Székely Nemzet, 1894 (12. évfolyam, 1-195. szám)

1894-01-03 / 1. szám

Január 3. állomás betöltése okán nagy számmal voltak jelen. Mikó Bálint főispán úr a kiküldött meghívó bizottság élén délelőtt 10 órakor a közgyűlés termében megjelenvén, elnöki székét éljenzések között elfoglalta s a gyűlést röviden megnyitotta. Az ülésen előadottak közül fölemlítjük a következőket: Kereskedelmi miniszter úrnak a közutak törzskönyvezése tárgyában kelt s annak fogana­tosítása végett az útalap terhére pályázathirde­tést meghagyó magas leirata azon kijelentéssel vétetett tudomásul, miszerint az útalapban ren­delkezésre álló összeg nem lévén, államsegély nélkül vármegyénk a törzskönyvezést lehetetlen­nek tartja, miért is e czélra megfelelő állam­segély kieszközlése végett nevezett miniszter úr­hoz ismételten felirat küldése határoztatott el. Csik-Szereda városban Kővári László erdő­mesterre a róm. kath. egyháztanács által még a mult évben kivetett 9 írt papi képe ellen utóbbi által beadott felebbezés folytán vallás és köz­oktatási miniszter ur a közigazgatási bizottság határozatát legfőkép azon okból semmisítette volt meg, mivel a közigazgatási hatóságok kepeügyben érdemleges határozathozatalra jo­gosítva nincsenek, a­mennyiben ily határozat­­hozatalra csakis az illető egyházmegyei hatóság van hivatva s a közigazgatási hatóságok felada­tát a miniszter szerint egyedül az illetékes egy­házi hatóságok által hozott jogérvényes határo­zatok végrehajtása képezheti. Ezen felfogás merőben ellenkezvén az ed­digi gyakorlattal, a miniszteri döntvény ellen a közigazgatási bizottság feliratot intézett a vallás- és közoktatási miniszter úrhoz, ki is e tárgy­ban a törvényhatósági közgyűlést véleményes jelentés megtételére utasította A megye alispánja által szerkesztett, mint­egy négy ívre terjedő véleményes jelentést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s az ellen ál­talánosságban még maga az érdekelt és fel is szólalt Domokos János szeredai plébános sem tett kifogást, csakis azt hozván fel az egyház­tanács mentségére, hogy az a kepekivetésnél a fennálló kepetörvénynek szem előtt tartásával méltányosan járt el s azon kérésének adott ki­fejezést, hogy a kifogásolt miniszteri döntvény mindenkivel szemben tartassák be. A közgyűlés jelentésében kiemeli, hogy a miniszteri döntvény előbb jelzett rendelkezése té­ves informáczión kellett alapuljon s mint olyan az eddigi állapotok teljes felforgatásával oly hely­zetet teremtene, mely a vármegyében mindig féltékenyen őrzött róm. kath. vallást épen a hí­vők által engedné első­sorban és a legérzéke­nyebben megtámadtatni. Ugyanis a miniszteri leiratban két tarthatatlan elv van kifejezve és pedig: egyik a képező egyének teljes kiszolgál­tatása oly hatóságnak, melynek határozata ellen nincs felebbezés ; másik a közigazgatási ható­ságnak oly határozatok végrehajtása iránti kö­telezettsége, melynek hozatalánál a polgári jog­szabályok alkalmazásba nem vétettek. A jelentés kétséget kizárólag megvilágítja a képekivetés és behajtás körül a közigazgatási hatóságok által eddig gyakorolt jogokat s azokra támaszkodva a miniszteri döntvény megváltozta­tását javasolja. Ennek kapcsán Molnár József orszá­gyű­lési képviselő szólalt fel s azon indítványt tette, hogy az erdélyi 1848. évi országgyűlés