Székely Nép, 1942. július-szeptember (60. évfolyam, 146-221. szám)
1942-07-01 / 146. szám
1942 JULIUS T Harmincöt százalékkal emelik az ügyvédek gyám- és rokkantsági illetményét Budapest, junius 30. (MTI) A képvis« lőház keddi ülésén megkezdték az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézéi alapjának növeléséiről szóló törvényjavaslat vitáját. Torkos Béla előadó ismertette a javaslatot. Ezután vitéz Váczy György, Nagy László, Bartha Ignác dr., vitéz Téglássy Béla és vitás Várady László dr. a javaslat elfogadása mellett szóltak. Radocsay László igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Beszédében hangoztatta, hogy a kormányzat mindig tisztában vét a magyar ügyvédek komoy és nagyjelentőségű munkájával és ezt végre is kifejezésre juttatta a gyámpénztár megfelelő támogatásával. A gyárupénztár részére a kormányzat összesen 442 ezer pengő támogatást juttat, s az jelenti, hogy az özvegyi, árva- és rokkantsági ellátás legalább 36 százalékkal árabhnt át. A javaslatot a ház általánosságban elfogadta. Ezután rátértek a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló javaslat vitájára. A javaslatot Ficke Valér előadó ismertette. A javaslatnak a célja, hogy, a termelést minőségleg és mennyiségileg emelje és ezért 10 év alatt egymilliárd pengőt fordít a kormányzat a mezőgazdaság fejlesztésére. A Ház szerdai ülésén folytatja a javaslat vitáját Egyébként erre a napra 30 interpellációt jegyeztek be. ZSIDÓK A GETTÓBAN Zsidónegyed, ahol mindenkinek egyformán kell dolgoznia (M. kir. haditudósító század — Ferenci Gyárfás) A zsidó világszemlélet egészen természetesnek tartja, hogy „Isten kiválasztott népe" szellemi fa gazdasági téren egyaránt vezető szerepet töltsön be az egész világon. A célkitűzés megvalósítása érdekében nem válogatnak az eszközökben. Mindez, nyíltszemű és világosan gondolkozó ember látja és érzi azt a hatalmas, vallási alapon álló, de kivételes nemzeti szervezetet, amellyel a zsidóság szerte a világban jelentkezett fa jelentkezik. A zsidó sehol sincs egyedül. A zsidó mindenhol és minden alkalommal segítségre talál. Ha egy zsidót jogosan bántanak a többi gordolkozás nélkül melléje áll és állott. Az egyes sérelmét nagy emberi méltányossága dagasztják az általuk szakadatlanul hangoztatott, de sohasem gyakorolt emberiesség nevében, összetartásuk határtalan s ez a legnagyobb erejük. Az, hogy háttérbe húzódva irányítanak, szerveznek, saját céljaiknak építenek, ugyanakkor nagy nemzeti eszméket sárba rángatnak, szervezeteket bomlasztanak. Mindig önös érdekeket szolgáló nyílt fa titkos hírveréssel a lelkiekértállás robbantására törekszenek... Ilyen gondolatokkal vezette be egyik lengyelországi közigazgatási körzet vezetője a zsidókról szóló előadását. A haditudósítók nagy érdeklődéssel hallgatták az előkelő német férfi szavait. A mai idők szellemi élcsapatát közelről érdekelte a zsidók élete. Tökéletes feleletet kaptak minden kérdésükre. Mindenekelőtt megállapították, hogy a zsidóság a különösen lengyel közigazgatás alatt álló területeken hatalmas erkölcsi fa anyagi súlyt szerzett. Minden az ő kezükbe futott őszésze. A német közigazgatásnak első dolga volt igazságos alapokon mindent átszervezni. Az útépítés, egészségügyi intézmények, közjólésti szervek létesítésével párhuzamosan egészséges gazdasági és társadalmi folyamatot kellett elindítani. A gettó ellenőrzése — E munka során legelőször a hihetetlenül elszaporodott, semmi komoly, építő munkára nem használható zsidóságba ütköztünk, — hangoztatja a körzetvezető. E föld fa népe, saját magunk s az új Európa érdekében az őket megillető vonalra kellett szorítanunk. — Munkánkat nagyban könnyítette, hogy a lengyel született