Székely Nép, 1908 (26. évfolyam, 1-145. szám)

1908-01-04 / 1. szám

1. szám Előfizetési felhívás! A beállott új esztendőben lapunkra új előfizetést nyitottunk. Mint eddig, úgy ezután is nem csu­pán politikai, de a közérdekű eseménye­ket is tisztán, elfogulatlanul visszük ol­vasóink elé. Vármegyénk ügyeit, mit tet­tünk a lefolyt huszonöt év alatt is, min­dig felszínen és szem előtt tartva, igazán a közérdek szempontjából ítéljük meg és igyekezünk vármegyénk érdekében támo­gatni. Nem törődünk a kenyéririgységgel, hisz ez egyesek érdeke. Szemünk előtt ennél sokkal ideálisabb cél lebeg : a közjó. Inkább kiteszszük magunkat egyesektől, vagy ezek által túlhatalomra jutott he­lyekről jövő támadásoknak, de a szolgá­landó célt soha szem elől nem téveszt­jük, nem hagyjuk. Annak a köznek szolgált 25 éven keresztül, mely mindig megtartotta hig­gadtságát, komolyságát a közéletben hazája, nemzete iránt, mely köz mindig hazafiasan, nyugodt, megfontolt politikával akarta hazája sorsát előbbre vinni. Ennek voltunk mi a múltban s akarunk lenni a jövőben is orgánuma, olyan szószólója, ki a közélet szolgálatában állva csak az igaz­ságot, a részrehajlatlan igazságot tartottuk szem előtt. Múltünk 26 éves ideje bizony­ság arra, hogy megértették a hangunkat, szavunkat s midőn ez jól esik nekünk, most a jövőben még inkább szükség van lapunkra, különös reményt keltő bizalomra s ezt olvasó közönségünktől várjuk, hogy annál nagyobb erővel, összetartással munkálhassunk a köz érdekében. Hogy megyei szétzilált életünk ismét a régi biztos kerékvágásban haladhasson előre. E cél érdekébe új évfolyammal, előfizetést hirdetünk. Hirdessük meg­győződésünket, az igazságot, még akkor is, ha sokaknak ez fáj. Szavunknak ereje lesz, ha összetartunk. A „SZÉKELY NÉP“ szerkesztősége. HÍREK. Sepsiszentgyörgy, január 4. Szombati levél. J­u­d­á­s. Judás Iskáriot Krisztus urunk tanítványa elárulta, eladta az Isten-embert. A hagyomány szerint elárulta azért, hogy Krisztus urunk Isteni voltát halálával is bizo­nyítsa. Az apostolok iratai szerint pedig eladta 30 ezüst pénzért, tehát előre meghatározott jutalomért. Lehet és valószínű, hogy ez a 30 ezüst pénz csak foglaló volt és ha Judás tette miatt maga felett nem mond ítéletet és azt önkezű­leg végre nem hajtotta volna, talán nagyobb jutalomban, sőt kitüntetésben részesül. Hogy Judást nem magasabb szempontok vezették az Isten-ember elárulásánál, hanem a kikötött vérdíj, azt bizonyítja az, hogy azóta századokon át és ma is az árulást Judási tény­nek, s az árulót Judásnak nevezik. A történelemben ritka eset, hogy az áruló, árulását bosszúból követte volna el, inkább az anyagi előny, az anyagi haszon, melyben részesült avagy mely neki ígértetett, vezette a gyenge jellemet az árulásra. Valamint Judás, úgy utánna a többi árulók is a legutolsó percekig mindig úgy viselked­nek, ésistha ennek a személynek vagy annak az ügynek, a kit vagy a melyet elárulnak hű­séges társai avagy hívei lennének. Krisztus urunk és tanítványai között lelki rokonság állott fenn;­­ éppen azért midőn a mestert a vele lelki rokonságban lévő tanít­ványa elárulta, képezte a legnagyobb bűnt és ez képezi azután is a legnagyobb bűnt, ha az árulás családtagok részéről követtetik el. Az árulónál jobban megvetendő és bűnö­­sebb az, ki a gyenge jellemet az