Székely Nemzet, 1884 (2. évfolyam, 1-199. szám)

1884-10-09 / 155. szám

Október 9. SZÉKELY NEMZET. 155. szám. levő 3404 frt 91/3 kr hiányt, maradt 9011 frt 67 kr többlet, melyhez hozzászámítva a letéti napló szerinti 1525 frt 20 krt, szeptember végén a pénztári készlet 10,536 frt 87 kr. A múlt közgyűlés határozatai mind kiadattak. Állandó választmányi, igazoló választmányi és járvány­ bizottsági gyűlés tartatott. Utóbbinak azon határozata, hogy a kézdi-vásárhelyi szesz­gyárosok, kiknek gyáraiból kifolyó trágyalé annyi veszedelmet hoz a város lakosságára, köteleztes­­senek hizlalóikat a város belterületéről kiköltöz­tetni, közbevetett folyamodások következtében a m. kir. belügyminiszter ur által megsemmisíttetett azon utasítással, hogy a korábban kiadott miniszt. rendelet szigorúan hajtassák végre. Ezen minisz­teri rendelet némely pontjai végre lettek ugyan hajtva, de a város csatornázására vonatkozó ter­vek még nem lettek elkészítve, a városban levő szeszgyárosok hizlalóiból a trágyalé még mindig kifoly s veszélyezteti a szomszéd telkeket és ut­­czákat. Alispán kiment Kézdi-Vásárhelyre, össze­hívta a szeszgyárosokat, felolvasta a miniszteri rendeletet és kötelességükké tette, hogy a trá­gyafolyadéknak gödröket készíttessenek. Az el­készítésre október végéig terminust adott. A hó végén a kir. építészeti hivatal egy tagjával és a megyei főorvossal újólag ki fog menni Kézdi- Vásárhelyre és szigorúan meg fogja büntetni azokat, kiknek udvaráról trágya vagy másféle folyadék az utczákra kifoly, vagy a szomszéd telkekre átszivárog. Azontúl a városkapitány minden héten pon­tosan meg fogja vizsgálni a szeszgyárakat és utczákat s hol rendetlenséget és tisztátalanságot tapasztal, nem késik az illető gyártulajdonosokra szigorú büntetést szabni, így remélhető, hogy a kézdi­vásárhelyi szo­morú egészségügyi viszonyokon legalább részben segítve lesz. Végleges megoldás azonban addig nem várható, míg a rendszeres csatornázás el nem készül és az utczák szabályozva nem lesz­nek, ehez pedig idő és pénz kell. A miklósvári szolgabiró-iroda megvizsgáltat­ván, rendben találtatott. Tüzeset volt szeptember 29-én Alcsernáton­­ban. Leégett egy csűr összes kár 130 frt, biztosivá vált 100 frtig. Szeptember 21-én Feltorján há­rom gazda csűre leégett. Kár 679 frt. Biztosítva semmi sem volt. Ezen jelentéssel kapcsolatosan a közigazga­tási bizottság utasította az alispánt, hogy a dr. Géber Ede jelentése alapján kiadott miniszteri rendeletet, Kézdi-Vásárhely közegészségügyi vi­szonyainak szabályozására nézve, a legnagyobb szigorral hajtsa végre. Séra Tamás, árvaszéki elnök jelentése szerint augusztus végén az árvák létszáma volt 9060 személy. Szeptemberben gyámság alá jött 15 sz., összes létszám 9075. sz. Ebből felszabadult teljkoruság által 1, nagykorusitás által 12, férj­­hezmenetel által 1, halálozás által 1 , szeptem­ber végén árvalétszám 9060. Augusztus végén gondnokság alatt volt 261. Szaporodás szep­temberben 4. A háromszéki összesített gyámpénztárnak augusztus hóról áthozott készpénze volt 5025 frt 85 kr, szeptemberben bevezetett különböző czi­­men 13407 frt 56 kr. Kiadatott összesen 8482 frt 56 kr, melyet a bevételből levonva 4925 frt készpénz jött át ok­tóber hóra. Augusztus végén elintézetlen ügydarab volt 132. Ehez érkezett a mult hó