Székely Nemzet, 1898 (16. évfolyam, 1-195. szám)

1898-01-03 / 1. szám

Január 3.________________ SZÉKELY NEMZET. 1. szám. földrajzi, történelmi, természetrajzi, költeményeket adott. Irodalmi rovatában az ajánlható ifjúsági mun­kákról közölt imertetéseket, s főleg az iskola éle­téből adott érdekes híreket, önképzőköri tudósításo­kat. A szerény lapocska mindinkább tért hódított, nagyobb dimenziókban terjedt, s hézagpótló volta miatt a székesfőváros sietett ajánlani összes iskolát, a közokt. minisztérium pedig az egész középiskolai ifjúság számára. Ezt a hetenként 16 oldal terjede­lemben megjelenő ifjúsági lapot most, mikor ötödik évfolyamába lép, a Franklin Társulat vette át, s úgy kiállítás, mint tartalom tekintetében magasabb, iro­dalmi színvonalra igyekszik emelni. A mutatvány­­számnak, mely a napokban jelent meg, tartalmából meg­említjük a következő czikkeket: Ajánlás, írta a szer­kesztő, dr. Rupp Kornél. — „Megszületett!“ karácsonyi elmélkedés. — A Cynthia hajótö­r­ö­tt­­­e, Verne és Lauria regénye. — Tanács Gyu­lai Pál költeménye illusztrálva. — Miért tetszettek a „Regék“ Kisfaludy Sándor kortársainak ? — A szőke kis Guguhoz, Leopold Lajostól. — Hazát kereső búnok, Gaal Mózestől. — Telegráfozás a tenger alatt. — Fizikai játékok. — Irodalom. — Fejtörő kérdések a számtan, földrajz, történet, természetrajz köréből. Van köztük egy latin diszkchonban feladott kérdés gymnazisták részére. Képrejtvény. Szerkesztői telefon. — A gazdag illusztrác­iók közül, melyek e számot díszítik, megemlítjük Hirsch Nelli rajzát, Gyulai Pál „Éji látogatás“ cz. költeményéhez; a másik il­lusztris kép : Az angyalok kara Madách „Ember tragédiájában.“ Van benne egy faksizmile is: Arany János kézirata a Toldi szövegéből, az apróbb illusz­­trácziókat nem is említve.­­ A valóban kitűnő ifjú­sági lapot ajánljuk a szülők figyelmébe Előfizetési ára negyedévre t frt 20 kr. Mutatványszámot a ki­adóhivatal (Budapest, IV., Egyetem utcza, 4. sz.) bárkinek szívesen küld. Uj zeneművek Nádor Kálmán zeneműki­adónál most jelent meg D­a­n­k­ó Pistától, a világ­hírű magyar dalszerzőtől Gere Gábor nótája. Ezen dalhoz a szöveget Gárdonyi Géza írta, mely méltó párja a zenének. Gere Gábor nótája a fővárosban már is annyira kedvelt és elterjedt, hogy azt majdnem valamennyi czigány zenekartól hallani lehet, nagy sikerrel éneklik még a fővárosi sz­nházakban is. A­ nóta első versét itt közöljük : Hús az magyar élete Busább, mint az fülemile, Mert ha nem vési feleségét Ki főzi meg az e­rdőt De hogy ha meg házasodik Attól rögvest szaporodik, Lám én i9 meg házasodtam, Rögvest meg is szaporodtam Kopaszodtam, szaporodtam Derékig meg kopaszodtam. Ára 50 kr. Ugyancsak ezen kiadónál jelent meg Birtics Henrik „Casinó csárdásának“ 2 ik kiadása. Ezen csárdás, mely rövid idő alatt már a 2 - ik ki­adást érte el, dallamosságánál fogva is kiválik a je­lenlegi csárdások közül, mert oly talpalá való lassút és frisset, mint a „Casinó csárdás,“ még nem produkálták a zeneirodalom terén. Ára 80 kr. Kaphatók Nádor Kálmán zeneműkiadóhi­­vatalában, Budapest, Károly-körút 8. szám. K­ÜLFÖLD. — január 3. Bécs nem kap kölcsönt. Ez a pár szó többet mond, mint akárhány tizenkétórás beszéd, akárm­ily hangzatos frázis, akárminő