árulás el­követésére birja. Isten őrizzen minden családot a tudásoktól ! Vanas. — Bál. A helybeli kereskedők és keres­kedő ifjak folyó hó 18-án műsoros táncestélyt rendeznek, melyre a meghívókat a napokban fogják szétküldeni. A rendező-bizottság seré­nyen munkálkodik azon, hogy a sikert bizto­sítsa. Az előjelekből ítélve, a bál a várt szép eredménynyel fog végződni. — Búcsúzó. Az orbai járás jegyzői kara ó-év utolsó napján búcsúzott el volt főszolga­bírója Hol­laky Attilától. Az ünnepségen a szomszéd Páva és Zabola, valamint Kovászna községek és Szörcse képviseltették magukat. A takarékpénztár helyiségében Both György zabolai közc. jegyző mondott talpraesett beszédet és bucsúzót a járás nevében, melyre meghatottan válaszolt Hol­laky Attila fószolgabiró és azután egyen-egyen kezet fogott a megjelen­tekkel. Délben a Deák Imre-féle vendéglőben bankett volt, melyen kerek számban ötvenen vet­tek részt, élén M­o­r­v­a­y Endre újonnan válasz­tott főszolgabíróval, mi annak tulajdonítható, hogy az év utolsó napján a vidékről bejönni , a nagy elfoglaltság miatt kívánni sem lehetett. A banketten dr. Barth­a Imre, mint az ev. réf. egyház főgondnoka köszöntötte fel a távozó főszolgabirót, melyet követett aztán sorrend­ben Ignáci László, Kabdebó János kir. aljárásbiró, dr. Baj­kó Zsigmond, Imre Mózes, dr. Czeglédi Miklós, dr. Zentai Dávid és Nagy Sándor áll. isk. igazgató pohárköszön­tője. Távozó főszolgabíró szívélyes szavakban és kények között köszönte meg a megnyilvá­nult bizalmat és szeretetet és ígérte, hogy a humánus intézetek élén, melyek vezetése alatt állanak, mindég a közjó, a járás és haza javára fog munkálkodni. Isten áldását kérte végül a hazára. Ezután kezdetét vette az egymás fel­köszöntése, a­mely aztán a késői esti órákig eltartott. Este fáklyásmenettel tisztelgett a vendéglő előtt a kovásznai polgári zenekar, kiknek nevében I­g­r­á­c­z László ev. ref. lelkész beszélt. — Az udvar farsangja. A király a jövő farsangon távol marad az udvari ünnepélyek­től s igy elmarad az udvari bál az udvarnál. Ezek helyett úgy Bécsben, mint Budapesten három udvari táncestély lesz és pedig január 13-án, február 1 én és 22-én Budapesten és január 20-án, február 15-én és március 1-én Bécsben. Azon udvarképes hölgyek és udvar­képes leányaik bemutatását, a­kik az udvar­nál még nincsenek bemutatva, Budapesten ki­zárólag január 13-án, Bécsben pedig kizárólag január 20-án Mária Annunciata főhercegasszony fogja fogadni. — Kinevezés A rajkóújfalusi anyakönyvi kerületbe Jancs­ó Gyula jegyzői írnok kor­látolt hatáskörrel helyettes anyakönyvvezetőnek lett kinevezve. — A székely kamara közgyűlése. Múlt év december 2- án tartotta meg a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara az évben és a ciklusban is utolsó közgyűlését. A lelépő kamarai tagok szerepét ugyanis a jövő köz­gyűlésen már nagyobbrészt újra választott tagok veszik át. Elnöki közlések után a Voigtländer és Goldberger-féle ipari ösztön­díjak kérdésében határozott a teljes ülés. A beérkezett pályázatokat felterjeszti a keresk. kormányhoz. Fontos határozatot hozott a kamara az élelmi cikekk drágulására vonat­kozólag is. Célja a különféle érdekek lehető egyeztetése és a közállapotok javítása révén, határozatát emlékiratban terjeszti a kereske­delmi kormány elé. A gyógynövények termesz­tése, gyűjtése és forgalomba hozásának eme­lése kérdésében állást foglalva elhatározta, hogy ismeretterjesztő füzetek adassanak ki; falusi papok és tanítók számára tanfolyamok rendeztessenek, a gyűjtés és szárítás szövet­kezeti uton megkönnyítessék, a beváltók fel­szerelési és fuvarsegélyben részesíttessenek, a gyűjtés terén elért nagyobb eredményeket állami jutalmakkal ismerjék el. Intézkedése­ket tett a teljes ülés az Amerikából vissza­­vándorló honfitársak munkában segítése ügyé­ben. E végből a munkaadókat meleghangú felhívással szólította akcióba; foglalkozott az egyenes adók reformjának fontos kérdésével is. Javaslatait a kormány elé terjeszti. Jelen­tés létetett az államsegélyekért folyamodó iparosok ügyében tett és teendő intézkedések­ről. Tudomásul vette a teljes ülés, hogy évi december 30 án több székely fiú helyez­tetett ipari pályákra , hogy a kamara elnök­sége előkészítő intézkedéseket tett iparosok és iparos segédek továbbképző tanfolyama, valamint szabászati tanfolyamok rendezése ügyében. Székelykeresztúr nagyközség módo­sított piaci helypénzdíj szabályzatának jóvá­hagyását módosításokkal javasolta. Görgény üvegesült iparosainak támogatása ügyében lépé­seket tesz. E község lakói az üvegcsüri üveg­gyár mellé idegenből telepedtek. De a kor­mány a 70-es években az üveggyár üzemét beszüntette, a­mi miatt oly válságos hely­zetbe jutott a teljesen megmagyarosodott lakosság, hogy támogatása vált szükségessé. Több tárgy nem lévén, az elnök meleg szavakban vett búcsút a kamara tagjaitól, kiknek mandátuma lejárván, helyet jövőben újonnan választót tagok fogják betölteni. Köszönetéit mondott a székely érdekek javára végzett hazafias munkásságukért és az ülést bezárta. — A Pálmay-est Brassóban. Brassói tudósí­tónk írja: A legsarranytabb magyar operette színésznő, az aranyos szivü Pálmay Ilka, a­kibe nagy művészete dacára a régi rangyar és a mainál nemesebb vándorszínészet vére pezseg, a­ki Ahasverusként járja a világot, hol Berlinben, Bécsben, New Yorkban, Chicagóban, majd ismét Bud­apesten énekel, de megmaradni sehol sem tud,szívesen engedett azon óhajnak, hogy színpad nélkül is megmutassa az ő magyar városainak, a­hol mindig szeretettel fogadták, hogy ő még a régi Pálmay Ilka ! Az a Pálmay, a­ki ked­ves művészettel töltötte be hivatását, mindig csak jót téve igazgatóival, pályatársaival és mindig állva szavát. A Brassóban vasárnap, f. hó 5-én este tartandó művészestély műsorából a következőket közölhetjük : Előbb bevezetőül két kis francia dalt énekel, azután bájos köz­vetlenséggel egy angol dalt ad elő s mikor már így előkészítette a közönség hangulatát, mikor már melegség, feszült érdeklődés szál­lott a nézőtérre, akkor jön az igazi, a nagy Pálmay, a csudás művésznő. Szirmay­­n­a­k egy végtelenül poetikus szövegre írt bájos dallama, altató dala ez a szám. S a­mit Pálmay ebben a számban produkál, ez maga a tökéletes művészet. Finom, kifeje­zésteli, ezer árnyalatban duskálódó, közvet­len énekelőadása s az a mély, bensőség­­teljes drámai játék igy együtt csak igen kevés énekesnőnek tulajdona. Pálmay ez­zel a számával megkapja, lebilincseli hall­gatóit. Nagy sikere lesz a később előadott bögre-nótával és a szoknya-nótával is, a­me­lyeket facipő3-tánccal kisér. Pálmayt kör­útjában kisérik Toll­agi Adolf, ki a régi, jó komikusok sorából való, nem hasogatja a kuliszákat, egyszerű, vidám színész és talán éppen azért nem tud fővárosi színháznál mélyebb gyökeret verni, mivel ott a komi­kumban egyszersmind a drasztikumot szeretik. Batizfalvy Elza a legbájosabb és legegysze­rűbb szubrettek közül való. Bendtner Nándor ma a legnagyobb magyar zongoraművészek egyike. A jegyek árusítását a művész hang­versenyre, a­melyhez fogható Brassóban még nem volt, a Brassói Lapok, Grünfeld Samu és a Simay testvérek cég vállalta el. — Jelmezes táncestély. A bikfalvi ifjú­ság január hó 18-án a községház nagytermé­ben az ev ref. egyház faképe váltsága javára zártkörű jelmezes táncestélyt rendez. Belépti díj: szer­élyjegy 1­korona, családjegy 3 sze­mélyig 2 korona 40 fillér. Kezdete este 8 óra­kor. Felülfizetések a jótékony cél érdekében kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtázva lesznek. — Plágium Kézdivásárhelyről Írják: K. Nagy József, a sepsiszentgyörgyi „F. Sz.*-ben egy tárcát közölt .Mulatság után* címmel, a­melyet nem ő, hanem néhai Molnár Emil irt és közölt a Székely Újságban. A szerzői jog bitorlása miatt özvegy Molnár Emilné pert indított Nagy József ellen, s a kézdi­­vásárhelyi kir. törvényszék ezen per tárgyalá­sát január 15 ik napjára tűzte ki. — Az üzlettársak­ Gelenczéről értesítik lapunkat, hogy a múlt év nyarán Kurupisz Demeter és Samu Salamon üzlettársak 20000 szál bükkfát vásároltak Gelenczén. Hurupisz folyó hó 27-én, midőn az erdőből hazatért, üzlet­társának hűlt helyét találta, az irodából pedig az összes üzleti könyvek eltűntek. A kir. ügyész­séghez mindezért és 4000 korona állítólagos elsikkasztásáért emelt panaszt Kurupisz, a szó nélkül távozott üzlettárs ellen. — Oláh pecsétek. Gyergyószentm­iklósról írják, hogy Csik megye közigazgatási bizottsági ülésén Bal­ló István, a megye tanfelügyelője, szokásos havi jelentésében vakmerő oláh ko­miszkodásról tett említést. Több oláh község­ben az iskolaszéki elnökök oláh nyelvű hiva­talos pecsétet használnak, a­melyek a község nevét is oláhul nyomatták. A tanfelügyelő elő­terjesztése nagy megütközést keltett a bizott­sági tagok körében. Természetesen, elrendelték a pecsétnyomók elkobzását. — Tífuszjárvány Déván. Déváról jelentik : A tífuszjárvány egyre terjed. Az összes iskolá­kat bezárták. Két tanító is meghalt tífuszban. Naponta 8—10 gyermeket ragad el a járvány. — Asszonyháboru az utcán. Eddig ha egy­egy harcias gazdasszony megharagudott, haragjában a fakanalat használta fegyverül. A napokban meg­fordítva történt, mert egy asszony a fazekat vágta a másiknak a fejéhez és nem a konyhában, hanem nyilt utcán. Különben az eset városunkban történt és folytatása a bíróságnál lesz, mert nem a fazék repedt el, hanem az ellenfél feje. A­mint a meg­sebzett asszony beszédéből következtetni lehet, va­lami pletyka vagy szerelmi ü­gy okozhatta a konfliktust. — Lopás. Kovásznán múlt év utolsó nap­ján a Debrecsi József szabómester boltja előtt kiakasztva függött kabátok közül Cser­nyák Ferenc galicziai illetőségű munkás béna alá vett egyet és el akart menni vele. Az ablaknál dolgozó segédek azonban észrevették és átad­ták a közelben levő csendőrségnek. Beismerte Csernyák, hogy a hideg miatt így akart olcsó felöltőhöz jutni, bekísérték hát a kir. járás­bíróság börtönébe melegedni. SZÉKELY