antiszemita. Rendíthetetlen keresztény felfogása azonnal mellénk ásott.Nyomatékosan hangsúlyozni kívánom, hogy nem bántunk és bántunk embertelenül a zsidósággal. Mindent megadtunk és megadunk nekik, ami megilleti őket, csak komoly építő munkára akarjuk szoktatni. Ma minden munkás kézre szükség van. A zsidók teljes elkülönítését határoztuk el. Gettórendszert vezettünk be. Városok és falvakom egyaránt — arra alkalmas helyen — megfelelő részt kerítettünk el. Záros határidőn belül minden zsidónak ide kellett költöznie. Városunknak most 35.000 lakosa van. Ennek egyharmada zsidó. A kerítésen belül és kívül csak egymás között érintkezhetnek, na meg azzakkal a meggondolatlanokkal, akik ma is üzleti összeköttetésben állanak velük s akiket nyilvántartunk. — A gettó szigorú zár alatt van. Deszkával van kerítve. Lengyel és zsidó őrség vigyáz rá. A kerítésem belül a zsidók ügyeit „tanács“ intézi. Rendészeti szempontból gonabottal ellátott saját rendőrség tart náluk ellenőrzést. A felülvizsgálatot, az esetleges bűnügyi nyomozásokat a lengyel fa német rendőrség karöltve bonyolítja le. — A zsidók élelmezése jegyrendszerrel történik — hangzik a további felvilágosítás. — A zsidók tanácsa megkeresi a városvezetőt. Szabályszerűen és részleteiben kidolgozott terv alapján közli kérelmeit és kívánságai! A városvezető esetleges megyefigaradveflenérzetvezető elé terjeszti az emlékiratot, aki végérvényesen dönt a kérdés felett. A részükre engedélyezett élelmiszert fa más árukat a gettóba szállítják, kesnadcedőkhöz juttatják s az elébb említett jegyek alapján szétosztják. A gettó területein belül úgy és azzal kereskedhetik a zsidó, ahogy és amivel akar. Ingatlanaikat nem bántották. A gettón kívül álló vagyonaikat e célra kinevezett keresztény, mig a gettón belül levő keresztény javakat zsidó gondnok kezeli... — A gettón belül munkaiközvetítő szerv működik — harngoztatja a városvezető, útban a gettó felé. Az általános munkakötelezettség elve alapján minden 15 éven felüli zsidót munkára kötelezünk. Nőknél 45, férfiaknál 60 évig terjed a munkakötelezettségi korhatár. Munkájukat előírásszerűen javadalmazzák. Minden héten pontosan megkapják járandóságaikat. Munkamozgóoltás esetén egy órán belül a kijelölt helyen kell gyülekezniök, ahonnan arra alkalmas járműveken elszállítják. — Gettón kívül tartózkodhatik-e zsidó? — teszi fel a kérdést egyik bajtársunk. — Nem! — hangzik a rövid válasz. Zsidók rendszerint csoportosan, soraikból kijelölt vezetővel az élen járnak munkába. A csoport, sőt — ha erre szükség van — az egyesek is igazolvánnyal vannak ellátva. Este 8 órakor minden zsidónak a lakásában kell ülnie. Nem lehet senki munkakerülő! — Kik ma milyen formában foglalták el a zsidók helyét a gazdasági életben? Ebben a városban a lengyelek. Rászoktattuk ezt a múltban a zsidó érdekeinek kiszolgáltatott népet kereskedelemre és iparra. Ma már minden üzlet, minden műhely és közvetítő hely lengyelek kezében van. A továbbiak során érdekes adatokat szerzünk a zsidók nyilvántartásáról. A német közigazgatás, a lengyelekkel karöltve a lehető legnagyobb súlyt helyezi arra, hogy egyetlen zsidó se lehessen munkakerülő. Jellemző viszont, hogy a szegény, magukkal tehetetlen zsidók részére népkonyhát tartanak fenn a német hatóságok. Természetes, hogy a vagyonosaa önálló keresettel rendelkező zsidók előírásszerűen fizetik városi és állami adójukat. Ezzel szemben korszerű orvosi rendelő, egészségház, gyógyszertár és más berendezések állanak a gettó rendelkezésére. Fertőtlenítő telepet is létesítettek a pi'szokkal túlságosan összeházasodott családok számára. Tisztasági tekintetben szigorúak a hatóságok. Évente egyszer általános nagytakarítást végeznek. Januárban