Székesfehérvár és Vidéke, 1893. január-június (21. évfolyam, 1-79. szám)
1893-01-03 / 1. szám
Telegdy Miklós „Ordinarium”-ában (1880.) is találunk némi nyomot a húsvéti körmenet leírásában. Mysterium drámánk létezését bizonyítja Csanády (Chanadynus) Albert XVI. századbeli (1515.) pálos művének emléke. Ezt bizonyítják a protestáns írók kifakadásai. Pósaházy a kath. egyháztól való elszakadás okául hozza fel (Igazság Istápjában 1669- ben) mondván : „idevaló a többi között a Christus szenyvedésének és halálának játékos komédiára való fordítása, a mely Jézus Christust boszantó szokást, esztendőnként pápistáknál szemünkkel tapasztalunk.“ — Czerny István: Dágon ledülésében (1670-ben) így kiált fel: „Még sem szűntök meg Christus Urunk szenvedését kitragoediázni!“1) Mindezek myst.-drámánk létezésére mutatnak. A bártfai „Urunk feltámadásáról” szóló mysterium szinlapféle jegyzéke a XV. század közepéről való s valószínűleg „a darab rendezőjének csak egészen magánjellegű feljegyzése.* A darab 1444—50 körül a város előkelő polgársága, jórészt az ötvenek tanácsának tagjai adták elő. A női szerepeket is férfiak játszották. „Lehet, hogy még az Árpádok alatt hozták be a bártfai „Saiones* Felső- vagy Közép- Németországból.* Ez időtől fogva majdnem minden évben (1516.) rendeztek karácsonyi vagy húsvéti mysteriumot. Bánfán a XVI. században a tanulók Karácsonyi és húsvéti napok egyikén myetikumdráma-féle bibliai tárgy darabot játszottak. Luther vallására tért bártfaiaknál a XVI. század közepétől, 1559-től fogva már nem mysteriumot, hanem iskoladrámát találunk, melyet a hitnyitók az uj hit szolgálatába szegődtettek. A németnyelvű passio-játékok hazánk betelepített, németajka lakosainak magukkal hozott sajátjuk, melyek a még felekezésekre nem bomlott vallás egység mellett, egy azcp vallás szolgálatában, a hitbuzgalom erősítésére, a magyar ajkunknál is hatottak, még pedig hasonló alkotásokra serkentettek. A kezem ügyében rovi régi német kéziratos énekekben bővelkedő mystonum gyűjteményben, a következő tárgyú mysterium-drámák vannak: I. A jászol-bölcső, szereplő személyek: a gyermek Jézus, a szamáron ülő és a gyermeket tartó Mária, József, ki a szamarat vezeti, angyalok, citerások és pásztorok. II. A három király játéka (Ludus strium magorum.) Helyénvalónak tartom ezen mysterium-dráma következő tartalmának közlését: Két angyal elől megy, éneklik az antiphonát: „Puer natus in Bethlehem.“ Jön Mária és József a gyermek Jézussal, ezután Heródes a katonasággal, majd a pásztorok jelennek meg. Az egyik angyal énekel, azután mondja: Dicséret és dicsőség Istennek, Mária Istennek szolgáló leánya gyermeket szült, kiben ég s föld kedvét leli és ez Jézus. Erre egyik pásztor az angyaltól nyert értesítést hirdeti: Heródes a pásztoroktól kérdezősködik. A pásztorok megmondják, hogy Krisztus megszületett. Jön a három király, kiket Herodes utazásuk czélja felől körvez. Ezek mondják, hogy kevetien látták a hatalma csillagát; eljöttek, hogy lássák őt és neki áldozzanak. Herodes erre írástudóit hivatja, kiktől a Messiás felől fenyegetve kérdésősködik Az első írástudó mondja, hogy vagy megszülete tett az írás szerint a Messiás, vagy hazudik az írás. A második írástudó Izaiás jövendöléseit jelenti, hogy Krisztus Bethlehemben egy istáléban születik. Heródes erre az írástudók beszédét abban hagyatja. Lappa (Bojtorján, a bolond) az ebéd miatt évődik, aki, ha jóllakik és iszik, szamárként nevet. Herodes a királyokat asztalához hívja, ezek a meghívást elfogadják. A királyok azután a szívességet megköszönve távoznak. Távozásukkor kéri őket Herodes, hogy jelentsék meg neki majd a gyermek hollétét, mert ő is imádni akarja. A királyok megígérik, Lóra ülnek. Az első király észreveszi a keleti csillagot, mely az utat mutatja. Bethlehembe érkeznek. Szent vetekedéssel a legifjabb törekszik először látni és imádni a Teremtőt. Egyenként mennek hódolni az Üdvözítőnek. Mária elfogadja az ajándékokat, üdvözli őket és Isten iránt való hűségükre az örök üdv ígéretével biztatja. A királyok Mária kegyelmébe ajánlják magukat s áldását kérik. Megjelenik az angyal (viráus) és figyelmezteti a királyokat, hogy ne menjenek vissza Herodeshez. Herodes ellenséges indulattal van a Megváltó iránt , már a két éven alul levő gyermekek megöléséről szóló rendeletét ki is adta. Az angyal elvezeti őket. Más angyal inti Józsefet, hogy a gyermekkel és Máriával Egyptomba jusson, mert Heródes a gyermek vesztére tör. József Máriát kéri, hogy vigye a gyermeket, ő meg a bölcsőt viszi. Mária helyesli az elutazást. Szánkóra (sliten schlitten, az utasítás szerint vehiculum) ülnek. Ezután a trónját féltő Heródes jelenik meg az írástudókkal, kiktől tanácsot kér. Az első írástudó a két éven alul levő gyermekek megölését tanácsolja. Heródesnek tetszik a tanács, s az Írástudóknak halálbüntetés terhe alatt azonnal meghagyja, hogy a tanácsot, mint parancsát végrehajtsák. Lappa ígéri, hogy a kisdedeket mind elpusztítja, majd Rachelhez fordulva, tőle gyermekeit kéri, hogy megölje őket. A darab Rachel keserű panaszával végződik. (Közben több ének fordul elő.) (Vége köv.) gyünk barátai az ilynemű előadásnak. Ha színház, hát legyen színház, és ne panoramma, hol a néző 10 krrért „értékes ajándékot* is nyer! ha pedig komédiát akar a direktor úr, tessék arra szervezni a társulatot és a vásártéren felütni a bódét. Hova jutunk, ha ez így foly tovább is? Még megérjük, hogy a székesfehérvári színtársulat, úgy mint Kanizsán, itt is szamóversenyeket fog produkálni ! Az ilyen dolgokat mi biztos szernek véljük arra, hogy az intelligencia, amely ad valamit az ízlésére, teljesen visszavonuljon a színháztól. Jó előadásokat kérünk és szívesen elengedjük a vásártérre való komédiákat. Avagy a színművészettel megegyeztethetőnek tartja a direktor úr, mikor a pereces inas, a boldog nyerő a színpadon átveszi a kakasát és a színészek rovására csinál ott hókusz pókuszokat. A többi boldog nyerők nem is jelentkeztek a nyereményükért. Hisszük, hogy a direktor beéri ezzel a kezdettel és nem folytatja tovább a komédiát. Az új esztendő jól köszöntött be a direktornak. Új év napján két előadás volt telt ház előtt. Vasárnap este Gerő Károly népszínműve az „Uzsai gyöngy* került a színre. Az előadást egy kitűnően sikerült képlet az „Újévi üdvözlet* előzte meg. Az előadás meglehetős jó volt. Kövessy Rózsa, mint Uzsai gyöngy szépen énekelt és ugyancsak tapsolták. Jók voltak még Morvay, Monory, Szalkay és Benkő Jolán. Ez este egy új alakkal Szatmáryval ismerkedtünk meg, kiről egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy igen