parlamenti pofozkodás. Bécs nem kap kölcsönt ! Lueger úr nagy férfiú, Lueger úré a hatalom és dicsőség Bécs városában, de mit ér a hatalom és a di­csőség, mit ér a nagy száj, amelynek révén övé Bécs városa,­­ ha Bécs nem kap kölcsönt. Nagy dolog történt ezzel odaát, nagyobb tán, mintha a kvótát még öt perczenttel engedniük kel­lett volna. Strubach alpolgármester és Wehner államtanácsos Berlinben jártak, hogy Bécs szá­mára egy nagyobb kölcsönt szerezzenek meg. Azon­ban teljese­n eredménytelen­ül jártak, a berlini pénzvilág nem ad kölcsönt Bécs városá­nak, vagy csak­ oly súlyosat, amely ama gazda­sági bizalmatlanságot, amelylyel Bécs jövője iránt viseltetnek, kiegyenlítse. A pénzvilág amaz íté­lete, amely az elutasításban rejlik, lesújtó Bécsre, és ezt nehezebben fogják elviselni, mint azt a kvótát, amely miatt kígyót-békát ránk kiáltottak. Bécs hitele, Bécs fejlődése iránt való bizalom megingott, és ami még rosszabb rájuk nézve, ezen nem segít se Lueger szájhősködése, se ma­gyar faló gyűlölete. Hát csak haladt, Bécs, még nemrég irigyelten virágzó Vindobona, lejtős uta­don, — csak legalább okulnánk példátlon, hogy nem a nagyhangú politika vezet az üdvösséghez ! VIDÉK. Adományozások. P a p o I c z, decz. 30. A papolczi ev. ref. egyház, a már sírjába ha­nyatlott 1897-ik évben a gondviselés által több ke­gyes adakozó által áldatott meg , kik részben, újon­nan épített díszes templomuk belső felszereléséhez hozták meg azon nagylelkű adományaikat, melylyel nevüket fölirták az örökélet könyvébe, mások meg pénzadományaikkal mutatták meg, hogy szeretik egy házukat s annak felvirágzásán munkálni nem szűnnek meg; s igy fölöslegekből szivesen tették le áldoza­tukat a közjónak oltárára. Igen, mert bár súlyos teherrel nehezedik a megélhetés az emberek vállaira s bár kétszeres erő­vel kell küzdeni a létért, a század végén, hogy minden téren betölthesse az ember hivatását — s ha mégis vannak, kik ajándékozásukkal és látható jó cselekedeteikkel kívánnak szolgálni az isteni és em­beri nemes intézmények felvirágoztatására, s igazi buzgósággal törekednek embertársaik előtt példa­adással hatni és járni; s igy mintegy előbbre vezér­lik az emberiséget rendeltetése nagy útján: vajjon nem méltók-e az ilyenek, hogy nevök a nyilvános­ság terén is megörökíttessék ? Éppen azért engedje meg a tekintetes szerkesztő úr, hogy idejegyezzem neveiket a mi szíves adomá­nyozóinknak, s nekik e helyen is hálás köszönetet mondjak egyházközségem nevében. 1. Egy díszes és szép, szó- és papiszék selyem plüss takarót, aranyos hímzéssel és rojtokkal, aján­dékozott dr. Barabás Albert és neje Békéssy Anna úrasszony 2. Egy zsoboki márványból készült u­rasztalt Thamó nővérek és özv. Bakcsi Lajosné szül. Thamó Sára úrasszony, mintegy 80 frt értékben. 3. Egy kiváló ízléssel hímzett u­r a s­z t­a­l- és ke­helytakarót körjegyző Imreh Mózesné szül. Joó8 Agnesné úrasszony, mintegy 40 frt értékben. 4. Egy csinos és ritka szí­nen kivarrott kehely­takarót Thorday Katalin, gyulafalvi tanítónő kisasz­­szony, 10 frt értékben. 5. Benkő István, rákos­palotai ref. lelkész ur, mint helyi születésű és birtokos annak elismeréséül, hogy ilyen szép templom épült falujában, 20 frtos alapítványt tett. 6. Özv. Vájna Józsefné, Vájna Klára kiskorú leánya nevében szintén 20 frtot. 