inten­­cziójához képest a képének országos alapból való megváltása végett a törvényhatóság a kép­viselőházhoz feliratot intézzen s azt pártolás czél­­jából a hazai törvényhatóságoknak is küdje meg, mit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Földmivelésügyi miniszter úr által megbi­­rálás végett leküldött, a vízjogi törvény módo­sítására vonatkozó előmunkálatra ugyancsak a megye alispánja által szerkesztett szakszerű tü­zetes javaslat közhelyesléssel fogadtatott. Kereskedelmi miniszter úr ő nagyméltósága 68711. számú leiratában kijelentette, hogy mi­dőn helyesli a törvényhatóságnak azon c­élzatát, hogy a székelyföldi vasúthálózat tervezői határ­idő kikötése által is a vasút mielőbbi biztosítá­sára és megépítésére serkentessenek, maga ré­széről még­sem fogadhatja el és nem hagyhatja jóvá a törvényhatóságnak ez évi augusztus 2- án tartott gyűlésében kelt azon határozatát, hogy a segélyezésre megszavazott 700.000 főt csak arra az esetre biztosíttatik, ha az építés 1894. már­­czius végéig minden irányban megkezdetik, mert ez egyfelől egy jogerejűleg elvállalt kötelezettség egyoldalú megváltoztatására vezetne, másfelől pedig a vasút engedélyezéséhez törvényhozási fel­hatalmazás szükségeltetvén, annak előre kitű­zött határidő alatt leendő kieszközlése biztos ki­látásba nem helyezhető, de minden lehető intéz­kedést meg fog tenni, hogy a székely vasúthá­lózat úgy, a­mint az tervbe vétetett, legkésőbb ez év végéig biztosíttassék. A közgyűlés ezen leiratra kijelentette, hogy habár kereskedelemügyi miniszter úr ő nagymél­tóságának fennebbi leirata megnyugtatásul szol­gál és arra nézve, hogy ezen régóta megfenek­lett ügy nem­sokára végkifejtéséhez segíttetik , a vármegye még­sem titkolhatja el azon aggo­dalmát, hogy a kérdésben forgó határozatának e részbeni meg nem erősítéséből oly elodázá­sok származhatnak, melyek magára a közvetítő vármegyére lesznek káros hatással. A nélkül tehát, hogy a magas leirat bő­vebb tárgyalásába bocsátkoznék, ennek kifeje­zést adni köteleségének ismerte, nehogy jö­vőben a felelősség súlyát egyedül viselni kényte­­lenittessék. A megyei árvaszék által kamatozás végett az adóhivatalnál elhelyezett árvapénzeknek visz­­szavétele s azokkal 41­, 1­ C-os regále kártalaní­tási kötvények vásárlása elhatároztatott. A törvényhatóság jóváhagyólag tudomásul vette a megye alispánjának azon intézkedését, mely szerint koszorús költőnk Jókai Mór összes műveinek 200 írttal a megyei nevelési alap ter­hére a vármegye könyvtára, esetleg a Somlyói főgymnázium számára való megrendelése iránt intézkedett, s egyúttal a január 6-án tartandó jubiláris ünnepélyen a vármegye képviseletében való megjelenésre dr. Tódor József, Mikó Ár­pád, Győrffy Gyula és Molnár József országgyű­lési képviselőket, továbbá dr. Bocskor Károly egyetemi tanárt kérte fel a közgyűlés. A SZÉKELY NEMZET TÁNOZAJA. Ki volt Kung-fu-tze ? Irta: Bálint Gábor. Minden valamire való nemzetnek voltak nagy alakjai, a­kik kitűntek vagy mint államférfiak, vagy mint bölcsek, vagy mint költők. Hogy a 460 millió lelket számláló kínai nemzet valamire való, fölösleges hosszasan bizo­nyítgatni azok előtt, a­kik e nagy nemzetről egyebet is olvastak vagy hallottak azon badar­ságokon kívül, a­miket a lapok olykor töltelék gyanánt közölni szoktak. Az a nemzet, a­mely