Székely Nemzet, 1886 (4. évfolyam, 1-201. szám)
1886-02-14 / 25. szám
IV. évfolyam. ------------------? " Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szenti György ön: ilszki-utcza Nagy Elek-féle fax, hova a lap szellemi részét illető közlemények kislilemlők Kiadóhivatal: lökai-uromda-részvénz-társulat hová m tlőfiztusi pritikét hirdetések bérmentesen küldendők. ------------------------Illőlizeti-MÍár helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész evre . lOfrt — kr. Félévre . . 5 frt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Sepsi-Szentgyörgy, vasárnap, 1886. február 14. SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden,csütörtökön és szombaton. dija : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr.A 25. szám. Csikmegye részére : ■6* SS * szerkesztőség s kiadóhivatal , Csik.-Szeredában V. Nüfty Imre társszerkesztő lakásán (kedd-titeza. saját kny.) hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. *)««><&Mí Nyilttér sora 15 kr. hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „SZÉKELY NEMZET“ czimü politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenként négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy idén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára: egész évre. . . 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre . . 2 frt 50 kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánnyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT mint a „Székely Nemzet“ kiadó tulajdonosa állhat érdekében az oroszt Konstantinápoly mellé telepíteni, pláne oda beczipelni. Oroszország saját prestigéjének fenntartása mellett el fog követni mindent, az kétségtelen, de nem hisszük, hogy a szakadásig merje vinni. Már ha pedig a béke, csak úgy is, amint most alakulóban van, helyre áll, a pánszláv aspiráczióknak halálos döfést fog adni, föltéve, ha diplomácziánk nem engedi magát háttérbe szórhatni az orosz által. A Szerbia és Bulgária közt megkötendő béke tehát sokkal fontosabb reánk nézve, mint igen sokan gondolnák, mert ez esetben a horvát túlzók is el fogják veszteni az inspirácziót, a románok pedig magukra fognak maradni, s a nemzetiségi izgalom felfújt hólyagja lassan-lassan lelohad . Mikor aztán majd felüti fejét ama másik kérdés, melynek gyökere a nemzetiségi mozgalmak közepek nem képes talajt fogni, de a mely kihajt azonnal, a mint reá alkalmas idő következik és hogy Európának ezzel is le kellene számolnia, az kétségtelen. (If) A nemzetiségi kérdés tetőpontján. — febr. 13. A mig nemzetiségi küzdelmek lesznek, addig nem fog boldogulni a szocziálizmus, melynek egyik alapelve : „nemzetiségem az emberiség“. A szocziálizmus és naczionalizmus tehát nem fér össze s én azt hiszem Verescsaginnal egyetemben, hogy a nemzetiségi küzdelmek ma állnak a tetőponton s ezután hanyatlásnak fognak indulni. Sőt ez a mai magaslat is erőltetett. Előidézte a német és olasz egység. Következni akarna a szláv egység. A szlávok abban a hitben élnek, hogy az ő egységük épen oly logikai valami, amilyen volt a német és az olasz. Pedig hát ez igen nagyon különbözik amazoktól. Ami pedig Romániát illeti ? — Hát ha valaha arról lehet szó, hogy a románok is egyesüljenek , meg fogják ezt tehetni Ausztria-Magyarország alatt, de Románia alatt soha, éspedig azon egyszerű okból, mert azt Ausztria-Magyarország megengedni nem fogja, míg hogy Románia valaha ide csatolódjék, az lehetséges. Sokkal inkább lehetséges, mintsem hogy Erdély csatoltassék ő hozzá. Ezt a hatalmi állás garantirozza így. Ámde térjünk át a szláv egységre, mely először is a világ útjában áll és másodszor ahány nemzetiség, annyi elem. Más a véralkat, a gondolkozási mód, a műveltség, a nyelv : csak épen hogy szlávnak hívják valamennyit. Az olasz mind olasz, a német mind német, de a lengyel, a cseh, a horvát, a szerb, a bolgár, az orosz sat. mind meg