Székely Nemzet, 1894 (12. évfolyam, 1-195. szám)
1894-01-03 / 1. szám
Január 3. állomás betöltése okán nagy számmal voltak jelen. Mikó Bálint főispán úr a kiküldött meghívó bizottság élén délelőtt 10 órakor a közgyűlés termében megjelenvén, elnöki székét éljenzések között elfoglalta s a gyűlést röviden megnyitotta. Az ülésen előadottak közül fölemlítjük a következőket: Kereskedelmi miniszter úrnak a közutak törzskönyvezése tárgyában kelt s annak foganatosítása végett az útalap terhére pályázathirdetést meghagyó magas leirata azon kijelentéssel vétetett tudomásul, miszerint az útalapban rendelkezésre álló összeg nem lévén, államsegély nélkül vármegyénk a törzskönyvezést lehetetlennek tartja, miért is e czélra megfelelő államsegély kieszközlése végett nevezett miniszter úrhoz ismételten felirat küldése határoztatott el. Csik-Szereda városban Kővári László erdőmesterre a róm. kath. egyháztanács által még a mult évben kivetett 9 írt papi képe ellen utóbbi által beadott felebbezés folytán vallás és közoktatási miniszter ur a közigazgatási bizottság határozatát legfőkép azon okból semmisítette volt meg, mivel a közigazgatási hatóságok kepeügyben érdemleges határozathozatalra jogosítva nincsenek, amennyiben ily határozathozatalra csakis az illető egyházmegyei hatóság van hivatva s a közigazgatási hatóságok feladatát a miniszter szerint egyedül az illetékes egyházi hatóságok által hozott jogérvényes határozatok végrehajtása képezheti. Ezen felfogás merőben ellenkezvén az eddigi gyakorlattal, a miniszteri döntvény ellen a közigazgatási bizottság feliratot intézett a vallás- és közoktatási miniszter úrhoz, ki is e tárgyban a törvényhatósági közgyűlést véleményes jelentés megtételére utasította A megye alispánja által szerkesztett, mintegy négy ívre terjedő véleményes jelentést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s az ellen általánosságban még maga az érdekelt és fel is szólalt Domokos János szeredai plébános sem tett kifogást, csakis azt hozván fel az egyháztanács mentségére, hogy az a kepekivetésnél a fennálló kepetörvénynek szem előtt tartásával méltányosan járt el s azon kérésének adott kifejezést, hogy a kifogásolt miniszteri döntvény mindenkivel szemben tartassák be. A közgyűlés jelentésében kiemeli, hogy a miniszteri döntvény előbb jelzett rendelkezése téves informáczión kellett alapuljon s mint olyan az eddigi állapotok teljes felforgatásával oly helyzetet teremtene, mely a vármegyében mindig féltékenyen őrzött róm. kath. vallást épen a hívők által engedné elsősorban és a legérzékenyebben megtámadtatni. Ugyanis a miniszteri leiratban két tarthatatlan elv van kifejezve és pedig: egyik a képező egyének teljes kiszolgáltatása oly hatóságnak, melynek határozata ellen nincs felebbezés ; másik a közigazgatási hatóságnak oly határozatok végrehajtása iránti kötelezettsége, melynek hozatalánál a polgári jogszabályok alkalmazásba nem vétettek. A jelentés kétséget kizárólag megvilágítja a képekivetés és behajtás körül a közigazgatási hatóságok által eddig gyakorolt jogokat s azokra támaszkodva a miniszteri döntvény megváltoztatását javasolja. Ennek kapcsán Molnár József országyűlési képviselő szólalt fel s azon indítványt tette, hogy az erdélyi 1848. évi országgyűlés