Székesfehérvár és Vidéke, 1890. július-december (18. évfolyam, 78-155. szám)

1890-07-01 / 78. szám

még a következő megjegyzést tesszük. A közigazga­­tási bizottság hivatkozott határozatához nekünk, a sajtó közegeinek semmi közünk, ezt respectálja az kinek szól; de mi a nagy­közönség szolgálatában, ha tetszik egyeseknek, ha nem , jövőre is elisme­réssel fogunk adózni az érdemes, a hivatásukat betöltő tanitóknak, s ostorozni minden visszaélést, mely a szépen előre haladó tanügyünket megbénítja. A „vasmarok“ nem annyira gyermekeknek kell, ezeket ha rakonczátlankodnak más után is meg lehet fegyelmezni, hanem kell mindazoknak kik a nemzet, egyik legszentebb ügyének a népnevelésnek szolgá­latában állva — kötelességeiket akár tanügyi akár pedig nemzetiségi szempontból nem úgy teljesítik a miként kellene. A­mi pedig az érdemes főtanító urnak a feletti megbotránkozását illeti, hogy váro­sunk dicső kapitányát egy k­a­t­e­g­ó­r­i­á­b­a (?) so­roztuk Kronhoffer konstablerrel, azon csak moso­lyogni tudunk. Az hogy a parancsold mellett a pa­rancsot hűségesen teljesítő közeget is megdicsértük még nem egy kategóriába való helyezés, csak egy­szerű elismerése az érdemnek, mint ezt tegnap az iskolaszék a főtanstó­­r füle hallatára szintén meg­tette. Ott volt ő is, Seidel Lajos kapitány is — s­­ még­sem jutott egyiknek sem nehezményezni, hogy­ a kapitánynyal együtt a hanyag iskolázók hűséges­ megintéséért Kronhoffer konstabler is megdicsérte-e tett. Különben példakép felemlítve azt hiszem, egyik­ főtanité vagy tanité sem neheztelhetne azért, ha­ esetleg bárki is akár hivatalosan, akár sajtó útján, egy intézetről szólva azt mondaná, hogy az igazga­­­óótól kezdve mindenki, még a hivatalszolga is híven­ teljesítette kötelességét. Az ily megjegyzés legke­­­vésbbé sértheti vagy dehonostálja az embert még ha­ bíborban született is. szerkesztősége és kiadóhivatala. VÁROSI és VIDÉKI BIBÉK. — A törzstiszti tanfolyam hallgatói gyakorlati utazásuk megtétele ezéljából f. hó . 15-én Vaálba, — 16-án Nyékre, — 17. és­ 18-án Seregélyesre, — 19 és 20-án Sárbo­­­­gárdra, 21, 22, és 23-án Simontornyára, onnét­­ Veszprémmegyébe mennek. A csapat 16 tiszt,* 25 legényből és 22 lóból fog állani. — Kinevezés: Hutflesz Vilmos, helybeli lakos, végzett gazdászt, a vármegyei fő­ügyész írnokát, a magyar államvasutak igazgatósága a vegyészi állomáshoz pálya­­felvigyázó gyakornokká nevezte ki.­­ A helybeli polgári lövész-egylet jan. 29-én tartotta utolsó czéllövészetét, tekin­tettel a lövészek részvétlenségére, de külö­nösen az egylet mostoha anyagi viszonyaira, a czéllövészet az őszszel megtartandó zár, illetőleg ludlövöldözésig szünetelni fog. — A zárórák. A városunk területén levő ven­déglők és kávéházak záróráira vonatkozólag hatósá­gunk a következő értesítést bocsájtotta közre: Szabályrendelet a vendéglői úgy kávéházi zárórákról. Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatósága területén érvényben levő vendéglői úgy kávéházi zárórákra vontkozó helyhatósági szabályzat. 1-er. Nagyvendéglőkben (szállodákban) zárórák megtartása nem lévén, a zene csak éji 12 óráig engedtetik meg. 2-ér. A nagyvendéglőkkel összeköttetésben levő kávéházaknál a zene éji 12 óráig engedtetik meg; a fennmaradás télen azaz november hó 1-től, ápril hó 1-ig éjfél utáni 1 óra, nyáron pedig, azaz május hó 1-től október 31-ig éji 12 óra után tilos, 3-ar. Kávéházakban a zene csak éji 12 óráig engedtetik meg; a fennmaradás pedig ápril hó 1-től, november hó 1-ig éjfél utáni 1 óra, november hó 1-től, ápril 1-ig éjfél utáni 2 óra után tilos. 