akar maradni annak, ami most, sőt külön állam akar maradni és lenni valamennyi. Hát hogy itt az egység létrejöhessen, az rajtuk fog múlni elsősorban s hogy az orosz rajuk ne tehesse kezét, az ellen védelmezni fogja őket Európa. A pánszlávizmus eszméje tehát a balkáni viszonyok konszolidácziója után le fogja magát járni végképen s így az orosz politika a legutóbbi orosz-török háborúval a pánszlávizmus érdeke ellen soha helyre nem hozható bakot lőtt s annak, amit elérni akart, épen az ellenkezőjét érte el. Miután pedig ezt be fogja látni ő is, mert kell, hogy belássa, bizonnyal meg fogja magát adni a helyzetnek, már ha t. i. a szerb-bolgár kérdés felett ki nem gyűl az európai vészt jelző csillag s készebb nem lesz Oroszország a végsőre, mint a jelzett viszonyok elfogadására. De ezt nem akarjuk elhinni. Még mindig azt hisszük, hogy a Balkánon helyre fog állni a béke s hogy Oroszország, Ausztria-Magyarország és Németország ellen még a francziában sem fog szövetségesére találni, nem is említvén Angliát, melynek bárki üljön is kormánya élén, nem Új vasút. Említettük, hogy Horváth Mihály Fogaras megye főispánja uj vonatra kapott engedélyt, mely megyéjének érdekében épül. A vonal Nomoródtól kiindulva Ugra, Kucsuláta, A.-Romána, A.Venicze, Sárkány, Mundra s Fogaras községeket érintené. Az előleges műszaki felmérések, a tervek, szóval a szükséges előmunkálatok már elkészültek s csak várják a munka megkezdését. E vasútvonal hivatva van úgy a magán, mint az állami uradalmak értékét tetemesen emelni. Közvetetten érinteni fogja az állami ménesuradalmi birtokokat s ez által azoknak értékét növelni. A szállítás tetemesen könnyittetik, a mi a termények jövedelmezőségének egyik alapfeltétele. Remény van, hogy sikerül állami segéllyel egy konzorczium összeállítása, mely ezen nagy s nehéz munkára vállalkozzék. Az építés sok nehézségekkel fog járni; keresztül vagy 10—12 havasi patakon, az Olt partján kell e vasútnak épülni, a melynek minden egyebek mellett az a nagy haszna is lesz, hogy siettetni fogja az OK szabályozását. A vonal hadászati szempontból is igen fontos, és azért — azt hisszük — annál inkább sikerül ennek államsegéllyel való felépítése. Mennyi adót fizetnénk, ha az ellenzék ülne kormányon ? Turinban Kossuth Lajosnál voltunk boldogult Simonyi Ernő, Mednyánszky Sándor és én. Arról folyt a beszélgetés, hogy a magyar parlamentben nagyon sok a speciális érdek, s hogy majd minden képviselő követel az ő kerülete javára valamit. „Ha tőlem függnek — mondá Simonyi — én megtiltanám, hogy a parlamentben különleges érdekek tolassanak előtérbe. Ott csak országos érdekek foglalhatnak tért. Mert azzal, hogy minden vidék a maga érdekét tolja előtérbe, csak a jobboldali képviselők alá adunk lovat. Ezek szokták ígérni az ő választóiknak, hogy jobboldaliságuknál fogva mindent könnyebben keresztül vihetnek, mint az ellenzékiek. „Hiszen ha csak ígérni kell, ugye Mednyánszky barátom“.....................szólt Kossuth, czigarettjét göngyölgetve, s mosolygón jelentékteljes pillantást vetve Mednyánszkyra. Emlékezetembe hozta pedig e jelenetet a közoktatási költségvetés részletes tárgyalása. Mikor egy-egy képviselő felállt, Trefort bizonnyal mindig elszörnyüködve várta : Vájjon miféle iskola javítást, bővítést avagy szaporítást fog az követelni kerülete számára ? És csak azzal volt szerencsés, hogy nem minden kerületre esik egy-egy nagyobb város, különben most, vagy 360 képviselőnek különleges követelésével állana szemben. Hogy szólalna föl most Simonyi Ernő szegény, ha a megboldogultak karzatáról is lehetne hangot adni. De hát örüljön rajta, hogy végre ott van, ahol nincsenek specziális érdekek ! Egyébiránt a speciális érdek nem volna baj, csak pénz volna hozzá elegendő, mert amióta költségvetési vita tart, s ahány tárcza szóba került, mindegyiknél történtek több millióra menő