Székely Nép, 1917 (35. évfolyam, 1-96. szám)

1917-01-27 / 1. szám

1. szám. Sepsiszentgyörgy. XXXV. évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre ......... /ff*— kor. Félévre .................... ff*- kor. Negyed évre ... 4*— kor. Egy hóra ............. 1-50 kor. Egyes szám IO fillér. SZERKESZTŐSÉG: **• Gsiki-utca ff. szám —­bat, 1917. január 27. Előfizetéseket ü hirdetése­ket a kiadóhivatal vesz fel. HIRDETMÉNYEK DÍJA : 1 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 20 Dl. Nyilttér sora 4-0 fii. KIADÓHIVATAL; Sepsiszent- győrgyőn, Dsiki-utca ff. sz. Szerkesztőségi telefonszám ; 47. Megjelenik : kedden, csütörtökön és szombaton. Kiadóhivatali telefonszám : 23. ■ I Ot hónap után újra itthon! A menekülők ezrei után végre a régi otthonban jelenik meg a háromszéki székelység legrégibb lapja is : a Székely Nép. Történelmi idők viharzása, úgy lát­szott, derékban Toppantja a magyarság életét a keleti végeken. Ez az össze­roppanás megszakította a mi életünknek a székelység életerébe kapcsolódó folya­matát is. Beszünt — és nem megszűnt — ez az újság is. Elhalt a székely­ség igéje a barcasági rónán úgy, mint a Kárpátok szikláin, elhalt vele a Székely Nép szava is. De töretlen! hittel, megalkuvást nem ismerő bizoda- lommal vettük fel a vándorbotot. És a mi hitünk, mely a milliók hitének ere­jéből táplálkozott, ime diadalmasan iga­zolta magát. A leghitványabb ellenség, porig alázva, nem leli honját saját ott­honában sem, ellenben a mi népünk őai fészkében folytait ja életét. Az erdélyi bércek és rónák között, palotákban és viskókban a magyarság államalkotó, kulturális évezredes mun­kássága hegeszti a gaz árulás ütötte sebeket. Benn, az ellenség földjén a szövetséges központi hatalmak töretlen erejű csapatai ütik, hajszolják a léleg­zete vesztett ellenséget ki honi földjé­ről és minden nap nagyobb bizonyos­sággal iktatja valósággá a történelmi tanítást: Erdély földje elvá­laszthatatlan a magyar ko­ronától. Programmot kellene adnunk. De minek ? A történelem csinálja ma a programmot! Magyarok voltunk, ma­gyarok vagyunk és magyarokként aka­runk ezen a földön élni. Ez a mi programmunk és /egyúttal prog- rammja a népek millióinak. A hogy a múltban ott álltunk mindennél, a mi magyar volt, — ott kivártunk állni a jövőben, de mégis agresszíven akarunk magyarok lenni Igen ! A világ­háború kitörölhetetlen igazsága a ma­gyar nemzet, a magyar faj mag a- sabb rendüsége. És ennek a magasabb rendüségnek magába kell olvasztania mindent, meg kell szüntet­nie minden különbséget a magyar honpolgárság és magyarság között. Enuek a történelmi igazságnak agresszív támogatása az egyetlen prog­rammunk a jövőre. De e mellett követ­kezetesen, ha kell, megátalkodó t- tan is ki kell tartanunk. A hazatérő magyarság gazdasági és kulturális megerősítése, a székelység régi erejének helyreállítása elsőrangú államérdek. Ennek kiépítésén kell mun­kálkodnia velünk együtt mindenkinek. Nem tudjuk és nem ismerjük mi a kormány ez irányú terveit, mert csak nyilatkozatokat hallottunk, nyilatkozato­kat, mik általános elveket állítanak fel, de a részletek felől nem tájékoztatnak. Egy azonban bizonyos: hogy a székely­ség nagy arányú támogatása tervbe van véve. A kormány feladata, hogy a rész­letek felől döntsön. Bizonyosak vagyunk,! hogy ez a feladat helyesen lesz meg-; oldva, hogy a támogatás ott jelentkezik,! hol reá szükség van, hogy olyan mér­tékű lesz, a mint a cél megkívánja. A kárfelvételek — mint egyik tudósítónk jelenti — nemsokára megkezdődnek és a kormány, ha kártérítést nem is adhat, nagyobb pénzbeli segélyt szándékozik kiosztani. Ez a tény egymaga is meg­nyugtató volna, ha a miniszterelnök nem is jelentette volna ki, hogy az erdélyi magyarság, de főként a székelység el­lenálló erejét a jövőre a legmagasabb fokig kell emelni, mert ez a magyarság fennmaradásának előfeltétele. Az egész országot ugyanaz a tudat hatja át, a mely a menekülés első per­cétől felkarolta a székelység ügyét. Ez a tudat, mely kormány-programmá is lett, — záloga az évezredes székelység jövőjének is. És ebbe az alkotó, teremtő munkába kell bele kapcsolódnia az egész állami életnek is a maga hatal­mas szervezetével. Telefon- és távirati jelentések. A harctéri helyzet. Összeomlott oláh támadások. Eseménytelen nap. Budapest, január 26. A mai hivatalos jelentések semmi lényegesebb esemény hírét nem közük. József tőherceg vezér- ezredes hadseregarcvonalán a Casinu-völgyben több oláh csapatok által véghezvitt támadás összeomlott. Mackensen vezértábornagy frontjáról semmi jelentésre érdemes eseményt sem közölnek. Német sikerek Kurlandban. Berlin, január 25. A német vezérkar január 25-en a következő jelentést adta ki : Nyugati hadszíntér. Rupprecht bajor herceg hadcsoportja: Artoisban, az Anere és a 8omme között, vala­mint az Aisne arcvonai mentén a tüzérségi és aknavető tevékenység időnként fokozódott. A felderítő osztagok az állasok előterében sok­szor Összeütköztek. Berry uu Bactól délkeletre, Reimstől északnyugatra, porosz és szász rohamcsapatok behatoltak a francia árkokba és elkeseredett harc után egy tiszttel, 30 főnyi legénységgel és két gépfegyverrel tértek vissza. A trónörökös hadcsoportja : A Com- bres magaslatot egy hannoveri tartalókezred két felderitőjének elszánt rajtaütéssel sikerült, egy számra nezve háromszoros túlerőben iévő francia őrsöt legyőznie és egy gépfegyverre! vonalainkba visszatérnie. A Vogózekben, a Helsenfirsten meghiúsult egy francia portyázó osztag előretörése. A tiszta időjárás kedvezett a kölcsönös repülőtevékenységnek. Keleti hadszíntér. L i p ó t bajor herceg hnrcvonala : Az An két oldalon tiz kilóméter szélesség­ben elfoglaltunk több erdőállást, miköz­ben 14 tisztet és 1700 főnyi legénysé­get elfogtunk és 23 gépfegyvert zsák­mányoltunk. Az odasiető orosz tartalékok erős ellentámadásai nem tudták előrehaladá­sunkat akadályozni. Lucktól nyugatra rajnai ezredek roham­csapatai betörtek a semerynki falu állásába és 14 foglyot hoztak vissza. J ó z 8 e f főherceg harcvonala : A hóval fedett hegységben portyázó osztagok ütközetei és szórványosán erős tüzérségi tűz ismétlőd nek mindennap. A Casinu és Putna völgy kö­zött az ellenség 50 emberét elfogtuk. Mackensen badcsoportja: A román síkságon az erős hidegben altalaban nyugalom volt. A Duua mentén egyik partról a másikra ágyutüzelés folyt és előőrsi csatározások voltak. Macedóniai arcvonai. A Cérna hajlásban tüzérségi rajtaütések, a Struma-sikságon