Állami főreáliskola, Székelyudvarhely, 1885
Attila szereplése a Saumundar-Eddában, a Waltharius és Niebelung-énekben. Attila a világtörténelemben azon ritka férfiak közé tartozik, ki nemcsak nemzetére, hanem Európára is rendkívüli hatást gyakorolt. A nemzet a múltban visszatükröződve látja hű képét, ősi jellegét, azért szereti, büszke őseire és múltjának kitűnő alakjait is féltékenyen őrzi. Méltán őrzi tehát Attila emlékét is oly sok századon át s meg fogja őrizni örökre. Hírneve és világot rendítő hatalma elterjedtével, hőstettei a tőlünk távol éjszakán fekvő „Thule“ szigetén is énekeltettek. Az egész világ zavarba lévén, rettegett vagy bámult és ez érzésének, a különböző hagyományokban adott kifejezést; ebből magyarázhatni a különböző nemzeteknél, különbféle módon felfogott jellemét és leírását a nagy hódítónak. Egyik nemzeti hagyomány romboló, pusztító, Isten ostorának, kegyetlennek és vakmerőnek festi; másik ellenkezőleg — s éppen ez érdekes az összehasonlításnál — bölcsebbnek tartja Salamonnál, tántorithatlan hősnek, vendégszerető, gyöngéd és nemeslelkü királynak tünteti föl. Minden nemzetnek voltak és vannak hegedősei (dalnokai), egyik nép hegedősei a szomszédnépekétől átvették nemzeti hagyományaikat, mondáikat és azt, saját izlésök szerint dolgozták fel. Mily csodálatos, hogy a hunok hatalmas királyáról, Attiláról szóló hagyományokat, a tőlünk távol északra fekvő, hideg égalj alatt lakó nép, a Skald v. Skandináviái, névleg a Norvég Grönland Skaldjai gyűrték össze a legbuzgóbban és legérdekesebben. És es így van. e tekintetben a történelem alapos commentárral !*