javaslatok. Különösen az ellenzék tüntet azzal, hogy itt is, ott is, amott is, ahol tömegesebb választókról van szó, mindenütt fizetésjavítást követel. Meg akarja értetni azokkal, kiknek száján a mézesmadzagot végig húzza, hogy mily eldorádói élet lenne az ő kormányzata alatt. Ezen kacérkodását azonban nagyon gyanússá teszi az által, hogy az adózó nép előtt meg folyton a nagy adóról beszél, sőt hogy megmutassa, mennyire szívén viseli az adózó nép sorsát, hát a hivatalnokoknak még a jelenlegi fizetésre szükséges adót sem szavazza meg. Mily erős szemrehányásokkal illetik egyikmásik minisztert, ha ezt vagy amazt, bármily szükséges intézkedés lenne is, de megtakarítás szempontjából mellőzi. Nem itt kell eszközölni a megtakarításokat, — kiáltják. Hát hol ? Kérdezi a miniszter ? Azt önnek kell tudnia ! — szól a válasz. De miután, hogy valamennyi létező miniszter kölségvetésénél csak követelést hallunk, hát talán egy nem létezőt is kellene valami automata alakban fungáltatni, és őt, saját tárczájánál megtakarításra hívni fel. Mert mióta az olasz parlamentben az adóleszállítási miniszteri javaslattal szemben azt mondta az olasz ellenzék : „Igenis, fizetjük az adót továbbra is, s az összeget, amennyivel azt lejebb szállítanák, a hadseregre kell fordítani, azóta a hadsereg helyes felszerelését gátolni akaró hazafias (?) felszólalások is kétes értékűek kezdenek lenni, s így a tetszetős megtakarítások hangoztatásának eme asylumát is elvesztik népszerűséggel kacérkodó képviselő uraink. Mivé törpül akkor a nagy adó elleni krokodilus sírás ? A kormánynak egy statisztikai kimutatást kellene készíttetni a budget vitáknál az ellenzékiek által indítványozott kiadási többletekről. Íme a nép ! Ennyivel fizetnél több adót, ha ellenzéki honatyáid tartanák kezükben üstöködet. Tableau! melyhez nem kellene kommentár . .. Igaza volt Kossuthnak, mikor azt mondta : Ha csak ígérni kell .... Tóvölgyi Titusz. Az ilyefalvi népbank. — febr. 13. Alább egy tudósítást közlünk az ilyefalvi népbank közgyűléséről, melynek számadatai élénk tanúságot tesznek arról, hogy kitartással és ernyedetlen szorgalommal kis dolgok is nagy eredményekké nőhetik ki magukat. Íme, ez a népbank, mely tíz krajczáros betétekből alakult, szegény földmivesek megtakarított filléreiből ma már 16606 frt 96 kr forgalmat tud három rövid esztendő alatt felmutatni. Hadd szóljon a népbank közgyűléséről vett tudósításunk a következőkben : 11 yefalva, febr. 12. Az ifjú pénzintézet folyó hó 9-én tartotta meg a tisztújítással egybekötött rendes közgyűlését a község nagytermében. A gyűlés megnyitása előtt a megjelent részvényesek szavazatainak rendbeszedésére egy igazoló bizottság küldetett ki, mely működését befejezvén, mintegy 189 szavazatot jelentett ki igazoltnak. Ennek alapján kitűnvén a gyűlés határozatképessége, Kis Albert elnök a gyűlést egy csinos beszéddel megnyitotta. Az elnöki megnyitó után felolvastatott a terjedelmes és az intézet beléletébe kellő betekintést nyújtó igazgatósági jelentés. E jelentés öt részből áll. Az első szakasz a népbank három éves múltjának hű képét tárja elénk, feltünteti az intézet fokozatos fejlődését, ismerteti azokat az intézményeket, melyek ez intézmény életére befolyást gyakoroltak. Második szakaszban a népbank tagjainak a számát és az azok által megtakarított összeg van kimutatva. E szerint az 1884. év volt 148 tagja 2205 frt 94 kr megtakarított összeggel, mig az 1885. végén volt 214 tagja 4110 frt 30 kr megtakarított összeggel. A harmadik rész az 1885-ik év zárzsámadását foglalja magában. E szerint az 1885. folytán megszavazott 236 kötvényre 14.980 frt 50 krt. Mig másfelől 1884. végén mindazt a mult évi zárszámadás kötvényleltára mutatja 97 kötvényen kiadva volt 2931 frt. A két évvégén tehát kötvényen künn volt 17911 frt 50 kr. A kötvényekkel való üzletből nyert a népbank a mult évben 745 frt