intencziójához képest a képének országos alapból való megváltása végett a törvényhatóság a képviselőházhoz feliratot intézzen s azt pártolás czéljából a hazai törvényhatóságoknak is küdje meg, mit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Földmivelésügyi miniszter úr által megbirálás végett leküldött, a vízjogi törvény módosítására vonatkozó előmunkálatra ugyancsak a megye alispánja által szerkesztett szakszerű tüzetes javaslat közhelyesléssel fogadtatott. Kereskedelmi miniszter úr ő nagyméltósága 68711. számú leiratában kijelentette, hogy midőn helyesli a törvényhatóságnak azon célzatát, hogy a székelyföldi vasúthálózat tervezői határidő kikötése által is a vasút mielőbbi biztosítására és megépítésére serkentessenek, maga részéről mégsem fogadhatja el és nem hagyhatja jóvá a törvényhatóságnak ez évi augusztus 2- án tartott gyűlésében kelt azon határozatát, hogy a segélyezésre megszavazott 700.000 főt csak arra az esetre biztosíttatik, ha az építés 1894. márczius végéig minden irányban megkezdetik, mert ez egyfelől egy jogerejűleg elvállalt kötelezettség egyoldalú megváltoztatására vezetne, másfelől pedig a vasút engedélyezéséhez törvényhozási felhatalmazás szükségeltetvén, annak előre kitűzött határidő alatt leendő kieszközlése biztos kilátásba nem helyezhető, de minden lehető intézkedést meg fog tenni, hogy a székely vasúthálózat úgy, amint az tervbe vétetett, legkésőbb ez év végéig biztosíttassék. A közgyűlés ezen leiratra kijelentette, hogy habár kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltóságának fennebbi leirata megnyugtatásul szolgál és arra nézve, hogy ezen régóta megfeneklett ügy nemsokára végkifejtéséhez segíttetik , a vármegye mégsem titkolhatja el azon aggodalmát, hogy a kérdésben forgó határozatának e részbeni meg nem erősítéséből oly elodázások származhatnak, melyek magára a közvetítő vármegyére lesznek káros hatással. A nélkül tehát, hogy a magas leirat bővebb tárgyalásába bocsátkoznék, ennek kifejezést adni köteleségének ismerte, nehogy jövőben a felelősség súlyát egyedül viselni kénytelenittessék. A megyei árvaszék által kamatozás végett az adóhivatalnál elhelyezett árvapénzeknek viszszavétele s azokkal 41, 1 C-os regále kártalanítási kötvények vásárlása elhatároztatott. A törvényhatóság jóváhagyólag tudomásul vette a megye alispánjának azon intézkedését, mely szerint koszorús költőnk Jókai Mór összes műveinek 200 írttal a megyei nevelési alap terhére a vármegye könyvtára, esetleg a Somlyói főgymnázium számára való megrendelése iránt intézkedett, s egyúttal a január 6-án tartandó jubiláris ünnepélyen a vármegye képviseletében való megjelenésre dr. Tódor József, Mikó Árpád, Győrffy Gyula és Molnár József országgyűlési képviselőket, továbbá dr. Bocskor Károly egyetemi tanárt kérte fel a közgyűlés. A SZÉKELY NEMZET TÁNOZAJA. Ki volt Kung-fu-tze ? Irta: Bálint Gábor. Minden valamire való nemzetnek voltak nagy alakjai, akik kitűntek vagy mint államférfiak, vagy mint bölcsek, vagy mint költők. Hogy a 460 millió lelket számláló kínai nemzet valamire való, fölösleges hosszasan bizonyítgatni azok előtt, akik e nagy nemzetről egyebet is olvastak vagy hallottak azon badarságokon kívül, amiket a lapok olykor töltelék gyanánt közölni szoktak. Az a nemzet, amely