ügyesen maszkírozza magát. Tegnap félhelyárakkal a „Spitzer Régi” került színre telt ház előtt. Az előadás jobb volt mint az első, jobban gördült. A hordár szerepét Szatmáry elég ügyesen személyesítette. Most még pár szót kívánunk szólni a rendőrséghez. A földszinti ifjúság közül többen tegnap egészen megfeledkeztek arról, hogy nem utcai tengereyben vannak,hanem a színházban, hol tisztességes emberek vannak és a hol tisztességesen illik magát az embernek viselnie. Nem is hihetjük, hogy józan állapotban követték el azt a botrányos dogot, hogy beleénekeltek az előadásba. Nyíltan kimondjuk, hogy a közönség nem volt kiváncsi az ő borszagú hangjukra és csodálnunk kell, hogy a rendőrség bele nem szólt a dologba. Ez különben onnan eredt, hogy sem a fő sem az alkapitány nem volt a színházban, mert ezek bizonyára elejét vették volna annak a kvalifikálhatlan botránynak, mit néhány fiatal ember az ő 15 krajczárjáért a színházban provokált. A nagyközönség nevében kérjük a rendőrséget, hogy hasson oda, miszerint ez többé elő ne fordulhasson és tanítsa meg azokat a ifjonczokat, hogy nem korcsma a szinház!* Estély a Vörösmarty körben. (Sylvester napján.) Azt hiszem e sorok olvasóinak nagyobb része olvasta Jules Verne regényeit és látta a bornevillei harangokat. Nos, ugyebár el voltak ragadtatva attól a képtől, melyet előbbiben a nagy fantaszta a nisninovgorodi, utóbbiban a geniális operette iró a richemondi vásárról elénk állított. Képzeljék most e két képet összegezve s a második hatványra emelve, s előttünk áll a Vörösmarty kör képe Sylvester éjjelén. Az élénkség központja a billiárd teremben van. Ott áll a kör igazgatója s hivatalos komolysággal szedi be és rendezi a nyeremény tárgyakat. Csak egyet nem tesz a többi közé. Künn a sötét szobában van a nyeremények koronája egy kis ládában! Nagyon szeretnék tudni mi van benne, de a kíváncsiságot a szigorú igazgató nem engedte kielégíteni, várni kell, míg elérkezik a szellemek órája. Annyit azonban elárulhatok már most is, hogy a láda rejtelmes és belsejéből időközönkét sóhajtás hallatszik. Boldog lesz az a hölgy, ki megnyeri, mivel bizonyára egy csinos Seladont rejt magában ! A titokzatosság óriási mérvben fokozta a kíváncsiságot, mindenki csak a rejtélyes láda tartalmát kutatta. De hát nem lehetett kitalálni! Várni kellett a 12-ik órát! Míg ez eljön nézzünk körül a teremben a fehérvári szépségek virágos kertjében, hol már vígan hozza a czigány a mostoha esztendő búfelejtőjét. Adj Isten, valahányan vannak ! Egy jóbarátom karján léptem a remek virágos kertbe, mindjárt a belépésnél egy sugár termetű karcsú kis leány tűnt fel szemeink előtt. Barátom vigyázz, figyelmeztetem, ne pillants mélyen azokba az ábrándos kék szemekbe, mert fájni fog majd utánna a szíved, meg a fejed is. Ne hidd azt, hogy a kék szem nem gyújt! Átperzseli az nemcsak a czivil ruhát, hanem az egyenruhát is. Ha nem hiszed, kísérd figyelemmel, van-e csak egy szabad percze is annak a kis leánykának! Úgy sürgölődik/ forgolódik körülötte a sok egyenruha, hogy a sok.aranynál csak jókedve aranyosabb. .. De hát barátom, te a nótát akkép variálod, hogy „nem kell a barna énnekem, mert én a szólőkét szeretem !" Nos hát akkor csinálj egy jobbra ,átot, és látni fogsz ott egy oly szőkét, minőt a ■ világ nagy építője csak jó kedvében alkothat. ■ Aranyszőke haját még aranyosabbá teszi a fényár, ■ s a keblén pihenő rózsa és kamélia irigykedvek tekint a táncz hevétől még rózsásabb színü arcocsikára. A czigány elkezdi a madarász keringőt, az ■ ifjúság teljes erővel iparkodik a kert egy-egy szép virágát tánczra megnyerni. Vájjon hánynak jut szive kalitkába a kedves akkordok alatt? Míg a szőke és barna szépségek szemléletében elmerülve , tűnődtünk azon, kinek tennénk fejére a bálkirálynői koronát, a gyorslábú idő eljutott a 12-ik órához. A ■ czigánybanda klarinétosa adta tudtul sivitó hangon, , hogy távozott a siralmas év, és beköszöntött helyére az új, a sorshúzással együtt. Sietett mindenki a társalgó terembe, hogy átvegye a Fortuna asszony által részére juttatott nyeremény tárgyat. Az általános kíváncsiságot óriási derültség váltotta fel, amint az egyes nyeremény tárgyakat rejtő csomagot kinyitották. Nekem is kijutott a részem. Egyik ismerős hölgy felkért, hogy hozzam le a nyeremény tárgyát. Futok drága Nagysád, s a következő pillanatban egy szép kis időjósló szürke állattal tértem vissza. Kisasszony is nyert ? Igen legyen szíves elhozni. Megtettem, egy miniatűr elefánt volt a nyeremény. Kár hogy élő nem volt, de sokan hasznot vettek volna az élesszemű mamák elfoglalására. Az apróbb nyereménytárgyak széthordása után az általános érdeklődés a titokzatos láda felé fordult ismét. 100-as volt a nyerő száma ? A boldog nyerő türelmetlenül várja mi kerül elő a ládából! Egyszerre sivalkodás, a pardon röfögés hallatszik. Általános Ah ! Mi az ? Avatott kezek benyúlnak a ládába és lábainál fogva egy fekete lovagot — a pardon — malaczot hoznak elő. Általános meglepetés a malacz részéről is, mely ennyi tisztességre nem számított soha. A rózsaszínű szallagokkal felcziczomázott malacz csakhamar gazdájához a szerencsés nyerőhöz került. A boldog nyerőt irigységgel gratulálták, hogy milyen nagy szerencséje lesz az újévben. Majd elválik az év további folyamán, hogy meghozta-e a malacz a szerencsét, vagy sem ? Annyi igaz, hogy újév kezdetén egy eleven, pecsenyének való malaczot nyerni az álmoskönyvben is „d.... szerencsét jelent.* Csupa tréfa, élet mindenütt. A salutaló bakától a fehérkeztyűs torzonborz bajuszú markotányosig, az ugráló majomtól az élő malaczig képviselve volt a nyeremény tárgyak között mind az, mit emberi fantázia létrehoz. Itt egy kedves kis leány a szerencse forgandó kereke által gongjaira bízott ptílya"bábot ringat, amott egy úri ember egyik kezével kerepel, másikai bodzafa sipon fuj ábrándos dallamokat. Az egész teremben csodálatos zűrzavar uralkodik a hangos kacajba, belevegyül a pólyás bab* sírása, a tőt sípok éles hangja s a rejtelmes tárgy, az élő malacz röfögése. A bohókos nyeremény tárgyak által előidézett kedélyeskedéseknek a szomszéd teremből áthallatszó zene tánczra hívó hangjai vetettek véget. A mulatság kitűnő kedélylyel reggelig folyt. Dicséretet érdemel a rendezőség, de főleg a kör igazgatója Vértessy József úr, ki fáradhatlan buzgósággal és kiváló tapintattal vett részt a rendezésben is mindent elkövetett, hogy a nagy számban megjelent vigalmi közönség minél kedélyesebben érezze magát. Ott voltak: Andrássy Gyuláné, Baumann Ferenczné, Báró Jenőné (Zámoly), Békesy Mihályné, Buzna Alajosné, Jedinszkyné, Csebalia