Székely Nemzet, 1884 (2. évfolyam, 1-199. szám)
1884-10-09 / 155. szám
II. évfolyam. Szerkesztőségi iroda: Sepai-Szentgyörgyön: Csibító Matheotics-féle láz, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Iókai-nFomia-rész?énz-társuIal hová 1« tliliilíil ptnzik rí hliditisik bérmentesen küldendők. |) -------------------------X Előfizetési ár helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . lOírt — kr. Félévre . . Sírt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Sepsi-Szentgyörgy, csütörtök, 1884. október 9. SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Hirdetmények dija : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. 155. szám. Csikmegye részére: szerkesztőség 8 kiadóhivatal Csík-Szeredában X. Naszj Imre társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csik megyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. Nyilt tér sora 15 kr. A hirdetmények s nyilt terek dija előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ czimü politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenként négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. KIG fizetési ára : egész évre . 10 frt. félévre ... 11 frt. negyedévre . 2 frt. SO kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánnyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAT-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT mint a „Székely Nemzet" kiadó tulajdonosa. Trefort Ágoston. — okt. 8. (fl.) „Trefort Ágost folytonosan dolgozik. El kell ismernünk, hogy kezén a magyar felsőbb oktatás ügye többet lendült előre, mint előtte egy század alatt.“ így szól róla az „Egyetértés“. Trefort pozsonyi beszéde kétségkívül nagy szenzácziót keltett. Sietünk hozzátenni, hogy megérdemlett szenzácziót. A beszéd — melyet e lapok azonnal táviratilag közöltek főbb vonásaiban — európai színvonalon állott. A kultuszminiszter nem szólt politikáról ; most, a választások után, az új parlamenti aera alatt nem is lett volna helyén politikai programmal fellépnie a magyar oktatásügy miniszterének, kit megszokott a nélkül is a nemzet a különváló kisebb jelentőségű pártérdekek fölött látni, valahányszor a nyilvánosság előtt megjelenik. A kultuszminiszter hosszú tanulmányi útja után először is pozsonyi választói körébe ment, hogy ott tapasztalatai után bölcs oktatásokat adjon a nemzetnek. Nem a politika, hanem a nemzetgazdasági tényezők azok, amelyek egy nemzetet s főként hazánkat hivatva lesznek naggyá tenni. Ezt a princzipiumot vonta le hosszú tanulmányi útjában szerzett tapasztalataiból Trefort miniszter. Egyik lap hivatkozik is a régibb nemzedék külföldi utazásaira s az azokban tett tapasztalatok értékesítésére. Valóban Szemere, Pulszky, Eötvös, Gorove, Széchényi stb. sok reform művei gazdagították a nemzetet. Azok a gondolatok, amik érett gyümölcsei voltak hosszú évek során szerzett megfigyeléseknek, azok a reformeszmék nem maradtak hatás nélkül. Az érett gyümölcs magvai széthulltak az országban s negyven év alatt úgy megváltozott Magyarország külső képe, hogy ez a gyors átalakulás, ez a rohamos fejlődés majdnem határos a hihetetlenséggel. Pedig való az mind. Államférfiaink tanácsa, a nyugati czivilizáczió hatásos példája belenyúlt ósdi intézményeinkbe és átalakította, részint újakkal cserélte fel azokat mind. Megváltozott a képe a mezőgazdaságnak, megváltozott a külső alakja a közlekedési eszközöknek, gyárak füstölögnek, gépek zakatolnak a közgazdaság és ipar majdnem valamennyi ágánál. És ezek a reformok lassan-lassan hozzák a maguk elmaradhatatlan kamatjaikat a nemzet számára. A jólét feltétlenül jelentkezik külső formájában, habár az átalakulás nehézségei miatt itt-ott represszáliák is mutatkoznak, melyeket a vagyonosodás, az általános emelkedés cáfolatául nagyon is igyekszik kizsákmányolni a mi ellenzékünk. Trefort miniszter pozsonyi beszédében visszatérítette a gondolkozás