Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)
1920-09-20 / 43. szám
43. szám. Sepsiszentgyörgy, XXXVIII. évfolyam. Hétfő, 1920. szeptember 20. Előfizetési árak: Egész évre_ 10 Leu Félévre.......... 10 Leu Nemied évre, 20 Leu Egg hóra _ 8 Leu Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Ciki utca 8. szám.SZÉKELY NÉP Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyön Csiki utca 8. szám. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Megjelenik hetenkint kétszer: HÉTFŐN és CSÜTÖRTÖKÖN. Elítélünk minden olyan hajszát, melynek az egyedüli indítóoka csak a faji gyűlölet volna. Mi magyarok különösen szomorúan tapasztaltuk, hogy milyen rettenetes az, ha valakit csak azért, mert más fajhoz tartozik, üldöznek. Éppen ezért nekünk minden igyekezetünk arra kell irányuljon, hogy bármilyen kérdések is forduljanak elő, soha még távolról se lehessen belemagyarázni azt, hogy a kérdések tárgyalásánál minket bármi kis részben is a más nemzet elleni gyűlölet, vagy elfogultságnak a szempontja vezetett volna. Egyedüi és kizárólagos szempont csak az igazság, jogegyenlőség és méltányosság lehet s ez kell és ez akarja vezetni a mi cselekedeteinket is. — Ha ez az alfa, melyből minden, de minden tevékenységnek kell kiindulnia, bármelyik részről hiányzik, sohasem lesz lehetséges egy olyan nyugvópontot találni úgy a köz-, mint magánélet terén, mely végeredményében is a mi célunk és törekvésünk , minthogy minket magyarokat kizárólag ez vezérel, határozottan visszautasítjuk az ellenünk általánosságban román részről felhozott azon vádat, hogy az utóbbi időben a lapokban megjelent és vármegyénkkel kapcsolatos tisztviselői visszaéléseknél a lapokat, illetve a magyarságot a románellenes hajsza eszméje vezette volna s tiltakozunk az ilyen értelmű belemagyarázások ellen Mi arról valóban nem tehetünk, hogy az utóbbi idők sajnálatos eseményeivel kapcsolatos személyek románok voltak, mert mi épen úgy kipellengéreztük volna ezeket az eseteket akkor is, ha történetesen magyarokról van szó. Mi arra igyekszünk, hogy olyan elbánásban részesítsünk mást, amilyent hasonló esetben a magunk részére kívánunk. Sohasem szabad közönséges kihágásokat, vétségeket és túlkapásokat politikai, vagy nacionalista háttérrel, vagy pláne mint annak folyományát tárgyalni. A közönséges bűncselekmények által az egész társadalom, faji és vallási különbségekre való tekintet nélkül van megtámadva, annak a mindenkori politikához semmi köze, mert abban a pillanatban, mikor ilyen kérdéseknél politikai vagy más szempontok szerepet játszhatnak, a jogrend legerősebb sarkköve : a törvények pártatlan és Bécs, szept. 14. A N. Fr. Pr. jelenti Budapestről: A budapesti államcsíny törekvések, amelyek Magyarországon pár hónapja minduntalan kísértenek, három kategóriába oszthatók. Az első puccstörekvés — amelynek kitörése már többször csak hajszálon függött — a nemzetgyűlés ellen irányul. Némely körök a nemzetgyűlést, mely az általános választójog alapján ült össze, munkaképtelennek tekintik. Ezt a „paraszt parlamentet“ túlságosan szélsőségnek tekintik és a sűrű mentelmi jogi tárgyalások eléggé bizonyítják az idegességet, amely körükben dúl. Egy időben azt is hitték, hogy az ülésszakot fel kell függeszteni és egy konzervatív választópolitika s katonai diktatúra oktrojálásával akartak uralkodni. Lassanként azonban ez a veszély elmúlt, mert a belső viszonyok megszilárdultak s különösen, mivel a nemzetgyűlés és a hadsereg közti viszony szorosabbra fűződött. A második kategória azonban sokkal komolyabb természetű. Itten a szocialista forradalmármozgalmat akarták kihasználni és ebben a mozgalomban ismét csak a mindenben ludas Friedrich-párt keze dolgozott. Ennek a mozgalomnak a gyökerei a rossz társadalmi helyzetbe, az eddig semmi