Székely Nép, 1937 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-03 / 1. szám

1. szám. Sít. Gheorghe. LV. évfolyam. üasárnap, 1937. január 3. SZÉKELY NÉP 75 Lel Felelős szerkesztő: iav«d évre 40 Lel. Egyes szám 3 Lei A A „ Ű Hegjelenik minden vasárnap. | K A B A Y G h B O | ELŐFIZETÉSI ÁRAK: >Réu évre 150 Lel. Félévre Stayed évre Előfizetésekéi és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel ................ Kiadóhivatal és szerkesztőség : Pl AT A AVERESCU No. 4. Uj év küszöbén. Nem túlságos könnybullatás- eal búcsúzunk a semmibe tűnő esztendőtől, mert sok reményünk beváltásával maradt adósunk, sőt sokkal több jót vett el tőlünk, mint amennyit adott. Ha pedig megszerkesztjük zár­számadását, a hagyaték, me'y belőle újszülött testvérkéjére ma­rad, egyenesen aggoda'omkeltő. Ilyen örökség pó dául, hogy az emberi szabadságjogok leg­szentebbjei, miket az emberiség a francia forradalom véresőjének megtermékenyítésével vivott ki magának, világszerte sorban ve­szendőbe mennek és heiyökbe a mult setét ködéből az ököljog kerül hatalomra. A család, a ma­gántulajdon szentsége is feledésbe kezd menni, hogy trónjuk >t a töme­gek kollektiv uralma foglalja el. De legfenyegetőbb az az egyre ólesbülő ellentét, mely a föld csaknem minden államéletének felszíne al ,tt a nemzeti eszme és a kommunizmus szembenálló két táborára bontja a polgárokat. Kirobbanása ellcu az allamveze- tők eszeveszett fegyverkezéssel igyekeznek védekezni, de ez az orvosság is szerfelett kétséges, mert mig a leggazdagabb országok is bevételeiknek oroszlánrészével a hadi ipar molocbját tömik, addig a népjóléti kiadások, a szociális bajok gyógyítása mind zápon ma­rid 8 az igy növekvő elégület- lenség legkitűnőbb melegágya az orosz komin'ern izgatásának. Ebben az ádáz vetélkedésben Románia világviszonylatban is aránylag a legkedvezőbb képet mutatja- A rendezett államház­tartás leggazdagabb segélyforrá sokkal rendelkezik bármiféle ba­jok ellen. Ez a kicsiny világszöglet azon­ban még nem elég biztosíték arra, bogy a világégés a modern álla mok valamelyik puskaporos bor­dójából kiindulva, lángba ne bo­rítsa Európa, Amerika és a messzi Kelet országait. Isten legcsodásab bölcsessége abban tündöklik, bogy a halandó előtt eltakarta a holnapot, a jö­vőt. De ba az ég ábrázatából a metereologus ki tudja olvasni a következő nap időjárását, úgy a történelmi események is előre­vetik sötét árnyékukat. Ez árnyakból pedig annyi nyil­ván megfejthető, hogy ha min­den különösebb gyász és fájda­lom nélkül válunk meg a még csak néhány órával dicsekedő elmúlt esztendőtől, de még sok­kal gyanakvóbb félelemmel tekin­tünk a beköszöntött uj felé. De mert életünk a szerető égi Atya kezében van, az ő gond­viselésén megnyugodva kívánunk minden olvasónknak őoícípg uj évet! Sz. N. Elrendelték a közigazgatási vá­lasztások megtartását. Bucurestiből jelentik : Nihány nappal ezelőtt a liberal s párt elnöksége szükséget-n- k mondotta ki a régóta ha'ogatott közigaz gatási választások megtartását. A pártelnökség kívánságának a kor j máDy úgy latszik, már is eleget tett, mert a belügyminisztérium körrendeletét küldött a prefektu­sokhoz s ebben elrendeli a me­gyei és községi