több hasznos munkát végezett, mint a világ bármely nemzete, a­mely egyetlen egy provincziában idegen találmányok nélkül több ipart tud fölmutatni, mint sok más terjedelmes állam, az a nemzet a melynél a lel­kiismereti szabadság régibb keletű, mint minden más népnél, mert a törvény csupán a cseleke­detre tekint s nem a különböző véleményekre, vadnak, műveletlennek nem tekinthető csupán azért, mert nem épített annyi légvárat, mint az úgynevezett klasszikus nemzetek s mert a jelen­ben ellenszenvvel viseltetik bizonyos idegen theó­­riák és tanok iránt. A kínai nemzet mögött annyi jól megszá­­llított évszázadok állnak, a­mennyi egyetlen más létező nép mögött sem. Épen azért könnyen ért­hető az, hogy a kínaiak nem hajlandók az annyi századokon át kipróbált nézetüket és rendszerüket kicserélni olyanokkal, a­melyek az övékhez ké­pest csak tegnapi keletűek. A kínai nemzet az életnek mindig gyakorlati oldalát tekintette s még sincs nemzet, a­mely a tudomány iránt oly mély tisztelettel volna, mint e hangyaszorgalmú nemzet minden rétege. Huszonhárom század után is szent és álta­lános azon férfi tisztelete, a ki egy személyben államférfi, bölcs, erkölcstanító és a régi szellemi termékek gyűjtője és rendezője is volt s a főnek neve herczegi származásánál fogva Kung-fu-tze azaz „herczegi mester." Mint államférfinak legfőbb elve, hogy „ha az állam rendezett akar lenni, előbb a családot kell rendezni s a ki kormányozni akar, tanulja meg előbb önmagát kormányozni." Mint bölcsésznek elve az, hogy „a termé­szet tárgyait tanulmányozva megismerhetjük a természet törvényeit s a természet törvényéhez alkalmazkodni tudás a tudomány." Mint erkölcstanitónak főelve „A magadnak nem kívántat ne tedd másnak." Tehát ugyanaz, a mi minden emberhez illő vallásnak a főelve. Még azon elvét említem meg, hogy „a sok beszéd helyett inkább cselekedjünk, mert az ég sem beszélt soha s a természet mégis rendesen végzi munkáját." Ezen gyakorlati szellemű állam bölcsész­kora esik a k. időszámítás előtti 552—477-edik­­ évek közti időre, tehát akkorra, a midőn In­diában a Qakiya törzsű Buddha királyfi, mint remete a zsarnok brahmanizmus kasztrendsze­rét semmisnek nyilvánítva az emberek egyen­jogúságát s az állatokra is kiterjedő szeretet tanát hirdette (k. i. előtt 550—470. Ugyanazon korra esik Perzsiában Kyrus uralkodása, a­ki ha nem is volt bölcsész, vagy vallásalapító, de bizonynyal több ember volt, mint azok, a kiket legyőzve uralmát megalapítá. Hellasban ugyanazon időtájt, Anakreon (k. e 559—474.) a szerelemről és borról énekelt. Rómában a köztársaság alatt a polgárok kezde­nek jogot nyerni a törvényhozáshoz. Tehát az evilág minden államában az em­beriség jobb ügyének lendületét látjuk annélkül, hogy eme társadalmak közt a legcsekélyebb érint­kezést föltételezhetnők. Meglehet, hogy az esz­memenet esetleges találkozása volt. S az is le­het, hogy a nyugalmat nem ismerő levegőben volt a rokon eszmék csírája. A legelőkelőbb, legdíszesebb s az angol szép­irodalmi lapok mintájára szerkesztett és kiállított egyedüli szépirodalmi hetilapunk, az „Ország­ilág", óriási hódítást tesz a magyar olvasó­közönség körében. Ez a gyönyörű, gondosan szerkesztett és fényesen kiállított lap van hi­vatva arra, hogy elfoglalja helyét a hazánkban dívó külföldi szépirodalmi