Székely Szó, 1942. július-szeptember (2. évfolyam, 146-221. szám)
1942-07-01 / 146. szám
1942. július 1. SZÉKELY SZÓ 8 Ötvenhat évvel ezelőtt is Ötvenhat évvel ezelőtt nyílt meg a szakkönyvtárat a Budapesten székelő Technológiai és Anyagvizsgáló Izlését felügyelete alá helyezték, szemben ez eddigi helyzettel, amikor a museum gondokozását a vásárhelyi Gépipari Középiskola vezetősége látta el. Véleményünk szerint ez a megoldás nagyon helyes és székelyföldi szempontból általános elvnek is elfogadhatjuk ezt, hogy intézményeink irányítását és fejlesztését európai szinten álló főváros intézetek és intézmények vállalják és biztosítsák, mert csak így remélhetjük a fejlődés irányába való belekapcsolódást. Éz a megoldás az egészséges decentralizáció öszszeegyeztetése a nagyvonalú és vicinális érdekeket nem ismerő centralizációval, így a helyes. A fővárosi szaktestületek és magasabb fokú állami intézmények, állandó érintkezésben állván a hasonló célkitűzésű külföldi szaktestületekkel, mikor a tudomány vívmányait megismerték és értékesülni tudták e maguk portáján, a szakismereteket adják tovább a vidéki központoknak és azokon keresztül az egész országrésznek. Ennek a hasznos irányzatnak nem szabad a Székelyföldi barmuzeum. Vér Tibor neniszen tanácsos ez iparrorzmm új szakkönyvtárát felsivató beszédében hosszasan méltatta ennek a kulturinézménynek célját és jelentőségét és olyan adatokat tárt föl, hogy ezeknek nagyrészt előttünk marosvásárhelyiek előtt is újságszámba mehet. Többek közt ezt is elmondotta, hogy 56 évvel ezelőtt az Ipara, az mm létesítése abból ez elgondolásból indult el, hogy a Székelyföld elzártségű, önálló szakintézmények felállítását teszi szükségessé. Őszintén bevallhatjuk, hogy ez a téren a fél századnál nagyobb idő lényeges változást nem idézdt elő, sőt edizgeteltségünk még inkább kidomborodott, főleg a budapest—brassói vasútivonal megrakadása következtében. A kormány idejében felismerte ennek a helyzetnek káros következményeit és Erdély felszabadítása után nyomban tervbe vette és rövidesen meg is kezdte az új székely fővonal megépítését. Ez a vasút — a sziretfalva—dédai vasútvonal — remélhetőleg már ebben ez évben megnyílik, azzal azonban már mér tisztában lehetünk, hogy a négy székely vármegye földrajzi elzártságát csak kis részben fogja enyhíteni. Igaz, hogy az eredetileg is csak vicinálisnak szánt székely körvasút jelentőségét a magyar vasúti hálózatba való bekapcsolódás fokozni fogja, de azon segíteni már nem tud, hogy vasutiteket nemzetközi fővonallal hozza érintkezésbe és az is kétségtelen, hogy az óriási kerülőkkel kigyózó székely vasútvonal nem tudja szolgálni a vasúti közlekedés tényleges célját, a végcélnak lehetőleg legegyenesebb irányban való megközelítését Szükségmegoldás történt, az állam hatalmát képviselő kormány tökéletes jóindulatával, az adottságok jószándékú figyelembevételével, annak a reménynek feltételezésével, hogy mihelyt a viszonyok megengedik, a magyar vasúti politikának a Székelyfölddel elkövetett mulasztásait is pótolni fogják. Most azonban nem vasútpolitikaii terveket és gondolatokat akarunk itt felvázolni. Visszatérünk Vér Tibor miniszteri tanácsnoknak arra a megállapítására, hogy 56 évvel is ugyanaz a probléma, a Székelyföldnek az anyaországtól való izoláltsága foglalkoztatta az ország kormányzására hivatott irányító tényezőket, mint most. A Székelyföldi Iparmúzeum megalkotása 1886 ban ennek a ténynek tudomásulvétele vezette a kormányzatot arra, hogy az iparmúzeum fejlesztését határozza el és ennek a fejlesztési tervnek első lépéseként korszerű könyvtárat és olvasótermet állítson be a székelyföldi magyar iparosság szaktudásának fejlesztése céljából A megállemia e technológiai és anyagvizsgáló állomás másrész pedig a vidéki iparmúzeumok testvér viszonyának állásánál, hanem az élet minden vonalában bele kellene vinni ezt az építő koncepciót. A cél az legyen, hogy mind azt a kulturális és szellemi előrejutást, amit a főváros megszerzett magának, a vidéki intézmények fejlesztése és új intézmények megszervezése útján juttassa el az ország legtávolabbi részébe is, hogy ne legyenek az ország fővárosa többi városai és vidékei között szellemi rangfokozat. Tudjuk, hogy mindazt, amit ezekben az igénytelen sorokban megpendítettünk, távol áll még a megvalósulástól. Ma még csakugyan az a helyzet, hogy hosszú évtizedek hibás és kóros politica következtében fővárosunk az Ország regyogó diadémja és minél