választásoknak I ápri is 1-ig való lebonyolítását. I A rendelet szerint a falusi községekben február 1-ig, a vá 'rosi községekben márc us 1 ig I kell befejezni a választásokat. Márciusban a megyetanácsok vá lasztására kerül sor. Ez a rende­let mág nem Írja ki a választá­sokat a megyékre é3 a törvény hatósági jogú városokra vonat­kozólag, mert ezeknek a kiírása nem tartozik a prefektu ok h itás körébe. A belügyminiszter rende­leté szükséges ehhez és ez a rendelet még nem jelent meg. Remélni lehet, hogy tavasszal ezekre a választásokra is sor kerül, bár nem lehet tudni, hogy minden nagyváros megalakíthat- ja-e a választott tanácsát. Az oj egészségügyi iiletébeb kivetése nyugtala­nítja a kereskedő és Iparos társadalmat. Mult óv május 8-án törvény ' jelent meg, amely az egészségügyi 'illetékek visszamenőleges hatályú ! behajtásáról intézkedik. Ez aren- 1 delkezés, amely az egészségügyi j törvény alapján épül fel, 8Z ipa- jrosok, kereskedők és gyárvállal­kozók körében kellemetlen fel- I tűnést keltett. Az uj illeték ugyanis uj közterhet jelent, mert a házbór, vagy bórérték alapján megállapított egészségügyi illeték voltaképpen egytől három szá­zalékos adóemelést jelent. Behaj­tását a pénzügyigazgatóság esz közli, bár a tetemes összegre emelkedő alap a városé, il'etőleg a megye területén a megyéé. A törvény rendelkezései sze­rint : az ezekből az illetékekből befolyó összeget csak városi köz­egészségügyi intézmények alapí­tására és fejlesztésére lebet fel­használni. Az egészségügyi illetékek ki­vetésére vonatkozó rendelkezés a mult hónapban jelent meg a Mo­nitorul Oficialban, mely szerint adóbevallásokat kell tenni mind­azoknak az iparosoknak, keres­kedőknek és gyárosoknak, akik műhelyeket, üzleteket, vagy gyá­rakat tartanak fenn, hogy a lak­bérilleték alapján terhűkre a köz­egészségügyi illetéket kiróhassák. Jóllehet az egyes pénz­ügyigazgatóságok a pénzügymi­nisztériumtól nem kaptak utasí­tásokat, nem is hívták fel jelent­kezésre az érdekelteket. A na­pokban aztán egyik közgazdasági könyomatos lap azt 8dta hírül, hogy hivatalból fogják a köz­egészségügyi illetékeket megálla­pítani és azokat, akik idejében nem adtak be adóvallomást, az illeték négyszeresével bírságolják meg. Érthető, hogy iparos és ke­reskedő körökben ez a hir való­ságos rémületet keltett. Romániában még mind g jobb, mint azokban a szomszédos álla­mokban amelyekhez a felszaba­dított területek tartoztak. Gazda­sági szempontból az egyesülés valóságos jótétemény volt a trans- sylvániai magyar fa'usi lakosság­nak, m vei földhözrag-dt jobbá­gyokból földesgazdik lettek az agrárreform eredményeképpen, amikor nem tettek kü önbségeta románok és a kisebbségiek között. Romániában, írja a lap, a magyar kisebbségnek megvan minden po­litikai, t u’turá-is és egyházi joga. Ami Besszaráfciát illeti, az ottani lakoscág helyzetét össze eetn lehet hasonlítani a szovjet-terü­leten ura kodó nyomorúságos ál- lapotokk 1. Nem akarunk politizálni az ,Uaivenu.