7. Imreh Sámuelné született Imreh Borfiára úrasszony pedig adományozott az egyház czéljaira 10 frtot.­ íme a sziveknek önkéntes megnyilatkozása jó­téteményekben i­sme­rten miként vezérli az emberi sziveket a jóra, mint a vizeknek folyását — mert örök igaz marad : „Minden ember az ő szivének mélyéből hoz elő jót.“ Legyen e kegyes adakozók­nak a mi részünkről a szivünkben élő hála és elis mérés legszebb jutalmuk. S jövőre adjon hasonló jók cselekvésére erőt azon tudat, hogy : „a jószivü ada­kozót szereti az Isten.“ Fogadják még egyszer a nyilvánosság terén is szives köszönetünk. A papolczi ref. egyház nevében : Veress Károly. Fillérestély Kőrösön. Élvezetes estét szereztek a helybeli és vidékről is sokan megjelenő közönségnek Kőrösön, Havadtői Gerőné és Déncs Lajosné úrasszonyok az általuk folyó hó 2- án nagy sikerrel rendezett fillérestély által. Az érdekes műsor minden száma tetszést ara­tott. Első számul a „Szózatot“ énekelte Danes Lajos vezetése alatt egy jól betanított vegyeskar, melyben részt vettek : Danes Lajosné, Havadtői Er­zsike, Danes Róza, Danes Sárika, Magyari Z­uzsika, Ördög Anna, Ördög Berta, Ördög Vilma, Magyari István, Ferencz Károly, Debreczi Imre, Gecse Albert, Ferencz Mózes és Debreczi Dani. A szabatosan előadott nemzeti dalt lelkesen új­rázta meg a közönség. Ezután „Szegényasszony könyve“ Vörösmartytól, hatással szavaita Gecse Albert. Majd népdalegyveleget énekeltek Déncs Lajos vezetése alatt a vegyeskar férfi tagjai, a jól sikerült férfi négyes is méltó tapsokban része­sült. Következett: „Egy baleset,a dialóg, irta Gafsányi. Előadták : Havadtői Erzsiké k. a. és F­e­r­e­n­c­z Károly tanító. Mindkét szereplő ügyesen állotta meg helyét s főleg nagy tetszést aratott Ha­vadtői Erzsiké. Szabatos, nyugodt előadásán nyoma sem látszott annak, hogy most áll először közön­ség előtt. A „Honvágy“ dalt adta elő erre a vegyes­kar. Végül következett „Páros élet a leg­szebb a világon a humoros történet népdalok­ban. Előadták : Danes Lajosné, Danes Lajos, Debreczi Imre és Ördög Berta. A harminc­hat népdalból álló, nem kis fáradsággal betanult szép előadás nagy tét­szért aratott, a­miért elismerés illeti a derék sze­replőket. Az egész estély sikeréért pedig a háziasszo­nyokon kívül Déncs Lajos ref. énekvezérnek tarto­zunk köszönettel. A szereplőkön meglátszott az igye­kezet, hogy méltó kegyelet buzdítja őket. Kőrös nagy szülöttje Csorna Sándor emléke iránt, kinek em­lékoszlopot állítani bő vágya a körösieknek. A szép estély is hozott e czélra husz forintot s igy az ed­dig begy­ült összegekkel a Csomaemlékalap mintegy 200 frtot tesz. Az estélyt hajnalig tartó tánczmulatság fejezte be. VII. VÁRMEGYÉK. Fogarasmegye törvényhatósága deczember 29 én tartott közgyűlésén egyhangúlag elfogadta Szabolcs megyének a királyszobor dolgában kül­dött átiratát. A megyei tisztviselőknek 10 szá­zalék drágasági pótlékot szavaztak meg. A köz­igazgatási bizottságba újból megválasztották Pán­­czél Károly, Balla Károly, Steinburg Frigyes, Fleiszig Gyula és Nemes Antalt. Tiszteletbeli Ügyészszé a minap elhalt Benedek Gyula helyébe Turcu János drt választották. A „Székely Nemzet.