javulást sem mutató stagnálásba, a megélhetés nehézségeibe, a drágaságba, a hivatalnok nyomorba, a menekültek mizériáiba, a lakásinségbe és minden melléktekintetet kizáró alkalmazása, dűlt ki a helyéről s ennek kiestével összedől minden állami és társadalmi rend is. Tiltakozunk ismételten az ilyen kérdéseknél minden politikai célzat és olyan beállítás ellen, mintha itt a románság egészét ért támadásokról volna szó, sőt ellenkezőleg a románság reputációja kívánja meg elsősorban az ilyen belemagyarázások elleni tiltakozást, a pénzelértéktelenedésbe újulnak mélyen bele. Ennek az irányzatnak mozgatói híveiket a legalsóbb kétes osztályokból, továbbá az elégedetlen, állásnélküli hivatalnokokból toborozzák. Hozzájuk tartoznak még az elégedetlen tisztele, akik a béke folytán a hadseregből kiszorultak, kiknek megélhetése kétségessé lett és akiket csábító jelszavakkal és egy huszáros bravúrra célzó mozgalommal akarnak Magyarország viszonyainak megváltoztatására birni. Ennek a mozgalomnak a kolomposait a Friedrich-csoport szállítja. Hangzatos piaci jelszókkal dolgoznak: „El kell kobozni a zsidó javakat, le kell tenni a kormányt és az ország területi integritását meg kell védeni.“ A politikai életből háttérbe szorított nagyszájúak akarnak itt mindenáron vezető szerephez jutni. A harmadik csoportba tartoznak a Károly király visszaállításának hívei. Némely magyarországi vezető köröknek az a felfogása, hogy Magyarországban a teljes jogrendet és békét csakis a megkoronázott király által lehet biztosítani. Ezek a puccsolók Károlyt mindenáron vissza szeretnék hozni és az utóbbi időben rendkívüli, sőt királyi tekintélyre szert tett Horthynak presztízsét minden lehető módon alá akarják aknázni és megingatni. Remélik, hogy Magyarország új átalakulása forradalom nélkül fog végbemenni. A felelősségteljes vezetőkörök azonban mindent felajánlanak, hogy a puccspoli Magyarországi hírek. Állítólagos puccstörekvések. — ítélet a Tiszabünperben. tikusokat megtörjék. Maga a Tisza per sem egyéb, mint Friedrich Istvánnak és párthíveinek, akik az utóbbi időben nagyon veszedelmessé lettek volt, politikailag lehetetlenné tétele. Budapest, szept. 19 Az egész világ közvéleményét hosszú hetek óta élénken foglalkoztató Tisza-bűnperben a budapesti hadosztálybíróság meghozta nagy érdeklődéssel várt ítéletét. Az ítélet kihirdetéséről a lapok rendkívüli kiadásban adtak hírt. A hadosztálybíróság a perbeszédek elhangzása után Dobó István 31 éves matrózt, mesterségére nézve lakatost és Sztanykovszky Tibor 24 éves tartalékos őrmestert, mint a gyilkosság tetteseit, kötél általi halálra, Hüttner Sándor 33 éves tényleges főhadnagyot, mint tettestársat, 15 évi súlyos börtönre, rangjának és kitüntetéseinek elvesztésére a végül Vágó- Wilhelm Jenőt 3 havi fogházra ítélte. Mindenik elítélt fellebbezést jelentett be. Mihályi Tivadar nyilatkozata a tisztviselőkérdésről. Kolozsvár, szept. 18. Mihályi Tivadar az egységesítő bizottság elnöke a magyar tisztviselők ügyében a következő nyilatkozatot tette : —ügy a tisztviselők, ügyvédek esküjéről intézkedő minisztertanási rendelet, mint a saját felfogásom szerint a tisztviselők esküre való jelentkezése ennek a kérdésnek végleges megoldására irányul és így természetesen nem csupán az államra nézve kötelezettség nélküli állampolgári nyilatkozatot jelent. Természetesen azonban, hogy aki esküre jelentkezett, ezzel az állampolgári nyilatkozatot is megtette. A tisztviselők elhelyezésének kérdését Argetoianu belügyminiszter úr kolozsvári tartózkodása alkalmából véglegesen meg kívánjuk oldani, így végleges elhatározásra kell jussunk az elhelyezés kérdésében. Az én felfogásom szerint, — de általánosan is, — természetes, hogy nem minden tisztviselőt helyezhetünk régi állásába vissza, sőt egyelőre