tiszta kamatot. Az igazgatósági jelentés negyedik részét képezi a forgalmi számla, melyeknek bevételi oldalán 16606 frt 96 kr, s a kiadási oldalán is 16606 frt 96 kr áll. Mely tekintélyes összeg, hogy mily czimek alatt folyt be, azt a forgalmi számlán bárki megtekintheti. Ugyanezen szakaszban fordult elő a mérlegszámla is, melynek a vagyont felmutató oldalán áll 10428.90, ezzel szemben a terhet felmutató oldalán szintén 10428.90 krajezár. A jelentés ötödik része statisztikai adatokat foglal magában. Itt vannak feltüntetve az igazgatóság javaslatai is, melyeket a közgyűlés mind elfogadott. Az igazgatósági jelentés után meghallgatta a közgyűlés a felügyelő bizottság jelentését, melyben a felügyelő bizottság, miután a pontos és rendes kezelésről meggyőződött, az igazgatóság számára fenhagyva a fenhagyandókat, a felmentvény kiadását indítványozza. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentéseit örvendetes tudomásul vévén, a tisztviselők és igazgatóság részére a felmentvényt kiadta s egyszersmind utasította őket, hogy jövőre is szigorúan az alapszabályok értelmében járjanak el. Ezek után Kis Albert elnök meleg hangon mondott köszönetet a közgyűlés tagjainak azon bizalomért, mellyel három évig a tisztviselők és az igazgatóság tagjai iránt viseltettek s a maga és tiszttársai nevében az eddig elfoglalt állásukról lemondván, felhívja a közgyűlést a tisztujítás megejtésére. A szavazás megtörténvén, megválasztottak elnökké: Kis Albert, jegyzővé: Gál Károly, igazgatóvá : László Lukács, aligazgatóvá : Gazda István, könyvelővé: Duducz Gerő, pénztárnokká : Petke Gyula. Igazgatósági tagokká: Kis Albert, Gazda Lajos, Gál Károly, Fazakas Ferencz, Nagy Hubert. Felügyelő bizottsági tagokká megválasztattak : id. Petke Pál, Benkő Mihály, Imrei Lajos, Bene Ferencz, Káka János. Végre elnök megköszönvén a tagok meleg érdeklődését, a közgyűlést bezárta. Ennyiben kivántuk az ilyefalvi népbank közgyűlésének lefolyását megismertetni a gyűlésen meg nem jelent vidéki részvényesekkel és a nagyközönséggel. Gál Károly: ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, febr. 11. Viharos jelenetek, elnöki rendreutasítások, hosszú múzeumi s párbérvita: ebből állott a mai ülés. A viharos jelenetek Trefort miniszter s Thaly képviselő beszédei alatt történtek, kik ma ismét igen élénk dialógot folytattak egymással. A miniszter ellenezvén a múzeumi nagyobb dotácziót, Thaly azt mondá, hogy a miniszter csak frázisokat mond, de nem tesz semmit. Ezt a miniszter, mint inzultust, utasítá vissza. Thaly meg azt mondá, hogy a miniszter úgy viseli magát, mint a tánczoló dervis. Erre leirdatlan zaj keletkezett, s az elnök is közbeszólt, inparliamentárisnak nevezve Thaly kifejezését. Az ülés lefolyása a következő volt: A Néptanítók Lapjának tételénél felszólaltak : Lesskó István, Göndöcs Benedek s a miniszter. A papképviselők arra figyelmeztettek, hogy a lapból az atheista irány kizárassék. A múzeumra előirányzott összegnél Pulszky Ferencz kijelenti, hogy soha sem vágyódott kitüntetésekre, nem keresett sem czimet, sem ordót s éppen azért nagyon csodálkozik, hogy a minisztertanács és a pénzügyi bizottság egy olyan rendkívüli kitüntetésben részesítette, melyet nem képes elfogadni, t. i. azt terjesztik felőle, hogy financz genie. (Derültség.) Pedig nem az s nem ért ahhoz, hogy 48.000 írtból 9808-at megtakarítson. Ez nem neki való mesterség, ehhez nem ért. A múzeum, a magyar nemzetnek a régi kedvencze, 12 év óta egyáltalában nem fejlesztetett, az országgyűlés ennek dotáczióját nem emelte, sőt e dotáczió mind jobban és jobban visszament. Most a megtakarítás, amelyet kívánnak, 9,808 frt. Szóló ismeri a miniszter jóakaratát a muzeum iránt is. Meg is dicsérte, hogy milyen szép dolgokat művelt e muzeum s a vége mégis csak az, hogy a megtakarítás 9.808 frt legyen. Akaratlanul is eszembe jut — igy sjtfl