Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)
1921-01-22 / 7. szám
7. szám. Sepsiszentgyörgy. XXXXI. évfolyam. Szombat, 1921. január 22. * Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgy On Csiki utca 8. szám. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. Előfizetési árak: Egész évre... 80 Lei Félévre... _ *0 Lei Hegyed évre H0 Lei Egy hóra — 8 Lei Egyes szánt X Leu. Szerkesztőség : Csíki utca 8. szám. Azt üzenjük Kolozsvárra a Magyar Szövetség központi ideiglenes vezetőségének, hogy teljes bizalommal vagyunk iránta, azt amit elhatároznak és helyesnek tartanak, ahhoz fogjuk magunkat tartani, nem fogjuk vitatni, hogy helyes e az, amit ők helyesnek tartanak, bármit határozzanak, még akkor is alkalmazkodni fogunk azokhoz, ha netalán helytelennek éreznek, mert belátjuk, hogy csak így képviselhetnek teljes tekintéllyel minket, csak így mondhatják magukról, hogy az erdélyi magyarságot teljes egészében maguk mögött tudják. Elismerjük, hogy a Magyar Szövetség végleges megalakulásáig minket székelyeket is ők képviselnek, jogosítva vannak nevünkben beszélni és cselekedni, úgy tekintünk rájuk s azt a tiszteletet adjuk nekik, ami egy nép képviselőit megilleti ; azt akarjuk, hogy mindenki, akivel szóba állanak, érezze azt, hogy ő most az egész romániai magyarság egyetemével beszél, óriási jogot, még nagyobb felelősséget adunk nekik azért, mert bízunk bennük. Végre beláttuk, hogy nincs ideje többé a pártoskodásnak, a viszálykodásnak, egyet akarunk : egységet. Félre minden kicsinyes, önző érdekkel, személyi vagy anyagi féltékenységgel. Abban a pillanatban, mihelyt a Magyar Szövetség ideiglenes vezetősége megalakult, nincs helye többé a sajtóban sem annak, hogy a vezetőség részére tanácsokat adjon, a Magyar Szövetség céljai,vagy jellege felől vitázzon, mindezt el fogja dönteni a vezetőség, akikbe mi teljes bizalmunkat helyeztük. Tanácsokat és direktívákat nem a sajtó kell adjon, hanem a Magyar Szövetség vezetői kell, hogy irányítsák a sajtót s ami eddig helyes volt, káros lenne ezután. Megszűnt a sajtónak, mint a magyarság passzivitásával szemben aktív harcosnak a szerepe, ezután csak mint a Magyar Szövetség orgánuma szerepelhet, anélkül azonban, hogy aktivitásából a legkevesebbet is engedjen, sőt ez épen lehetővé teszi a fennálló törvények keretein belül a legteljesebb fokú aktivitás kifejtését. “ Andrássy új pártja. Budapest, januárius 17. Andrássy és párthívei bizalmas tanácskozást tartottak a Nemzeti Kaszinóban, amelyen megállapodtak az új pártalakításra nézve. A pártalakulásnak, amelynek programmját Andrássy ismertette, magvát teszi a Szmrecsányi- csoport és azok a disszidensek, akik Károly excsászárnak a hívei. A programm azt hangsúlyozza, hogy a keresztényerkölcs urlamát kivánja, de minden forradalmi izó túlkapás ellen tiltakozik. Ellenzi az Ausztriával való közösséget s a királykérdés megoldását későbbre halasztandónak tartja. Andrássy Gyula ma egy nyilatkozatban azt közli, hogy a pártalakulásra nézve senkivel sem egyezett meg, de a tárgyalásokat folytatják, így a pártalakulás nem is történhetett meg. Lebélyegzik az erdélyi hadikölcsönöket. A magyar békeszerződés alapján a bukaresti kormány elhatározta, hogy a volt osztrák-magyar monarchia hadikölcsön kötvényeit és egyéb állampapírjait lebélyegzi és a párisi jóvátételi bizottságnak adja át, hogy azokat az utódállamok között felossza. A lepecsételés 15—30 nap alatt megy végbe. Annak befejezte után az értékpapírokat Párisba küldik. A be nem jelentett és le nem pecsételt papirosok értéktelenekké válnak. Ez ügyben egy erdélyi pénzember következőleg nyilatkozott: — Ez a rendelkezés érzékenyen érinti a Romániához csatolt területek bankjait és lakóit. Az erdélyi pénzintézetek tudvalevőleg most minden értékpapírjukat Budapestre szállítoták és ezért a román kormánynak módot kell nyújtani, hogy e papírokat haza hozhassuk. Ha Magyarország nem adná ki ez értékpapírokat, úgy diplomáciai úton kell kikérni, vagy pedig a bejelentésnél el kell fogadni az értékpapírok letéti nyugtáit. A nyolcadik hadikölcsön címletei a