Székesfehérvár és Vidéke, 1891. január-június (19. évfolyam, 1-78. szám)

1891-03-26 / 37. szám

XIII-ik évfolyam 37. szám. Csütörtök, 1891. márczius 26. Megjelen hetenkint háromszor, minden kedden,csütörtökön és szombaton Szarkesszőség és kiadó-hivatal: Belváros, Sas-utcza. Mindez a lap szellemi részére vonatkozó köz­lemény, továbbá előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. jegyes példányok 10 krajczárért ’W­eil.«* sádor-utczai dohány­tőzsdéjében, Pottser kaszimnya­nteiai kereskedésében, a lap ki­hordójánál és a szerkesztőségben kaphatók. TÁRSADALMI-, KIsZMIVELŐDÉSI- ÉS SZÉPIRODALMI Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik L­őr­in­cz könyv­kereskedésében. ’^z‘ldié^cm'n, minden posta-lalve,ta.m­á.1. Hirtetn­ek*« ié*r* * lap egy oldala (colamna) 40 helyre van beosztva, egy hely foltyegás j«m kirfil­mi kft. Többször hirdetők 30 százalék álleengedésben pénzesáraik. Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt 9-től S­érál­. jEElőfizetési árain: Egész évre...................8 frt. — kr. Pél évre frt. — kr. Negyedévre . . . . 2 frt. — kr. A ..Nyílttériben egy sor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak. Budapesten: Haasenstein és Vogler (Jannis Gyula) hirdetési irodájában: Dorottya-ntoza 12. sz. — Goldberger A. hirdetési irodájában : Váozi-atoza 9. sz. — Bietben: Haasáistsia­­* Veglir (Otto Maas*) hirdetési irodájában:­­ Walli Wahgaas, Nr. 10,­­ Sehalek Henrik hie­­dstísi irodájában: Wollssile Kr.11. IlHtMstk jlttaftiffi KliifttataBife- A fejérmegyei takarékpénztár évi ren­,­des közgyűlése, 1891. márczius 25-én. A fejérmegyei takarékpénztár tegnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését. — Zichy Nándor gróf elnök a gyűlés határozatképességét konstatálván, üdvözölte a megjelent tagokat, s a gyűlést pontban 10 órakor megnyitotta. Elnöki beszédében kiemelte, hogy a takarék­­pénztárt az elmúlt évben mily súlyos veszteség érte az egyik alapító tag, W­e­r­t­h­e­i­m Salamon elhunytéval, ki éles, előrelátó észszel, vasbuzgalom­mal karolta fel a takarékpénztár ügyeit, s egyik hatalmas faktora volt azon gárdának, mely a hajdan szerény viszonyok közt levő pénzintézetet oly szép felvirágzásra segítette. A takarékpénztár e kiváló férfiú emlékét úgy vélte a legméltóbban megörökí­­teni, hogy jól sikerült olajfestményű arczképét a tanácsterembe helyezte el (Élénk helyeslés.) s nevére 1000 frtos alapítványt tett, melynek kamataiból évenkint egy-egy szegény kereskedelmi iskolai tanulót segélyeznek. A napirend első pontja a D­w e­­­­­y Rezső titkár által felolvasott következő igazgatósági j­elentés volt: Tisztelt közgyűlés! Mielőtt a mai napra összehívott rendes évi közgyűlés napi­rendjének első pontjához képest az 1890-ik évi üzletforgalomról beszámolnánk, a leg­őszintébb fájdalommal kell megemlékeznünk azon súlyos veszteségről, mely intézetünket Wertheim Salamon Lipótnak 1890. évi szept. 2-án bekövetke­zett elhalálozása folytán érte. Mi, kik a boldogult ritka tehetségeit, szep­lőtlen jellemét ismertük s fáradhatlan tevékenysé­gének nemcsak közvetlen szemlélői, hanem egy­úttal osztályosai is voltunk, s mindnyájan tudjuk, mily pótolhatlan az űr, melyet Wertheim Salamon Lipót korai halála okozott. A fejérmegyei takarékpénztár alakulása, fej­lődése és fölvirágozása egyszóval egész múltja és jelene, a legszorosabb összeköttetésben áll a boldo­gult nevével és hirdeti elévülhetlen érdemeit. Wertheim Salamon Lipót volt az úttörő, ki megértve a kor intő szavát, a takarékpénztár ala­kulására megragadta a kellő időt és kedvező alkal­mat, ő volt az, ki az intézet vezérletére kiváló tehetségeiknél s fényes nevüknél fogva leghiivatot­­tabb tényezőket, eszméinek helyességéről és életre valóságáról meggyőzni s az intézet részére meg­nyerni képes volt; ő volt az, ki nem félve a kezdet nehézségeitől, mostoha gazdászati s pénzviszonyok­kal küzdve az intézet előrelátó és tapintatos igazgatással a fölvirágzás oly diszes fokára emelte, a­melyen most már teljesen jogosult önérzettel versenyezhet a hasonló czélból jóval koráb­ban alakult tekintélyes pénzintézetekkel; végre ő volt az, ki bár már megtört testi erővel s a halállal szivében, rendithetlen kitartással vitte ke­resztül a 1. társulat alaptőkéjének s a tartalék ala­pok növelését ezérze s évtizedeken át megérlelt terveit , azon pillanatban hunyta le áldott szemeit, midőn immár eszméinek diadalát láthatta volna. Wertheim Salamon Lipóttól a kegyetlen végzet megtagadta azon legédesb jutalmat, hogy két évti­zedet felöltő fáradhatlan munkássága sikerének örül­hetett volna, mert ő bár az ígéret földjét lelki szemeivel láthatta, abba már be nem léphetett. Nekünk tisztelt közgyűlés jutott fájdalmas, de elengedhetlen osztály­részül azon megtisztelő fel­adat, hogy boldogult igazgatónk emlékének a kegye­let és hála koszorújával adózzunk és pedig nemcsak puszta szóval — akként, hogy Wertheim Salamon Lipót emlékét és elévülhetlen érdemeit jegyzőköny­vileg megörökítsük, hanem adózzunk maradandó tettekkel — s ez okból fölkérjük a t. közgyűlést kegyeskedjék elhatározni, hogy az 1890. évi tiszta jövedelemből Wertheim Salamon Lipót emlékére egy 1000 frtos alapítvány tétessék, melynek kamatjai évenként egy fejármegyei, illetve székesfehérvári il­letőségű, szegény sorsu, szorgalmas és jó magavise­­letü kereskedelmi akadémiai tanuló segélyzésére fordittassanak s az alapitó levél kiállításával, úgy az ösztöndíj kiosztásával az igazgató tanács megbi­­zassék. Továbbá, hogy ne csak a jelenkor, mely sze­rencsés volt Wertheim Salamon Lipót felejt­hetlen igazgatónkat személyesen ismerni és páratlan tehet­ségeit, önzetlen fáradozásait méltányolni, hanem a legkésőbb utókor is mindig hálás kegyelettel em­lékezzék meg a bodogult elévülhetlen érdemeiről s példájából merítsen igaz lelkesedést és bölcs kitar­tást a gondjaira bízott intézet ügyeinek szolgálatá­ban ; kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy az igazga­tóság abbeli intézkedését, melynél fogva az Welheim Salamon Lipót arczképét a hálá­s elismerés jeléül megszerezni s az intézet helyiségében elhelyezni kötelességének tartotta, tudomásul venni, illetve jóvá hagyni kegyeskedjék. Áttérve ezek után a napi­rend első tárgyára, örömmel jelentjük, hogy a mai napon beterjesztett XVIII-ik évi zárszámadás jogosult várakozásainknak úgy az egyes üzletágbani forgalom számszerinti összegére, mint a kitüntetet eredményre nézve tel­jesen megfelelt. A betétek összege az 1890. év végén 2,414615 frt 72 krra rúgott s az 1889. évi összeget 252515 frt 6 krral haladta meg. A pénztári összforgalom 8.456,400 frt 1 krt teszen s az előző évhez képest 579594 frt 21 krral emelkedett. A váltó tárcza átlaga 1889. deczember 81. napján................................... 