviseletében vett részt a paktum megkötésében. Hátha nem a kormány, akkor kinek, s vagy minek a képviseletében és nevében­­ járt el ? A vármegye, város, az érdek i keltek, avagy a „szent család" képvi­­­­seletében ? A „Szabadság“ még any­­y­nyit sem tud, hogy a főispán a kor-­­ mány mindenkori képviselője, kijelen-­­ téseit a kormány f­éi mind­addig, a­míg bizalmában rész siti. Hát hogy ezen alaptétellel még illetékes helyről származó sugalmazás mellett sincs tisz­tában , egy kis segítséget nyújtunk, hogy a kérdésről teljes fogalmat al­kothasson. I mnPB rrQTCI^ TISCHLER JÓZSEF festékkereskedésében LlUJUDD I LU I LIY kapható Maros-Vásárhely, Főtér, (Apolló-ház.)

Next