több hasznos munkát végezett, mint a világ bármely nemzete, amely egyetlen egy provincziában idegen találmányok nélkül több ipart tud fölmutatni, mint sok más terjedelmes állam, az a nemzet a melynél a lelkiismereti szabadság régibb keletű, mint minden más népnél, mert a törvény csupán a cselekedetre tekint s nem a különböző véleményekre, vadnak, műveletlennek nem tekinthető csupán azért, mert nem épített annyi légvárat, mint az úgynevezett klasszikus nemzetek s mert a jelenben ellenszenvvel viseltetik bizonyos idegen theóriák és tanok iránt. A kínai nemzet mögött annyi jól megszállított évszázadok állnak, amennyi egyetlen más létező nép mögött sem. Épen azért könnyen érthető az, hogy a kínaiak nem hajlandók az annyi századokon át kipróbált nézetüket és rendszerüket kicserélni olyanokkal, amelyek az övékhez képest csak tegnapi keletűek. A kínai nemzet az életnek mindig gyakorlati oldalát tekintette s még sincs nemzet, amely a tudomány iránt oly mély tisztelettel volna, mint e hangyaszorgalmú nemzet minden rétege. Huszonhárom század után is szent és általános azon férfi tisztelete, a ki egy személyben államférfi, bölcs, erkölcstanító és a régi szellemi termékek gyűjtője és rendezője is volt s a főnek neve herczegi származásánál fogva Kung-fu-tze azaz „herczegi mester." Mint államférfinak legfőbb elve, hogy „ha az állam rendezett akar lenni, előbb a családot kell rendezni s a ki kormányozni akar, tanulja meg előbb önmagát kormányozni." Mint bölcsésznek elve az, hogy „a természet tárgyait tanulmányozva megismerhetjük a természet törvényeit s a természet törvényéhez alkalmazkodni tudás a tudomány." Mint erkölcstanitónak főelve „A magadnak nem kívántat ne tedd másnak." Tehát ugyanaz, a mi minden emberhez illő vallásnak a főelve. Még azon elvét említem meg, hogy „a sok beszéd helyett inkább cselekedjünk, mert az ég sem beszélt soha s a természet mégis rendesen végzi munkáját." Ezen gyakorlati szellemű állam bölcsészkora esik a k. időszámítás előtti 552—477-edik évek közti időre, tehát akkorra, a midőn Indiában a Qakiya törzsű Buddha királyfi, mint remete a zsarnok brahmanizmus kasztrendszerét semmisnek nyilvánítva az emberek egyenjogúságát s az állatokra is kiterjedő szeretet tanát hirdette (k. i. előtt 550—470. Ugyanazon korra esik Perzsiában Kyrus uralkodása, aki ha nem is volt bölcsész, vagy vallásalapító, de bizonynyal több ember volt, mint azok, a kiket legyőzve uralmát megalapítá. Hellasban ugyanazon időtájt, Anakreon (k. e 559—474.) a szerelemről és borról énekelt. Rómában a köztársaság alatt a polgárok kezdenek jogot nyerni a törvényhozáshoz. Tehát az evilág minden államában az emberiség jobb ügyének lendületét látjuk annélkül, hogy eme társadalmak közt a legcsekélyebb érintkezést föltételezhetnők. Meglehet, hogy az eszmemenet esetleges találkozása volt. S az is lehet, hogy a nyugalmat nem ismerő levegőben volt a rokon eszmék csírája. A legelőkelőbb, legdíszesebb s az angol szépirodalmi lapok mintájára szerkesztett és kiállított egyedüli szépirodalmi hetilapunk, az „Országilág", óriási hódítást tesz a magyar olvasóközönség körében. Ez a gyönyörű, gondosan szerkesztett és fényesen kiállított lap van hivatva arra, hogy elfoglalja helyét a hazánkban dívó külföldi szépirodalmi