lapoknak. A most megjelent karácsonyi száma, rendkívül érdekes tartalmánál és rendkívül ízléses, szép kiállításá­nál fogva az idei karácsonyi könyvpiac­ legszebb terméke. Ugyanezen véleményt mondhatjuk a kezünkben lévő újévi első számról. Beszéljen helyettünk a tartalomjegyzék s olvasóink meg fognak róla győződni, hogy tartalom tekinteté­ben is az „Ország-Világ" a legmagasabb szín­vonalon áll. Midőn erre különösen felhívjuk olvasóink figyelmét, megjegyezzük a lap tartalmából, hogy Jókai, Endrődi, Váradi Antal, Á­b­r­á­­n­y­i Emil, Kozma Andor, Hegedűs Ist­ván, Pal­ágy­i Lajos, Dalmady Győző s a magyar irodalom még számos elsőrangú kitűnő­ségének szellemi kincsét tartalmazza a kezeink közt lévő újévi szám, mely végül S­z­i­n­é­r­i György legújabb regényét és Vértessy Arnold hosszabb elbeszélését kezdi meg. A lap előfizetési ára egész évre 8 frt, fél évre 4 frt, negyedévre 2 frt, mely előfizetési pénzek az „Ország-Világ" kiadóhivatalába Budapest, Hold­­utcza 7. sz. alá küldendők. A­ki legalább 4 frtnyi előfizetést küld be, az résztvesz a január 15-én kisorsolandó 200 frtos Jókai díszmüveinek pályázatán. Mutatványszámok kívánatra ingyen küldetnek. SZÉK E­L­Y N E M Z E T. BELFÖLD. — jan. 3. Pénzügyminiszterek tanácskozása. Plener osz­trák pénzügy­miniszter valószínűleg jan. 3-án, vagy 4-én jön Budapestre, hogy Wekerle minisz­terelnökkel a valutarendezés ügyében tárgyaljon Tárgyalni fogják azokat a törvényjavaslatokat, a­melyeknek alapelveit már az elmúlt tavaszszal megállapította volt Wekerle, Plener elődjével és a melyeket február hónapban szándékoznak a monarkia mindkét törvényhozása elé terjeszteni. Értekezni fognak még azután a sójegyek ügyében, a bankkérdés és a bankszabadalom­ megújítása dolgában is. Irodalom és művészet. A „Vasárnapi Újság“ 1894-iki évfolyamát Jókai Mór „A nagy ellenség“ czimü nagyobb új elbeszélésével kezdi meg, Jantyik, Háry s más hazai művészek rajzaival, a ugyancsak az új év elején kezdi közölni Mikszáth Kál­mánnak a „Páva a varjúval“ czimü hosszabb elbeszélését, melyhez Kimnach László festőművészünk készített több rajzot, és Gyarmathy Zsigáné „A gyanú“ czímű elbeszé­lését, szintén művészi illusztrácziókkal.­­ A „Vasárnapi Újság“ deczember 31-iki száma 30 képpel, s a következő tartalommal jelent meg: Jókai jubileumára készült külön melléklete közli a koszorús író arczképét Horovitz Lipót festménye után, Jókai szülőházát, svábhegyi villáját, egy­kori balatonfüredi nyaralóját, gyermekkori lakházát, to­vábbá arczképeit különböző időkből. Beöthy Zsolt „Egy kis czikk irodalmunk történetéből“ czím alatt ír Jókai­ról, méltatva páratlanul álló munkásságát, Dr. Váczy Já­nos Jókai első színművének, a mostani jubileumi alapját képező „Zsidóimnak“ keletkezéséről ír, bemutatván a színmű kezdő részét Petőfi kéziratában; további közlemé­nyei közt vannak „Jókai karácsonyfa“ Baksay Sándortól, „Sajó“ Szilágyi Sándortól, „Jókai Mór életéből“ Király Páltól, „Jókai dolgozószobája“ Szívós Bélától. — „Jókai Mór levelei anyjához“ — „Jókai, mint szőlősgazda és ker­tész“ Molnár Istvántól — „Stefánia ízv. trónörökösné fő­­herczegnő levele Jókaihoz." (Kézirati hasonmásban.) — — Egyéb közleményei közül felemlítjük: „Ó esztendő, uj­­esztendő.“ Falusi kép Szívós Bélától. (Jantyik Mátyás rajzával.) — Költemények: A borszéki képekből" Szász Károlytól. „Interview“ Ujváry Bélától. — A menekülő.