Székely Nép, 1942. július-szeptember (60. évfolyam, 146-221. szám)

1942-07-01 / 146. szám

1942 JULIUS T Harmincöt százalékkal emelik az ügyvé­dek gyám- és rokkantsági illetményét Budapest, junius 30. (MTI) A képvis«­ lőház keddi ülésén megkezdték az orszá­gos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézéi alap­jának növeléséiről szóló törvényjavaslat vitáját. Torkos Béla előadó ismertette a javaslatot. Ezután vitéz Váczy György, Nagy László, Bartha Ignác dr., vitéz Tég­­lássy Béla és vitás Várady László dr. a javaslat elfogadása mellett szóltak. Radocsay László igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Beszédében hangoztatta, hogy a kormányzat mindig tisztában vét a magyar ügyvédek komoy és nagyjelentőségű munkájával és ezt vég­­re is kifejezésre juttatta a gyámpénztár megfelelő támogatásával. A gy­árupénz­tár részére a kormányzat összesen 442 ezer pengő támogatás­t juttat, s az jelenti, hogy az özvegyi, árva- és rokkantsági el­látás legalább 36 százalékkal árab­hnt át. A javaslatot a ház általánosságban elfogad­ta. Ezután rátértek a mezőgazdaság fej­­lesz­téséről szóló javaslat vitájára. A ja­vaslatot Ficke Valér előadó ismertet­te. A javaslatnak a­ célja, hogy, a termelést mi­­nőségleg és mennyiségileg emelje és ezért 10 év alatt egymilliárd pengőt fordít a kormányzat a mezőgazdaság fejlesztésére. A Ház szerdai ülésén folytatja a javas­lat vitáját Egyébként erre a napra 30 interpellációt jegyeztek be. ZSIDÓK A GETTÓBAN Zsidónegyed, ahol mindenkinek egyformán kell dolgoznia (M. kir. haditudósító század — Ferenci Gyárfás) A zsidó világszemlélet egészen természe­tesnek tartja, hogy „Isten kiválasztott né­pe" szellemi fa gazdasági téren egyaránt vezető szerepet töltsön be az egész vilá­gon. A célkitűzés megvalósítása érdeké­ben nem válogatnak az eszköz­ökben. Min­dez,­ nyíltszemű és világosan gondolkozó ember látja és érzi azt a hatalmas, vallási alapon álló, de kivételes nemzeti szerve­zetet, amellyel a zsidóság szerte a világ­ban jelentkezett fa jelentkezik. A zsidó se­hol sincs egyedül. A zsidó mindenhol és minden alkalommal segítségre talál. Ha egy zsidót jogosan bántanak a többi­ gor­­­dolkozás nélkül melléje áll és állott. Az egyes sérelmét nagy emberi méltányossá­ga dagasztják az általuk szakadatlanul hangoztatott, de sohasem gyakorolt embe­riesség nevében, összetartásuk határtalan s ez a legnagyobb erejük. Az, hogy hát­térbe húzódva irányítanak, szerveznek, saját céljaiknak építenek, ugyanakkor nagy nemzeti eszméket sárba rángatnak, szervezeteket bomlasztanak. Mindig önös érdekeket szolgáló nyílt fa titkos hírve­réssel a lelkiek­értállás robbantására tö­rekszenek... Ilyen gondolatokkal vezette be egyik lengyelországi közigazgatási körzet veze­tője a zsidókról szóló előadását. A hadi­tudósítók nagy érdeklődéssel hallgatták az előkelő német férfi szavait. A mai idők szellemi élcsapatát közelről érdekelte a zsidók élete. Tökéletes feleletet kaptak minden kérdésükre. Mindenekelőtt megál­lapították, hogy a zsidóság a különösen lengyel közigazgatás alatt álló területe­ken hatalmas erkölcsi fa anyagi súlyt szerzett. Minden az ő kezükbe futott őszé­sze. A német közigazgatásnak első dolga volt igazságos alapokon mindent átszer­vezni. Az útépítés, egészségügyi intézmé­nyek, közjólésti szervek létesítésével pár­huzamosan egészséges gazdasági és társa­dalmi folyamatot kellett elindítani. A gettó ellenőrzése — E munka során legelőször a hihetet­lenül elszaporodott, semmi komoly, építő munkára nem használható zsidóságba üt­köztünk, — hangoztatja a körzetvezető. E föld fa népe, saját magunk s az új Euró­pa érdekében az őket megillető vonalra kellett szorítanunk. — Munkánkat nagyban könnyítette, hogy a lengyel született antiszemita. Ren­díthetetlen