“-!al, csak arra kérjük, ne nyilatkozzék ó a magyarság; helyett. Azt mi mondjuk meg, hogy mit értünk kisebbségi jogok alatt, nem az a lap, amely gyű­lölködő támadásainak célpontjául úgyszólván mind n n p a ma­gyarságot választja ki. Mit írnak rólunk. Iorga njra szólt a kisebbségekről. lorga, a románság kiváló tör ténet'udósa, a bucureştii Liga Culturală által rendezett egyesü­lési emlékesten nagy beszédet mondott, melyben a kisebségekről is megemlékezett. Szavainak a gyakorlati életbe való átvitele sok nehézségnek lehetne elháritója. Beszédének e részét itt közöljük : Erdélyben vannak nemrománok is. Gyakran lehet hallani, hogy a kisebbségek ami lürelmeseó- günkből élnek. Nem igy vsn. Minden jó gazda éB becsületes polgár, akár tud románul, akár nem, akár van román vére, akár nincs, bárki, akinek múltja van azon a földön, nem lehet csak megtűrt odahaza, ahol ősei éltek. Nem tisztességes dolog, hogy a kisebbségeket csak akkor becsül­jük, mikor választásokról van szó, utána pedig elfelejjük, vagy ül­dözzük őket. Én elég jól ismerem az erdélyi nemzetiségeket 8 mond­hatom, dicsekedhetünk azzal az isteni adománnyal, amelyet ezek­ben a népkisebbségekben kaptunk. Sok jóakaratu emberük van, akik igyekeznek megismerni minket. A cluji (kolozsvári) egyetem tele van magyar hallgatókkal, akik kü­lönös szorgalommal tanulják a román történelmet és nyelvésze­tet. A magyar értelmiségek jó ismerői művelődési javainknak. Egy népnek joga van valamely földhöz, ha hosszú ideje lakik rajta, — fejezte be beszédének e részét Iorga. Az „Universul“ a magyarság nevében nyilatkozik. Az „Universul* Pop Ghita képviselő és Pán Halipa szenátor legutóbbi felszólalásairól ir. A lap hangoztatja, hogy nemcsak Besz- szarábiának és Transylvániának vannak panaszai, hiszen az egész országban mindenütt vannak pa­naszok és nehéz helyzetek. Két­ségtelen azonban, hogy az élet Megkezdődtek a buda­pesti mezőgazdasági ki­állítás előkészületei. Az Orgzágo3 Magyar Gards- sági Egyesület kiállítás rendező bizottsága elhatározta, hogy az 1937. évi, sorrendben immár negy- venhatodik kiállítását n gyobb arányokban rendezi meg március 17—22 napjain. Az előkészületek ennek fig> elembevótelével folynak,, a kiállítási iroda minden osztálya teljes felkészültséggel dolgozik és a kiállítás kórai időpontjára való tekintettel szétküldték már a jelentkezési felhívásokat. A te­nyészállatok csoportjában a beje­lentések határideje 1937. január 6, a többi csoportokban 1937. február 1. A gazdák már is nagy érdek­lődéssel és várakozással tekin­tenek a jövő évi kiállítás elé, amely igen tanulságosnak, sok tekintetben újszerűnek ígérkezik és mint eddig, előreláthatóan most is igen nagy szolgálatot fog (enni állattenyésztésünknek a te- nyészál'atforgalom központosított lebonyolítása, egész mezőgaz d - ságunknak pedig oktató hatása által. A kiállításon a tenyészél- latértékesitést és beszerzést je­lentős s z á 11 i t á s i és különféle egyéb kevezmények fogják elő­mozdítani. Belföldön 50% os, a szomszéd államokban ugyancsak jelentős utazáBi kedvezmények lesznek a kiállítás alkalmával, amely az 1937. évben a magyar gazdasági élet egyik legjelentő­sebb eseményének ígérkezik. A már eddig is számottevő külföldi érdeklődés fokozására a rende­zőség felvette a kapcsolatot a; szomszédos államok hivatalos teB-!- tületeivel, gazdatársadalmi szer­vezeteivel és utazási irodáival.

Next

/
Thumbnails
Contents