Székely Lapok, 1907. november (47. évfolyam, 250-274. szám)

1907-11-01 / 250. szám

XXXvI. évfolyam. Maros-Vásárhely, 1907 november hó 1 250. szó i*­. ....„ iMBWMBtMBM— FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Kiadóhivatal: Benkő László kollégiumi nyomdá­jában, hirdetések és előfizetési pénzek ide küldendők Szerkesztőség: Barkozy-utcza 1. szám, hová a szellemi részt illető küldemények küldendők. Kiadóhivatali telefon 161. Szerkesztőségi telefon 222 Felelős szerkesztő : M­ÁTHÉ GYULA Előfizetési árak vidékre: egy évre 16 kor., félévre 8 kor., negyedévre 4 kor., egy hóra 11kor. 60 fill. Helyben, házhoz hordással: egy évre 12 kor., fél­évre 6 kor., negyedévre 3 kor., egy hóra 1 kor. SZÁLKÁK. A jó tanácsadók. Törvényes helyettes alispánt választottak Marostordának. És a vármegye uj első tisztviselője, mikor alispáni székét elfog­lalta, szépen hangzó ígéretet tett arra nézve, hogy be fogja tartani szigorúan a törvényeket és a törvényes rend szerint fogja kormányozni e nyomorult vármegyét. Az alig öt napi múltra visszatekintő he­lyettes-alispánnak azonban mit kell látni, mit kell tapasztalni? Azt ugye­bár, hogy a melléje rendelt jó tanácsadók mindunta­lan félre akarják vezetni a törvényesség szempontjától és eltéríteni igyekeznek őt eskü alatt, tett fogadalmától. Valóban kri­tikus helyzet, de még mindig nem késő rajta segíteni. Álljon talpjára a közigaz­gatási útvesztőkön még csak alig tapoga­tózó helyettes alispán és utasítsa vissza a rosszindulatú kisértőket addig, amíg lehet­séges. Mert ha nem ezt teszi, az első könnyelmű ballépés után gyors egymás­utánban következnek majd a többi ballé­pések, amelyek őt is oda fogják sodorni mielőbb, ahova Ugron Gábort is elsodorták ezek a derék, ezek a hit, ezek a megbe­­csülhetetellenül — rossz tanácsadók. Szobrot, szobrot, szobrot! Az a hírlapi tónus, amelyet a „Székely Ellenzék“ legújabban meghonosított, iga­zán reávall a mai közéletre. Az utolsó betűig undok­lóan bűzös és kellemetlen még azokra is, akik elolvasni kénytelenek ezt a jó ízlés rovására szerkesztett újság lapot. Piszkokat termel, szennyet, sarat dobál fel a hasábokról és a legparányibb kímélettel sincsen a türelmes olvasó iránt, akitől utóvégre is nem lehet azt kivánni, hogy minden áron martyrja legyen a Szé­kely Ellenzék gyakorolta hírlapb­ól irány­zatnak. Íme legutób is mire vetemedik a­­Szé­kely Ellenzék“ Szobrot igér Erősdy Sán­dornak — kocsonyából és békát hozzá, a mely az ő érdemeit, kuruttyolja. Ily ot­romba baromságok után igazán nem tudja az olvasó, hogy voltaképen mely célra is használja fel ezt a megtévelyedett újság papirost. De ha ezen az útón halad tovább is a „Székely Ellenzék“, mi tudni fogjuk, hogy mi a teendőnk. Gyűjtést indíttatunk pennarágó munkatársának és szobrot állít­tatunk számára ékes kucsmával. Nem ugyan bronzból, vagy miskolczi kocsonyá­ból, de valami egyébből, ami nem olyan masszív mint a bronz, de nem is reszket úgy, mint a miskolczi kocsonya. Választag lesz a megyében. Az október 26-iki rendkívüli köz­gyűlés egy törvénytudó táblabíró in­dítványára elrendelte a törvényható­sági bizottsági tagválasztásokat — tör­vénytelenül. Törvénytelenül azért, mert az adó­hivataloktól megküldött legtöbb adófi­zetők kimutatását nem terjesztették a bíráló választmány elé és illetőleg a kiigazított névjegyzéket nem mutatták be — holott ezt a törvény világosan rendeli — az állandó választmánynak. A választásokat azonban mégis­megtartják és keresztül is viszik a leglázasabb gyorsasággal. Miért-e sietség ? Kérdezheti joggal a választó közönség. És mi az oka annak, kérdezzük mi is, hogy a tekintetes vármegye tudva újabb törvénytelenségekbe akarja be­lehajszolni a választó közönséget ? Ugron Gábor akarja ezt így, a je­­zsuviták hű tanítványa, a­ki sokat, nagyon sokat vár ettől az erőszako­san keresztül hajszolandó bizottsági tagválasztástól. Azt hiszi, hogy a terrorral és az erőszakos hatalommal le tudja békozni a megnyilatkozó közvéleményt és vá­sárolhat össze egy olyan többséget, a­mely az ő megrendült pozícióját meg­szilárdíthatná, ideig-óráig biztosíthatná Csakhogy ismét rosszul számított Ugron Gábor. A vármegye közönsége nagyon is jól tudja, hogy mily fon­tos és messzire kiható jogokat gya­korol akkor, amidőn habár törvény­telenül is előszólítva a szavazó urna elé kell lépnie. Nyugodt lehet Ugrón Gábor. A vár­megye szabad területe, a Maros-menti tágas rónaság nem közgyűlési terem, ahol meg lehet kötni és le lehet igázni az öntudatos véleményeket. Az az urna hiába szeretné az ellenke­zőjét a főispán úr, nem fogadja be, de inkább kiveti magából a szabad polgári meggyőződés ellenére össze­hajszolt szavazatokat és semmi körül­mények között nem fogja győzelemre vinni azt a listát, amelyet a hivatalos hatalom és az eszeveszett terror kény­szerít a választó­polgárok reszkető kezébe. Belépés a függetlenségi pártba Soha jobbkor... Tauszik B. Hugó, a marosvásárhelyi ke­reskedelmi és iparkamara elnöke és az Agrár­bank igazgatója tegnap egy nyílt levelet intézett Petri Zsigmondhoz, a füg­getlenségi és 48-as p­árt elnökéhez. Az érdekes levél egész terjedelmében így hangzik : Kedves barátom ! Van szerencsém tudomásodra hozni, hogy a marosvásárhelyi függetlenségi és 48 as pártba belépni óhajtok. Kérlek ennélfogva, hogy ezt a pártnak bejelenteni s engemet annak tagjává felvétetni szíveskedjél. A mai napon kértem egyszersmind az országos függetlenségi és 48-as pártkörbe való felvételemet is. Marosvásárhely. 1907. október 29-én Tisztelettel maradok őszinte barátod Tauszig B. Hugó. Tauszik B. Hugónak hazafias elhatáro­zását örömmel fogadhatja a függetlenség nurusnk, s r * / • köhögés, skrofulozis, influenza TJ jr a­z Jp aiair. Ulaa tank­­e» onros uui naponta ajiniv*. / w fi AStA 9 A 9 AA § HWI niy értéktelen utánzatokat is fanéinak, kérj*» KfiKkaater Q tetT* -**,l*­‘ eredeti ee»magc4dei. BgpfaiM «m* mrea*)*tw i Cfe«T5Mrter«fc­ , ■ f. »«IfaiaaM­ La It «eh« & €•. lianéi

Next