Székesfehérvár és Vidéke, 1896. január-június (24. évfolyam, 1-76. szám)

1896-01-02 / 1. szám

IXIV-ik évfolyam. 1. szám. Csütörtök, 18*36. janu­ár 2. Előfizetési árak: Egész évre..................................................8 frt. Kél évre.......................................................4 frt. Hogy ed évre . .......................................2 frt. Egyes szám ára 8 kr. Kapható a szivartőzsdékben. Kiadó hivatal: Ickner Péter cs. és kir. udvari könyv­­kereskedés­ Székesfehérváron, h­a az előfizetések küldendők és a­hol a hirdetések felvétetnek. Telefon 11. sz. -tim.­­POLITIKAI LAP. Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton este. Szerkesztői hivatalos órák mindennap 9—11-ig. ------------____■■-■sj A telefon száma: 47. ---------— Szerkesztőség: Szent-István utcza 3 T. emelet, hova a lap szellemi részét illáte minden közlemények intézen­dők. 3ST3?-om.d.a? Gsitári K. és társa nyomdája, Sas-utcza, hova a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Telefon­­16. sz. A néppárt tiltakozása. Velencze, 1895. decz. 29. Tisztelt szerkesztő úr! A »Székesfehérvár és Vidéke» ujonan megindított politikai lap f. é. decz. hó 24. megjelent mutatvány­számában az „előfizetési feld­­ás“, valamint „a megyei tisztújitáshoz” ezik serben a néppárt és annak vezérférfiaira vona­­tkozólag olyan nyilatkozatok fordulnak elő, hogy azokra ugyan­zon lap hasábjain kivá­rnék, sőt szükségesnek tartom nehány me­egy­zést tenni, s ez okból kérem sorai rú­nak V lapjában helyet engedni, 'hogy czikkire a néppártot, vagy annak veze­­­it műveltnek, intelligensnek tartja-e, az rán­k nézve meglehetős közömbös­ lehet, h­e­­ly sokat tanult, tud, látott, tapasztalt, misz­e­­n mi a hozzá képest csakugyan ' ■fia t, hi véletlen, szűk látkörü, földhöz rag­­idt szegény igh­omntok vagyunk. Bizonyára a* Z Meggyőződése, senki se háborg^ tsa őt ezen örömében **' Hanem avval úgy látszik, nincs égésien tis^k fol és mi az a stréber. ^anoikat, kiki egész életökben a/,uu szíra . ag/ u fatáskörben, mely­ben megbízatást ny­­elt, mindig, mindenütt, soha­­­­rtszempont­ vagy anyagi előnyök végett csakis aságból és kötelesség­­érzetből, lovagiakból és a hatóságok ir­ánti előzékenységből, nem jutalom vagy elisme­résért mindennemű megbízatásuknak a köz­ügyek vagy közjó érdekében eleget tenni akartak és tudtak is — hivatkozom e tekin­tetbezi Sárközy Aurél és Szüts Arthur urak emlékező tehetségére és méltányosságára; — mondom, ha ezeket, a­kik nem akarnak ma­guknak semmit, csakis hazafias aggodalomból kényelmes otthonukat felváltják a politika porondjával, -­— ha ezeket stréberséggel vá­dolja valaki, az valóban rosszabbul nem applicálhatja ezt a kifejezést. Avagy nem lehetne népszerűbb gróf Zichy Nándor, gróf Esterházy Miklós Móricz, gróf Cziráky Antal vagy bármelyik ilyen strébernek hirdetett tagja pártunknak — nem elvei által vezérelve, hanem mint róluk állit­­tati­, népszerű­séghajhászás által ? Harsogó éljenek s mindenféle kitüntető distinctiok jutottak osztályrészül olyanoknak is, kiknek eddig legnagyobb érdemük volt, ha megye­­gyűléseken szavazatukkal segítették documen­­tálni szerintük egyedül hazafias politikai álláspontjukat. Hogy kisebbségben