lapoknak. A most megjelent karácsonyi száma, rendkívül érdekes tartalmánál és rendkívül ízléses, szép kiállításánál fogva az idei karácsonyi könyvpiac legszebb terméke. Ugyanezen véleményt mondhatjuk a kezünkben lévő újévi első számról. Beszéljen helyettünk a tartalomjegyzék s olvasóink meg fognak róla győződni, hogy tartalom tekintetében is az „Ország-Világ" a legmagasabb színvonalon áll. Midőn erre különösen felhívjuk olvasóink figyelmét, megjegyezzük a lap tartalmából, hogy Jókai, Endrődi, Váradi Antal, Ábrányi Emil, Kozma Andor, Hegedűs István, Palágyi Lajos, Dalmady Győző s a magyar irodalom még számos elsőrangú kitűnőségének szellemi kincsét tartalmazza a kezeink közt lévő újévi szám, mely végül Szinéri György legújabb regényét és Vértessy Arnold hosszabb elbeszélését kezdi meg. A lap előfizetési ára egész évre 8 frt, fél évre 4 frt, negyedévre 2 frt, mely előfizetési pénzek az „Ország-Világ" kiadóhivatalába Budapest, Holdutcza 7. sz. alá küldendők. Aki legalább 4 frtnyi előfizetést küld be, az résztvesz a január 15-én kisorsolandó 200 frtos Jókai díszmüveinek pályázatán. Mutatványszámok kívánatra ingyen küldetnek. SZÉK ELY N E M Z E T. BELFÖLD. — jan. 3. Pénzügyminiszterek tanácskozása. Plener osztrák pénzügyminiszter valószínűleg jan. 3-án, vagy 4-én jön Budapestre, hogy Wekerle miniszterelnökkel a valutarendezés ügyében tárgyaljon Tárgyalni fogják azokat a törvényjavaslatokat, amelyeknek alapelveit már az elmúlt tavaszszal megállapította volt Wekerle, Plener elődjével és a melyeket február hónapban szándékoznak a monarkia mindkét törvényhozása elé terjeszteni. Értekezni fognak még azután a sójegyek ügyében, a bankkérdés és a bankszabadalom megújítása dolgában is. Irodalom és művészet. A „Vasárnapi Újság“ 1894-iki évfolyamát Jókai Mór „A nagy ellenség“ czimü nagyobb új elbeszélésével kezdi meg, Jantyik, Háry s más hazai művészek rajzaival, a ugyancsak az új év elején kezdi közölni Mikszáth Kálmánnak a „Páva a varjúval“ czimü hosszabb elbeszélését, melyhez Kimnach László festőművészünk készített több rajzot, és Gyarmathy Zsigáné „A gyanú“ czímű elbeszélését, szintén művészi illusztrácziókkal. A „Vasárnapi Újság“ deczember 31-iki száma 30 képpel, s a következő tartalommal jelent meg: Jókai jubileumára készült külön melléklete közli a koszorús író arczképét Horovitz Lipót festménye után, Jókai szülőházát, svábhegyi villáját, egykori balatonfüredi nyaralóját, gyermekkori lakházát, továbbá arczképeit különböző időkből. Beöthy Zsolt „Egy kis czikk irodalmunk történetéből“ czím alatt ír Jókairól, méltatva páratlanul álló munkásságát, Dr. Váczy János Jókai első színművének, a mostani jubileumi alapját képező „Zsidóimnak“ keletkezéséről ír, bemutatván a színmű kezdő részét Petőfi kéziratában; további közleményei közt vannak „Jókai karácsonyfa“ Baksay Sándortól, „Sajó“ Szilágyi Sándortól, „Jókai Mór életéből“ Király Páltól, „Jókai dolgozószobája“ Szívós Bélától. — „Jókai Mór levelei anyjához“ — „Jókai, mint szőlősgazda és kertész“ Molnár Istvántól — „Stefánia ízv. trónörökösné főherczegnő levele Jókaihoz." (Kézirati hasonmásban.) — — Egyéb közleményei közül felemlítjük: „Ó esztendő, ujesztendő.“ Falusi kép Szívós Bélától. (Jantyik Mátyás rajzával.) — Költemények: A borszéki képekből" Szász Károlytól. „Interview“ Ujváry Bélától. — A menekülő.