irányát erre az útra, amely biztosan, habár lassabban is, elvezet a közgazdasági emelkedés lépcsőjére. Sokkal hálátlanabb tér a politikánál, de nem is szerencsés dolog összezavarni a kettőt. A belpolitika eszményibb felfogásban különben sem zárja ki Trefort tanácsainak követését. Minden valamire való államférfiú arra törekszik, hogy a nemzetgazdasági tényezők szoros összefüggésben álljanak az államgépezet többi részeivel. Egyik a másik nélkül nem egész ; jól járni, haladni egymás nélkül képtelenek. Maga a miniszter úr kifejezte ezt nagyfontosságú beszédében, mikor a három birodalom hármas irányának összesítésére utalt. Németországtól tanulnunk kell tudományosságot, előszeretetet és több hajlamot a tudomány ápolása iránt; Francziaországtól leczkét vehetünk az alaki csinosságban és müizlés nemesítésében Angliához pedig menjünk tanulni nemzetgazdasági és államháztartási életrevalóságot. A magyar nemzet előtt ilyen elvek hitegetésére szükség van. Különösen most, mikor ebből a gyakorlati fontosságú beszédből is pártpolitikai konzekvencziákat igyekszik kicsavarni egy-egy újság, azt iparkodván például némelyik kimutatni abból, hogy akár most valóban szükségünk van az önálló vámterületre, sőt még — uram bocsáss ! — a nemzeti védegylet árnya is visszajár azokban kisérteni. Trefort Ágost beszédét az őt megillető elismeréssel kommentálják a legellenségesebb irányú lapok is, csupán amiatt tesznek kifogást, hogy utasításokat (!) nem adott az elvek keresztülvitelére. Hogy a kultuszminiszter mindent megvizsgált, hogy mit csinál ott a nép és társadalom, de teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy mit csinálnak ott a kormányok: az olyan kifogás alig érdemel komoly szót. A kormányzat megfigyelése mindaz, amiről Trefort referált. Jókai Mórról a „Nemzet“ tegnap hozzánk érkezett számában azon bírt olvastuk, hogy Jókai f. hó 10-én ilyefalvi választói körében lesz, búcsút veendő kerületétől, mivel a kassai mandátumot fogja megtartani. Ezzel szemben illetékes helyről úgy értesültünk, hogy a Jókai leutazásáról szóló hír tévedésen alapul. Ha megtörténik, hogy Jókai az ilyefalvi mandátumról lemond és a kassait fogadná el, képviselői körökben úgy értelmezik Jókai eljárását, hogy ez által a székely néppel s főként az ilyefalvi választókerülettel szemben újabb bizonyítékát adja Jókai határtalan bizalmának. Arról van szó ugyanis, hogy melyik választókerületben lenne az új választás nagyobb pártharczokkal és veszélyesebb izgalmakkal összekötve: a kassaiban-e vagy az ilyefalviban . Az elsőben nemzetiségi és felekezeti kérdések nyomulnak előtérbe, melyek sokkal nagyobb hullámokat vetnének, hogysem a béke és nyugalom érdekében ezúttal ajánlatos lenne azoknak egy uj választás által tápot adni. Míg az ilyefalvi választókat a szabadelvü párt iránti hűségükben és a politikai érettség tapasztalt magaslatán az uj választás szenvedélyességekre nem fogja ragadni. Jókai, ha a két választókerület komoly józanságát kell összemérni, mindenesetre az ilyefalviaknak fog elsőséget adni, melynek hazafias nyugodtságában sokkal több bizalmat helyez s igy a második választás kevésbé fogná az ilyefalvi kerület belső békéjét megzavarni, mint a kassai kerületben várható volna. Ez tehát Jókainak a székely választókat illető nagyon is megtisztelő és hizelgő álláspontja. BELFÖLD. — okt. 8. A képviselőhöz f. hó 6-iki ülésében osztályokba soroltattak a képviselők és beadattak a szavazatok a különböző bizottságok tagjaira. Erre a trónbeszéd másodszor felolvastatván, Vizsolyi Gusztáv indítványára a ház kimondja, hogy 21 tagú válaszfelirati bizottságot választ, mi a holnapi ülésben fog megtörténni. Madarász József ez alkalmat megragadja annak kijelentésére, hogy a közjogi alapon nem álló párt részéről, annak idején külön felirati javaslat fog beterjesztetni. Tegnap d. e. 10 órakor alakultak az osztályok; a ház 11 