voltunk, azt mindig tudtuk, a számarányokkal tisztában voltunk, küzdelmünk a független, nem befolyásolható, senkitől semmit nem kérő, nem alkuvó, hazafias és vallási aggályból eredő politikai küzdelem. A­ki fajgyűlölettel, cosmopolitismussal felekezeti izgatással vádol minket, az vagy félre van vezetve, vagy félre akar vezetni Czikk írója diadalmasan registrálja a megsemmisített néppárt vezetőiről, hogy nem is mertek megjelenni a megyegyűlésen. No hát én sokkal jobb véleménynyel vagyok a „Székesfehérvár és Vidéke* szabad­elvű" olvasóinak ítélőképességéről, mint a­­ czikkíró; nem gondolom, hogy akad csal egy is, a­ki hitelt adjon a mi merészség: állapotunk ilyetén prognosisának. Röviden még csak ezt. Jól tudjuk, miféle méltatlanságoknak leszünk kitéve, ha egy­hamar választásra kerül a sor, most, mikor békóban hevernek a közszabadság összes garancziái. A­kinek szeme van, láthatja. Tudjuk, hogy ellenünk minden eszköz jónak „véleményeztetik.“ De a mi intenzióink tisztaságát kétségbe ne vonja senki, hazafiságunkban nem kétel­­kedhetik senki, érdekhaj haszlással ne rágal­mazzon senki, ügyünk igazságának érzete és becsületes hazafiságunk tudata’ erősebb minden támadásnál: „Dió nn la dona, quai a ebi la toca.“ „Az Isten adta nékem, vigyázzon az, aki hozzá nyúl!“ Maradok tisztelettel: Meszleny Pál, a szélrózsa minden, csak nem magyar irá­lyában szót küldetett. A felekezeti izgatás vádjának igaz­ságáról ám beszéljenek a tárnoki zsidók, avagy a fehérvári nagygyűlés b­­­t­l­ű szó­nokainak nyomtatásban is megörökített szavai. Aki még Lueger megválasztatásának is örül, az csak cosmopolita lehet. A „merészes prognosis* értelmetlen mibenlétének rejtelmeit nem keresem, és „általam nem véleményeztetik jónak minden eszköz, mely békában heverteti a közszabadság garancziáit, “ de igenis óhajtom és remélem is, hogy Meszleny Pál, a t£t — hírből — jó hazafinak, gavallér úri­embernek ismerek, előbb-utóbb ott hagyja a hozzá nem méltó, izgága néppártot, amely a m­i­l1 e n m­i béke legnagyobb akadálya. Lipcsey Lajos­ tárgyalása mielőbb napirendre töressék, hogy — amit annyian és annyiszor oly sokan és réget kívánnak,­­ megoldást nyerjen és biztosíttas­­sék a választások tisztasága. (Helyeslés.) Ezek után kijelentette a miniszterelnök, hogy azon fog igyekezni, hogy a kiegyezési tár­gyalások még ezen országgyűlés a­l­a­p befejezést nyerjenek. (Lelkes éljenzés) Szilágyi Dezsőt a ház elnökét M­ü­n­n­i­c­h Aurél üdvözölte a mire a kitűnő szón­k nagysza­bású, hosszabb beszédben válaszolt­ A nemzeti pártban H­o­r­á­n­z­­­y Saám­or és B­á­n­ó József beszéltek és A­p­r­i­n­y A" V’-t, grófot táviratilag üdvözölték. A liberális függetlenségi pártban­ Komjáthy Béla és J­u­s­t­h Gyula beszéltek és táviratot küld­tek Nápolyba Kossuth Ferenczhez. Budapest főkapitányává Rudnay Béla nev­­­veztetett ki. * * * Válasz. Miszlany Pálnak, a gavallér úri em­bernek válaszolok és azért nem terjeszkedem ki hozzám intézett levelének minden egyes, némi gyöngédségben szenvedő részére, csupán a jelzők egé­­z halmazával megerősített „igno­re­nt” -ságot, miután olaszul nem tudok, ruhá­­zom vissza rá, hogy örüljön neki ő. Hogy ki és mi az a, stréber, az rám nézve sem egészen közömbös, sőt