folytán 579. El­­intéztetett 295 ügydarab. Elintézetlen 416. Babarczy Ferenc­z. kir. adófelügyelő jelentése szerint szeptember hóban egyenes adó czimen bejött 51770 frt 74 kr, hadmentességi díjban 4486 frt 86 kr. Az eredmény kedvezőbb, mint a mult év szeptember havában, a mennyi­ben egyenes adóban 8574 frt 221/a krral, had­mentességi díjban 2914 frt 6­/­j krral jött be több az idén. Ideiglenes házadó mentességet 9 egyén nyert. Drágoss Elek, kir. ügyész jelentése szerint az összes fogházakban le volt tartóztatva 54 egyén és pedig 41 férfi, 13 nő. Ezen szám­ból elitélt 29, fegyencz 9, rab 6, fogoly 14, vizs­gálat alatti fogoly 25. A letartóztatottak közül esett a kézdivásár­­helyi fogházra 44, a sepsi-szentgyörgyire 8, a kovásznaira 1, a nagyajtaira 1. Szeptember ha­vában a felnebieken kívül megfordult a foghá­zakban 45 egyén, és­pedig a kézdi-vásárhelyi fogházban 8, a sepsi-szentgyörgyiben 12, a ko­­vásznaiban 12, a nagyajtaiban 7. Súlyosabb bűnesetért le volt tartóztatva 12, kik közül 5 gyilkosság, 5 gyújtogatás, 2 rablás bűntényével van vádolva. Rabtartási költség befolyt 298 frt 51 kr. Kiadatott 258 frt 89’/a kr. A közbiztonság javuktnak tekinthető. Bűn­vádi jelentés bejött 65, melyek közül egy rab­lás, 2 gyújtogatás és gyilkossági kísérlet miatt volt. D­r. Antal M­i­h­á­l­y, megyei főorvos je­lenti, hogy a megye egészségügyi ál­­lapota a m u 11 h­ó f­o­l­y­t­á­n teljesen kielégítő volt. Általában csak a légző szervek hurutos bántalmai észleltettek, melyek lefolyása annyira szelíd volt, hogy e­miatt halálozás nem fordult elő. Az emésztő­szervek hurutos és lobos bán­talmai, melyek más években ilyenkor járványo­san uralkodtak, a jelen év folyamán csak szór­ványosan mutatkoztak. A heveny fertőző kórok közül a roncsoló toroklob, hörghurut, torokgyík és hashagymát csak szórványosan észleltetett. A megyei „Ferencz József“ kórházban ápol­tatott 31 férfi, 12 nő. Ezek közül meggyógyult 13, javult 4, meghalt 1, gyógykezelés alatt ma­radott 19 férfi, 10 nő. Az állategészségügyi viszonyokra vonatkozó­lag jelenti a főorvos, hogy lépfenében elhullott néhány szarvasmarha. Azon kívül kóros állapot nem fordult elő. Komárom­y Andor, kir. tanfelügyelő jelenti, hogy szeptember hó elején a megye te­rületén levő két polgári iskola s két felső nép­iskola, továbbá a sepsi-szentgyörgyi, kézdi-vá­sárhelyi, bodolai, zágoni, előpataki, nyéni és hídvégi elemi iskolák megkezdették a tanítást. A többi községi iskolák a jelen hó elején nyíltak meg. Kir. tanfelügyelő felkéri a közigaz­gatási bizottságot, hogy a szolgabirák utján in­tézkedjék a tanulók pontos iskolába járásáról. A sepsi-szentgyörgyi polgári fiúiskolához rendes tanítónak kineveztetett Pál Károly, a bánffy-hunyadi felső népiskola igazgatója. A sepsi-szentgyörgyi községi elemi leány­iskolától Weinberger Fáni és Jancsó Gábor el­távoztak, segédtanítónőnek megválasztatott Len­gyel Ilona. A körösi és zalánpataki községi iskolákhoz a tanítói állomásra pályázat lett hirdetve. A pályázat lejárt és a választás egy választási elnöknek ülésen leendő kinevezése után megejtetik. Mikes Gyula, kir. mérnök terjedelmes jelentéséből a következőket emeljük ki: A brassó-ojtozi állam uton szeptember hó végéig az engedélyezett 3645 halomból 2590 lett kiszállítva. Tetemes hátralékba van Nagy Károly