4-szer. Kisebb sörházak és étkezdéknél a zene esti 11 óra, a fenn­maradás pedig éjfél utáni 1 óra után szigorúan tiltatik. 5-ér. A pótkávémérő üzleteknél a zenélés egyáltalán tilos, az üzlet nyitvatartása ápril hó 1-től november hóig 10 óra, november hó 1-től ápril hé 1-ig esti 9 óra után tilos. 6-or. Kisebb külvárosi korcsmai üzleteknél hol étkezés nem tör­ténik, a fennmaradás ápril hó 1-től november hó 1-ig esti 10 óra, november hó 1-től ápril hó 1-ig esti 9 óra után tilos. 7-er. Pálinkamérő üzleteknél a fentmaradás ápril 1-től november hóig 9 óra, november hó 1-től ápril hó 1-éig esti 8 óra után tilos. 8-er. Jelen rendszabályok áthágói az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-ában foglalt kihágást követvén el, ugyan e törvény idézett §-ban foglalt büntetéssel­ fognak fenyittetni. 9-ev. Jelen szabályok végrehaj­■ rásával a nagyméltóságu m. k. belügyministerium tj 1880. évi 38.547. számú körrendeletének 2-ik §-a­­ alapján, a városi kapitányság bízatott meg. Kelt ,­ Székesfehérvárott, 1882. évi május hó 22-én megtar­■ itott törvényhatósági közgyűlésből. Havranek József,­­ polgármester, 32646. szám Jelen szabályrendeletet , az 1879. évi LX. t.-cz. 5. §-a alapján ezennel meg­­, * erősítem. Budapesten, 1882. évi junius hó 19-én. A miniszter megbízásából: Lukács György ministeri­­ tanácsos. — A fenti szabályrendeletet városunk , rendőrsége mint értesülünk azért tette ujjólag közzé — illetőleg foganatosította, hogy a zárórák meg­­­­tartása tárgyában már több ízben intézett inter­­­­pellátiónak eleget tegyen. Szép az ha rendőrségünk a városatyák kívánalmainak meg akar felelni, csak azt óhajtjuk, hogy esetleges intézkedéseivel ne essék a szélsőségekbe, mert ez kárára lehet egyeseknek, de különösen a bérlő szerepet vivő városunk kö­zönségének. Legyen rendőrségünk tapintatos, akkor a zárórák kérdése minden nagyobb sérelem nélkül üdvösen megoldható. Kérdést intéztünk ez ügyben rendőrkapitányunkhoz s tőle ama felvilágosítást nyertük, hogy a közzétett zárórákat fenn fogja­­ tartani — különösen az oly helyeknél, melyekben­­ gyakoriak a rendellenességek és visszaélések, mig­­ ellenben a kifogás alá nem eső korcsmák, vendéglők, szállodai éttermek, kávéházakra nézve, ha a tulaj­donosuk vagy a bérlő akár szóval, akár írásban ,kérelmezi a zárórán túli nyitva tartást !­­ erre az engedélyt akár hosszabb, akár rövidebb időre készséggel meg fogja adni. A­ki tehát korcsmái vagy­­ vendéglői üzletét a szabályrendeletben megállapított 5 zárórán túl is nyitva akarja tartani — az erre­­vonatkozó engedély elnyerhetése ezéljából jelent­­­­kezzék a rendőrség vezetőinél, kik kellő indokolás­­ esetén mint tudomásunkra hozták az engedélyt mind i­dig meg fogják adni. — Tolvaj czigányok, Kóbor czigányok vonultak­­ múlt hó 25-én Urhidán keresztül. Alig távoztak azonban a faluból, már is kisült, hogy nagyon sok jószágnak lába kelt, így Tőke Pál ottani lakásnak egy világos pej lovát is elkötötték, s a hozzá való kocsit Pereczes Ferencz fészerjéből kerítettek hozzá. Azonkívül még sok apróbb tárgyat is elloptak. A csendőrség már nyomában jár a gonosz karavánnak. — Halálozás. Részvéttel vettük a alábbi gyász­­jelentést mely egy kiváló szakképzettségű gazdász, jó család­apa, közbecsülésben álló polgár elhunytát­­ tudatja velünk. Legyen örökre áldott emléke közöt­­­­tünk! A mélyen sújtott család a következőkben tu­­­­datja a gyászesetet: Özv. Békessy Józsefné, szüle­i Jagodics Anna saját maga úgy az alulírottak nevé­­­ben is fájdalomtól megtört szívvel jelenti szeretett férjének a legjobb édesapa, apa és nagyapának Békessy József, nyugalmazott uradalmi gazda­tisztnek f. hó 29-én a halotti szentségek ájtatos felvétele után délutáni fél 6 órakor életének 74-ik — boldog házasságának 50-ik — évében végelgyen­gülés folytán történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme f. évi julius hó 80-án d. u. 7 órakor a sas-utcza 6. szám alatti lakásán eszközlendő beszen­­­­telés után Polgárdira szállíttatva az ottani róm. kath.­­ temetőben fekvő családi sírboltba fognak őrök nyu­­­­galomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f.­­ évi julius hó 1-én d. e. 11 órakor fog a polgárdi-i róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutat­­tatni. Székesfehérvár, 1890. évi junius 30-án. Áldás és béke poraira! Fia: Békessy László, debreczeni gazdasági tanintézeti tanár. Menyei: Békessy Lász­­lóné, szül. Tamásy Berta. Özv. Békessy Mihályné, szül. Pátzay Lujza. Unokái: Békessy Jenő, Békessy Béla, Békessy Berta, Békessy Géza, Békessy Ilonka, Békessy Gyula, Békessy Sarolta, Békessy Pál, Békessy Gabriella, Békessy Irma. — Iskolaszéki ülés. A szombatra kitűzött is­kolaszéki ülés, melyet akkor a megjelent tagok cse­kély száma miatt elnapoltak, ma délelőtt tartatott meg a városház nagy termében. A gyűlésen felme­rült conflictusról, melyet az iskolaszéki elnök és Gyurcsik Márton tanító összekoc­czanása idézett elő, valamint Bódis Imre tanító osztályának megdöbben­tően szomorú eredményét tárgyaló jelentéséről lapunk más helyén számolunk be, míg a gyűlés érdekesebb pontjait a következőkben adjuk: Alaghy Dezső isk. elnök a gyűlést megnyitva, mindenekelőtt tudtára adja a tagoknak, hogy Gyurcsik Márton tanítónak a gyermekjáték műhelyről benyújtott számadása hi­­­bás, a­mennyiben az egyik tételnél 50 krnyi, a má­­­siknál pedig 40 frtnyi diferentia fordult elő. A 40 frtos hibát jóhiszeműleg megbízva a tanítóban nem vette észre, miután a számadást egyáltalában nem is revidiálta. Csak később, midőn az elszámolások Gőbel János igazgató kezébe kerültek, derült ki a tévedés, a­mi különben már teljesen rendezve lett. Felolvastatok a közig. bizottság legutóbbi ülésében az igazgató által az iskola befejezésével adni szokott évzáró jelentés közzététele tárgyában hozott határo­zat. E határozat szerint az esetleg hírlapilag közzé­teendő évzáró jelentésekben a tanitói karra vonat­kozó észrevételek elhagyandók, az iskolaszékhez ter­jesztendő jelentését azonban, melyet minden befo­lyástól menten tartozik készíteni, nemcsak a tanügyi­ állapotok, hanem a tanitói kar működésére vonatkozó esetleges tapasztalatai szintén felveendők. Hausher­ Ferencz volt városi rajztanár nyugdíj iránti kérvénye fölött, a határozat­hozatal addig függőben tartatik,­ míg Hausherr be nem bizonyítja, hogy a tanitó szé­ken véglegesítve volt. Egyszersmind megkerestetik a­ tanács, hogy adja az iskolaszék tudtára, vájjon miért lett Hausherr tanári állásából elbocsájtva. A legszorg­­­galmasabb tanulók ösztöndíjakban részesültek. Id.: Szögyény-Marich László nevére tett alapítvány 50 . frtnyi kamatjával Sütő Ferencz II. oszt. ipariskolai­­ tanuló lett megjutalmazva. A Rausch János féle­­ ösztöndíj 21 frt 49 kr. kamatját Tiringer László bel­városi fitanodai II. oszt. tanuló kapta meg. A „Mű­kedvelő társaság“ 18 frt 4 kr. kamatját Branizsa Károly III. fitanodai oszt. tanulónak adták ki. Id. Nemessy Ferencz alapítványának b­iztos kamatját pedig Handa Gyula ipariskolai II. oszt. tanuló kapta meg. — Az iskolaszék tudomásul vette a rendőr­­kapitány ama jelentését, hogy a Vezér László tanitó­­ról valótlan dolgokat koholó Szabó Györgyöt meg­dorgálta. — Elnök jelenti, hogy Kronhoffer a hanyag iskolákba járók megintése körül kellő szorgalmat fej­tett ki, amennyiben a folyó iskolai évben 4148 eset­ben esetben eszközölte a megintést. Eljárásáért min­denesetre dicséretet érdemel.­­ Ez ügynél Seidel Lajos rendőrkapitány felemlítette azt, hogy a hanyag iskolázókkal szemben, bár a legszigorúabban óhaj­tana eljárni, nagyon kevés a felmutatható eredmény mivel a legutolsó eszközt, a pénzbírságot, melylyel a szülők juttatnak, a legtöbb esetben nem lehet be­hajtani. Abban a nézetben van, hogy a szülőkre csakis akként lehetne hatni, ha oly szabályrendelet (?) alkottatnék, mely megengedné, hogy a pénzbírság behajthatlanság esetén fogságbüntetésre (?) változtat­hassák át. Úgy értesült — úgymond — hogy ily szabályrendelet más helyeken már létezik. Indítvá­nyozza, hogy bizassék meg az elnök ezen szabály­­rendelet kidolgozásával. Erre az iskolaszék tagjai közül többen kérték a­­kapitányt, nevezné meg, hogy hol léteznék ily szabályrendelet. Seidel kijelentette, hogy a város, vagy község nevét nem tudja meg­nevezni, mert csak a tanfelügyelőtől hallotta, hogy ily szabályrendelet már alkottatott. Mire az iskola­szék határozatilag megbízta Seidl Lajos városkapi­tányt, hogy esetleg szerezzen be egy ily szabályren­deletet, s azt az iskolaszéknek adja át. A­­könyv hi­telesítésére Pálffi Károly és Kovách István b. tagok küldettek ki. — A fehérmegyei választó közönség figyelmébe. Megyénk központi választmánya a következő érte­sítést bocsájtotta közre: Fehérvármegyei központi választmánya részéről ezennel közhirré tétetik, hogy az országgyűlési képviselő-választók ideiglenes név­jegyzéke 1891. évre nézve egybeállittatván, ezen ideiglenes névjegyzék valamennyi nagy községben és körjegyzőségi székhelyen f. évi julius hó 5-től bezárólag julius hó 25-ig, az 1874. XXXIII. t. czikk 44. §-a értelmében netán teendő felszólalások és azokra vonatkozó észrevételek benyujthatása végett — a község házában közszemlére kitéve leend. stb. — Állami állatorvossá megyénk terüle­tére Székesfehérvár székhelylyel a földmi­­velésügyi miniszter Bognár József állatorvost nevezte ki. — Végtárgyalások. A székesfehérvári kir. törvényszék előtt az alább felsorolt bűnügyi végtárgyalások fognak a f. hóban megtartatni. 1890. Julius 2-án. Gütting János lopás bűnt. stb. Julius 5-én. Bognár András és tal. kat. közeg­e. elősz. bűnt. — Jul. 15-én. Tanárki Sándor csalás és lop. vérs. Jul. 19-én. Bugyás Ferencz és társai lopás bűnt. — Köszönetnyilvánítás. A helybeli fő­­reáliskola f. hó 26-án rendezett mulatsága alkalmára, a rendezői jelvényeket Fischer Rózsa és Ágnes kisasszonyok voltak szíve­sek a legizlésesebben kiállítani, melyért e helyen is fogadják a rendezőség nevében legforróbb köszönetemet. Mohácsy Károly, főrendező. — Veszett eb marás áldozata. László János kálozi lakost múlt hó 2-án egy kutya megharapta. A fiatal legény nem sokat gon­dolt a sebbel, meg sem mutatta az orvosnak, hanem egyszerűen kiégettette, azt hívén, hogy ezzel minden bajnak már elejét vette. A napokban a víziszony mutatkozott a szerencsétlen emberen, s tegnap rettentő kínok közt kiszenvedett. Szomorú, jelenség, hogy éppen megyénkben fordulnak elő oly gyakran hasonló szerencsétlenségek, holott legközelebb vagyunk a Pasteur intézetének mintájára berendezett fővárosi gyógyintézet­hez. Fel kellene, ha az elöljáróság ily bal­esetről értesül, világosítani az egyszerű föld­­míves embert, hogy mily szomorú következ­ményűvé válhatik, ha nem megy orvoshoz, s esetleg pénzzel is segélyezni, hogy a főváros­ban gyógyíttathassa magát. Egy emberélet minden körülmények között megér talán csak ennyit! — Zászlószentelés volt vasárnap június 29-én Nagy-Lángon. Az ottani önkéntes tűzoltó-egyletnek, Zichy Jánosné szül. Rédern Mária grófnő ajándéko­zott egy nehéz selyem zászlót, mely a grófnő családi színeivel (kék és vörös) bir, rajta a tűzoltóság véd­­szentjének szent Flóriánnak képével egyik oldalán, másik oldalán pedig tűzoltó czimer van aranynyal kivárva. A zászlónyai tisztet is maga a grófnő vá­­lalta el, mig koszorús lányokul a grófnő két bájos leánya szerepelt 4 más kis leánykával. A beszente­­lési ünnepély a kastély házi kápolnájában történt, az egyházi szertartást megelőzőleg, azonban az egy­let megalapítója s lelkes vezetője ifjú gróf Zichy János elnök a kápolna előtti téren felállított tűz­oltósághoz rövid beszédet intézett, mindenkit szive mélyéig megható szavakban hangsúlyozván, hogy mennyire nélkülözhetlen minden emberi működésnél az Isten áldása, kinek nevében a tűzoltó is teljesíti feladatát, s a­melyekből a zászló az összetartás jelvé­­­­nyének első kibontása alkalmával kell, hogy a tűz- s oltó Isten segedelmét kérje. Ezután megkezdődött a zászlószentelés a kisded templomba, hol a tűzoltók sorfala mellett az összes környékbeli intelligentia szorongott, míg a külső téren a köznép sereglett össze. A beszentelést Schüller ottani plébános végezte, mely után kitűnő alkalmi szent beszédet mondott, mit szent mise követett, s ezzel a beszentelési aktus egyházi része véget ért. Most a kápolna előtti téren újból sorakozott tűzoltósághoz ifj. gróf Zichy János elnök hosszabb buzdító beszédet intézett, mely az egybegyült sokaságot szűnni nem akaró éljenzésre buzdította. E beszéd hatása után az ifjú gróf felől — ki a szfehérvári főgymnasiumban tartott lelkesítő szónoklatai által széles körben ismerté vált — olyan hazafias remények keletkeztek, hogyha azok valóban teljesülnek, nemcsak vármegyénk — melynek szü­lötte — hanem egész Magyarország örömmel fogja tapasztalni, hogy főuraink ifjabb sarjai mindinkább kezdik átérezni s gyakorolni ama vezérszerepet, melyre egy magyar mágnás hivatva van, illetőleg hivatva lenni kellene. Ez emlékezetes beszéd s Leszky Imre főparancsnok köszönő szavai után diszmenet­­ben vonult el a tűzoltó csapat új zászlajával a grófnő zászlóanya és a vendég tűzoltók előtt, melylyel az ünnepély első része véget ért. Délben a nagy vendéglő feldíszített termében 50 terítékű diszebéd tartatott, mely alkalommal természetesen a felköszöntők sem hiányoztak. Itt is első­sorban ifj. gróf Zichy János elnök lendületes szavakban éltette József főherczeget, mint az országos tűzoltó szövetség védnökét, gróf Cziráky Béla orsz. szövetségi elnököt és Kempelen Imre megyei szövetségi elnököt s ennek képviseleté­ben Huszár Ágoston járási főszolgabírót, ki ezúttal tűzoltó egyenruhában, mint a mohai Ágnes forrás tűz­oltóság tiszteletbeli főparancsnoka jelent meg, Vida Pál segédtisztjével. Huszár Ágoston főparancsnok a zászlóanyát, Seidel Lajos az egyleti elnököt, Licht­­scheindl alparancsnok id. gróf Zichy Jánost míg Vida Pál, mint mohai segédtiszt a nagylángi tüzoltótes­­tület tagjait éltette. Leginkább felvillanyozta a tár­saságot Tury Antal, nyugalmazott gazdatiszt lelke­sült felköszöntője, mely az ifjú gróf iránt keletkezett hazafias remények kifejezéséül az „első zászló bontás“ tényéből indult ki , tolmácsolója volt azon közóhaj­nak, hogy a humanismus érdekében bontott zászló első lépés legyen s folytatást nyerjen a magyar nem­zet nyelvének, hatalmának, hírnevének s boldogulá­sának nagy, de magasztos munkájában. Mint a nagy Konstantinnak irányadóul