úgy látszik, Meszleny Pálra nézve sem az. Hiszen sok tekintetben mindnyájan akarnokok vagyunk. Bizonyos értelemben minden ambicziózus ember az, de Meszleny Pál bizonyára a rosszabb jelentőségében ér­telmezi e fogalmat, mert külömben nem kívánna, — mintegy magát találva érezvén, — éppen ez ellen tiltakozni. A stréberségnek története van. Minden párton vannak stréberek és ez­előtt tagad­atlanul a kormánypárton voltak legtöbben, de mióta a néppárt megszületett, az ifjú óriások minden igyekezete hasztalan, nem díszíti többé fejüket babér. Mert stréber az, a­ki a nyilvános, vagy a politikai szereplésben, egyszóval a közélet küzdhomokján magának nagyobb szerepet, hatáskört követel, mint a milyenre tehet­ségei képesítik. És részben ez a bizonyos szereplési viszketeg váltatta fel a „kényelmes ott­hont* a „politika porondjával* úgy Zichy Nándor, mint a többi grófokkal, — és az ő mágnásiárnyékukban való pihenés reménye csábított el néhány gavallér úri­­­embert is, akiknek elvesztését legjobban fáj­laljuk, hiszen a magyar középosztály volt nemzeti méltóságunk, alkotmányunk őre, a szabadelvűség zászlóvivője mindenka, és az lesz bizonyára a jövőben is. Miután hangsúlyozom, hogy nem szemé­lyekről, hanem általánosságban beszélek, a strébereket hagyom nyugodni babérjaikon. Áttérek a „fajgyűlölet, a cosmopolitismus és a felekezeti izgatásra.“ . Nem vádolom én a néppártot faj­gyűlölettel, sőt ellenkezőleg a nemzetisé­gek gyanús szeretetének, sőt azok felizga­tásának vádjával illetem. Ezen állításomnak bizonysága azon , a nemzetiségeket lázitó kiáltvány, mely a­­ tótoknak, oláhoknak, szerbeknek a néppárt­­ központi irodájának stréberei által, a „Mit akar a nép­párt ?” czimü csodabogárral együt Krónika. Új év a politikában A szabadelvű párt tagjai Podmaniczky Frigyes elnö­knél újév napján i. e. 110 órakor tisztelegtek, a párt taga 3.­botlását Per­sel Béni tolmácsolta, mire az elnök meghatot­­an válaszolt. a u­­­j verso varó miniszterelnöknek tr­et­­zeviczy Albert mondott nagyhatású beszédet, ki­fejezvén azon óhajtását, hogy az ország a millenium alatt egy nemét a politikai fegyverszünetnek, a középkori iste­n-b­ékének ünnepelje. Ez azon­ban természetesen csak így lehetséges, ha azt mind­két fél, a kisebbség úgy mint a többség, komolyan és őszintén akarja, ha mindkét fél egymás megíté­lésében kölcsönösen igazságos és objektív akar lenni. A bizalom és ragaszkodás kifejezése után a mi­niszterelnök válaszolt és többek között a kö­vetkezőket monda: Első­sorban, ami talán lehetett volna, sőt ter­vezve is volt, hogy korábban történjék, a közigaz­gatási reform az, amit megoldanunk kell, amit létrehoznunk kell első­sorban a magyar állam nemzeti jellegének és egységének erő­sítésére és biztosítására. (Élénk helyeslés.) Ez az, amire ez idő szerint első­sorban kell súlyt fektetnünk. Ez azonban már a legközelebbi időknek teen­dője nem lehet, mert — amint ezt szónokotok is , méltóztatott említeni — legelső sorban előttünk áll ■ a kiegyezés Ausztriával, aminek megoldá- ■­ sát mi kétségtelenül fontosnak és első sorban ren­­dezendőnek tartjuk. (Helyeslés) Ezzel kapcsolatosan ha nem is, de egy időben kell, hogy megünnepeljük Magyarország ez­redéves