“ (Révész Imre festményével.) — „Szerb mesemondó.“ (Joanovits Pál festményével.) — „Bombarnac Klaudis. Egy hirlaptudósitó jegyzőkönyve.“ Regény Verne Gyulától. Fordította Huszár Imre. (Képekkel.) — Irodalom és művészet; Közintézetek és egyletek; Sakkjáték; Képtalány; Egyveleg, stb. rendes rovatok. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre 2 frt, a „Politikai Ujdonságok“-kal együtt 3 frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4 sz.) KÜLFÖLD. — jan. 3. A román vámtarifa módosítása Bukarest, január 1. A szenátus tegnap éjjel tartott ülésében Carp kereskedelmi miniszter felszólalása után, aki Sturdza Demeter szenátor beszédére válaszolt, 60 szavazattal 10 ellenében elfogadta a vámtarifa módosítását. A képviselőház a Németországgal kötött kereskedelmi szerződést 75 szavazattal 3 ellenében elfogadta. A vita folyamán a liberális képviselők beszédeire Lahováry külügyminiszter és Ionescu vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszoltak, melegen ajánlva a szerződést. A prágai politikai gyilkosság: Prága, január 1. A Mrva meggyilkolása ügyében folyó vizsgálat szenzácziós dolgoknak jött nyomára. Kiderült, hogy a gyilkosok az Omladma pénztárából pénzt kaptak s hogy Doleschal, a főtettes, a gyilkosság után jelentést tett tettéről az ifjú cseh klub titkárának, Csicseknek, akit a rendőrség tegnapelőtt szintén letartóztatott. A törvényszék elhatározta, hogy Mrva meggyilkolásának ügyét az Omladina perével együttesen fogja tárgyalni. Az ifjú cseh képviselők közül azok, akik az Omladina-perben védelmet vállaltak, lemondottak róla, nehogy a gyilkossággal való czimborasággal vádolhassák őket. VIDÉK. A k.vásárhelyi olvasóegylet tánczestélye. K.-Vásárhely, jan. 2. A nagyhivatású egylet 50 éves jubileumának megünneplését egy későbbi időre halasztván, tekintélyes bizottság küldetett ki a végett, hogy az egylet javára estélyt rendezzen. Nem hirdették hangzatos reklámok az estély fényét, gazdag műsorát; csendes egyszerűségben, de kellő, sőt várakozásunkat felülmúló elegancziával folytak az előkészületek s a minden tekintetben fényesen sikerült tánczestély decz. 30-án a polgári fiúiskola uj termeiben tartatott meg. Mindig azt hittem, hogy az olvasó-egyesület nem tudja az őt méltán megillető helyet mulatságainak elfoglalni. Hála Isten ! csalódtam. Büszkén lobogtathatja a derék rendező-bizottság a nyert győzelmi zászlót, mert nem csak anyagi és erkölcsi fényes sikert mutatott be, hanem egy gyönyörű csoportozatban demonstrálta K. Vásárhely és vidéke intelligencziája előtt, hogy mennyi sok szép szellemi erő felett rendelkezünk, s az ifjú nemzedékben milyen drága kincseket bírunk. Kitartó, lelkes fáradozása felélénkítette a szunnyadó társadalmi életet és az összevarázsolt sokaság előtt beigazolta, hogy mily szép és magasztos, ha legtisztább, kincsünket, a szellemi élet áldást osztó örömeit egymással megosztjuk. A hatás nem is maradt el, mert az egész társaság kifogyhatatlan volt a jó kedvben; a megelégedés, az öröm hangzott a termek minden zugában. Bár rég az ideje, hogy e város mulatságait ismerem, de merem mondani, hogy kedélyesebbet, összhangzóbbat nem láttunk. Maga a kép, melyet ez estély alkotott, nagyon