keresztény felfogása azonnal mellénk ásott.Nyomatékosan hangsúlyoz­ni kívánom, hogy nem bántunk és bántunk embertelenül a zsidósággal. Mindent meg­adtunk és megadunk nekik, ami megilleti őket, csak komoly építő munkára akarjuk szoktatni. Ma minden munkás kézre szük­ség van. A zsidók teljes elkülönítését ha­tároztuk el. Gettórendszert vezettünk be. Városok és falvakom­ egyaránt — arra al­kalmas helyen — megfelelő részt kerítet­tünk el. Záros határidőn belül minden zsidónak ide kellett költöznie. Városunk­nak most 35.000 lakosa van. Ennek egy­harmada zsidó. A kerítésen belül és kívül csak egymás között érintkezhetnek, na meg azzak­k­al a meggondolatlanokkal, akik ma is üzleti összeköttetésben állanak ve­lük s akiket nyilvántartunk. — A gettó szigorú zár alatt van. Desz­kával van kerítve. Lengyel és zsidó őrség vigyáz rá. A kerítésem belül a zsidók ügyeit „tanács“ intézi. Rendészeti szem­pontból gonabottal ellátott saját rendőr­ség tart náluk ellenőrzést. A felülvizsgá­latot, az esetleges bűnügyi nyomozásokat a lengyel fa német rendőrség karöltve bo­nyolítja le. — A zsidók élelmezése jegyrendszerrel történik — hangzik a további felvilágosí­tás. — A zsidók tanácsa megkeresi a városvezetőt. Szabályszerűen és részletei­ben kidolgozott terv alapján közli kérel­meit és kívánságai! A városvezető esetle­ges megyefigaradvefl­e­né­rzetvezető elé terjeszti az emlékiratot, aki végérvénye­sen dönt a kérdés felett. A részükre enge­délyezett élelmiszert fa más árukat a get­tóba szállítják, kesnadcedőkhöz juttatják s az elébb említett jegyek alapján szétoszt­ják. A gettó területein belül úgy és azzal kereskedhetik a zsidó, ahogy és amivel akar. Ingatlanaikat nem bántották. A get­tón kívül álló vagyonaikat e célra kine­vezett keresztény, mig a gettón belül levő keresztény javakat zsidó gondnok kezeli... — A gettón belül mun­kaik­özvetítő szerv működik — harngozta­tja a városvezető, út­ban a gettó felé. Az általános munkakö­telezettség elve alapján minden 15 éven felüli zsidót munkára kötelezünk. Nőknél 45, férfiaknál 60 évig terjed a munkakö­­telezettségi korhatár. Munkájukat előírás­­szerűen javadalmazzák. Minden héten pontosan megkapják járandóságaikat. Munkam­ozgóoltás­­ esetén egy órán belül a kijelölt helyen ke­ll gyülekezniök, ahon­nan arra alkalmas járműveken elszállít­ják. — Gettón kívül tartózkodhatik-e zsidó? — teszi fel a kérdést egyik bajtárs­unk. — Nem! — hangzik a rövid válasz. Zsi­dók rendszerint csoportosan, soraikból ki­jelölt vezetővel az élen járnak munkába. A csoport, sőt — ha erre szükség van — az egyesek is igazolvánnyal vannak el­látva. Este 8 órakor minden zsidónak a lakásában kell ülnie. Nem lehet senki munkakerülő! — Kik ma milyen formában foglalták el a zsidók helyét a gazdasági életben? Eb­ben a városban a lengyelek. Rászoktattuk ezt a múltban a zsidó érdekeinek kiszol­gáltatott népet kereskedelemre és iparra. Ma már minden üzlet, minden műhely és közvetítő hely lengyelek kez­ében van. A továbbiak során érdekes adatokat szerzünk a zsidók nyilvántartásáról. A német közigazgatás, a lengyelekkel kar­öltve a lehető legnagyobb súlyt helyezi arra, hogy egyetlen zsidó se lehessen mun­kakerülő. Jellemző viszont, hogy a sze­gény, magukkal tehetetlen­­ zsidók részére népkonyhát tartanak fenn a német hatósá­gok. Természetes, hogy a vagyonos­aa ön­álló keresettel rendelkező zsidók előírás­­szerűen fizetik városi és állami adójukat. Ezz­el szemben korszerű orvosi rendelő, egészségház, gyógyszertár és más beren­dezések állanak a gettó rendelkezésére. Fertőtlenítő telepet is létesítettek a pi­'szokkal túlságosan összeházasodott csalá­dok számára. Tisztasági tekintetben szigo­rúak a hatóságok. Évente egyszer általá­nos nagytakarítást végeznek. Januárban a