mészebb visz a vasút Budapesttől, annál kiütközőbb kul-urális elmaradottságunk, annál szegényebbek vagyunk közintézményekben. Hol állunk még attól, amit e sorok írójának Cholnoky Jenő dr. beszélt el pár évvel ezelőtt, hogy Svédország egyik legeldugottabb falujából pár perc alatt telefon összeköttetést kapott Budapesttel. Mi még ott tartunk, hogy egy helyi telefonbeszélgetés lebonyolítása is nemegyszer sulyos idegpróba. Wt/fiu’ nsrAEO ■IpŞ i iiiiiiimmiimiiiimiiiiiimmiiiiimmi IIIIIIIIIIMllilSIIIIIllllllllilliilllilllilllllllIlUIIIIHllllllllllilIIIIIIIIIIHIIHlllllllllllllIlllllIIIIIIIIIIIIIIIllllHIIIIllllllllllIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllllllllllllllIlllllimillllllllIllllilllllllllllllllllllllllIll Lossonczy Istvánt közellátási miniszternek nevezte ki a Kormányzó Budapest, június 39.(MTI) A Kormányzótsőfőméltóás a miniszterelnök előterjesztésére dr. Reményi-Schneier Lajos pénzügyminisztert bívtátó aatiltanstiküsi minisztérium ideiglenes ellátásától saját kérelmére felmentette .Biiuimiigiiiiniiiiiuiiiiiiiigiiiiiuiimiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii I egyidejűleg losonci Lossonczyt I István államtitkárt közellátási tárcanélküli miniszterré kinevezte. Lossonczy István miniszter kedddétben 12 óra 50 perckor tette le a hivatali esküt a Kormányzó IJ. Csaknem félmillió pengővel támogatja a kormány az ügyvédek nyugdíjintézetét Elfogadta az ügyvédjavaslatot és megkezdték a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló javaslatot tárgyalták Budapest, június 30. (MTI) A képviselőház keddi ülésén Bárczay Ferenc sajnálkozásét fejezte ki a földművelésügyi bizottság legutóbbi ülésén történtek felett, amikor Horváth Ferenc, ellene, mint elnök ellen, bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Horváth Ferenc erre visszavonta bizalmatlansági indítványát. A Ház ezután áttért az országos ügyvédi ésvámpénztári nyugdíjalap növeléséről szóló javaslat tárgyalására. Torkos Béla előadó ismertetése után, vitéz Váczy György és Nagy László szólaltak fel és mindketten elfogadták a javaslatot. Bartha Ignác szerint a román megszállás alatt a magyar ügyvédeket nagy adóalappal terhelték meg. Azt kívánja, hogy globálisan állapítsák meg az adót, ügyvéd kamarákként. Hangoztatja, hogy Dserdélyből sok ügyvéd érkezett Északerdélybe és ezek között sok a nyugdíjjogosult. Kérte ezeknek az ügyvédeknek támogatását. Vitéz Váradi László örömmel üdvözli a javaslatot és bízik abban, hogy az ügyvédeknek vagy hasznára válik az új önsegélyző intézmény. Vitéz Téglássy Béla ismerteti az ügyvédi kamarák álláspontját, a javaslatot elfogadja. A felszólalásokra Radocsay László igazságügyminiszter válaszolt. Örömmel állapítja meg az előadó a felszólalók beszédeiből, hogy az ügyvédek magasztos hivatásától áthatva foglalkoznak a javaslattal. Tisztában van az ügyvédek munkájának fontosságával és ezt nemcsik szóval, hanem tettel is kézésre juttatja. Jól tudja, hogy ez a kérdés az ügyvédség kérdéseinek csak egy része. Az ügyvédek kérdéseit teljes mértékben meg kell oldani. Éne vonatkozólag a törvényjavaslat kidolgozása már folyamatban van és rövidesen a Hét, elé kerül A kezébe. Az esküdteinél közreműködött Kállay Miklós miniszterelnök és báró Perényi Zsigmond koronaőr. Az eskütétel után a Kormányzó Úr Lossonczy minisz- tert magánkihallgntáson fogadta. felsőbb állami hozzájárulás mértékét a javaslat 442.000 pengő támogatásban állapítja meg. Az intézetet állami segítséggel annyira nem tudják támogatni, hogy a teljes kifizetést lehetővé tegyék, így is azonban 33—35 százalékkal lesz emelhető a rokkantak, özvegyek és árvák ellátása. A miniszter felszólalása után a képviselőház a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután a Ház áttért a mezőgazdálkodás fejlesztéséről szóló javaslat tárgyalására. Ficke Valér előadó ismertette a javaslatot. Elmondotta, hogy a javaslat évtizedekre mozdítja elő a termelést. A javaslat célja a minőség és mennyiség emelése. Tíz év alatt egy milliárd pengőt fektet be az állam minden évben nagyszabású program keretében. uiiimiiiiiimiiiiminimiimmiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiii — 120 pengére ítélték, mert drágán adta a tojást. Özvegy Kulcsár Lászlóné marosvásárhelyi kofaasszony 20 és 30 fillérért árusította a tojást, ezenkívül a kukoricát is a megállapított árnál magasabban árulta. A törvényszék az árdrágító asszonyt 120 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős.