Székely Nép, 1942. október-december (60. évfolyam, 222-295. szám)

1942-11-04 / 249. szám

a KIVONAT a hivatalos lapból Az idegen államok pénznemeinek pengeértékre való átszámítása A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint a november havában esedékes forgalmi adók megállapításánál az idegen államok pénznemein­en meghatározott értékek az előírt kulcsok szerint számítan­dók át pengőértékre. A Székelyfölddel határos Romá­niára vonatkozólag az átszámítási kulcs ez: Pénzek (valuták) árfolya­ma: 100 lej — 1,95 pengő. Kifize­tések (devizák) árfolyama: Buka­rest — 2­75 pengő. AAA A vasúti fékbér, a kocsipénz és a delrakási többlet nem hárítható át. A közellátásügyi miniszter leg­utóbbi rendeletében akként intézke­dett, hogy az áruk vasúti szállítása alkalmával felmerült vasúti fékbér és kocsiálláspénz, továbbá az átve­vők veszélyére és költségére a vasút­­által történt kényszerkirakás foly­tán felmerült kirakásdíjtöbblet a leg­magasabb árak kiszámításánál az árubeszerzésével kapcsolatos költsé­gek közé fel nem vehető és a szállít­tató által vevőire át nem hárítható. AAA Az anyakönyvi kivonatok díjainak felerészét városokban tisztviselő­­gyermekek iskoláztatására fordítják. A hivatalos lap közli a miniszter­elnök által október 27-én kiadott kormányrendeletet, amely szerint a törvényhatósági jogú és megyei vá­rosokban az anyakönyvi kivonatok kiállításáért szedhető díjakból be­folyt jövedelem fél óvászét olyan vá­rosi közigazgatási tisztviselők segé­lyezésére kell fordítani, akiknek gyermekei iskolai, tanulmányaikat szülőjük alkalmaztatáási helyén meg­felelő tanintézet hiányában nem folytathatják. Továbbé, akik az al­­kalmaztatási­­ helyen tanulhatnak ugyan, de két vagy több gyermek iskoláztatásáról kell gondoskodni a szülőknek. A segélyezésre szolgáló jövedelemnek legfeljebb negyed ré­sze a tisztviselők gyermekeinek el­látását és nevelését célzó nevelőin­tézetek létesítésére fordítható. A városok évnegyedenként külön e cél­ra létesített országos alapba köte­lesek befizetni a jövedelemrészt. AAA­ A dióhéjat, barack és szilvamagot fel kell ajánlani. A miniszterelnök által 6310 szám alatt kiadott kormányrendelet köte­lezővé teszi, hogy az, aki dió, ba­rack és szilva feldolgozásával, úgy­szintén az is, aki e gyümölcsök mag­jának feltörésével Üzletszerűen fog­lalkozik, köteles 25 kg. mennyiséget meghaladó dióhéjat, illetőleg maghé­­jat 8 nap alatt az Ipartermék Érté­kesítő Rt.-nak (Budapest, X., Ger­­gely­ utca ,47—51­ sí.) megvételre felajánlani. A felajánlásra kötele­zettnek a dió és a maghéjakat az átvételig a rendes kereskedő gondos­ságával meg kell őriznie és romlás­tól óvnia.. „Nem azoktól a vitéz magyaroktól származunk-e mi, akik kevés néppel számtalan pogányt kergettek meg? Nincsen-e Istennek hatalmában Hu­nyadi győzelmeit, Mátyás király dicső­ségeit kezünkben ismét, újonnan meg­­virágoztatni.“ (Zrínyi Miklós) Új személyleírás Petőfiről Árverésen akarták értékesíteni a láng­­lelkű költő ingóságait Budapest, nov. 3. Gerő József, az Országos Levéltár tisztviselője, ku­tatásai során hiteles okmányokat ta­lált, amelyekben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia életének eddig isme­retlen részleteivel ismerkedünk meg, köztük új személyleírásról szóló ok­mányt találtak Petőfiről — írja a „Hétfő”. — Amikor Windischgraetz altábornagy 1849 január 5-én bevo­nult Budára, rövidesen hozzáláttak a „pártütők és felségsértők” elfoga­tásához és vagyonuk elkobzásához. A letartóztatandók névjegyzékében Petőfi neve az 51-ik helyen állott. Az Országos Levéltárban megtalál­ták azt a körözőlevelet, amelyet a császári és királyi pesti kerületi fő­törvényszék főügyészsége bocsátott ki Petőfi Sándor ellen. Ez a sze­mélyleírás több pontban eltér Pe­tőfi más személyleirásától, a többi között az az érdekessége is, hogy a költőről azt állítja, hogy — Erdély­ben született. A körözőlevélben Petőfi személy­­leirása — magyar fordításban — a következő: „Petőfi Sándor költő, 30 éves, Erdélyben, ismeretlen helyen szüle­tett (?), református vallásu, nős, ala­csony, sovány termetü, barnaarcu, felfelé fésült feketehaju, magas hom­­loku, fekete szemöldökü, ugyanolyan szemű, széles orni, szaká­­yosszáju, jó fogazatu, egy kissé hegyesállu, sö­­tétbajuszu. Beszél: németül, magya­rul és románul s rendszerint csupasz nyakkal jár.” Petőfit természetesen nem tudták letartóztatni, mert ő 1848 szeptem­­­erében Erdődre utazott. Lakásuk berendezését, egyéb ingóságukat az öreg Petrovicsék Zöldkert­ utcai (ma Reáltanoda­ utca) lakására szállítot­ták. A cs. és kir. budai kerületi pa­rancsnokság megbízta Muki­cs János ügyészt, hogy Petőfi Sándor ingósá­gait írják össze, hogy majd árverés útján értékesítsék az állam javára. A mostani kutatások során meg is találták Petőfi Sándor bútorainak leltárát, amely érdekesen mutatja­, hogy milyen lakásuk volt Petőfiék­­nek Pesten. Körülbelül négyszobás lakásuk volt Petőfiéknek és kiderült, hogy Petőfinek száz­hatvan könyvből álló könyvtára volt. Petőfi bútorait összesen 151 forint 53 krajcárra becsülték és elrendel­ték, hogy az ingóságokat raktároz­zák be az Újépület egyik helyiségé­ben. Ez azonban nem következett be, mert a nagysarlói csata után az osztrák sereg visszavonult s április 23-án a főváros Buda kivételével, ismét a honvédcsapatok kezére ke­rült­. Lendületes építő­munka folyik Beszterce-Naszód megyében Több mint egy ménő pengő szerepel beruházóra a Jövő évi költségvetésben Beszterce, nov. 3. (A „Székely Nép“ tudósítójától.) Beszterce-Naszód vár­megye alispánja elkészítette jelentését a megye helyzetéről. Az elmúlt uralom alatt, megfelelő gondoskodás hiányában, Beszterce-Na­­szód vármegye községi legelői nagyon leromlottak, amelyeknek feljavítása szakértelmet és óriási költséget igényel. Ennek érdekében megtették a szükséges lépéseket. A bevonuláskor a községek közcélok­ra rendelt épületeit siralmas állapot­ban találták. Sürgős feladat volt, az anyagi feltételek biztosítása után, a középületek tatarozásának, átala­kításának , és ahol ezek hiányoztak, újak építésének azonnali megindítása. A községházak­, jegyzői- és tisztvi­selői lakások, iskolák, körorvosi ren­delők, egészségházak, leventeotthonok, vágóhidak és apaistállók építése és át­alakítására Beszterca-Naszód várme­gye 111.200 pengőt forditl­i. Ezt a szá­­­mot is felülmúlja a vármegye­ jövő évi ilyen irányú munkatervének költség­­vetése, amennyiben az 1943. évi elő­irányzat a beruházásokat 1,284.390 pen­gőben vette tervbe. Új községháza és jegyzői lakás épül Felsőborgó, Kisrebra, Les- és Na­g­y­­rebra községekben. Jegyzői lakás lesz még: Szászlekence, Monorfalva, Kisde­­meter és Kiszsolna községekben. Átala­kításra kerülő lakások: Aszóbeszterce, Alsóborgó és Földfa községekben. Se­gédjegyzői és irnoki lakás épül: Nagy­id­va, Teles, Zágra és Major községek­ ,­ben. Uj községháza és jegyzői lakás építését vették tervbe Úrandnán is. A munkálatok legkésőbb jövő év tava­száig elkészülnek. A besztercei város­háza átalakítására 44.600 pengőt, ma­gas építkezésekre pedig 251.7090 pen­gőt fordítottak. VÍZRENDEZÉSI MUNKÁLATOK A Lekence és Dipse patakok medré­nek kitisztítási munkálatai folyamat­­ban vannak. Terv szerint rövidesen szabályozzák a Nagyszamos több sza­kaszát: Magyarnemegye és Oláhszent­­györgy, illetve Oláhszentgyörgy és Ma­jor között. Várálja és Földfa községek közö­tt elmosott útszakasz helyr­ru­jj­­á­rására és a Szamos eredeti medrébe való visszatereléséhez a v­ármegye 80 ezer permi.' iUlatfiSccClyt kért. ««ár—"“"“*'­ 1942 NOVEMBER 4 Dulakodás közben holtan rog­yott össze egy kézdi­vásárhelyi öreg cserépgyáros