vállalkozó, ellenben I­áromszék megye csak 90 halommal tartozik. A szeptember hóban megindított építkezé­sek közül a Rákóczy várnál engedélyezett, nagy nehézségekkel járó út - áthelyezés munkálatai szeptember hó 12-én megkezdettek, azonban az egyik részen felmerült tetemes többlet munkák és költségek miatt, egyelőre s részben beszün­­tettetvén, a kívánt gyorsasággal még most nem haladhatnak. Folyamatba van továbbá a közlekedési mi­nisztérium által engedélyezett 4 hid helyreállí­tása, illetve ujonan építése, az orsz. középitészeti felügyelő és a kir. kir. főmérnök által engedé­lyezett 5 hid és áteresz helyreállítása, a minisz­térium által engedélyezett 2 hid felépítése, végre a magyarós­hegyi útnak kavicsolása, mely a legközelebb megtartott árlejtésen kiadható nem volt, felsőbb jóváhagyás reményében alku mel­lett legalább részbe biztosíttatott. A kavics és építkezések felülvizsgálása ok­tóber hó 29-én fog megkezdőtni. A megyei utakon a közmunka beszolgálása szept. hóban valamivel serényebben folyt, mint azelőtt, mindazáltal még 6866 halom kavics közül csak 3299 halom hordatott ki. A vállalatilag kiadott 2075 kavicshalom­ból szept. végéig csak 1822 hal. lett kiszállítva. A kavicsolást csupán János Dávid és részben br. Szentkereszty Béla fejezték be. A megyei utakon jelenleg épitkezés nincsen folyamatban. A nyén-bodza-krasznai hadászati fontosságú megyei után felsőbb helyről az or­szágos adományból engedélyezett nagymérvű ut és műtárgyak építése szept. 10-én tartott árlej­tésnél Száva Lukács, Bogdán Flórián és Nagy Károly társvállalkozóknak eléggé jutányos árle­engedés mellett kiadatvánt, remélhető, hogy a szerződés helyben hagyatván, a munkálatok rövid időn megkezdhetők lesznek. Az erdő­bizottság múlt havi jelen­téséből megemlítjük a következőket: Fotos község favágatási kérelme a kir. erdőfelügyelő véleményével együtt pártolólag fel­terjesztetik a földm. ipar és keresk. minisz­tériumhoz. Sepsi-Martonos favágatási kérelme a kir. erdőfelügyelő véleményével szintén felter­jesztik. A pávai „Marti család“ nevű erdőbirtok­nak rendszeres erdőgazdasági üzemterv kötele­zettsége alól leendő felmentése tárgyában be­nyújtott kérelemre határoztatott, mivel a kér­déses erdő közbirtokossági erdőt képez, ebből kifolyólag az 1879. évi XXXI. t.-cz. 17. §-a alá tartozik s mint ilyen rendszeres erdőgazdasági üzemterv szerint kezelendő. Szakértő erdőtiszt és csak képzett erdőőr alkalmaztatására köteleztetik. Réty, Kom­olló stb. községeknek a „Nyír“ nevű erdő­birtok tárgyában kelt folya­modása a kir. erdőfelü­gyelő véleményével a já­rási szolgabírónak visszaküldetik. A k.-v­ásárhelyi erdőgondnokság felter­jesztette volt Felvolál község kérelmét a Bál­vány nevű erdő kihasználása iránt. A kérelem azon utasítással adatik vissza, hogy az erdő használatára vonatkozólag valamely kimerítőbb ideiglenes vagy végleges terv terjesztendő be. A k.-v­ásárhelyi erdőgondnokságnak az ikafalvi községi erdő használatára vonatkozó felterjesztése szabályszerű felszerelés végett vis­­­szaküldetik. Bélafalva, Esztelnek, Kurtapa­tak és K.