forradalom miatt le sem érkezhettek, tehát ezekbe sem mutathatok. A kormánynak mindent el kell követni, hogy a károsodástól megóvja a lakosságot. A nemzetiségi államtitkárság ügye. Bukarest, jan. 19. A kormány elhatározta, hogy a nemzetiségi, illetve kisebbségi államtitkárság felállítására vonatkozó elhatározását megmásítja, vagyis az államtitkárságot nem állítja fel. A javaslatot a szenátus már el is fogadta és a jövő héten összeülő parlament napirendjére első helyen volt kitűzve. A törvénytervezet visszavonása a nemzet, ellenzék és a többség közötti kompromisszum eredménye. Briand az új francia miniszterelnök. Amerika és Franciaország szakításának előzményei Páris, jan. 20. Briandot Millerand hosszabb kihallgatáson fogadta és végül megbízta a kormány megalakításával. Az új kormány tagjai lesznek: Briand, aki a külügyi tárcát is vállalja, Maurrand belügyminiszter, Bartbout hadügy-, Guithaut vagy Doumer pénzügy-, Berard művészeti-,Vincent kereskedelmi-, Trocqueure közmunkaügyi-, Teredu földmivelési-, Maginot nyugdíjügyi-, Strauss népjóléti-, Sarraut gyarmatügyi-, Toucheur felszabadított területek részére. Páris, jan. 21. Briand kormányát általában gyengének minősítik és nem jósolnak neki hosszú életet. Washington, Jan. 19. Az amerikai sajtó most közli azokat az előzményeket, amelyek Amerika és Franciaország szakítását idézték elő. Az amerikai Unió külügyi bizottságához a múlt héten érkezett meg a francia Leygues-kormány utolsó jegyzéke, amelyben az Egyesült Államok figyelmét felhívja arra, hogy Németország a versaillesi szerződés pontozatait nem teljesítette. A külügyi bizottság más után arról is értesült, hogy Franciaország a Ruhr-vidék megszállását és a már megszállott rajnai tartományok megtartását tervezi. A külügyi bizottság határozatban mondotta ki, hogy az Egyesült Államok a legnagyobb nyugtalansággal szemlélik a francia kormány emez akcióit. Tardieux indokolása, hogy épen az Egyesült Államok magatartása teszi indokolttá újabb német területek megszállását, mert Amerika megtagadta az angol-francia-amerikai védelmi szövetség aláírását, tehát Franciaország kénytelen önmaga keresni új biztosítékokat, az elnököt a legnagyobb mértékben meglepte. A külügyi bizottság elhatározta, hogy egyáltalán nem egyezik bele semmiféle büntető akcióba Németország ellen, mert a békeszerződés végre nem hajtott pontjait nem is lehet végrehajtani. A külügyi bizottság e határozata folytán küldték el azt az ismeretes jegyzéket Párisba, amely a Leygues-kormányt megbuktatta. A felvidéki magyarság • •• rr • jövője. Az „Ellenzék” Írja: A Felvidék magyarságának vezérférfiai, köztük a prágai nemzetgyűlés magyar képviselői az új év első napjaiban figyelemre méltó politikai nyilatkozatokat tettek a Csehországban élő magyarok helyzetéről és jövőjéről. Az Ellenzék prágai tudósítójának távirati jelentése alapján mi is közöljük ezeket a nyilatkozatokat, hogy Erdély magyar közönségét tájékoztassuk felvidéki testvéreink helyzetéről. Körmendy-Ékes Lajos kassai képviselő a következőket mondotta : — A cseh politika számol azzal, hogy Magyarország a mai határának megállapításába őszintén soha nem nyugodhatik bele. Mindemellett meg vagyok győződve, hogy a magyar kormány felelőssége tudatában mindent megtesz a békeszerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésére, de az is bizonyos, hogy ezt csak a pillanatnyi helyzet kényszerítő nyomása alatt teszi. Ez annyira természetes, hogy minden egyéb feltevés csak önámitás vagy illúzió lehet. Nekünk szlovenszkói magyaroknak tudnunk kell, hogy életérdekeink azt parancsolják, hogy helyzetünkben megnyugodjunk, mert sorsunkon változtatni amúgy sincs módunkban. Az ábrándozás ideje lejárt, igyekezzék mindenki elhelyezkedni, már csak azért is, mert Magyarország felvevőképessége határponthoz jutott. A „Megtelt“ táblát kellene a határokon figyelmeztetőül kiakasztani. Egy négyzetkilométer területre eddig 55 lakos jutott, most pedig az arányszám úgy hallom 117. Máról holnapra oly ugrás, amihez nem kell kommentár. Az ittrekedt magyarságnak legfőbb értéke most az összetartás