Mi idézte elő a halált? Kézdivá­sárhely, bbv. 3. Kedden dél­után a város külső területén a római katolikus, temető közelében Frechika Pál 70 éves cserépgyáros és kertész összeveszett Longa János 19 éves ko­vásznál juhásszal. A veszekedés abból kezdődött, hogy a tentész i­gye Janies Lett arra, miszerint a fiatal juhász nyája az ő kerjének káposztáit legeli. s A hirtelen haragú ember dühösen ki­rohant a lakásból és rá­támadt a ju­hászra. A szóváltás hamarosan dula­kodássá fajult s ennek kevében egy­szeresen holtan rogyott össze az idős *■ ember. A rendőrség Lángut őrizetbe vette, bár a kertész holttestén semmiféle­ külsérelmi nyomokat nem találtak. Az orvosszakértő véleménye szerint valószínű, hogy az ingerlékeny és szív­bajos ember halálát szívbénulás okoz­ta. A halál körülményeit mindeneset­­re csak a boncolás tisztázza. A vármegye alispánja kiadta Besz­terce város villamosízásve turbinájá­nak megépítéséhez szükséges ideigle­nes vízhasználati engedélyt, amelynek birtokában a város megkezdte a tur­bina­ telep építését. a vármegye közegészség­ügyi HELYZETE Az egészségügyi kormányzat Besz­­terce-Naszód vármegye tejakciójára 21.126 pengőt utalt ki. A zöld keresztes cukorakció során hatezer kiló cukorra és 720 kiló szappanra szóló utalvány érkezett szétosztásra. A vármegye területén tartott tetű­­vizsgálatok során, részint a vármegyé­ben lévő meleglevegőjű gőzfertellenítő gépekkel, részint a MÁV építési vonal mellett lévő tetvetlenítő fürdőkbe, összesen 19.916 egyént tetvetlenítettel. Népmozgalmi adatok szerint a vár­megye területén az utolsó félévben 1696 születési és 1492 halálozási eset történt. A tüd­őgondozásban 821, míg a nemi­­beteggondozóban 1781 egyént kezeltek. Az állami kórházban gyógykezelt 931 beteg közül 39 meghalt. Állategészség­ügy Az elmúlt negyed­évben, a hivatal­ból jelentendő állati fertőző betegsé­gek közül előfordult lápfene öt község hat udvarában, — sercegő üszők há­rom község udvarában­­, rühösség 58 község 301 udvarában és sertéspestis 13 község harminc udvarában. Lépfene ellen a legelő szarvasmarha és lóállomány, sercegő üszők ellen a fertőző legelőkre járó szarvasmarhák be vannak oltva. A szegénysorsu gaz­dák sertéseinek oltására ingyen oltó­anyagot adtak. ERDŐGAZDÁLKODÁS A besztercei erdőigazgatóság a 44 volt határőrvidéki község 196 ezer hold erdőbirtokán és hatvanezer hold havasi legelőin, a kitermelésre előírt 1273 ka­taszter hold vágásterül­etből a „Regna“ vállalatnak átadott 750 kataszter hold területet mintegy 170 ezer köbméter műtaanyaggal. A folyó évi erdősítési tervből, a rendkívül nehéz munkás- és élelmezési viszonyok­­ folytán csak 547 kataszter hold­­ területet erdősített be az igazga­tóság 1.522.000 lucfenyő, tölgy, kőris és akác-csemetékkel. A művelés alatt álló csemetekertek területe 260 ezer négyzetméter, mint­egy harminc millió erdei csemetével. A besztercei és földfai gyümölcsfái­-­­ kólából huszonötezer darab oltvány ke­rült ez évben eladásra. A pisztránghalászat fejlesztése céljá­ból Dombháton kétszázezer ikra kik­öl­tésére alkalmas halgazdaságot rende­zett be, a vadállomány vezetésére pedig az Ányos, Lala és Kosna völgyében 12 vadetetőt létesített. ÚTÉPÍTÉS A vármegye területén négy állami és hat bérhenger dolgozik, az utak javí­tásán. Az állami közutak hosszából, zúzottka­viccsa­l két, folyami kaviccsal pedig 47 kilométer hosszú útszakaszt hengereltek át. A törvényhatóság ke­zelésében lévő közutak hosszából 3—3 méter kőpálya szélességben folyam­­t, zúzott kavics-terítéssel 98­ilomé­­ter hosszú útszakasz került áthengere­­lés alá. Az állami közutakon hat, a törvény­­hatósági közutakon pedig tizennégy h­ó teljes kijavítása ért befejezést. A várható téli havazásokra öt gép­kocsira szerelhető hóeke és 15 lóvonta­­tású hóeke áll rendelkezésre.

Next