NÉP 1908. január 4. — „Divat Szalon”. Magyarország egyetlen komoly és hasznos irányú női lapját ajánljuk olvasóink fgyel­mébe. A mai súlyos gazdasági viszonyok között, mikor föltétlenül megköveteljük a család minden asszo­nyától, hogy a dolgozó férfi mellé állva, a maga házi­körében szorgalmával, ügyességével megtakarítsa a nehezen szerzott filléreket, teljes megnyugvással vihet­jük be otthonunkba a Divat Szalont, melynek minden törekvése odairányul, hogy a leghasznosabb formák között fejezze be a leánynevelést és álljon támaszul a feleségek és anyák mellett. Tanít szabul-varrni s ez által hatalmas fegyvert ad a nő kezébe a divat ellen, melyet mellőzni, megtagadni úgy sem lehet, hanem vele kiegyezni asszonyi kötelesség. Kedvot ébreszt eszközöket nyújt arra, hogy fiatal anyák a gyermekeik­kel foglalkozzanak , készítsék a ruhácskáikat, játék­szereiket, kézbe adhassák az olvasnivalóikat és rendez­hessék a játékaikat. Ugyanígy foglalkozik a háztartás vezetésének kérdéseivel, az otthon csinosításával s főképpen azokkal az otthon végezhető házias munkák­kal, melyeknek eredménye tekintélyes megtakarítás. Szórakoztatás céljából pedig egy, a divatlap fogalmát tekintélyesen felülmúló szépirodalmi részt is ad, mely­nek válogatott közleményeit kiváló írók szolgáltatják. Szerkesztői postáját pedig, e női lapnál oly fontos, szinte életkérdéssé, benső összeköttetéssé, gonviselés­­szerű vezetéssé fejlett rovatot, maga a szerkesztő, Szabóné Nogáll Janka intézi el, a­kihez igazi gyerm­eki szeretettel járulnak hosszú évek óta bajban, gondban, tanácstalanságban szenved, kivel, hogy azokat folyton vigasztalja, bátorítsa, felvilágosítsa, s asszonyi köteles­ségeiben megerősítse. Nemes, értékes házibarát a Divat Szalon, melynek kiállítása is pazar pompával bizonyítja be, hogy az előkelő magyar mi hölgyek kezébe való. Előfizetési ára: egész évre 12 kor., mellékletekkel, szabásiyokkal, zeneművekkel, színes nyomású képük­kel egyben. Mutatványszámot ingyen és bérmentva küld a Divat Szalon kiadóhivatala Budapest, IV., Eskü-ut 5. sz. — A test melege. Egy am­erikai orvos külön e célra szerkesztett készülékkel éveken át méregette az emberi test melegét és mi­után több férfit, nőt és gyermeket a leggon­dosabban megvizsgált, kutatásai eredményét a következőkben foglalta össze: A női test átlag 14 fokkal melegebb, mint a férfi teste. Ez a kü­lönbség itt ott fél fokra száll alá, lejebb azonban soha. Férfi test egyetlenegy esetben sem volt melegebb a női testnél. A gyermek teste min­dig melegebb, mint a felnőtteké­ A különbség itt körülbelül egy egész fok. A csecsemők teste a legmelegebb. Az élettani szempontból fontos vizsgálat végre azt is megfigyelte, hogy az ember testének jobb és balfele soha sem egyformán meleg. A test bal fele mindig melegebb.­­ A bajai milliós főnyeremény pörüs ügye még mindig nincsen eldöntve. A pör tudvalevőleg abból származott, hogy Eckert Antal bajai lakos az ottani Kereskedelmi és Iparbankot azzal vádolja, hogy részletivét, a­mely szerinte eredetileg a mil­liót nyert számot tartalmazta, kicserélték és ezzel et a milliós főnyereménytől elütötték. Az egész bonyo­dalom nem keletkezett volna, ha Eckert Antal sor­solási lapot járatott volna, mert ebben az esetben már másnap tudta volna, hogy nyert-e a sorsjegye és — ha csakugyan az övé volt a milliót nyerő szám — a részletivet nem adta volna ki a kezéből. Látni való ebből, hogy mindenkire nézve, a­kinek értékpapírjai és különösen sorsjegyei vannak, felette fontos egy jó sorsolási lapnak a járatása. Ilyennek van elismerve a Pénzügyi Hírlap, a­melynek sorso­lási részét a Pénzügyi Útmutató­t a legilletékesebb helyek, jelesül a nagymélt. magy. kir. belügyminisz­ter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a nagymélt. magy. kir. pénzügyminiszter mint szakértelemmel és pontosan szerkesztett lapot hivatalosan ajánlottak. A lap előfizetői a januári számmal ingyen kapnak egy sorsolási naptár­t, továbbá kapják a Pénzügyi és tőzsdei évkönyv­et, a­mely sok más hasz­nos tudnivalón kívül tartalmazza a kezdettől fogva az 1907. év végéig kihúzott, de kifizetés végett be­mutatni elmulasztott sorsjegyek hivatalos kimutatá­sát, úgy, hogy e könyvből mindenki azonnal meg­tudhatja vájjon sorsjegye ki van-e már húzva vagy nincs ? A Pénzügyi Hírlap előfizetési ára 5 korona, a­mely összeg postautalványon küldené be a kiadó­­hivatalba (Rákóczi-út 44.), honnan kívánatra mutat­ványszámokat is küldenek. — A társalkodón!). Alaposan megkapta a magáét egy angol hölgy, a­ki társalkodónőt keresve, az alábbi nem éppen szerény kívánságokat köve­telte leendő rabszolgájától az általa közzétett hirde­tésben : „Egy ápolásra szoruló nő társalkodónőt keres, a­ki körülöte hasznos szolgálatokat teljesítene. Legyen házias, szeretetreméltó, zenéhez értő, csinos, korai felkeléshez szokott és legyen jó ápolónő. Legyen továbbá szigorúan mértékletes és kevés igényű. Fizetés nincs, hanem kényelmes otthon“.­­ Pár nappal később a hirdetést föladó hölgy egy csomagot kapott a postán ezzel a felírással: „Ne tessék rázni !“ Kinyitván a csomagot, legnagyobb meglepetésre egy petyes maciska ugrott ki belőle. A nyakába egy levél volt akasztva a következő tartalommal: „Asszonyom! Becses hirdetésére vonat­kozólag van szerencsém önt egy igen hasznos tár­­salkodónőhöz segíteni, a­ki bizonyára minden kíván­ságának megfelel. Igen házias, nagyon korán kel, rend­kívül szeretetre méltó és csinos. Miután a mellé­kelt macska már többszörös családanya, nagy tapasz­talásai vannak kétségkívül az ápolás terén is. Fize­tésre nem tart igényt, megelégszik teljesen egy kényel­mes otthonnal". — Nyilvános köszönet. A Szoraorja-városrészi sze­génysorán óvodások felruházására adakoztak. Win­­derlich h­ugó 7 kor., Lutz János 5 kor., Nagy Ferenc, ujjonan szervezett zenekar 4—4 kor., Balázsovich Sán­dor 2 kor. 40 fil., N. N. 2 kor. 40 fil., dr. Bene Ist­vánná, dr­. Bodor Tivadarod, dr. Kün­le Tivadarné, Böjthe Géza, Hamar Dénes, Habhosz Márton, dr. Gas­­parich, Székely Malvin, Szilágyi Károly, Bartha Ignác, Pittimó Anzelmó 2—2 kor., Györbiró Imréné 3 kor., Veres Róza, Nagy István, Balásy Gyula, Gerhardt Antal, Tankó Dénes, Tóth József, Féder Jakab, Ko­vács János, Lorester Lajos, Borbély Mihály, Jánó Péter, Gyárfás Mózesné 1—1 kor., Benkő Mór, Ferenc Ká­roly, Lichtblau A., Kirchnpok 80—80 ül., Beik Mézer, Benkő Viktor, Kupferstich Izidor, M. L., Nagy Károly, 40—40 öl., Kovács István, Szilágyi 20—20 fil., Nagy Lajos 10 fil., ifj. Sass József, Gyárfás László 1 — 1 kor. A nemesszivü adakozóknak hálás köszönetet mond a kisdedek nevében: Karácson Teréz, áll. óvónő.

Next