“ (Révész Imre festményével.) — „Szerb mesemondó.“ (Jo­­anovits Pál festményével.) — „Bombarnac Klaudis. Egy hirlaptudósitó jegyzőkönyve.“ Regény Verne Gyulától. Fordította Huszár Imre. (Képekkel.) — Irodalom és mű­vészet; Közintézetek és egyletek; Sakkjáték; Képtalány; Egyveleg, stb. rendes rovatok. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre 2 frt, a „Politikai Ujdonsá­­gok“-kal együtt 3 frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4 sz.) KÜLFÖ­L­D. — jan. 3. A román vámtarifa módosítása Bukarest, január 1. A szenátus tegnap éjjel tartott ülésében Carp kereskedelmi miniszter felszólalása után, aki Sturdza Demeter szenátor beszédére válaszolt, 60 szavazattal 10 ellenében elfogadta a vámtarifa módosítását. A képvise­lőház a Németországgal kötött kereskedelmi szer­ződést 75 szavazattal 3 ellenében elfogadta. A vita folyamán a liberális képviselők beszédeire Lahováry külügyminiszter és Ionescu val­lás- és közoktatásügyi miniszter válaszoltak, me­legen ajánlva a szerződést. A prágai politikai gyilkosság: P­r­á­g­a, ja­nuár 1. A Mrva meggyilkolása ügyében folyó vizs­gálat szenzácziós dolgoknak jött nyomára. Kide­rült, hogy a gyilkosok az Om­ladma pénztárából pénzt kaptak s hogy Doleschal, a főtettes, a gyilkosság után jelentést tett tettéről az ifjú cseh klub titkárának, Csicseknek, a­kit a rendőrség tegnapelőtt szintén letartóztatott. A törvényszék elhatározta, hogy Mrva meggyilkolásának ügyét az Omladina perével együttesen fogja tárgyalni. Az ifjú cseh képviselők közül azok, a­kik az Omladina-perben védelmet vállaltak, lemondottak róla, nehogy a gyilkossággal való czimborasággal vádolhassák őket. VIDÉK. A k.­vásárhelyi olvasó­egylet tánczestélye. K.-Vás­árhely, jan. 2. A nagyhivatású egylet 50 éves jubileumá­nak megünneplését egy későbbi időre halasztván, tekintélyes bizottság küldetett ki a végett, hogy az egylet javára estélyt rendezzen. Nem hirdették hangzatos reklámok az es­tély fényét, gazdag műsorát; csendes egyszerű­ségben, de kellő, sőt várakozásunkat felülmúló elegancziával folytak az előkészületek s a min­den tekintetben fényesen sikerült tánczestély decz. 30-án a polgári fiúiskola uj termeiben tarta­tott meg. Mindig azt hittem, hogy az olvasó-egyesület nem tudja az őt méltán megillető helyet mulat­ságainak elfoglalni. Hála Isten ! csalódtam. Büszkén lobogtathatja a derék rendező-bi­zottság a nyert győzelmi zászlót, mert nem csak anyagi és erkölcsi fényes sikert mutatott be, ha­nem egy gyönyörű csoportozatban demonstrálta K. Vásárhely és vidéke intelligencziája előtt, hogy mennyi sok szép szellemi erő felett rendelkezünk, s az ifjú nemzedékben milyen drága kincseket bírunk. Kitartó, lelkes fáradozása felélénkítette a szunnyadó társadalmi életet és az összevarázsolt sokaság előtt beigazolta, hogy mily szép és ma­gasztos, ha legtisztább, kincsünket, a szellemi élet áldást osztó örömeit egymással megosztjuk. A hatás nem is maradt el, mert az egész társaság kifogyhatatlan volt a jó kedvben; a megelégedés, az öröm hangzott a termek min­den zugában. Bár rég az ideje, hogy e város mulatságait ismerem, de merem mondani, hogy kedélyeseb­bet, összhangzóbbat nem láttunk. Maga a kép, melyet ez estély alkotott, na­gyon