“ — Tizenhatodik évfolyam. — — január 3. Mikor e lapok tizenhatodik évfolyamára hívjuk fel olvasóink szives figyelmét, első szavunk a köszönet és hála a „Székely Nemzet“ előfizetőihez, jóbarátaihoz, munkatársaihoz. Hogy egy vidéki poli­tikai irányú lap a Székelyföld nagyfontosságú érde­keinek keretében ily hosszú idő óta teljesítheti szol­gálatait, azt a közönség hazafias támogatása tette ehetővé. S midőn a lapunk és közönsége között fenn­álló benső és tartós viszonyért kedves kötelességünk­nek ismerjük hálás köszönetünket kifejezni, a ma­gunk részéről készséges igyekezetünket és kitartó munkásságunkat ajánljuk fel viszonzásul jövőre is, hogy a „Székely Nemzet“ megfelelhessen nem­zeti jelentőségű elhivatásának. A „Székely Nemzet“ a szabadelvű párt politikáját támogatja s kiváló jeles fővárosi írók tá­jékoztatják olvasóinkat a napirenden levő politikai kérdésekről vezércikkeikben. Távirati közle­ményeinkkel pedig az összes lapokat megelőzve minden irányban gyors és pontos híradói vagyunk az eseményeknek. A „Székely Nemzet“ politikai iránya azonban, mint arról olvasóink naponta meggyőződ­hettek, nem állja útját annak, hogy a székelyek érdekei független és pártállásoknak alá nem ren­delt szabadsággal képviseltessenek e lapok hasábjain. Nagy eredményekre hivatkozhatik ez a lap a Székely- Bég közgazdasági, ipari és közművelődési reformjai­nál , de a munka még nincs befejezve: ennek a közös érdekű nagy feladatnak fog a „Székely Nemzet“ jövőre is mozgató és irányító orgánuma lenni a nyilvánosság előtt. Abban a biztos reményben, hogy ezt a régi programmot minél sikeresebben beváltani közönsé­günk jövőre is segíteni fog nekünk, a „Székely Nemzet“ tizenhatodik évfolyamára kibocsátják elő­fizetési felhívásunkat. A „Székely Nemzet“ ezután is hetenként négyszer fog megjelenni: hétfőn, szerdán, pénte­ken és szombaton a délelőtti órákban. Előfizetési ár: egész évre 10 frt fél évre 5­0 negyed évre 2 frt 50 kr. Az előfizetési összegek postautalványnyal a „Székely Nemzet“ kiadóhivatalához küldendők. A szerkesztőig. NAPI HÍREK. — január 3. — Ferencz Ferdinánd kir. herczeg a had­seregben Bécsből jelentik­­.Ferencz Fer­dinánd királyi herczeg a tavasz elején való­színüleg ismét katonai szolgálatba lép Az eddigi intézkedések szerint úgy volt, hogy egy hadosz­tály parancsnokságát fogja átvenni Linzben, a király azonban úgy óhajtja, hogy a királyi her­­cze­g Bécsben maradjon s igy ottan lesz hadosztály­parancsnok. Ferencz Ferdinánd királyi herc­eg csak a leghidegebb napokat tölti Meránban, honnan nyolc­, tíz napra Ketalába megy, Padua mel­ett, hol nagy dámvad vadászat lesz. Innen Milánba tér vissza s pár napi tartózkodás után elutazik Bécsbe. — Tartalékostiszti kinevezések. A hivatalos lap hosszú névsorát köz­li a tartalékos tisztekké kinevezett tartalékos tiszthelyetteseknek, tartalé­kos hadapródoknak és altiszteknek. Érdekes ta­lálkozása a véletlennek, hogy 1898. január else­jére épp 1898 tartalékos tisztet neveztek ki a mai év 1331 kinevezésével szemben. Ezek közt 1618 tartalékos tiszthelyettes és tartalékos had­­apród, valamint 280 tartalékos altiszt. Ebből a gyalogságra, vadász- és utászcsapa­tokra esik 1341, a lovasságra 179, a tábori tüzérségre 158, a vártüzér­­s­égre 54, az