órakor tartott ülést, amelyben egyebek közt még a bíráló bizottságok tagjai letették az esküt. Ülés után a különböző bizottságok alakultak meg. A képviselőhöz szerdán végleg megalakult és a választásokat kihirdették, a bizottságok megalakultak. A huszonegy tagú válaszfeliratot szerkesztő bizottság elnökévé gróf Tisza Lajos, előadóvá dr. Fáik Miksa választattak. A közlekedésügyi bizottság elnökévé ezúttal is gróf Bánffy Béla választattak meg. A szász egyetem közgyűlése f. hó 5-én ismét ülést tartott. Dr. Brennerberg Mór főispán és szász ispán délelőtt 11 órakor nyiták meg az ülést. Schneider Károly felolvasta a 3-iki ülés jegyzőkönyvét, mely hitelesíttetett. Arcz ezután felolvassa a belügyminiszter leiratát, melyben az 1883-iki közgyűlés határozatait hitelesíti. Az ülés tudomásul veszi, valamint a belügyminiszternek a jelen évi költségvetésre vonatkozó leiratát is. A szintén arcz által felolvasott vall.- és közokt. miniszter leirata, melyben az 500 frt segélyt vétet föl az 1884-ik évi költségvetésbe a brassói róm. kath. gymnázium számára, tudásul szolgál. Krasser a tanügyi bizottság nevében jelentést tesz a medgyesi és beszterczei iskolákról. A jelentést az ülés tudomásul veszi és a bizottság javaslatát is, hogy ezen iskolák látogatására egy kéttagú vizsgálóbizottság választassák. Ezen bizottság tagjaiul Wittstock Henrik és Connerth József választattak meg. Lehrer az ipariskolai bizottság jelentését olvasta fel, a kilencz ipariskolában összesen 1161 tanuló volt beiratkozva. Az évi jelentéshez csatolt bizottsági javaslatok elfogadtattak. Köszönő irat szerkesztése határoztatott el, melyben köszönet mondassák az ipar- és keresk. miniszternek az 1884. évre megadott 600 frtnyi segélyért. Miután özv. Simonisnénak, a nemrég elhalt szász egyetem pénztárnok özvegyének a kért nyugdíj szavaztatott, az ülés eloszlott. A királyi párra a kínos jelenet két óráig tartott. Midőn a királyi kocsi eltávozott, sokan azt kiáltották: Éljen a király, mások pisszegtek s ez a tüntetés az egész után ismétlődött a palotáig. A polgári ruhában megjelent csendőrök három elfogatást eszközöltek. Este ismét nyugalom volt. A szabadelvű lapok azzal vádolják, hogy a felelőtlen király jelenlétével önmagát akarta védeni az ellenzék tüntetései ellen. Nubar pasa perbe fogva. Francziaország, Ausztria-Magyarország és Olaszország képviselői az egyptomi likuidáló bizottságban Nubar pasát az első folyamodású nemzetközi törvényszék elé idéztették. Meg vannak idézve mindazon egyptomi tisztviselők is, kik a kabinetek által törvénytelennek nyilvánított s az egyptomi államadósságra vonatkozó intézkedés végrehajtásában közreműködni fognak. Minthogy a törvényszéki szünet folytán rövidebb határnapot kijelölni nem lehetett, az idézés október 20-ra szól. KÜLFÖLD. — okt. 8. A franczia-khinai háború. Courbet tengernagy Ke-Lungból f. hő 4-diki kelettel a következőket táviratozza: A kikötőhelytől délkeletre levő védműveket partra szállt csapataink ma ellenállás nélkül megszállották. Mielőtt tovább nyomulnánk Tamsui, vagy a kőszénbányák felé, a főhelyeket okvetetlenül meg kell erősítenünk, hogy azokat csekély számú katonasággal is védhessük és a khinaiak több védművét szétrombolhassuk. A tamsui ütegek le vannak szerelve. Az elsülyesztett csónakok és torpedók eltávolításán dolgozunk, hogy a hajókkal szabadon lehessen közlekedni. A francziák győzelme Khinában. Mint a Havas-ügynökség Shangaiból okt. G-ki kelettel jelenti, magántávirat szerint a franczia csapatok f. hó 5-én megszállották Tamsuit. Khina békülni óhajt. A Times-nek jelentik Pekingből okt. 4-ki kelettel. Megbízható hírek szerint Khina kész föltétlenül alávetni magát választott bíróság ítéletének a a franczia-khinai viszály ügyében. Az egyptomi ügyek. A hatalmak főkonzulainak már kézbesíttetett Nubar pasa válasza a tiltakozó jegyzékre. Nubar a válaszban kijelenti, hogy az