Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)

1920-09-20 / 43. szám

43. szám. Sepsiszentgyörgy, XXXVIII. évfolyam. Hétfő, 1920. szeptember 20. Előfizetési árak: Egész évre_ 10 Leu Félévre.......... 10 Leu Nemied évre, 20 Leu Egg hóra _ 8 Leu Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Ciki­ utca 8. szám.SZÉKELY NÉP Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyön Csiki­ utca 8. szám. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Megjelenik hetenkint kétszer: HÉTFŐN és CSÜTÖRTÖKÖN. Elítélünk minden olyan hajszát, mely­nek az egyedüli indítóoka csak a faji gyűlölet volna. Mi magyarok különösen szomorúan tapasztaltuk, hogy milyen rettenetes az, ha valakit csak azért, mert más fajhoz tartozik, üldöznek. Ép­pen ezért nekünk minden igyekezetünk arra kell irá­nyuljon, hogy bármilyen kér­dések is forduljanak elő, soha még távolról se lehes­sen belemagyarázni azt, hogy a kérdések tárgyalásánál minket bármi kis részben is a más nemzet elleni gyűlö­let, vagy elfogultságnak a szempontja vezetett volna. E­g­y­ed­ü­­­­i és kizárólagos szempont csak az igazság, jogegyenlőség és méltányosság lehet s ez kell és ez akarja vezetni a mi cselekedeteinket is. — Ha ez az alfa, melyből min­den, de minden tevékeny­ségnek kell kiindulnia, bár­melyik részről hiányzik, soha­sem lesz lehetséges egy olyan nyugvópontot találni úgy a köz-, mint magánélet terén, mely végeredményében is a mi célunk és törekvésünk , minthogy minket magyaro­kat kizárólag ez vezérel, határozottan visszautasítjuk az ellenünk általánosságban román részről felhozott azon vádat, hogy az utóbbi idő­ben a lapokban megjelent és vármegyénkkel kapcsola­tos tisztviselői visszaélések­nél a lapokat, illetve a ma­gyarságot a románellenes hajsza eszméje vezette volna s tiltakozunk az ilyen ér­telmű belemagyarázások el­len Mi arról valóban nem tehetünk, hogy az utóbbi idők sajnálatos eseményei­vel kapcsolatos személyek románok voltak, mert mi é­p­e­n ú­g­y kipellengéreztük volna ezeket az eseteket akkor is, ha történetesen magyarokról van szó. Mi arra igyekszünk, hogy olyan elbánásban részesítsünk mást, a­milyent hasonló esetben a magunk részére kívánunk. Sohasem szabad közönsé­ges kihágásokat, vétségeket és túlkapásokat politikai, vagy nacionalista háttérrel, vagy pláne mint annak folyo­­mányát tárgyalni. A közön­séges bűncselekmények által az egész társadalom, faji és vallási különbségekre való tekintet nélkül van meg­támadva, annak a minden­kori politikához semmi köze, mert abban a pillanatban, mikor ilyen kérdéseknél poli­tikai vagy más szempontok szerepet játszhatnak, a jog­rend legerősebb sarkköve : a törvények pártatlan és Bécs, szept. 14. A N. Fr. Pr. jelenti Budapestről: A budapesti államcsíny törekvések, a­melyek Magyarországon pár hónapja minduntalan kísértenek, három kategóriába oszthatók. Az első puccstörekvés — a­melynek kitörése már többször csak hajszálon függött — a nem­zetgyűlés ellen irányul. Némely körök a nemzetgyűlést, mely az általános választójog alapján ült össze, munkaképtelennek tekin­tik. Ezt a „paraszt parlamentet“ túlságosan szélsőségnek tekintik és a sűrű mentelmi jogi tárgyalá­sok eléggé bizonyítják az ideges­séget, a­mely körükben dúl. Egy időben azt is hitték, hogy az ülésszakot fel kell függeszteni és egy konzervatív választó­politika s katonai diktatúra oktrojálásá­­val akartak uralkodni. Lassan­ként azonban ez a veszély el­múlt, mert a belső viszonyok megszilárdultak s különösen, mi­vel a nemzetgyűlés és a hadse­reg közti viszony szorosabbra fűződött. A második kategória azonban sokkal komolyabb természetű. Itten a szocialista forradalmár­mozgalmat akarták kihasználni és ebben a mozgalomban ismét csak a mindenben ludas Fried­­rich-párt keze dolgozott. Ennek a mozgalomnak a gyökerei a rossz társadalmi helyzetbe, az eddig semmi javulást