szolgált kereszt, úgy llyen az ifjú magyar mágnásnak vezércsillaga a magyar tűzoltók zászlaja s az a diszló nemzeti szín szalag, mely az édes magyar hazát jelképezi. Ebéd után pompásan sikerült gyakorlat következett, mely a megjelent szakférfiak osztatlan megelégedésével talál­kozott s bátran tanulmányul szolgálhatott egy vé­nebb falusi testületnek is. A gyakorlatot végignézte a grófi családon és számos érdeklődő vendég tűzoltón kivül Bula Teofil volt zircz. cziszterczi gymnasiumi igazgató is, ki a grófi család vendége volt. Gya­korlat után az urasági parkban és a tánczteremmé ízlésesen átalakított tágas üvegházban nemsokára kezdetét vette a tánczmulatság, mely csak késő reg­gel ért véget. Ez ünnepélyes alkalomra a szfehér­vári tűzoltótestületet Seidel Lajos főparancsnok ve­zetése alatt Paulovits Ferencz alparancsnok, Weisz Henrik segédtiszt, Heisz Lajos szertárnok és Juth István tb. segédtiszt képviselték. A mohai tűzoltók Huszár Ágoston, a káloziak Lorberer, a sárkeresz­­túriak pedig Bodry főparancsnok veetése mellett je­lentek meg az ünnepélyre. A mulatságon városunk szépei valamint városunk fiatalsága is nagy számmal voltak jelen, kik részint Hessky Imre részint pedig Lichtscheind György urak vendégszerető házánál részesültek a legszivélyesebb fogadtatásban, melyért az abban részesültek a legnagyobb hálára érzik ma­gukat kötelezve. — A mulatságon jelen voltak: Gr. Zichy Jánosné ő­áltsága leányaival Victoire és Lujza grófnőkkel, továbbá Lorberer Györgyné, Farkas Jó­­zsefné, Hlavaty Gyuláné (Mór), Édes Istvánná (Réti), Tantossy Sándorné, Lichtscheindl Györgyné, Rencz Jánosné, Tömör Antalné, Rankl Zsigmodné, Kapácsy Jenőné (A.­Szabolcs), Szabó Józsefné, Lukáts Lajosné (Tácz), Gadits Györgyné, Rózsa Ferenczné (Székes- Fehérvár), Jeges Antalné (Kálóz), Both Ignáczné, Peyerl Ferenczné, dr. Ungár Józsefné (Kálóz), Staud Jánosné, Graffy Antalné, Walser Mihályné Freud Vilmosné (Tarnócza), stb. úrhölgyek és Tantossy Marietta és Rózsika (Kálóz, Külmajor), Németh Jolán (Örs), Márkus Irén (Csősz), Komócsy Annk­a (Székes- Fehérvár), Szabó Hana és Ida (Szfehérvár), Leeb Erzsike (Szfehérvár), Bárándy Ella (Szilas), Farkas Vilma (Kokasd), Limbeck Laura (Moór), Roth Ma­riska és Paula, Rencz Lajka, Dessantes Mari, Cserne Irma, Schwartzer Irma, Heszky Bözsike stb. kis­asszonyok. A mulatság reggeli 786 órakor ért véget. Ama igazi magyar vendégszeretet, amelylyel Zichy János grófné vendégeit fogadta, hosszú időre kedves emlékűvé teszi a nagylángi tűzoltó-ünnepélyt.­­ Véresre verte a tegnapelőtti iszti­­méri bucani Huber András feleségét és apósát annélkül, hogy ezek okot szolgáltattak volna a durva bánásmódra. Mikor ugyanis máma­­rca fejjel kijött Huber a korcsmából, felesége és apósa kérve­ kérte, hogy menjen velük haza, mert még baj történik. A pityókoa ember erre olyan tűzbe jött, hogy mindket­­t­­őjüket jól megrakta, aztán elfutott. Máig :nem lelik a dühös ember nyomát. A körözé­sét elrendelték. Julius 1. 1890 . Felhívás előfizetésre. Az új negyedév küszöbén, mellőzve min­­­den nagyhangú frázisokat s ígéreteket, annak­­ kijelentése mellett, hogy lapunk továbbbra is önzetlen fogja a nagy­közönség érdekeit, illetve a közügyet szolgálni, kérjük­­. olvasó­­közönségünket előfizetéseik szíves megújítására , lapunk terjesztésére. Lapunk élénk s válto­zatos tartalommal ezentúl is betekint három­szor: kedden, csütörtökön s szombaton fog megjelenni. Az előfizetési ár marad a régi,­­ vagyis egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyed-­ évre 2 frt. a „Székesfehérvár és Vidéke“ Tisztelettel

Next