egészségügyi csapa­tokra 13 és a szekerészekre 135 ki­nevezés. — Kasszabetörés. Valaminthogy a vic­inális vasutak csak valamelyes nagyobb kaliberű baleset által promov­áltatnak valóságos vasutakká, éppen úgy a vidéki városok rangsorára nézve is megkívántatik, hogy az előléptetést megfelelő szenzácziós gonosz cselekedet indokolja, a­mi kissebb városokban nem­csak szokatlan, hanem lehetetlen is. Ennyiben tehát Sepsi-Szentgyörgy is belekerül a nagyobb városok lajstromába, mert itt a múlt péntekre vir­radó éjjelen egészen modern stílű kasszabetörés tör­tént. Az adóhivatal pénztárába hatoltak be többé már itt sem szokatlan „ismeretlen tettesek“ s hogy a betörés az államnak tetemes kárával nem járt, az épen csak a szerencsés véletlennek köszönhető. Ama bizonyos ismeretlen tettesek ugyanis nagyon jól előkészülve, kapuajtót, vasajtókat s a pénztár szobá­ját őrző ajtót saját kulcsaikkal kötöyű­szerrel ki­­nyitották s az éjszaka homályának védelme alatt kényelmesen munkához láthattak a pénztári szobá­ban, hol három Wertheim-szekrény volt. Az egyik­ben mintegy 60 ezer frt bankó­pénz volt, a másikban 25 ezer frtnyi ezüstpénz s a harma­dikban letétbe helyezett értékpapírok háromszázezer forintot meghaladó összegben. A betörők véletlenül ezt az utóbbi szekrényt kezdték „dolgozni“. Kitűnő műszereikkel megfúrták és azután kivágták a szekrény fiókjait záró ajtót, de mikor készen voltak a munkával, csak akkor látták, hogy ezek az értékpapírok nekik egészen értéktele­nek, a­kik forgalomban levő banknóták után áhí­toztak. Tehát szétszórták a papírokat s magukhoz vették a pénztárnoknak ott elhelyezett száznyolczvan írt magánpénzét s néhány román ezüstpénzt, hozzá­fogtak a másik szekrény dolgozásához. Ebben volt az adóhivatal éretpénze elhelyezve. Hanem vagy az idő ha­ladott előre munkájuk közben, vagy valami nem várt dolog zavarta meg a jó madarakat, csak épen meg­fúrták a szekrényt, de tovább már nem végezhettek vele. Azt a szekrényt, melyben a legtöbb bankó­ pénz volt, érintetlenül hagytál i s ha véletlenül ezen kez­dik meg az operác­iót, tetemes összeggel károsíthat­ták volna meg az államkincstárt. A betörés nyomait először a hivatalszolga vette észre a kora reggeli órákban, a­ki nyomban hírt adott róla B­a­r­t­h­a József pénztárnoknak. A pénztárnok azonnal a rend­őrségre sietett, a­mely a vizsgálatot minden irányban megindította. Nagyon valószínű, hogy nemzet­közi betörők látogatásáról van szó, mert ajtók, zárak sértetlen felnyitása és a pénz­szekrények szak­szerű megdolgozása avatott, jól begyakorolt kezekre és kitűnő műszerekre vall. A nyomozás folyik erélylyel, de mindeddig eredmény nélkül. — Igazságügyi palota Brassóban. Évek óta volt napirenden időszakonként azon kérdés, hogy Brassó­ban igazságügyi palota létesíttessék. Miként más állami intézmények, az igazságügyi palota sem talál­kozott azonban a városi képviselőtestületnek tetszé­sével, különösen azért, mert a várostól az építés czéljaira szükséges teleknek díjtalan átengedését kí­vánta az igazságügyi kormányzat. Most, a most dec­ember hó 29 én tartott városi közgyűlésen meg­oldást nyert a jelekkérdés. A közgyűlés elhatározta, hogy 9000 ma területű városi telket, a felső keres­kedelmi iskola