Székely Nép, 1917 (35. évfolyam, 1-96. szám)
1917-01-31 / 2. szám
2. szám. VÁROS ÉS VÁRMEGYE. A rendőrség államsegélye A városok fejlesztéséről szóló törvény végrehajtásának keretében a belügyminiszter az 1917- évre négymillió korona segélyt engedélyezett a vidéki városok rendőrségeinek fejlesztésére. Ebből három millió korona azonnal szétosztásra kerül, a fennmaradó összeg kiutalásáról pedig a belügyminiszter később fog intézkedni. A rendezett tanácsú városok között a legnagyobb öszeg 36 000 korona, amelyben Brassó részesül. Ezenkívül 30 000 koronát kapnak Eger és Nyíregyháza, 27 000 koronába részesülnek Makó, Nagykanizsa és Nagykikinda, 24.000 ezer koronát pedig Besztercebánya, Esztergom, Gyula, Kaposvár, Kiskunfélegyháza, Szentes, Szolnok, Szombathely, és Z°nta városok kapnak. A legkissebb összeg 6000 korona, amelyben egész csomó vidéki város, köztük Sepsiszentgyörgy is részesül. HIKHK. Sepsiszentgyörgy, január 31. Az uzsorás. A háború kétségtelenül sok téren nehéz helyzetet teremtett, de mindez annyira természetes, hogy megütközni rajta nem lehet. Bántó csak az lehet, mikor azt tapasztaljuk, hogy ezt a nehéz helyzetet az emberek önzége, kapzsisága, nemtörődése, lustasága és lelkiismeretlensége még nehezebbé teszi. A háborús bajok között legközvetlenebbül az élelmezési nehézségek érintenek. Mindannyian tudjuk, hogy nemcsak drágább, de szűkebb is az élelem, mert elsősorban mindig azokról kell gondoskodni, akik a ránktörő ellenségtől védik a mi tűzhelyeinket-Belenyugodunk tehát a sokféle nélkülözésekbe, de a bőrnyúzók, élelmiszer- és ruházati cikkek lelketlen sok uzsorásai ellen van méltán elkeseredve és felháborodva a lelkünk. Ez szipolyozza ki a testünk erejét is . . . Igen, az árdrágítók a mi leghitványabb ellenségeink ! Ma már az árdrágítóknak valóban nincsen az egyenérzetük. A nagy fogyasztó közönség szívesen nyugszik meg abban, hogy szűk adaghoz és szegényebb minőségű élelmiszerhez jusson, mivel tudja, hogy elsősorban azokról kell gondoskodni, akik a fronton teljesítik hazafias kötelességüket. Tehát szívesen tűr és nélkülöz, sőt szenved is, ha kell. De hol van az a meggazdagodott hentes és mészárosmmester ? Hol van az a megbízott kereskedő ? Hol a megpénzesedett termelő ? Hol a kofa, hol az iparos, hol a cipész, timár, a posztós stb., aki a nagy tűrő, szenvedő és nélkülöző közönség mellé állva, sorsát kívánja megosztani ? A nagyközönség, amelyik számlált garasaival megy a cipészhez, kereskedőhöz, henteshez, kofához, az a közönség áldozatot hoz, mert szűkölködik, rossz ruhát visel, lyukas cipőben jár. De melyik árdrágító hoz még áldozatot. (Tisztelet a kevés kivételnek !) Melyik elégszik meg a hazáért 100 percent nyereséggel, amikor 2—300 percentet, sőt ennél is többet csinálhat. Ezért botránkozunk meg az emberi önzésen és cudarságon, amely éppen ezt a szerencsétlen helyzetet aknázza ki. Ez ellen az uzsora ellen kér a közönség erélyes, szigorú oltalmat. l£ — Megélhetési mizériák. Lakásságun , sajnosan tapasztalja, mióta a menekülésbe hazatért, mennyire megnehezedett az itthon élet. Azok a természetes nehézségek, amelyeket egy évekig tartó háború okoz, teljesen el nem kerülhetők, de vannak olyanok is, amelyeken jóakarattal lehet segíteni. E sorok célja éppen az, hogy minden illetékes tényezőt felkérjünk, igyekezzék arra, hogy a közönség érdekét minden lehető módon elégítse ki. — Az első mizéria, amelynek gulyát legáltalánosabban érezzük, a világítási, illetve a petróleumhiány. Ezt kétségtelenül főképpen sík okozza, hogy a megszerzett készlet elrekviráltatott, de