kellemes és mély hatású volt s egyetlen változat se volt benne, mely az összhanghoz, színhez ne talált volna Ennek tulajdonítjuk, hogy’e szép egész oly nehezen bomlott szét s még reggel 3 órakor is mind együtt láttuk őket. A nyolcz pontból álló műsorból tizenhat is lett, mert minden szereplő kénytelen volt a hálás közönség újrázásának engedni. L o y c z e 1 Mariska k. a., Ba ló László és Vajna Károly urak énekhármasa nyitotta meg a változatos, szép programmot Zayzon Lázár ügyvéd úr szakértő vezetése mellett összhangzó zenekísérettel. Hogy mennyire elégítették ki a várakozást, bizonyítja az ujrázó tapsvihar. Szabó István úr szellemi sziporkákkal gazdag, mulattató felolvasását nagy élvezettel hallgattuk. A szerző betegsége miatt nem jelenhetvén meg, helyettese, ifj. Dobay János úr sok hozzáadással fűszerezve, nagy hatással oldotta meg e feladatát. Dr. Bardocz Gyuláné őnagysága zongorakisérete mellett dr. Bardocz Gyula úr mutatta be hegedűművészetét. A doktor úr nekünk valóban áldásas szép ismereteivel nemcsak a szenvedő emberiség fájdalmát enyhíti, hanem sokoldalú művészi tehetségével az egészségeseket is felvidámítja. Hála és elismerés illeti érte, hogy a természet eme szép adományait nagy szorgalma e mellékképességeit szintén felhasználja a társadalom javára. Nagy élvezettel hallgattuk Makkay Dániel ur gyönyörű bariton szóleit s melegen ajánljuk, hogy jókedve soha ki ne fogyjon s benne úgy hívei, mint a társadalom, sokáig a fáradhatatlan közügyi munkást és kedves hivatalnokot tisztelhessék évtizedeken át. Szentpétery Mariska őnagysága mélyen átérzett szavalatával most is, mint mindig bebizonyította, hogy a költészetnek varázs hatása van. Lelkesít, buzdít, könyeket facsar ki az érző szivekből s tündöklővé teszi azt a nemzetet, mely ilyen ihletett költőkkel bir. Hálás tisztelettel és tapsviharral adóztunk érte. Közönségünknek három szép új világa lépett most a pódiumra. Megjelenésükre már lelkesültünk s hatalmas éljenzésben törtünk ki. Török Aida zongora kísérete, Kovács Árnás alt és Nagy Irén prim éneke elbűvölt, mert nemcsak a zeneköltő művészete, hanem az előadás bájossága is túlszárnyalta várakozásunkat. Első fellépésük ne legyen utolsó is, hogy ama szellemi erő, mely bennük oly szépen kimagaslik, érvényesüljön. Kovács Lajosné őnagysága kedves nővérével L o y cz e i Mariska kisaszonynyal a népdal hatását ismertették meg velünk annyi bájjal és érzéssel, hogy azt még most is szívesen hallgatnék. Méltó kifejezést már nem találunk az elismerésre, mert a magyar népdal hatása alatt csak érezni, de beszélni nem lehet. Werán István úr czimbalom szólóját előbb kellett volna említenem, de mint udvarias ember nem neheztel érte, ha előbb a nőkről emlékeztem meg. Ez ősi magyar hangszert, mely egymagában egy bandát képvisel, Wertán úr kiváló szakértelemmel kezeli. Kár, hogy oly ritkán vagyunk szerencsések őt hallgatni. A rendező bizottság elnöke ifj. Jakab István tak pénztári vezérigazgató,ifj. Kovács János kereskedő, Benkő Gyula t.p. főkönyvelő, Kovács Lajos aljárásbiró, Vajna Károly közs. tanító, Kiss Károly tanár, Hajdú Ödön állatorvos, Balázs Márton tanár, Nagy Lázár pénztáros és a többiek, kiknek hosszú névsorát nem láttam, nagyon is megérdemlik hálás elismerésünket. 1. szám.