a rendkívüli takarítás során négyszáz kocsiszemetet vittek ki a gettóból. Beszélgetés közben, este nyolc óra tájt, permetező esetben érkezik csoportunk a gettó bejárata elé. A deszkakerítés nyitott kapujánál két őrbódé áll. Kívül formaruhás lengyel rendőr, belül karszalagos zsidó teljesít szolgálatot. Egyik sem tűr rendellenességet Itt nincs kislömbség zsidó fa zsidó között. Kapuk, ajtók és ablakok benépesednek. Hogyne, amikor keresztény ember, pláne katona nem léphet a gettó kapujába. Kíváncsiság ül a szemekben... Búcsúzáskor még megjegyzi a vezetőnk: a gettóban minden talparettnyi helyet fel kell ásni és burgonyával bevetni Losonczy Istvánt nevezték ki tárca nélkül közellátási miniszterré A hivatali eskü letétele után a Kormányzó Ur kihallgatáson fogadta az új minisztert Budapest, jan. 30 (MTI.) A Kormányzó Ur a miniszterelnök előterjesztésre Reményi Schneller Lajos dr. pénzügyminisztert, akit a közellátási teendők ideiglenes vezetésével bízott meg, saját kérelmére felmentette utóbbi tisztsége alól. A Kormányzó Ur tárcanélküli közellátási miniszterré Losonczy István közellátásügyi államtitkárt nevezte ki. Az új miniszter a délelőtti órákban tette le a hivatali esküt a Kormányzó Ur kezébe. Az eskütétel után a Kormányzó Ur magánkihallgatáson fogadta az új minisztert. A Vörös Kereszt testvéri összejövetele Sepsiszentgyörgy, június 30. A Magyar Vörös Kereszt sepsiszentgyörgyi választmánya július 4-én, szombaton este a Tankó-féle kerthelyiségben vacsora utáni öszszejövetelt rendez. Az öszejövetelre külön meghívókat nem bocsátanak ki, mert Ugyanúgy, — mint a honvéd napra — minden egyes magyart szívesen látnak. Az összejövetel alkalmával a Vörös Kereszt helyi választmánya köszönetetl fogad pénzbeli adományokat. Az összegyűlt pénzt sebesült honvédek megvendégelésére fordítják. A nemes célra való tekintettel kéri a rendezőség, hogy a szombat esti összejövetel alkalmával mindenki tehetsége szerint járuljon hozzá a gyűjtéshez. Sepsiszentgyörgy város magyarsága a legelőkelőbb és legjobban szeretett vendégei számára készít kedves meglepetést, amikor a sebesült horrvédeink megvendégeléséhez hozájárul. Olyan alkalom ez, amikor ismét meg kell mutatnunk, hogy testvéri szívvel és egyetértéssel dolgozunk alegszentebb közös célokért. A szombatésti összejövetelre nemcsak a sepsiszentgyörgyi , hanem a környékbeli magyarságot is Egy székelyföldi vállalat alkalmazottainak áldozatkészsége Sepsiszentgyörgy, június 30. A „Foresta” magyar—olasz faipari és fakereskedelmi rt. ratosnyai erdőüzemének alkalmazottai most tartották meg az üzem keretében füsttelen napjukat. Ez alkalommal 1945.71 pengő gyűlt össze a honvédek részére vásárlandó cigarettára. A „Foresta” tisztviselői és állandó munkásai egynapi, az időszakos munkások pedig félnapi fizetésüket ajánlották fel a nemes célra. A „Foresta” alkalmazottai csaknem mind székelyek, akik közös akarattal és lelkesedéssel járultak az adakozáshoz. földsfélévszázados marosvásárhelyi egyesület válságos napjai... Marosvásárhely, június 30. A székely vértanuk egyike, Horváth János volt a Marosvásárhely Temetkezési Nagy Egylet első elnöke, akit az abszolutizmus berencei bitófára juttattak Marosvásárhely határában. Most az egyesülettel bajok vannak, mert vele szemben is a beolvasztást akarják érvényesíteni. Még nem dőlt el a sorsa ennek a közel másfélszázesztendős egyesületnek, amelynek fellebbezése az illetékes minisztériumban van jelenleg. Az egyesületnek párezer tagja van, jobbára marosvásárhely törzspolgárai. Megalakulása pillanatától egyetlen egyesülete volt Vásárhelynek, amelybe zsidók nem léphettek be. „Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében.“ (Széchenyi)