hozzájárult az is — ami miatt a a közönség telve van panasszal, — hogy a közelmúltban kiárusított készlet nem arányosat oszlott el. Némelyek vederszámra vehettek mások pedig fél literhez sem juthattak hozzá Kérjük tehát a hatóságokat, lehetőleg gondoskodjanak mielőbb ujabb petroleumkészletről és az aránytalan, protekciós elosztás ellenszeréül adjanak ki petroleumjegyeket. Az újabb cukorjegyek is most kerültek forgalomba, szerencsés véletlenből éppen akkor, amikor a cukor is volt. Nem lehetne-e olyan beosztást csinálni, hogy elkerülhető legyen az a kisebb kiadású gerlícer áttörés, amivel a jegyek megszerzése tart? Nem lehetne-e decentralizálni a jegyek kiosztását, vagy nem lehetne-e kijelölt napokon csak egy-egy városrész lakóinak a jegyét kiadni ? Talán a gyakorlat meghozza a legalkalmasabb expedienst, amely könnyebbségére lesz a hatóságnak is és a közönségnek is. — A szövetkezeti üzlethez is van egy kérésünk. Éppen nem kellemes a közönségnek, ha téli hidegben, Nemerében a csukott boltajtó előtt fagyoskodik és várja, míg a katonai őr egyenként kegyesen beengedi a boltba, ahol egyszerre úgyis csak 3—4 vevő van. A menekülési szezon alatt lakosságunk eleget szenvedte mindenfelé ezt az assistencia-rendszert, ne honosítsuk meg tehát ott és akkor, amikor felesleges. Esmenckedés nélkül írjuk, hogy a vevő azért, mert csak vevő, nem gonosztevő, a kinek az orra előtt folyton szuronyt villogtassanak. — Vilmos casaár születésnapja. Sepsiszentgyörgy város szombaton reggel lobogódíszbe öltözött, hogy ezáltal is kifejezésre juttassa azt az osztatlan, őszinte nagyrabecsülést, amellyel a szövetséges német birodalom népszerű uralkodója iránt viseltetik. Alig volt ház, amelyet a császár születésnapja alkalmából fel ne lobogóztak volna. Ünnepélyes istentiszteletek, délután diszfalvonulás és esta ünnepi lakoma volt. — A tizennyolc évesek bevonulása. A honvédelmi miniszteriumtól nyert értesülés szerint, az 1899. évi születésűek szemléjén alkalmasnak talált, magyar, illetőleg osztrák állampolgárok bevonulási határnapja 1917. március tizedike, mely a szemlén az igazolványi lapokba be fog jegyeztetni. — Gyorsvonat Brassó—Budapest között Értesülésünk szerint közel az idő, hogy Brassó és Budapest között egy gyorsvonatpár fog közlekedni. Az uj gyorsvonatot Aradon át vezetik. Egyébként a Brassó—Budapest közötti kettős vágány kérdése is kezd minden szempontból aktuálissá válni. — Katonaciikkek szabadságolása az érettségi vizsgálatokra. A honvédelmi miniszter körrendeletben közölte valamennyi magyarországi vármegyei és városi törvényhatósággal, hogy a katonai szógálatban álló mindazoknak a középiskolai tanúknak, akik az 1898 évben vagy ezt megelőzőleg születtek s az 1915—1916. tanévben valamelyik nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott főgimnáziuma, főreáliskolú, vagy ezekkel egyenjogosított tanintézetnek, illetőleg a tanítóképző intézetnek utolsó előtti, vagy ezt megelőző évfolyamába be voltak iratkozva, vagy ezen évfolyamok egyikének tanulmányait mint magántanulók folytatták, abból a célból, hogy tanulmányaikat befejezhessék, négy heti szabadságidő engedélyeztetik. A szabadságolás az illető tanuló szóbeli kérelmére történik. A szabadságolás kedvezményében elvileg csak azok részesíthetők, akik a harctér mögötti területen tartózkodnak; a badrakett seregnél lévők csak akkor szabadrágolhatók, ha ezt a szolgálati érdekek megengedik. — Az összeszedett tárgyak. Sok panaszra adott okot az összeszedett tárgyak körül követett eljárás, amely mellett még csak megtekinteni sem lehetett semmit. A tanács végre megoldotta a kérdést és Rakoai József banktisztviselőt, a ki önként jelentkezett erre a tisztre, gondnokul nevezte ki s igy a tárgyak most már megtekinthetők lesznek. — Halálozás A kiadott gyászjelentés adja tudtul, hogy id. Mihály Andrásné szül. Sorbán Anna életének 72-ik évében folyó hó 28 án Kálnokon elhunyt Temetése tegnap január 30-án délután 2 órakor volt. SZÉKELT NÉP 1917. január 31. — Mérges hatású ecetsavak. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara a kereskedelmi miniszter felhívása folytán felhívja a kötelékébe tartozó érdekelt cégeket arra, hogyha ecetsavat vagy egyáltalában nagyobb mennyiségű ecetet rendelnek, azt saját jól felfogott érdekükben, átvétel előtt az illetékes vegyvizsgáló állomásnál, vagy a m. kir. szeszkisérleti állomásokkal vizsgáltassák meg. A miniszter ugyanis a vegyvizsgáló állomások jelentéseiből arról értesült, hogy újabban különösen külföldi eredetű oly ecetsavak kerülnek forgalomba, amelyek nagyobb mennyiségű hangyasavat tartalmaznak, amely erős méreg. Miután az ilyen áruk forgalomba hozói ellen a vegyvizsgáló állomások kötelességszerűen feljelentést tesznek, a kereskedők saját érdekükben cselekednek, ha a büntetés kikerülése céljából a vizsgálatot maguk ejtetik meg. IRODALOM és MŰVÉSZET. a „Vasárnapi Újság“ január 28-iki számában nagyszámú érdekes és új harctéri illusztrációt közöl, kivált romániai harcterünkről. Ezek közt van Juszkó Béla jellemző szép képe. A többi képek a magyar művészet csoportkiállítását, Braila városát, Sarrail tábornokot és a szerb trónörököst stb mutatják be. Szépirodalmi olvasmányok : Pekár Gyula regénye, Szekula Jenő novellája, Szőllősi Zsigmond tárcája, Schöpflin Aladár cikke Békássy Ferencről a fiatalon elesett költőről, Braun Lilly regénye. Egyéb közlemények: Cikk és kép Briand fancia miniszterelnökről s a rendes heti rovatok: a háború napjai, Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. AVasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre öt kor , a „Világkróniká“ val együtt hat korona Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utca 4. sz.) Ugyanit megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb ijság a magyar nép számára, félévre 2 korona 10 fillér. A kis képtár a címe Szemere György új egényének, melynek közlését most újévkor kezdte 11 a Jó Pajtás s mely már is legkedvesebb olvasnányai közé került az ifjúságnak. Benedek Elek népes gyermeklapja legújabb január 28-iki száma közli Feleki Sándor versét, Benedek Elek elbeszéését, Endrődi Béla versét és rajzát, Pál Jób cikkét képpel a budapesti diákok cipész műhelyéről, Falu ’anyás meséjét, Benedek Elek regényét Rókáné kollámasszonyról. Sok szép kép, tarka mese, rejtvények, szerkesztői üzenetek teszik teljessé a rám gazdag tartalmát A Jó Pajtás-t a FranklinTársulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 3 korona, és évre 6 korona, egész évre 12 korona. Egyes vám ára 24 fillér. Előfizetéseket elfogad és indítványszámokat küld a „Jó Pajtás" kiadóhivatal, Budapest, IV., Egyetem utca 4. Társszerkesztő : XDa,.rr.xo3so3 Ödön. cr. Felelős szerkesztő : ntai Xje az dr. A Mai nyomda részv.t. könyvnyomdája Sepiszentgyörgyön, Csíki utcza 8. szám alatt Elvállalja mindenféle nyomtatványok készítését községek, hivatalok, egyletek, iskolák és magánosok részére csinos és ízléses kiállításban, szolid árak mellett gyorsan és pontosan ::::::: Hogy nyoaszalványraktár községek, iskolák és magánosok részére Nyomatott 1917. Sepsiszentgyörgyön, a laptulajdonos és kiadó Jókai-nyomda részvénytársulat könyvnyomdájában.