Györgyné, Emmerth Henrikné, Fajtáné, Fáykiss Károlyné, Farkas Sándorné, dr. Platt Gasztonné, Gasdy Béláné, Gainer Pálné, Henze Viktorné, Kováts Ignáczné, Kirchner Hermanné, Molnár Béláné, Pálfy Károlyné, Peuszer Frigyesné, Mády Mihályné, Reé Istvánné, Dr. Remsey Lajosné, Ohrman Ágostonná, Roszberger Károlyné, Say Brenczné, Say Istvánné, Smoll Györgyné, Szepssyózáné, Tóth Béláné, Vértesy Józsefné és Ifj. Ildenauer Jánosné stb. úrnők. Andrássy Elice, Bauman Ilonka, Békesy Sarolta, Udinszky Olga, Diebalia Mariska, Emmerth Honda, Jáykiss Ilonka és Irén, Fanta Mariska, Földes Lujza, Hazdy Ella, Grundböck Betty és Nina, Gainer Irén, Kryöffy Margit, Henze Conradin, Kenesey Vilma, ■lováig I. Nicoletti Emma, Pálfy Zsuzsika, Peuszer Margit, Reé Izabella és Mariska, Rohrman Janka, Stoszberger Ilonka, Smoll Mariska, Szüts Hermin, Tóth Ilma és Malanie, Véber Józsa és Vértessy Aranka stb. kisasszonyok. filOSi 68 VIDÉKI KIKEL 1893. Január 3. — Szögyény-Marich László országbíró ; tegnap ülte meg szűk családi körben születésének 87-ik évfordulóját. Ez alkalommal az országbírót a főispán, alispán, a helybeli klérus és több főur az ország különböző részéről személyesen üdvözölte. A helybeli jótékony nőegylet levélben fejezte ki üdvkivonatait. — Újévi tisztelgések. Fehér vármegye tisztikara vasárnap délelőtt Szüts Artur ,ki az alispán előtt a tisztikar újévi üdvözletét. Az alispán a tisztikart azután átvezette a főispánhoz, hol ő tolmácsolta a tisztikar üdvözletét. A főispán szívélyes hangon mondott köszönetet a tisztikarnak. Székesfehérvár szab. kir. város rendőrsége vasárnap d. e. tisztelgett Seidel Lajos főkapitánynál, azután pedig a főkapitánynyal élén átment Havranek József polgármesterhez, kit a főkapitány üdvözölt. A főkapitánynál a nap folyamán tisztelegtek még a tűzoltók, a gazdaközönség és az ipartestület küldöttsége. — Jégsport. Az egyesületi jégpályán legközelebb tűzijáték rendeztetik! — Meghívó. A Székesfehérvári Függetlenségi Kör 1893. január 14-én (szombat) esti 7 órakor a kör központi helyiségében (Kostyelik-féle ház, palotai út) rendes évi közgyűlést tart, melyre a t. c. tagok ez után is tisztelettel meghivatnak. — Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az 1892-iki évről. 2. Számvizsgálók jelentése a pénztárról. 3. Esetleges indítványok. — Székesfehérvár, 1893. évi január 3. Tóth Artur, elnök. — Értesítés. A székesfehérvári jótékony nőegyletnek 1893. évi január 6-án délután 3 órakor a városi takarékpékpénztár helyiségében tartandó közgyűlésén a választmány 3 évi megbízással szavazatlapokkal újból választatik; kérem az egylet t. tagjait, miszerint a gyűlésen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Csak személyesen beadott szavazatlapok vétetnek a választásnál figyelembe. Székesfehérvár, 1893. január 1-én. Szögyény-Marich Júlia védnök. — Az uj pénz beváltása. Illetékes oldalról kapjuk a következő értesítést: 1892. deczember 31-én lejárt a konvencziós ezüstpénznek beváltására megállapított határidő. Minthogy azonban egyes esetek előfordultak, hogy pénztárak félreértésből ausztria értékű ezüstpénzeket visszautasították, azért a pénzügyminisztérium sürgősen intézkedett az iránt, hogy az állami és egyéb nyilvános pénztárak, különösen a pénzügyi és a vasúti pénztárak utasítást