1.025,878 frt 05 krra rúgott, az 1890-ben kiadatott 2.398.777 frt 70 kr., összesen tehát elhelyezve volt 8.424,655 frt 75 kr., visszafizettetett az 1890. év­ben . . 2.425.280 frt 60 kr. mint behajthatatlan leíra­tott .... 543 frt 43 kr., 2.324,824 frt 03 kr., marad az 1890. év végén . 998,831 frt 72 kr., a csökkenés 27046 frt 33 krt teszen s abban találja magyarázatát, hogy az elmúlt évben több rendbeli váltó tartozások jelzálogos kölcsönökké lettek átvál­toztatva. A jelzálog kölcsönök összege 1889. decz. 31. napján volt................................ 1154975 frt 12 kr. az 1890. év folyamában kiadatott 282038 frt 03 kr. összesen elhelyezve volt .... 1437013 frt 15 kr. visszafizettetett 1890. év folyamán 133181 frt 56 kr. maradt az 1890. év végén . . . 1303831 frt 59 kr. a növekedés tehát teszen . . . 148856 frt 47 kr. Értékpapírokra adott előlegekben az 1889. év­ről maradt......................................... 20140 frt, az 1890. év folyamán kiadatott . . . 16109 frt, összesen elhelyezve volt . . . . . . 36249 frt, az 1890. évben visszafizettetett . . . 18206 frt, maradt az 1890. év végén.............. 18043 frt. A csökkenés teszen.......................... 2097 frtot. A hátralékos kamatok összege az 1890. év végén 29,269 frt 59 krra rúgott , és az előző évhez képest 9545 frt 70 krral emelkedett, magyarázatát ezen körülménynek abban kell keresni, hogy a jelző követelések összege az utóbbi két évben 827,353 frt 84 krral emekedett. Me­gjegyezzük azonban, hogy a hátralékos kamatok nagy része már a folyó 1891. évben befolyt, a fennmaradt rész pedig a tőkével egyenlő rangsorozatban teljesen biztosítva van , s hogy a kimutatott hátralékos kamatok összegébe 3 évet meghaladó hátralék még a peresített követelések után sem vétetett föl. Van szerencsénk jelenteni, hogy az 1890. évi június hó 15-én tartott rendkívüli közgyűlés által hozott azon határozat, hogy az 50,000 frtnyi rész­vénytőke a rendes és rendkívüli tartalékalapból 100,000 frtra kiegészítessék; továbbá, hogy 500 drb új részvény 250 frt árban kibocsájtassék, a múlt évben minden fennakadás nélkül végrehajtatott s az ekként befolyt 125000 frtból a hivatkozott közgyű­lési határozat értelmében 50,000 frt a részvénytőke emelésére,­ 50,000 frt a rendes tartalékalap növelé­sére, 20,000 frt a rendkívüli tartalék­alap képezésére és 5000 frt a nyugdíj­alap gyarapítására fordíttatott. Megjegyezzük egyúttal, hogy a mérlegben rész­vényesek tartozása czímén kitüntetett 13775 frt már folyó évi január havában teljesen befizettetett. Tekintettel a fennt hivatkozott közgyűlési határozatra a részvénytőke az 1890. évi mérlegben 150,000 frtban, a különféle tartalék tőkék összege 84465 frt 75 krban; végre a nyugdíj­alap 16365 frt 48 krnyi összegben lett felvéve s e szerint ezen alapok az előző évhez képest 131275 frt 61 krral emelkedtek. Az üzleti jövedelem összege az 1890. évben 168396 frt 2 kr., a költségek összege pedig, ideértve a leírásokat 133467 frt 6 kr., a felosztandó tiszta haszon tehát 34928 frt 96 krt részen. Ezen tiszta haszon felhasználása, illetve fel­osztására nézve van szerencsénk a felügyelő bizott­sággal egyetértve a következő javaslatot előterjesz­teni u. m. 1. az 1891. évi adótartalékra vissza­tartandó 7000 frt. 2. Az általános tart. alap növelésére 2110 frt 