kellemes és mély hatású volt s egyetlen változat se volt benne, mely az összhanghoz, színhez ne talált volna Ennek tulajdonítjuk, hogy’­e szép egész oly nehezen bomlott szét s még reggel 3 órakor is mind együtt láttuk őket. A nyolcz pontból álló műsorból tizenhat is lett, mert minden szereplő kénytelen volt a hálás közönség újrázásának engedni. L o y c z e 1 Mariska k. a., Ba l­ó László és Vajna Károly urak énekhármasa nyitotta meg a változatos, szép programmot Zayzon Lázár ügyvéd úr szakértő vezetése mellett össz­hangzó zenekísérettel. Hogy mennyire elégítették ki a várakozást, bizonyítja az ujrázó tapsvihar. Szabó István úr szellemi sziporkákkal gazdag, mulattató felolvasását nagy élvezettel hallgattuk. A szerző betegsége miatt nem jelenhetvén meg, helyettese, ifj. Do­bay János úr sok hozzá­adással fűszerezve, nagy hatással oldotta meg e feladatát. Dr. Bardocz Gyuláné őnagy­­sága zongorakisérete mellett dr. Bardocz Gyula úr mutatta be hegedűművészetét. A doktor úr nekünk valóban áldás­as szép is­mereteivel nemcsak a szenvedő emberiség fáj­dalmát enyhíti, hanem sokoldalú művészi te­hetségével az egészségeseket is felvidámítja. Hála és elismerés illeti érte, hogy a természet eme szép adományait nagy szorgalma e mellék­képességeit szintén felhasználja a társadalom javára. Nagy élvezettel hallgattuk Makkay Dá­niel ur gyönyörű bariton szóleit s melegen ajánljuk, hogy jókedve soha ki ne fogyjon s benne úgy hívei, mint a társadalom, sokáig a fáradhatatlan közügyi munkást és kedves hiva­talnokot tisztelhessék évtizedeken át. S­z­e­n­t­­pétery Mariska őnagysága mélyen átérzett szavalatával most is, mint mindig bebizonyította, hogy a költészetnek varázs hatása van. Lelke­sít, buzdít, könyeket facsar ki az érző szivek­ből s tündöklővé teszi azt a nemzetet, mely ilyen ihletett költőkkel bir. Hálás tisztelettel és tapsviharral adóztunk érte. Közönségünknek há­rom szép új világa lépett most a pódiumra. Megjelenésükre már lelkesültünk s hatalmas éljenzésben törtünk ki. Török Aida zongora kísérete, Kovács Árnás alt és Nagy Irén prim éneke elbűvölt, mert nemcsak a zeneköltő mű­vészete, hanem az előadás bájossága is túlszár­nyalta várakozásunkat. Első fellépésük ne legyen utolsó is, hogy ama szellemi erő, mely ben­nük oly szépen kimagaslik, érvényesüljön. Kovács Lajosné őnagysága kedves nő­vérével L o y c­z e i Mariska kisaszonynyal a népdal hatását ismertették meg velünk annyi bájjal és érzéssel, hogy azt még most is szívesen hallgatnék. Méltó kifejezést már nem találunk az elismerésre, mert a magyar népdal hatása alatt csak érezni, de beszélni nem lehet. W­e­r­­­á­n István úr czimbalom szólóját előbb kellett volna említenem, de mint udvarias ember nem neheztel érte, ha előbb a nőkről emlékeztem meg. Ez ősi magyar hangszert, mely egymagában egy bandát képvisel, Wertán úr kiváló szakértelemmel kezeli. Kár, hogy oly rit­kán vagyunk szerencsések őt hallgatni. A rendező bizottság elnöke ifj. Jakab István tak pénztári vezérigazgató,ifj. Kovács János kereskedő, B­e­n­k­ő Gyula t.p. főkönyvelő, Kovács Lajos aljárásbiró, Vajna Károly közs. tanító, Kiss Károly tanár, Hajdú Ödön állatorvos, Balázs Márton tanár, Nagy Lázár pénztáros és a többiek, kiknek hosszú névsorát nem láttam, nagyon is megérdemlik hálás elismerésünket. 1. szám.

Next