nyerjenek, hogy az ausztriai értékű ezüstpénzeket, tehát a Magyarországon 1808 óta vert ezüst egyforintosokat, valamint az Ausztriában az 1857. évi érmepátens alapján vert o. é. két-, egy- és negyedforintosokat ezentúl is akadálytalanul fogadják el, amennyiben az egyes érmek a fennálló pénztári szabályok szerint forgalmképesek. A közönség is figyelmeztetik, hogy ezek az i. e. ezüstpéznek az Ic/JI. évi valutatörvények értelmében is addig, amíg ebben az irányban külön intézkedés nem létezik, továbbra is fizetési eszközt tépáznék és úgy állami és egyéb nyilvános pénztárak által, valamint a magánforgalomban is fizetésül teljes névérték szerint elfogadandók. — Országos vásár Lovasberényben. A colera járvány miatt elhalasztott lovasberényi vásár helyett mast év deczember hó 29-én tartatott meg a pótvásár, amely azonban úgyszólván semmit sem ért. Alig volt egy tét vevő a vásárban. Igen sok iparos és kereskedő rakodott ki és nem árult egyetlen órajezárt sem. A pótvásárok különben mindenütt rosszak voltak, miért is az iparosok a legnagyobb nyomor elé néznek. — Értesítés: A székesfehérvári jótékony nőegyletnek 1893. évi január hó 6-án a városi takarékpénztár helyiségében tartandó közgyűlésén a választmányi tagok újból választatnak. Felkérem az egylet tagjait, hogy azok, kik tévedésből szavazatlappal ellátott meghívót nem kaptak, annak átvétele iránt alulírotthoz fordulni szíveskedjenek, esetleg azok a közgyűlésen is átvehetők. Székesfehérvár, 1893. évijanuár hó 3-án. Gebhard Bódog, titkár. — Egy angyallal több az égben. Mély részvéttel értesülünk ama lesújtó csapásról, mely ügyvédi karunk egyik tisztelt tagját Csekő Lajos urat értve, elragadva köréből a kérlelhetlen halál forrón szeretett kis leányát. Legyen az Égbe költözött emléke örökre áldott, szeretett és fájdalmát enyhítse a közrészvét. A gyászeseményről a következő jelentést vettük: Csekő Lajos a saját, valamint gyermekei, Jolán és Nándor nevében fájdalommal telt szívvel tudatja forrón szeretett leánykájának Csekő Idának f. hó 2-án délután 1 órakor, életének 10-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült teteme f. hó 3-án délután 3 órakor, Megyeház-utcza 7. sz. házból fog a helvét hitvallásnak szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Székesfehérvár, 1893. Január hó 2-án. Áldás és béke hamvaira! — Községi orvos választás. Szauer György dr. Moór község orvosának járási orvossá történt kinevezése folytán megüresedett községi orvosi állásra tegnap lefolyt választáson Lővy Miksa dr. 8 szótöbbséggel választatott meg. Színészet. Szombaton este alig egy pár ember nézte a „Nesze semmi fogdmegjól” czímü bohózatot. Még a sorsjáték sem tudott közönséget csalni a színházba szilveszter estén. Mi nem vas) Szilády Áron: Régi Magy. Költ. Tára. 1886. V. k. 325. 326. 1. I .főjegyzővel élén tisztelgett Sárközy Auré alispánnál. A főjegyző szép szavakban fejezte Színházi műsor: * 1896. jan. 3-án, kedden „Furcsa háború.*' Jan. ík éj, iZv.^án „ «x . i b ij © o . ^ . donság. Jan. 5-én, csütörtökön, „Rigore 11 ó* a Király bolondja, újdonság. Jan. 6-án, pénteken (ünnep) „Fokról Fokra.* Jan. 7-én, szombaton „Sanyaró Vendel a Diurnista,* újdonság. Jan. 8-án, vasárnap két előadás, d. n. 3. „Lumpáczini és a három jó madár", este: „Szellő Judith,* újdonság.