rendkívüli takarítás során négyszáz kocsi­szemetet vittek ki a gettóból. Beszélgetés közben, este nyolc óra tájt, permetező esetben érkezik csoportunk a gettó bejárata elé. A deszkakerítés nyitott kapujánál két őrbódé áll. Kívül formaruhás lengyel rend­őr, belül karszalagos zsidó teljesít szolgá­latot. Egyik sem tűr rendellenességet Itt nincs kislömbség zsidó fa zsidó között. Kapuk, ajtók és ablakok benépesednek. Hogyne, amikor keresztény em­ber, pláne katona nem léphet a gettó kapujába. Kí­váncsiság ül a szemekben... Búcsúzá­sk­or még megjegyzi a vezetőnk: a gettóban min­den talparettnyi helyet fel kell á­sni és burgonyával bevetni Losonczy Istvánt nevezték ki tárca nélkül közellátási miniszterré A hivatali eskü letétele után a Kormányzó Ur kihallgatáson fogadta az új minisztert Budapest, jan. 30 (MTI.) A Kor­mányzó Ur a miniszterelnök előter­jesztésre Reményi Schneller Lajos dr. pénzügyminisztert, akit a közellá­tási teendők ideiglenes vezetésével bízott meg, saját kérelmére felmen­tette utóbbi tisztsége alól. A Kor­mányzó Ur tárcanélküli közellátási miniszterré Losonczy István közellá­­tásügyi államtitkárt nevezte ki. Az új miniszter a délelőtti órákban tette le a hivatali esküt a Kormányzó Ur kezébe. Az eskütétel után a Kormány­zó Ur magánkihallgatáson fogadta az új minisztert. A Vörös Kereszt testvéri összejövetele Sepsiszentgyörgy, június 30. A Magyar Vörös Kereszt sepsiszentgyörgyi választ­mánya július 4-én, szombaton este a Tan­­kó-féle kerthelyiségben vacsora utáni ösz­­szejövetelt rendez. Az öszejövetelre külön meghívókat nem bocsátanak ki, mert Ugyanúgy, — mint a honvéd­ napra — minden egyes magyart szívesen látnak. Az összejövetel alkalmával a Vörös Ke­reszt helyi választmánya köszönetetl fo­gad pénzbeli adományokat. Az összegyűlt pénzt­ sebesült honvédek megvendégelésé­­re fordítják. A nemes célra való tekintet­tel kéri a rendezőség, hogy a szombat esti összejövetel alkalmával mindenki tehet­­sége szerint járuljon hozzá a gyűjtéshez. Sepsiszentgyörgy város magyarsága a leg­előkelőbb és legjobban szeretett vendégei számára készít kedves meglepetést, ami­kor a sebesült hor­rvédeink megvendégel­é­­séh­ez hozájárul. Olyan alkalom ez, ami­kor ismét meg kell mutatnunk, hogy test­véri szívvel és egyetértéssel dolgozunk a­­­­legszentebb közös célokért. A szombatés­ti­­ összejövetelre nemcsak a sepsiszentgyör­gyi , hanem a környékbeli magyarságot is Egy székelyföldi vállalat alkalmazottainak áldo­zatkészsége Sepsiszentgyörgy, június 30. A „Fo­­resta” magyar—olasz faipari és fakeres­kedelmi rt. ratosnyai erdőüzemének al­kalmazottai most tartották meg az üzem keretében füsttelen napjukat. Ez alkalom­mal 1945.71 pengő gyűlt össze a honvé­dek részére vásárlandó cigarettára. A „Foresta” tisztviselői és állandó munkásai egynapi, az időszakos munkások pedig fél­­napi fizetésüket ajánlották fel a nemes célra. A „Foresta” alkalmazottai csaknem mind székelyek, akik közös akarattal és lelkesedéssel járultak az adakozáshoz. földsfélévszázados maros­vásárhelyi egye­sület válságos napjai... Marosvásárhely, június 30. A székely vértanuk egyike, Horváth János volt a Marosvásárhely Temetkezési Nagy Egylet első elnöke, akit az abszolutizmus beren­­cei bitófára juttattak Marosvásárhely ha­­tárában. Most az egyesülettel bajok van­nak, mert vele szemben is a beolvasztást akarják érvényesíteni. Még nem dőlt el a sorsa ennek a közel másfélszázesztendős egyesületnek, amelynek fellebbezése az il­letékes minisztériumban van jelenleg. Az egyesületnek párezer tagja van, jobbára maros­vásárhely törzspolgárai. Megalaku­lása pillanatától egyetlen egyesülete volt Vásárhelynek, amelybe zsidók nem lép­hettek be. „Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívé­ben.“ (Széchenyi)

Next