fenállásának ünnepét, amaz ez­redév ünnepét, melyet nagynak, a nemzet által egy­hangúan melegen üdvözöltnek és békés lefolyá­súnak óhajtunk tudni. (Élénk helyeslés.) Igen, úgy van és úgy kell lenni, hogy isten­béke évének tekintsük azt az évet, mi­ i­dőn fenállásunknak ezredéves ünnepét üljük, hogy­­együtt érezzünk mindnyájan, a­kik e hazának­­ igaz fiai vagyunk, kell, hogy akik e hazának jót akarunk, félretéve minden ellentétet, minden személyes ellenkezést, együtt ünnepeljünk örömére annak, hogy Magyarország ezer éve fennáll. (Élénk­­ helyeslés.) De erre szükséges az, hogy minden oldalról a­­ bírálat igazságos és méltányos legyen, hogy a béke érdekében tett ajánlat kisebbítő, sértő s bántó ne legyen. (Élénk helyeslés.) Én azonban örömmel keresem a módot és al­­a­kaimat, sőt örömmel fogadom a nyújtott ■jobbot, ha mód van rá, hogy békésen eg­y érzelemmel e­g­y­ü­tt ü­n­n­e­p­e­l­j­ü­k m­e­g a­z ezredéves ünnepet. A kiegyezésnél arra fektetjük a fősúlyt, hogy az közgazdasági s gazdasági érdekeink hátránya árán ne történjék (Élénk helyeslés.) A kormány­­ terve a legközelebbi jövőben, hogy az úgynevezett :t,kuriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat Az új évben. Leszakadt, az ócska gúny S h­­ akadt helyette. Tudja Isten, érzem-e majd Magamat jól benne. Ő kellemes, megszokott volt M 7-em a régi, Bit ny úgy najndst ...­ A pici vicc, Mi lett a hidegben, Bű­­bajtól óvott; Es a mi fö:­sold se kapott Sen, miféle foltot. Az a féltett szerelem is Megpihent alatta ; Szivemet a sok veszély közt Soha el nem hagyta. A az uj­a­t most magamra Szinte félve öltöm, — hite, homályos, ösmeretlen A jövö a földön ! — De ha jobb nem, rosszabb ne Legyen, mint a másik. Akkor benne szívem, lelkem Soha meg nem fázik. Bujtár. Színi előadások. Sylvester estélyét a színtársulat tagjai is meg akarták ünnepelni, kiki a maga körében, és e miatt , kivételesen esti 6 órakor vette kezdetét a­­Méltó­­ságos csizmadia* előadása. Kevés számú közönség foglalt helyet a színházban. Az előadás szépen sikerült, ez összes szereplők nagyon jól megállták helyüket. * * * Újév napján, szerdán délután, gyermek- én napelőadásul, zónában „Nebántsvirág* operetta került színre. A karzat és az állóhelyek zsúfolásig telve voltak és a közönség igen jól mulatott. Este Dobó Sándor igazgató nagy allegorikus némaképlettel kívánt boldog újévet a közönségnek. A zenekar „Rákóczy“-ja nagyon kifogásolható. Az előadás szépen sikerült. Kár, hogy Cson­­■ gory Mariska erősen be volt rekedve és nagyon­­ meglátszott rajta, hogy nincs diszponálva.­­ * * * ’ Ma megy az „Arany ember*, pénteken „Bran­kovics György“ és szombaton a „Királyné 1 d r a g o n y o s a.* Ez utóbbi előadásra különösen fel­­hívjuk olvasóink figyelmét. E darab a budapesti népszínház legvonzóbb újdonsága, melynek előadási jogát csak nagy áldozatok árán volt képes az igaz­­­­­atóság megszerezni. HÍREK: _ ________________________________ Határidő : Január 5. Kiskereskedők egylete helyiségeinek­­ ünnepélyes megnyitása. a­­ Korcsolyabál Pápán. Pápa város és vidéke­k fiatalsága a „pápai korcsolyaegylet“ javára Pápán­­ 1 1896. évi január hó 18-án az „Arany Griff* szál­­l­­loda dísztermében „Korcsolyabált“ rendez.

Next