66 kv. kamatain fölül még fordittassék 2000 frt. 3. A nyugdíj alap növelésére 522 frt 4 kr. kamatain felül forditandó lenne 500 frt. 4. A választmány és igazgatóság rész illetékére 1896 frt 45 kr. 5. A felügyelő bizottság tisztelet­dijára 180 frt. 6. Az intézeti tisztviselők jutalmazására 930 frt. 7. Különféle közhasznú, közművelődési és jótékony­­czelu adományokra az 1890. év közben már kifize­tett 100 frton felül még forditandó lenne 900 frt. 8. Wertheim S. L. emlékének megörökítésére teendő alapítványra 1000 frt. 9. Osztalékul 1000 drb rész­vény után részvényenkint 20 frtjával kifizetendő 20000 frt 10. Az ideiglenes igazgatóság tisztelet­dijára forditandó, illetve az 1861. évre nyeremény­számlára átviendő 522 frt 51 kr. Összesen 34928 frt 96 kr. Ezen javaslat kapcsán kérjük a 1. közgyűlést, hogy véglegesen elfogadva, illetve jóváhagyva a beterjesztett mérleget és a tiszta jövedelem felosz­tására vonatkozó előterjesztést, az osztalékot rész­vényenként 20 írtban megállapítani, annak kifizeté­sét 1891. márczius 26. napjától elrendelni és a föl­mentvényt a felügyelő bizottság jelentése alapján kiszolgáltatni méltóztassék. Ezek után még két fontos mozzanatra kell becses figyelmüket felhívni. Ugyanis Wertheim Salamon Lipót igazgató halála folytán a választmány a régi alapszabályok 81. §-a értelmében az üresedésbe jött egyik igaz­gatói állást ideiglenesen akként töltötte be, hogy az igazgatói állással összekötött jogokat és kötele­e­zettsé­gket Csebálla György, Felmayer Károly, Klein József, Molnár Béla és Sommer Mór választ­mányi tagokból alakított ideiglenes igazgatóságra ruházta, ezen ideiglenes igazgatóság megbízatása azonban csakis a legközelebbi rendes évi közgyűlé­sig lévén érvényes, a mai napon önkényt meg­szűnik. Továbbá tisztelettel jelentjük, hogy az 1891. évi márczius 1-én tartott rendkivüli közgyűlés által módosított alapszabályok a kir. törvényszék, mint keretk. bíróság által a bemutatási záradékkal el­láttatván, a mai napon tényleg életbe léptetendők. Ezen körülmény folytán az igazgatói állások megszűnvén, az elnöki, társelnöki és az igazgató­sággá alakult eddigi választmányi állásokra nézve pedig, az alapszabályok módosítása folytán új vá­lasztás lévén foganatosítandó, fölkérjük a t. köz­gyűlést egy elnöknek, társelnöknek, 27 napi biz­tosságra kötelezett és 12 ezen kötelezettség nélküli megyebeli igazgatósági tagnak, továbbá hat pót­tagnak és az 1890. évi febr. hó 23. tartott rendes évi közgyűlés által egy évre választott felügyelő bizottság, 3 rendes és 2 póttagjának alapszabály­­szerű megválasztására. Kelt Szfejérvárott, 1891. márczius 25. A fejérmegyei takarékpénztár igazgatósága.* Az igazgatósági jelentés éllény helyesléssel vé­tetett tudomásul, mely után felolvastatott a fel­ügyelő bizottság jelentése s ennek alapján az igaz­gatóságnak a szokásos felmentvény megadatott. A választások megejtése előtt szót emelt néhai Wertheim Salamon testvéröcscse, W­e­r­t­he­i­m Ármin s a család nevében meghatott hangon kö­szönte meg a takarékpénztárnak elhunyt bátyja iránt tanúsított kegyeletét. Végül a választás ejtetett meg s a szavazatok beszedésére U­d­v­a­r­d­y János és dr. P­a­r­r Miksa részvényes tagokból álló szavazatszedő bizottság kül­detett ki. Beadatott összesen 349 szavazat. Meg­választottak: Elnök: Id. Szőgyény-Marich László. Társelnök: Gróf Zichy Nándor. Napi biztosságra kötelezett igazgatósági tagok: 1. Birkl János. 