jelentőség nélküli ütköze­tek folytak. Ludendorff, első főszállásmester. Csend a frontokon. Budapest, január 25. Az osztrák-magyar! vezérkar ma a következő jelentést adta ki : Keleti hadszíntér. Tersztyánszky vezérezredes hadseregénél egy uémet rohamcsapat sikeres vállalkozást hajtott végre. Egyébként a keleti harcvonalon a Pripiától délre sehol sem volt nagyobb harci tevékenység. Olasz és délkeleti hadszíntér. A helyzet változatlan. Höfer altaborn., a vezórk. főnök helyettese.' ! Bulgár jelentés. Szófia, január 25. A bulgár vezérkar JjaDuár 25 én a következő hivatalos jelentést í adta ki: Macedóniai arovonal. Bitoliától északnyugatra szórványos puska-, j géppuska és tüzérségi tüzelés. A Cérna haj- j lásban ólénkebb tüzérségi tüzelés. Moglena kör- I nyékén szórványos ágyulövések, gyenge puska- I és géppuska tüzelés. A Vardar jobbpartján néhány ágyulövés, a balparton meglehető- I sen élénk tüzérségi tüzelés. Ellenséges jár- j őrök közeledési kísérlete tüzelésünkben meg­hiúsult. Belasica déli lejtőin járőrcsatározások. A poroji pályaudvarnál erős ellenséges járőrök előrenyomulni igyekeztek, de puska- és gép- puskatüzelésünk elűzte őket. A Strumanál I gyenge tüzérségi tevékenység. Serrestől délre járőrharcok. Román arcvonai. Hatástalan ellenséges tüzérségi tüzelés Isaccea ellen. Két ellenséges monitora Sulina ágból ágyuzta Pristava falut. Tulceától keletre j és Mahmudietől nyugatra puska, géppuska és J tüzérségi tüzelést indítottunk a Szentgyörgy ! ág északi partján lévő ellenséges egységek ellen és azokat szétszórtuk. Egy orosz ezred Rigánál meg­tagadta az engedelmességet. Berlin, január 25. A félhivatalos „Wolff ügynökség“ jelenti; A legutóbbi rigai támadásnál a tizenhetedik orosz lövészezred megtagadta a támadást. Az ezredet nyomban leváltották és büntetés- képpenhuszonnégy embert közülök azon nal, negyvenet pedig később agyonlőt­tek. A többieket Szibériába viszik. NÉVJEGYEK nemesi címerrel és anélkül KÖRLEVELEK GYÁSZLAPOK SZÁMLÁK és LEVÉLPAPÍROK gyorsan és szolid árak mellett készíttetnek A JÓK A!-NYOMD A RÉSZVÉNY-TÁRS. nyomdájában Sepsiszentgyörgy ön. Erdély munkásainak élelmezése. Beszélgetés báró Kürthy Lajossal. — Saját tudósítónktól. — Több mint százezer ember dolgozik az erdélyi gyárakban, vagyis a magyarországi munsásságnak körülbelül a harmadat foglalják le az itteni ipari vállalatok. Nagy és súlyos gondot okoz a gyárosoknak és nagyiparosok­nak a százezer munkás élelmezése, különösen most tólen, a mikor az élelmezési viszonyok még inkább megromlottak. Épen ezért nagy­arányú akció indult a gyárosok körében, hogy a munkásság élelmezésének kérdését szepa­rálják Erdély lakosságának élelmezésétől és a szakszervezetek képviselőinek, a Közélelme­zési Hivatalnak, valamint a minisztériumok il­letékes tényezőinek bevonásával olyan szerve­zetet létesítenek, a mely az erdélyi munkás­ság ellátását vállalja magára. Gondoskodjék lisztről, cukorról, zsírról, hüvelyesekről s egyebekről. Ezt a nagy felelősséggel járó, ha­talmas feladatot természetesen csakis abban az esetben végezhetné eredményesen az uj szervezet, ha az államhatalom birtokosai tel­jes értékű biztosítékokat nyújtanának arra nézve, hogy mindenben támogatják, sőt bizo- nyos jogokkal is felruházzák. Jelentős fejlő­dési fokozatot jelentene ez a szociális intéz­ményeink körött, különöaképen pedig azért, mert erre az intézményre a háború után is nagyszerű hivatás vár. A Közélelmezési Hiva­tal már tudomást szerzett az akcióról a ko­rosig farmában foglalkozik a gyárosok tervé­nek megvalósításával. Kürthy Lajos báró a Közélelmezési Hivatal elnöke a munkások külön élelmezésé­nek kérdéséről a következőket mondotta : — Eddig csak a terv fölmerülóséről volt szó s ha a gyárosok megteszik indítványu­kat, mi rövid idő alatt megvalósítjuk ezt. Véleményem szerint az erdélyi munkásság s főként a hadsereg számára dolgozó mun­kásság élelmezésének kérdését a hadsereg ellátásához hasonló módon kell rendezni. Mindenesetre fontos volna őzt a tervet nem­csak Erdélyre; hanem az egész országra ki­terjeszteni. Ehhez nagy sservezet sürgős létesítése szükséges s ba maguk a gyárosok is komolyan és őszintén akarják, akkor • szervezet hamarosan — ez pedig fontos — létra jöhet. Kürthy bárónak ez a nyilatkozata talán meg fogja adni a lökést, a mely előbbre vigye a nemescólu s gyors eredményt kivánó moz­galom ügyét. IRODALOM és MŰVÉSZET. O A „Vasárnapi Újság* január 21-iki szám* még egy művészi emlékét adja a koronázásnak: Révész Imre pompás festményét IV. Károly király megkoronázásáról. A kitűnő művész e képe kompo­zícióban, rajzban vetekedik egy elsőrendű történeti festménnyel. A többi képek harctéri jeleneteket mu­tatnak be a ma legaktuálisabb harctérről : Romániá­ból. Rapaics Rajmond a most irtásra kerülő nagy erdőt mutatja be cikkel ái érdekes képekkel. Egy képsorozat Muzsvai Nagy Endre hadifestő képeinek kiállításáról mutat be néhány érdekes darabot. Szép- irodalmi olvasmányok : Pékár Gyula regénye, Vargha Gyula verse, Szőllősi Zsigmond novellája, Braun Lilly regénya. Egyéb közlemények : Madarász Viktor elhunyt művészünk arcképe és egyik legkiválóbb festménye, képek és cikk a tanulók cipész-műhelyé­ről egy fővárosi iskolában s a rendes heti rovatok : a háború napjai, Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A „Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre öt kor , a „Világkrónikáival együtt hat korona Megrendelhető a „Vasárnapi Ujság“kiadóhi- vatalában (Budapest, IV.,Egyetem-utca 4. sz.) Ugyan­itt megrendelhető a „Képes Néplap*, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. O Rókánó komámasszony csalafintasá­gairól sok vidám, kellemes mesét mondott el már Benedek Elek, most regénybe foglalja mulatságos mesterkedéseit képes gyermeklapjában, a „Jó Paj­tás“-ban. A magyar gyermekek e kedves újságjának legújabb, január 21-iki számában, ezenkívül talá­lunk egy szép volhyniai történetet, Gserny Rózsitól elbeszélést, verset (képpel) Várady Antaltól a kis trónörökösről, érdekes Kis Krónika rovatot, cikket Schöpflin Aladártól, tarka mesét, sok szép képet. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin- Társulata adja ki ; előfizetési ára negyedévre 3 korona, fél évre 6 korona, egész évre 12 korona. Egyes szám ára 24 fillér. Előfizetéseket elfogad és mu- taványszámokat küld a „Jó Pajtás* kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem utca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents