Székesfehérvár és Vidéke, 1896. január-június (24. évfolyam, 1-76. szám)

1896-01-02 / 1. szám

IXIV-ik évfolyam. 1. szám. Csütörtök, 18*36. január 2. Előfizetési árak: Egész évre..................................................8 frt. Kél évre.......................................................4 frt. Hogy ed évre . .......................................2 frt. Egyes szám ára 8 kr. Kapható a szivartőzsdékben. Kiadó hivatal: Ickner Péter cs. és kir. udvari könyvkereskedés Székesfehérváron, ha az előfizetések küldendők és ahol a hirdetések felvétetnek. Telefon 11. sz. -tim.POLITIKAI LAP. Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton este. Szerkesztői hivatalos órák mindennap 9—11-ig. ------------____■■-■sj A telefon száma: 47. ---------— Szerkesztőség: Szent-István utcza 3 T. emelet, hova a lap szellemi részét illáte minden közlemények intézendők. 3ST3?-om.d.a? Gsitári K. és társa nyomdája, Sas-utcza, hova a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Telefon16. sz. A néppárt tiltakozása. Velencze, 1895. decz. 29. Tisztelt szerkesztő úr! A »Székesfehérvár és Vidéke» ujonan megindított politikai lap f. é. decz. hó 24. megjelent mutatványszámában az „előfizetési feldás“, valamint „a megyei tisztújitáshoz” ezik serben a néppárt és annak vezérférfiaira vonatkozólag olyan nyilatkozatok fordulnak elő, hogy azokra ugyanzon lap hasábjain kivárnék, sőt szükségesnek tartom nehány meegyzést tenni, s ez okból kérem sorai rúnak V lapjában helyet engedni, 'hogy czikkire a néppártot, vagy annak vezeit műveltnek, intelligensnek tartja-e, az ránk nézve meglehetős közömbös lehet, hely sokat tanult, tud, látott, tapasztalt, miszen mi a hozzá képest csakugyan ' ■fia t, hi véletlen, szűk látkörü, földhöz ragidt szegény ighomntok vagyunk. Bizonyára a* Z Meggyőződése, senki se háborg^ tsa őt ezen örömében **' Hanem avval úgy látszik, nincs égésien tis^k fol és mi az a stréber. ^anoikat, kiki egész életökben a/,uu szíra . ag/ u fatáskörben, melyben megbízatást nyelt, mindig, mindenütt, sohartszempont vagy anyagi előnyök végett csakis aságból és kötelességérzetből, lovagiakból és a hatóságok iránti előzékenységből, nem jutalom vagy elismerésért mindennemű megbízatásuknak a közügyek vagy közjó érdekében eleget tenni akartak és tudtak is — hivatkozom e tekintetbezi Sárközy Aurél és Szüts Arthur urak emlékező tehetségére és méltányosságára; — mondom, ha ezeket, akik nem akarnak maguknak semmit, csakis hazafias aggodalomból kényelmes otthonukat felváltják a politika porondjával, -— ha ezeket stréberséggel vádolja valaki, az valóban rosszabbul nem applicálhatja ezt a kifejezést. Avagy nem lehetne népszerűbb gróf Zichy Nándor, gróf Esterházy Miklós Móricz, gróf Cziráky Antal vagy bármelyik ilyen strébernek hirdetett tagja pártunknak — nem elvei által vezérelve, hanem mint róluk állittati, népszerűséghajhászás által ? Harsogó éljenek s mindenféle kitüntető distinctiok jutottak osztályrészül olyanoknak is, kiknek eddig legnagyobb érdemük volt, ha megyegyűléseken szavazatukkal segítették documentálni szerintük egyedül hazafias politikai álláspontjukat. Hogy kisebbségben voltunk, azt mindig tudtuk, a számarányokkal tisztában voltunk, küzdelmünk a független, nem befolyásolható, senkitől semmit nem kérő, nem alkuvó, hazafias és vallási aggályból eredő politikai küzdelem. Aki fajgyűlölettel, cosmopolitismussal felekezeti izgatással vádol minket, az vagy félre van vezetve, vagy félre akar vezetni Czikk írója diadalmasan registrálja a megsemmisített néppárt vezetőiről, hogy nem is mertek megjelenni a megyegyűlésen. No hát én sokkal jobb véleménynyel vagyok a „Székesfehérvár és Vidéke* szabadelvű" olvasóinak ítélőképességéről, mint a czikkíró; nem gondolom, hogy akad csal egy is, aki hitelt adjon a mi merészség: állapotunk ilyetén prognosisának. Röviden még csak ezt. Jól tudjuk, miféle méltatlanságoknak leszünk kitéve, ha egyhamar választásra kerül a sor, most, mikor békóban hevernek a közszabadság összes garancziái. Akinek szeme van, láthatja. Tudjuk, hogy ellenünk minden eszköz jónak „véleményeztetik.“ De a mi intenzióink tisztaságát kétségbe ne vonja senki, hazafiságunkban nem kételkedhetik senki, érdekhaj haszlással ne rágalmazzon senki, ügyünk igazságának érzete és becsületes hazafiságunk tudata’ erősebb minden támadásnál: „Dió nn la dona, quai a ebi la toca.“ „Az Isten adta nékem, vigyázzon az, aki hozzá nyúl!“ Maradok tisztelettel: Meszleny Pál, a szélrózsa minden, csak nem magyar irályában szót küldetett. A felekezeti izgatás vádjának igazságáról ám beszéljenek a tárnoki zsidók, avagy a fehérvári nagygyűlés btlű szónokainak nyomtatásban is megörökített szavai. Aki még Lueger megválasztatásának is örül, az csak cosmopolita lehet. A „merészes prognosis* értelmetlen mibenlétének rejtelmeit nem keresem, és „általam nem véleményeztetik jónak minden eszköz, mely békában heverteti a közszabadság garancziáit, “ de igenis óhajtom és remélem is, hogy Meszleny Pál, a t£t — hírből — jó hazafinak, gavallér úriembernek ismerek, előbb-utóbb ott hagyja a hozzá nem méltó, izgága néppártot, amely a mil1 e n mi béke legnagyobb akadálya. Lipcsey Lajos tárgyalása mielőbb napirendre töressék, hogy — amit annyian és annyiszor oly sokan és réget kívánnak, megoldást nyerjen és biztosíttassék a választások tisztasága. (Helyeslés.) Ezek után kijelentette a miniszterelnök, hogy azon fog igyekezni, hogy a kiegyezési tárgyalások még ezen országgyűlés alap befejezést nyerjenek. (Lelkes éljenzés) Szilágyi Dezsőt a ház elnökét Münnich Aurél üdvözölte a mire a kitűnő szónk nagyszabású, hosszabb beszédben válaszolt A nemzeti pártban Horánzy Saámor és Bánó József beszéltek és Apriny A" V’-t, grófot táviratilag üdvözölték. A liberális függetlenségi pártban Komjáthy Béla és Justh Gyula beszéltek és táviratot küldtek Nápolyba Kossuth Ferenczhez. Budapest főkapitányává Rudnay Béla nevveztetett ki. * * * Válasz. Miszlany Pálnak, a gavallér úri embernek válaszolok és azért nem terjeszkedem ki hozzám intézett levelének minden egyes, némi gyöngédségben szenvedő részére, csupán a jelzők egéz halmazával megerősített „ignorent” -ságot, miután olaszul nem tudok, ruházom vissza rá, hogy örüljön neki ő. Hogy ki és mi az a, stréber, az rám nézve sem egészen közömbös, sőt úgy látszik, Meszleny Pálra nézve sem az. Hiszen sok tekintetben mindnyájan akarnokok vagyunk. Bizonyos értelemben minden ambicziózus ember az, de Meszleny Pál bizonyára a rosszabb jelentőségében értelmezi e fogalmat, mert külömben nem kívánna, — mintegy magát találva érezvén, — éppen ez ellen tiltakozni. A stréberségnek története van. Minden párton vannak stréberek és ezelőtt tagadatlanul a kormánypárton voltak legtöbben, de mióta a néppárt megszületett, az ifjú óriások minden igyekezete hasztalan, nem díszíti többé fejüket babér. Mert stréber az, aki a nyilvános, vagy a politikai szereplésben, egyszóval a közélet küzdhomokján magának nagyobb szerepet, hatáskört követel, mint a milyenre tehetségei képesítik. És részben ez a bizonyos szereplési viszketeg váltatta fel a „kényelmes otthont* a „politika porondjával* úgy Zichy Nándor, mint a többi grófokkal, — és az ő mágnásiárnyékukban való pihenés reménye csábított el néhány gavallér úriembert is, akiknek elvesztését legjobban fájlaljuk, hiszen a magyar középosztály volt nemzeti méltóságunk, alkotmányunk őre, a szabadelvűség zászlóvivője mindenka, és az lesz bizonyára a jövőben is. Miután hangsúlyozom, hogy nem személyekről, hanem általánosságban beszélek, a strébereket hagyom nyugodni babérjaikon. Áttérek a „fajgyűlölet, a cosmopolitismus és a felekezeti izgatásra.“ . Nem vádolom én a néppártot fajgyűlölettel, sőt ellenkezőleg a nemzetiségek gyanús szeretetének, sőt azok felizgatásának vádjával illetem. Ezen állításomnak bizonysága azon , a nemzetiségeket lázitó kiáltvány, mely a tótoknak, oláhoknak, szerbeknek a néppárt központi irodájának stréberei által, a „Mit akar a néppárt ?” czimü csodabogárral együt Krónika. Új év a politikában A szabadelvű párt tagjai Podmaniczky Frigyes elnöknél újév napján i. e. 110 órakor tisztelegtek, a párt taga 3.botlását Persel Béni tolmácsolta, mire az elnök meghatotan válaszolt. a uj verso varó miniszterelnöknek tretzeviczy Albert mondott nagyhatású beszédet, kifejezvén azon óhajtását, hogy az ország a millenium alatt egy nemét a politikai fegyverszünetnek, a középkori