-S­z­e­n­tl­é­l­e­k társközségek erdő­rendészeti áthágása tárgyában felterjesztett ügy­iratok és a kir. erdőfelügyelőségnek e tárgyban kelt 466. számú véleménye. A kir. erdőfelügyelőség véleményének meg­hallgatása után, mivel nevezett erdőbirtokos társközségek az 1879. évi erdőtörvény 53. §-ában körülirt erdőrendészeti áthágást követtek el, ezért 25 frt pénzbüntetésben s a felmerült és illetékes után megállapított eljárási költsé­gekben marasztaltatnak el. Az alispán visszaterjeszti a 121. sz. a. ki­adott iratokat, miután azok B­ö­l­ö­n község köz­birtokosságával közöltettek. A k.-v­ásárhelyi erdőgondnokság élére kinevezett főerdész jelenti, hogy az illetékes ha­tóságoknál, valamint az erdőbirtokosoknál je­lentkezett és hivatalos működését megkezdette. K.­V­á­s­á­r­h­e­l­y város erdőrendészeti át­hágása ügyében felvett jegyzőkönyv és a kir. er­dőfelügyelőségnek e tárgyban kelt folyó évi 561. számú véleménye szerint Kézdi-Vásárhely város, mint polgári és lemhényi erdőbirtokos az 1879. évi erdőtörvény 51, illetve 53. §-ában körülirt erdőrendészeti áthágást követvén el, miért idé­zett t.­cz. 56. és 108. §. alapján 50 frt pénz­bírságban és 20 frt eljárási költségben marasz­­taltatik el. A havi jelentések után következő nevezete­sebb ügyek nyertek elintézést: B­e­r­e­c­z­k város közönségére tévesen elő­irt 283 frt 15 kr tőke-kamatadó, az ezután járó 99 frt 40 kr ált. jövedelmi pótadó és 40 frt 86 kr földadó leíratott. Az állami utakra létesített építkezé­seknek folyó október hó 29-én teendő megvizs­gálására a közigazgatási bizottság kebeléből ki­rendeltettek Ujjvárosi József, Könczei Miklós és Molnár Józsiás, kik között a bejárandó utvona feloszlatott. A vall.- és közoktatásügyi mi­nisztérium Ikafalva közs. iskolája részére taneszközöket, a baróthi felsőnépiskola részére pedig az 1883 — 84-iki iskolai évre 223 frt ál­lamsegélyt engedélyezett. A zabolai közs. tanítók állandó­sítása ellen az iskolaszék által tett előterjesztés, miután a közigazgatási bizottság ez ügyben már hozott határozatát nem változtatta meg, a mi­nisztériumhoz felküldetett. A kézdi-vásárhelyi köz­vágó­híd­nak egészségügyi törvényellenesen tett felállí­tásáért Szentlélek községe által beadott felleb­bezés a másodfokú határozat helybenhagyása mellett visszautasittatott. A bodolai községi iskolának ál­lamivá lett átváltoztatása iránt beadott minisz­teri rendelet foganatosításra kiadatott. Szőcs József k.-vásárhelyi polgármes­tert illetőleg miután igazoltatott, hogy az 5000 frt adóhátralék 1900 frtra szállott le, ezen hát­­ralék behajtására nézve a minisztériumtól 15 napi határidőért felterjesztés tétetett. A Bodzafordulóra jövő évben kikü­l­­dendő állami mének ellátásának biztosítása czél­­jából megtartott árlejtés ellen Olajos Sámuel és társainak a közigazgatási bizottsághoz tett pa­nasza a méntelep parancsnokságához illetékes elintézés végett áttétetett. A zágoni erdőknek régebb megkez­dett arányosítása ellen, illetőleg az ottani erdők­nek községivé leeendő kimondásáért a földm.­­ipar és kereskedelmi minisztériumhoz tett pa­naszra azon erdők arányosításának megenged­­hetőségét kimondó jogérvényes bírói ítélet má­solata beszereztetni és azon erdőknek birtokos­sági minőségét igazoló alispáni jelentéssel együtt a minisztériumhoz felterjesztetni határoztatott, hol a több községi lakos által beadott panasz visszautasítása felől kétség nem merülhet fel. A megyei utakra kihordott kavicshal­mok számbavétele október 27-ére tűzetett ki. A szent­léleki híd építése ellen több község által beadott fellebbezés elutasittatott. Málik József s.