előtt, díjtalanul enged át az igazság­ügyi palota építése czéljából az államkincstár részére azon föltétel alatt, hogy a telekátadás a jelen határozat hozatalától számítandó hat hónap, az építés befejezése pedig a telek átadásától számítandó két év alatt történjék mn­g. — Új hetilap: Székely-Udvarhelytt „U­d­­varhelyi Híradó R czu­mnél új hetilap indult meg m. hó 25-én. A lap minden pártpolitikától távol áll s szépirodalmi, társadalmi és közgazdasági tartalommal bír. Szerkesztője Cs. Szabó Kálmán, kiadó és laptulajdonos Becsek D. fia könyvnyomdája. A lap czélja — így szól az előfizetési felhívás — „hogy egy olyan lapja legyen Udvarhelymegyének, mely érdekeit kitar­tóan képviselve, reprezentálni tudja őt a többi vármegye és az egész ország szine előtt“. Az első szára érdekes tartalommal és igen csinos kiállításban jelent meg. — Spiritiszta szövetség Budapesten. A fő­vámosban szinte hihetetlen mértékben hódít a spiritizmus. Nagyúri házaknál a zsúrokkal majd­nem egyenlő rangú szerepet játszanak a szeánszok, a­melyeken vigad folyik a forint- és asztaltán­­czoltatás, meg a szellem­nézés. A spiritiszták most T­ó­v­ö­l­g­y­i Titusz elnöklete alatt szervezkednek és meg akarják alapítani a spiritiszta szövetsé­get. E szövetség nyilvános üléseket is fog ren­dezni s elhozatja Amerikából a híres chicagói lebegő médiumot. — Árpád vezér a pénzeken. Most jött for­galomba az első magyar pénz, amelyen Árpád vezér képe látható. A millennium alkalmából ugyanis fél millió darab emlékérmet veretett a pénzügyminiszter. Ezek az emlékérmek jó részt nem keltek el s mintegy 100.000 drb megma­radt. Ezeket most forgalomba hozzák mint ren­des ezüst koronákat. Az államhivatalnokok leg­utóbbi fizetésükben már mind kaptak ilyen mil­lenniumi koronákat. — Vasúti jegyek érvényességének meghosz­­szabbitása. A magyar királyi államvasutak igaz­gatósága értesíti az érdekelteket, hogy az 1897. évre kiállított kedvezményes áru bérletjegyek és évi szabadjegyek érvényessége 1898. évi január hó 15-éig meghosszabbittatik. — Állásától felfüggesztett polgármester. Az erdélyi szászok, a kik a helységnevek megma­­gyarositása ellen a legvehemensebb módon tilta­­koztak, Beszterczén a legutóbbi városi közgyűlés elé is vitték képzelt sérelmeiket s tiltakozó feliratot intéztek a kormányhoz. B­e­t­h-­­­e­n Pál gróf főispán, a­ki szándékukról előre is értesült, figyelmeztette a polgármestert, mi­szerint Besztercze nem törvényhatósági joggal felruházott, csak rendezett tanácsú város s mint ilyennek nem áll jogában ily ügyeket közgyűlés alkalmával napirendre tűzni. A polgármester mindamellett megengedte a vitát, amiért őt a főispán állásától felfüggesztette. — A krakói péksztrájk. A napokban jelen­tették a lapok, hogy a krakói pékek sztrájkolnak. Mint onnan táviratozzák, a sztrájk még mindig tart, s a hadtestparancsnokság által kirendelt katona­pékek nem képesek a szükségletet fedezni. A sztrájkolók karácsony másodnapján gyűlést akartak tartani, ezt azonban a rendőrség nem engedte meg. — Kitüntetés. M­uthner Ödön hírneves magkereskedőnket ismét kitüntetés érte. Ugyanis a szerb udvar részére évek óta szállított kitűnő mag­­vaiért karácsonyi ajándékat szerb királyi udvari szál­lítóvá neveztetett ki.

Next