isten-békének ünnepelje. Ez azonban természetesen csak így lehetséges, ha azt mindkét fél, a kisebbség úgy mint a többség, komolyan és őszintén akarja, ha mindkét fél egymás megítélésében kölcsönösen igazságos és objektív akar lenni. A bizalom és ragaszkodás kifejezése után a miniszterelnök válaszolt és többek között a következőket monda: Elsősorban, ami talán lehetett volna, sőt tervezve is volt, hogy korábban történjék, a közigazgatási reform az, amit megoldanunk kell, amit létrehoznunk kell elsősorban a magyar állam nemzeti jellegének és egységének erősítésére és biztosítására. (Élénk helyeslés.) Ez az, amire ez idő szerint elsősorban kell súlyt fektetnünk. Ez azonban már a legközelebbi időknek teendője nem lehet, mert — amint ezt szónokotok is , méltóztatott említeni — legelső sorban előttünk áll ■ a kiegyezés Ausztriával, aminek megoldá- ■ sát mi kétségtelenül fontosnak és első sorban rendezendőnek tartjuk. (Helyeslés) Ezzel kapcsolatosan ha nem is, de egy időben kell, hogy megünnepeljük Magyarország ezredéves fenállásának ünnepét, amaz ezredév ünnepét, melyet nagynak, a nemzet által egyhangúan melegen üdvözöltnek és békés lefolyásúnak óhajtunk tudni. (Élénk helyeslés.) Igen, úgy van és úgy kell lenni, hogy istenbéke évének tekintsük azt az évet, mi időn fenállásunknak ezredéves ünnepét üljük, hogyegyütt érezzünk mindnyájan, akik e hazának igaz fiai vagyunk, kell, hogy akik e hazának jót akarunk, félretéve minden ellentétet, minden személyes ellenkezést, együtt ünnepeljünk örömére annak, hogy Magyarország ezer éve fennáll. (Élénk helyeslés.) De erre szükséges az, hogy minden oldalról a bírálat igazságos és méltányos legyen, hogy a béke érdekében tett ajánlat kisebbítő, sértő s bántó ne legyen. (Élénk helyeslés.) Én azonban örömmel keresem a módot és alakaimat, sőt örömmel fogadom a nyújtott ■jobbot, ha mód van rá, hogy békésen egy érzelemmel együtt ünnepeljük meg az ezredéves ünnepet. A kiegyezésnél arra fektetjük a fősúlyt, hogy az közgazdasági s gazdasági érdekeink hátránya árán ne történjék (Élénk helyeslés.) A kormány terve a legközelebbi jövőben, hogy az úgynevezett :t,kuriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat Az új évben. Leszakadt, az ócska gúny S h akadt helyette. Tudja Isten, érzem-e majd Magamat jól benne. Ő kellemes, megszokott volt M 7-em a régi, Bit ny úgy najndst ... A pici vicc, Mi lett a hidegben, Bűbajtól óvott; Es a mi fö:sold se kapott Sen, miféle foltot. Az a féltett szerelem is Megpihent alatta ; Szivemet a sok veszély közt Soha el nem hagyta. A az ujat most magamra Szinte félve öltöm, — hite, homályos, ösmeretlen A jövö a földön ! — De ha jobb nem, rosszabb ne Legyen, mint a másik. Akkor benne szívem, lelkem Soha meg nem fázik. Bujtár. Színi előadások. Sylvester estélyét a színtársulat tagjai is meg akarták ünnepelni, kiki a maga körében, és e miatt , kivételesen esti 6 órakor vette kezdetét aMéltóságos csizmadia* előadása. Kevés számú közönség foglalt helyet a színházban. Az előadás szépen sikerült, ez összes szereplők nagyon jól megállták helyüket. * * * Újév napján, szerdán délután, gyermek- én napelőadásul, zónában „Nebántsvirág* operetta került színre. A karzat és az állóhelyek zsúfolásig telve voltak és a közönség igen jól mulatott. Este Dobó Sándor igazgató nagy allegorikus némaképlettel kívánt boldog újévet a közönségnek. A zenekar „Rákóczy“-ja nagyon kifogásolható. Az előadás szépen sikerült. Kár, hogy Cson■ gory Mariska erősen be volt rekedve és nagyon meglátszott rajta, hogy nincs diszponálva. * * * ’ Ma megy az „Arany ember*, pénteken „Brankovics György“ és szombaton a „Királyné 1 d r a g o n y o s a.* Ez utóbbi előadásra különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. E darab a budapesti népszínház legvonzóbb újdonsága, melynek előadási jogát csak nagy áldozatok árán volt képes az igazatóság megszerezni. HÍREK: _ ________________________________ Határidő : Január 5. Kiskereskedők egylete helyiségeinek ünnepélyes megnyitása. a Korcsolyabál Pápán. Pápa város és vidékek fiatalsága a „pápai korcsolyaegylet“ javára Pápán 1 1896. évi január hó 18-án az „Arany Griff* szállloda dísztermében „Korcsolyabált“ rendez.