-szentgyörgyi polgári leányiskolai igazgató ellen egy hamis vád ada­tott be a kir. törvényszékhez, melyet az előnyo­­mozat megejtése után a kézdi-vásárhelyi kir. törvényszék visszautasított. A kir. törvényszék megszüntető ítéletét a közig. bizottság örvende­tes tudomásul vette s miután a közigazgatási bizottság a hamisan vádaskodó feljelentők ellen rágalmazásért hivatalból el nem járhat: az igazga­tójában méltatlanul megtámadott polgári leány­iskola reputácziója érdekében is rágalmazásért bűnvádi keresetet indítani Málik Józsefnek ha­gyatott fenn. E czélból az ügyiratok a kir. tör­vényszékhez küldettek vissza. Egy méltatlanul megtámadott tan­ügyi férfiú igazolása. Lapunk olvasói előtt ismeretes, hogy a ko­lozsvári Ellenzékben, a Bartha Miklós ur hír­hedt lapjában mily meggondolatlanul hurczolta meg valaki Erdélyi Károly urat, a k.-vá­sárhelyi felső népiskola derék igazgatóját. A Székely Nemzet 150-ik számában lapunk egyik barátja megadta rá a méltó feleletet, hi­vatkozván egyszersmind Erdélyi K­­ornak e tárgyban esetleg adandó czáfolatára. Most Erdélyi úr nyilatkozatát közzé is te­szi az Ellenzékben, mi pedig átvesszük a vá­laszt már csak azért is, mivel lapunkban vo­natkozás történt arra. Másfelől aztán nem fog ártani ez a nyilatkozat magának a háromszéki olvasó­közönségnek sem, a­mely egy adattal többet bír ebben arra nézve, hogy kik és hogyan írják a Bartha Miklós igazmondó új­ságot. Erdélyi ur czikke a következő: A SZÉKELY NEMZET TÁRCZAJA. Fővárosi tárczalevél. — Mindenféle nyitogatás. Budapest, okt. 5. Hulló levél tarka szőnyegekkel lepi be a fák alját s Aeolusnak, Zephiro­sz­nak sza­badságideje bekövetkezvén . B­o­r­e­á­s­z veszi át a szelek „vonatmozgósitásának“ főfelügyeletét. Türelmetlenségét fokozza a megrövidült nappal s e miatt nem egyszer csípős magaviseletet tanúsít. Nagyvilági és kisvilági fürdőkben a birto­kossági vagy bizottsági záró gyűléseken elhang­zottak a beszámoló szónoklatok s mintha ös­­­szebeszélt volna a Tátravölgye Hargita aljával: a fürdőbiztosok unisono beadták a kulcsot, hadd csörgesse más a hálátlan évad által üre­sen hagyott kasszák nyitogató duplumait. Akár nyitva maradhatnak , minek koptatni a zárt. Nyári hőségben elátkozott városok ismét öntudatra ébrednek, elpártolt népei minden me­­neniusi csalóka beszéd nélkül is visszatérnek az ingrata patria otthonos födele alá s bebizonyul ismét és újra az u­r­b­s és o­p­p­i­­dum államhatalmat fejlesztő, mivelődést ter­jesztő, élvezetre gerjesztő képessége és hi­­va tásai Egyszóval, mihelyt hús szél zörrent pusztá­fákat, a centrumok új életre kelnek, eljött a szezon. Nyílnak már a csarnokok. Melyik milyen és mit nyújthat, a szerint áll az agrpja, de minden esetben jelentékeny ez, csak képes le­gyen a sűrű keresletnek megfelelő kínálatot ele­gendő mennyiségben szolgáltatni. Gyors haladás mellett sietve távozik a közel. Csak imént nyílt meg az impozáns pályaház, honnan a világ bármelyik részébe füttyszó és gőzduda mellett lehet eljutni s már­is régen volt. Nem újság többé a homlok­zatot díszítő négy szobormű sem, pedig első és eddig egyetlen eset, hogy a szobrász nem az O­l­y­m­p­i­ó­l hívta le, hanem a m­a­g­y­a­l­föld­r­ő­l hívta föl szobormintáit, melyek az ipart, kereskedelmet, bányászatot