államadósság törlesztésének felfüggesztése az államkincstár jelenlegi helyzete mellett feltétlenül szükséges volt. Tüntetés Brüsszelben. A király és a királyné jelenléte a belgiumi középiskoláknak versenyén való f. hó 6-iki díjkiosztásnál nem akadályozta meg azt, hogy Jakobs belügyminisztert, midőn felállt, hogy beszédet tartson, „le a kopasz fejjel“ kiáltásokkal félbe ne szakítsák. Ennek folytán perczekig tartó zavar támadt, mely egy műegyetemi hallgató elfogatásával ért véget. Jakobs rövid beszédét ismételve félbeszakította a pisszegés s a közbekiáltás, s midőn a jutalmazottak nevét felolvasták, főleg azon ifjak nevét éljenezték meg tüntetőleg, kik a kormány által most bezárt iskolákban tanultak. A kolera. A nápolyiak babonája, mint az olasz lapok írják, a legnagyobb mértékben oka volt annak, hogy a kolera annyira elterjedt. A hatóságoknak rendkívül sok nehézséggel kellett küzdeniük, hogy meggyőzzék a népet azon hitük alaptalansága felől, hogy a kormánynak a fertőtlenítéssel nem az a szándéka, hogy a szegény népből a mennyit lehet kiölessen. Az alsóbb rendű lakosság gyakran fegyveres kézzel akadályozta meg a fertőtlenítést. Az orvosokról azt hitték, hogy a gyilkos kormány szolgálatában állanak, s a szegényebb városrészekben legtöbb helyütt késekkel és revolverekkel állottak velük szembe. Egy fiatal Rubino nevű orvost a hatóság Borgo Loretoba küldött az egészségügyi viszonyok megvizsgálása végett; alig értesült erről a nép, midőn kiabálva, átkozódva állta el útját. Az orvos segítségére sietett egy csapat rendőr, egy őrjáratnyi katona, több vámőr, de a tömeg is mindegyre nőtt s kövekkel, botokkal, késekkel támadta meg az orvos védőit, úgy hogy ezek kénytelenek voltak fegyverüknek hasznát venni. Másnap egy kolerás lakásából az ablakon dobták ki az orvost, gyógyszereit pedig utána hajigálták. Posta Albaban egy péknek a gyámfia lett kolerássa, akit bevittek a kórházba. Nemsokára elkezdték a pék füleit telebeszélni azzal, hogy a fiát soha élve látni nem fogja, mert a kórházban majd adnak neki olyan szert, amitől örökre elköltözik. A pék magához véve a liihedt Camorra két tagját, a kórházba megy, s fenyegetésekkel, késekkel akarják kierőszakolni, hogy őket a beteghez bocsássák, kit minden áron el akartak onnan hurczolni. A zajra rendőrséget hívtak, s ez ugyan megzabolázta őket, de a pék még a fogházfelügyelőre is rálőtt, szerencsére nem találta el. A nép azonban az ehez hasonló tetteket valóságos hősiességek gyanánt tekinti és dicsőíti. Ugyancsak itt történt, hogy egy kórház teljesen megtelt betegekkel, s az újonnan jelentkezett betegeket át kellett szállítani a Chiaja kórházába. Egy napon a fölös számú betegeket hat vivőágyon szállították Chiajába. Ott azonban a betegszállítókat már nagy tömeg várta fütykösökkel, s százával rohantak rájuk. Kegyetlenül kezdték őket ütni, úgy, hogy a betegápolók ledobták az ágyakat, melyekből a betegek kiborultak. A tömeget az alpolgármester és a képviselője nem birták lecsillapítani, úgy hogy egy század lovast kellett rájuk bocsátani, s borzasztó barez fejlődött ki, — a nyöszörgő kolerabetegek körül. MEGYEI KÖZLEMÉNYEK: Háromszék megye közigazgatási bizottságából. — október 7. Potsa József főispán ur üdvözli az összegyűlt tagokat, kik Könczei Miklós kivételével teljes számban megjelentek. Azután a gyűlést 10 órakor megnyitja. Erre báró Apor Gábor alispán olvasta fel a mult hóról szóló jelentését, melyből a következőket igtatjuk ide: A központi ügykezelés akadálytalanul folyt. Igtatóra érkezett 901 drb. Ebből elintéztetett 754 drb. 15 napos útlevél kiadatott 183. Egy évre terjedő útlevél-ajánlat felterjesztetett 199. A házi pénztár állása a vizsgálatkor a következő volt: Szeptember havi összes bevétel az augusztus havi pénztármaradékkal 30,503 frt 581/., kr. Kiadás 21-491 frt 9Vskr. Többlet 12,415 frt 761/skr, amelyből levonva az egyes alapoknál