2. Deutsch Dávid. 3. Csebálla György. 4. Dr. Eisenbarth Károly. 5. Dr. Fejér Ferencz. 6. Felmayer Károly. 7. Havranek Antal. 8 Havranek János. 9. Kempelen Imre. 10. Klein Jó­zsef. 11. Klökner Péter. 12. Klökner Ede. 13. Kohn Adolf. 14. Kreizler Zsigmond. 15. Langráf Gábor. 16. Molnár Béla. 17. Dr. Perl Miksa. 18. Dr. Rádai Lajos. 19. Say István. 20. Schlammadinger Antal. 21. Sommer Mór. 22. Dr. Szendefy József. 23. Dr. Szüts Andor. 24. Udvardy Sándor. 25. Vajmár Fe­rencz. 26. Dr. Varga Zsigmond. 27. Wertheim Ármin. Napi biztosságra nem kötelezett megyebéli igaz­gatósági tagok: 1. Boda Imre. 2. Gróf Cziráky Béla. 3. Décsey Lajos. 4. Fiáth Imre. 5. Huszár Ágoston. 6. Kenessey Kálmán. 7. Kenessey Lajos. 8. Kégl György. 9. Lintner Sándor. 10. Németh Imre. 11. Dr. Pellett Ödön. 12. Gróf Zichy Jenő. Igazgatósági póttagok: 1. Detrich Zsigmond. 2. Fittler Béla. 3. Meisel Ödön. 4. Neumann Lipót. 5. Dr Révy Ferencz. 6. Tatay Imre. Felügyelő-bizottság rendes tagjai: 1. Kari József. 2. Szelke Kristóf. 3. Tub­ák Pál. Felügyelő-bizottsági póttagok: 1. Emmerth Henrik, 2. Kubik János. A választások befejezése után Németh Imre indítványára id. Szőgyény-Marich László elnök és gróf Zichy Nándor társelnöknek jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. A jegyzőkönyv hitelesítésével Molnár Bé­lát és N­é­m­e­t­h Imrét bízta meg az elnök. A gyűlés 11 órakor lett berekesztve, melyet az igazgatóság zárt értekezlete követett. ZIBOSI O. VIDÉKI BISE» 1891. Márc. 26. — Jól megérdemelt kitüntetés. A hivatalos lap tegnapi száma a következőket hozta: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésére V­i­d­a Pál fejérmegyei árvaszéki kiadónak a tűzoltó intéz­mények érdekében tett kitűnő szolgálatainak elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozom. Kelt Bécsben, 1891. márcz. 18. Ferencz József s. k., Szőgyén­y-M­a­r­i­c­h László s. k. A kitüntetett méltán megérdemli a királyi elismerést, mivel 15 éven keresztül nemcsak a tűzoltó intézmény létesítése és felvirágzása érde­kében fejtett ki fáradhatlan buzgalmat, hanem a köz­ös hivatali élet terén is. És oly fáradhat­lan buzgósággal működik közre valamely humánus intéz­mény létesítése s fentartása érdekében, a mily példás, rendes hivatalnok ama percztől kezdve, mikor hiva­talát először elfoglalta. Jó tulajdonai, hasznos és példás tevékenysége méltó elismerést nyert a királyi kitüntetésben. Szolgáljon buzdításul ez a jövőre is az eddig tanúsított hasznos ténykedés fokozására ! — Színészeink Moóron. A székesfehérvári színtársulat több tagja, befejezve nálunk az idei saisont, Moórra rándult, hol a nagy­vendéglő termében tartott kedden és tegnap színi előadást. A kedden esti programm egy csomó igen kedves apróságból volt összeállítva. Előadták Murainak „Virág fák adás“-át, Széchy Ferencz és Fekete Béla monológjait „Bál után*, melynek férfi számára megírt részét a remek komikus, Rónaszéky Gusztáv, a másikat pedig Kaczér Nina adta elő. Egry Stefánia, a kiváló prima­donna, „Dinorah* dalműből énekelt egy nagy áriát. Tegnap a „Gi­eg er lik“-et hoz­ták színre. Az új tagok közül Kiss Lajos, Tó­völgyi Aranka és Ferenczi játszot­tak. — Nagy-Kanizsán vasárnap kezdik­­meg az előadásokat a „Becsület*-tel. Ezt a­­ „Királyfogás“, s az „Apósok* követik.

Next