és mezőgazdaságot jel­képezik. Vulkán, Merkur, Ceres, Neptun helyett ott figurái a f­o­n­ó­leány, az arató menyecske, a tárnás és a kupecz. S csöppet sem bántó az az eredetiség, hogy a művész­et egyszer a magyar néptipuszt helyezte a hellén piedesz­­tálra. A sajátjának folytonos becsmérlésében önmagának tetszelgő könnyüvérűség azóta a mélységes pokol minden szelidebb futtatója spe­­cziálisait rákivánta versben és prózában, vezér­­czikkben, napi hírekben és közgazdasági rovat­ban a magyar államvasutakra, mert hála fölta­láló Shephensonnak és kávét főző Watt­­nak,­­ mellékesen még nehány „obskúrus“ magyarnak, van mit ütni: van magyar vasút s addig üsd a vasat mig meleg. Hiába, a korszellem már ilyen. A hymnusz­­nak vagy a szövege szidalom, vagy pedig a nó­tája megnótázni való. Mi zaj riadt, mi nép tolongott a király ál­tal a nemzetnek ajándékozott pompás játékház megnyitásánál. Több, sokkal több volt az a puszta kíváncsiságnál a mi ezer meg ezer számra hozta mozgásba a főváros lakosságát, a díszes operaház felé. Minden morajló éljen kiál­tás egy-egy királyhymnusznak felelt meg, mely nem csupán futólag hangzik el, hanem befész­keli magát a szivekbe és megrezgeti jótékonyan a lelkesültség meleg folyamával a kebelt min­dig és újra, valahányszor a gondolat csak tá­volból száll is a művészetnek királyi csarnoka felé, melynek létrejöttén kezet fogva dolgozott a mérőón a vésővel és ecsettel, megmutatva, mire képes a magyar művészet, mikor a ma­gyar királynak áll szolgálatában. S negyven év vajúdása életre fogja hozni a békés menhelyen Bánk bán és Hunyadi Lászlónak sok­sok testvérét, operákat, melyek festőművé­szeink világhírű alkotásai mellé sorakozva, azt fogják hirdetni, hogy van már nemcsak magyar nóta, hanem magyar zene is, jó és szép és van királydal és királyhym­­n­u­s­z, szép és jó. Minthogy minden gépezet munkája a hajtó­szerkezet súrlódásával jár együtt, dac­ára, hogy tényleges haszon nem jár az akadályok legyőzésére fordított munkával: ha nincs is, igyekszik csinálni a tapintatot a végletekben ke­reső „noir me tangere“. Dráma és opera, mely eddig békésen meg­fért ugyanazon hajlékban, hosszas együttlét után búcsúzóul hasonlatos képen mondott istenhozzádot egymásnak, mint a Csikósbeli kántor az ajánla­tot visszautasitó kedvesnek : „Rózsi, megvetlek !“ Illik ez a megsértett ambiczióhoz és növeli a megnyitási ünnepélynek, ha nem is méltóságát, legalább a zaját. Fiatal nő sétál végig a váczi utczán „fér­­jecskéje karján. A megelégedés sugárzik ar­czáról s a vidéki jelleg az arany-lánczról, kar­kötőkről, tűkről a mint tekintetét a fényes ki­­rakó-ablakokon végig jártatja. Sok nyugtalan napnak, hétnek, sőt tán éveknek diadalmas per­­czeit élvezi a képviselőnő. Mennyi ábrándot, mennyi pompavágyat elégithet ki az a drága mandátum. Mily szánalomraméltók most azok a vetélytársnők, kik kisvárosi fillérestélyeken kénytelenek ölni az időt, hol kicsinyes pletyka járja újra meg újra felújított kiadásban. Lám, mily magasztos dolog felülemelkedni a mindennapiságon, fenn a tetőn állva tekinteni le ti reátok prózai választó közönség. Mulékony álmok, hova tűntök el majd há­rom esztendő múlva, mikor a „smukkot“ a zsebben viselik zálogjegyek alakjában s a meg­nyitott tárcza készlete után vándorútra indultak a­­ váltók. (Vége köv.)

Next