sem mu­tató stagnálásba, a megélhetés nehézségeibe, a drágaságba, a hivatalnok nyomorba, a menekül­tek mizériáiba, a lakásinségbe és minden melléktekintetet ki­záró alkalmazása, dűlt ki a helyéről s ennek kiestével összedől minden állami és társadalmi rend is. Tiltakozunk ismételten az ilyen kérdéseknél minden politikai célzat és olyan be­állítás ellen, mintha itt a ro­mánság egészét ért táma­dásokról volna szó, sőt ellen­kezőleg a románság reputá­ciója kívánja meg elsősorban az ilyen belemagyarázások elleni tiltakozást, a pénzelértéktelenedésbe újul­nak mélyen bele. Ennek az irány­zatnak mozgatói híveiket a leg­alsóbb kétes osztályokból, továbbá az elégedetlen, állásnélküli hivatal­nokokból toborozzák. Hozzájuk tar­toznak még az elégedetlen tisztele, akik a béke folytán a hadseregből kiszorultak, kiknek megélhetése kétségessé lett és akiket csábító jelszavakkal és egy huszáros bra­vúrra célzó mozgalommal akar­nak Magyarország viszonyainak megváltoztatására birni. Ennek a mozgalomnak a kolomposait a Friedrich-csoport szállítja. Hang­zatos piaci jelszókkal dolgoznak: „El kell kobozni a zsidó javakat, le kell tenni a kormányt és az ország területi integritását meg kell védeni.“ A politikai életből háttérbe szorított nagyszájúak akarnak itt mindenáron vezető szerephez jutni. A­ harmadik csoportba tartoz­nak a Károly király visszaállítá­sának hívei. Némely magyaror­szági vezető köröknek az a fel­fogása, hogy Magyarországban a teljes jogrendet és békét csakis a megkoronázott király által le­het biztosítani. Ezek a puccsolók Károlyt mindenáron vissza szeret­nék hozni és az utóbbi időben rendkívüli, sőt királyi tekin­télyre szert tett Horthynak presz­tízsét minden lehető módon alá akarják aknázni és megingatni. Remélik, hogy Magyarország új átalakulása forradalom nélkül fog végbemenni. A felelősségteljes vezetőkörök azonban mindent felajánlanak, hogy a puccspoli­ Magyarországi hírek. Állítólagos puccstörekvések. — ítélet a Tisza­bünperben. tikusokat megtörjék. Maga a Tisza per sem egyéb, mint Friedrich Istvánnak és párthíveinek, a­kik az utóbbi időben nagyon vesze­delmessé lettek volt, politikailag lehetetlenné tétele. Budapest, szept. 19 Az egész világ közvéleményét hosszú hetek óta élénken foglalkoztató Tisza-bű­nper­­ben a budapesti hadosztály­­bíróság meghozta nagy ér­deklődéssel várt ítéletét. Az ítélet kihirdetéséről a lapok rendkívüli kiadásban adtak hírt. A hadosztálybíróság a perbeszédek elhangzása után Dobó István 31 éves matrózt, mesterségére nézve lakatost és Sztanykovszky Tibor 24 éves tartalékos őrmestert, mint a gyilkosság tetteseit, kötél általi halálra, Hüttner Sándor 33 éves tényleges főhadnagyot, mint tettestár­sat, 15 évi súlyos börtönre, rangjának és kitüntetéseinek elvesztésére a végül Vágó- Wilhelm Jenőt 3 havi fog­házra ítélte. Mindenik elítélt fellebbezést jelentett be. Mihályi Tivadar nyilatkozata a tisztviselő­­kérdésről. Kolozsvár, szept. 18. Mihályi Tivadar az egysége­sítő bizottság elnöke a magyar tisztviselők ügyében a következő nyilatkozatot tette : —­ügy a tisztviselők, ügyvé­dek esküjéről intézkedő miniszter­­taná­­si rendelet, mint a saját felfogásom szerint a tisztviselők esküre való jelentkezése ennek a kérdésnek végleges megoldá­sára irányul és így természete­sen nem csupán az államra nézve kötelezettség nélküli állampolgári nyilatkozatot jelent. Természete­sen azonban, hogy a­ki esküre jelentkezett, ezzel az állampol­gári nyilatkozatot is megtette.­­ A tisztviselők elhelyezésé­nek kérdését Argetoianu belügy­miniszter úr kolozsvári tartóz­kodása alkalmából véglegesen meg kívánjuk oldani, így végle­ges elhatározásra kell jussunk az elhely­ezés kérdésében. Az én fel­fogásom szerint, — de általáno­san is, — természetes, hogy nem minden tisztviselőt helyezhetünk régi állásába vissza, sőt egyelőre

Next