Székesfehérvár és Vidéke, 1902. január-június (30. évfolyam, 1-76. szám)
1902-01-02 / 1. szám
Csütörtök, január 2. XXX. évfolyam 1. sz. Székesfehérvár, 1902. Szerkesztőség: — Nádor-utcza 11. — Telefon-szám 47. Kiadóhivatal, ahova a hirdetési és előfizetési pénzek küldendők . Nádor-utcza 11. szám. Telefon-szám 47. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő: Dr. SURJA ALADÁR. Előfizetési árak: Egy évre 16 Kor. — Fél évre 8 Kor. — Negyedévre 4 Kor Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetések zárlata: a megjelenési nap déli 12 órája. A lap megjelenik kedd, csütörtök és szombaton mindig este 6 órakor A Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank válsága. Az egész vonalon hallgatással igyekeznek elsimítani azt a szégyenletes pénzügyi botrányt, amelyet immár a vidéki sajtó vesz a kezébe a budapesti sajtó helyett. Éppen ebben a csúnya ügyben látszik meg a sajtó intézményének nagysága: saját magát ellenőrizi. Ha a budapesti lapok a legsúlyosabb vádakra hallgatnak is és a nagy Cátók, a Rákosi Jenők zsebükben tartott kézzel nem mernek hozzányúlni a 17 és félmilliós törvényellenes elspekuláczióhoz, kezébe veszi az ügyet a vidéki sajtó s a maga körében mindegyik megteszi s meg fogja tenni a kötelességét. Tisztelt Cátók, akik odafönt vagytok, vigyázzatok, egyszerre csak nem lessz a kinek újságot szerkesszetek és kiadjatok. A jámbor vidéki publikum szeme fölnyilik. A vidéki sajtó orgánumai egymásután szólalnak föl a dologban s a kolozsvári, szegedi, nagyváradi lapok után most legutóbb a Győri Hírlap szólal fel, mondván : miért hallgat a budapesti sajtó, felelni a vádakra köteles. A külföldi lapok pedig már napok óta czikkeznek az esetről. Burkolt alakban maga a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank megkísérli a mosakodást. A mai budapesti lapok egy része a következő, a bank részéről megfizetett kommünikét közli: „A magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság“ üzleti tevékenysége kedvezőtlen gazdasági helyzet nyomása alatt s az ipari vállalatokban fennálló nagy elhelyezések következtében csak szűk határok között mozoghatott. A váltótárcza, az értékpapír-előlegek és adósok, valamint a takarék- és csekkbetétek állománya alább szállott. A bank árforgalma a vele szorosabb összeköttetésben levő iparvállalatokkal az eddigi keretben mozgott s a bank vezetőségének törekvése e vállalatok fejlesztésére irányítva, mely vállalatokra az általánosságban kedvezőtlen viszonyok nem maradhattak befolyás nélkül. A Klotild első magyar vegyipar részvénytársaság üzletének kedvezőbb alakulása helyrepótolta azt a lényeges veszteséget, melyet ez a vállalat az elmúlt évben két rendbeli elemi csapás, úgymint tűzvész és vízáradás következtében szenvedett. A Zalatnai kénkovand-ipar részvénytársaság üzleteredményeit a kénsav-üzlet kielégítő alakulása mellett az enyv üzlet kedvezőtlen konjunktúrái befolyásolták. A már régebb idő óta kedvező eredménynyel működő Zsolnai-féle porczellán fayence-gyár részvénytársaságnál fennálló részesedését a bank az év folyamán teljesen lebonyolította. Ami a bank fő engagement-ját nevezetesen az Etoile Romain-nak nyújtott hiteleket s a Nemzetközi kőolajipar részvénytársaságnak nyújtott lombard előlegeket illeti, s ezek számszerű állományában az év folyamán lényeges változás nem állott be. Magánál az említett petróleum-vállalatnál azonban úgy adminisztratív, mint technikai téren messze kiható változásokat foganatosítottak. E reformok feladata lesz már most egyfelől a legszigorúbb takarékosság alkalmazása, másfelől az összes termékek előnyösebb értékesítése útján megvalósítani azt a rentabilitást, melynek alapfeltételei tényleg megvannak a rendelkezésére álló olajterületek természeti gazdaságában.« Ennek a kommünikének ezúttal csak egy hamisságára mutatunk reá. Beismerve az előző években tett jelentésükkel szemben, hogy a bank engagementja a Roumanian Oil Trust-ban van, azt állítja, hogy csak hitelt és lombard előlegeket nyújtott. De utánna rögtön azt mondja, hogy úgy adminisztrativ, mint technikai változtatásokat tett az üzleten. Ha csak hitelt adott volna, ugyan hogy tehetne változtatásokat a tényleges kezelésben? Az övé, a vállalat azért tesz változtatásokat. A magyar banké, még pedig az 1890. évi XIV. tcz. és alapszabályai legvilágosabb tiltó rendelkezése ellen. Urak, fehérre mosni a szerecsent nem lehet. A vidéki sajtó fogja kényszeríteni, hogy a bank kimondja: Schwarczok lettünk. Akkor aztán majd felelősségre lehet vonni a felelősséggel tartozókat s a vidéki kis emberek pénzének legalább a felét meg lehet menteni. Beismerés vagy sajtóper. A tanítóegyesületekről. Mikor a magyar közoktatási kormány a megyei ált. tanítóegyesületek szervezését javaslatba hozta, ezen intézményhez nagy reményeket fűztek. A korral való haladásra, az önművelésre minden embernek szüksége van, de leginkább a tanítónak. Azonban a tanítók igen nagy, túlnyomó hányada faluhelyen működik, ahol a korral való haladást nagyban hátráltatja a környezet, melynek befolyásától idő folyamán a tanító sem maradhat immunis. Az önművelésben pedig a tanítót, még mindig kedvezőtlen anyagi helyzete gátolja, mert hát a 600 koronás minimumból nem telik könyvekre, meg szaklapokra. Arra valók tehát a tanítóegyesületek, hogy azoknak évi nagygyűlésén és járásközi ülésein a tanító megismerje a neveléstudomány újabb vívmányait, hogy egy-egy gyakorlati mintaleczke előadása, egy paedagogiai értekezés, egy érdekes vitatétel tárgyalása útján szakismereteit gyarapítsa és a tapasztaltaknak iskolájában való alkalmazása által a tanítást a kor kívánalmainak megfelelő színvonalra emelje. Ebből látható, hogy a tanítóegyesületek igen fontos kulturális kötelességeket teljesítenek, ha feladatuknak céltudatosan és kellő intenzivitással felelnek meg. A tanítóegyesületek azon csatornák, amelyeken keresztül a népoktatás fejlődésének életelemei eljutnak a perifériákhoz, hogy ott frissítőleg, fejlesztőleg hassanak. De hát teljesítik-e a tanítóegyesületek missiójukat a hozzájuk fűzött várakozásoknak megfelelően? Erre a kérdésre megfelel a vallás-és közoktatásügyi miniszternek egy körrendelete, melyben magyarán kimondja, hogy a tanítóegyesületek működésével nincs megelégedve, mert nem teljesítik azokat a nagy kulturális feladatokat, amelyeket teljesíteniök kell. Rá is mutat a baj forrására, amidőn az egyesületek központi választmányainak figyelmébe ajánlja hogy céltudatos munkaprogram kidolgozásával irányítsák a járásköröket. Ez magyarul anynyit jelent, hogy a központi választmányok nem állnak feladataik magaslatán, hogy nem teljesítik kötelességeiket. Ideje volna már, kissé betekinteni a központi választmányok műhelyébe, várjon mit és hogyan cselekesznek ott? Személyes tapasztalataim alapján állíthatom, hogy akárhány tanítóegyesületben éppen a munkabíró és egyébként ambitiózus tanítók elkedvetlenedve húzódnak félre az egyesület közügyeitől. Mi ennek az oka? Megengedem, hogy találkozik egy-egy, aki sértett személyes hiúságból duzzog. De honnan van az, hogy ha pl. egy pályatételt tűznek ki, arra akárhányszor nem akad pályázó, holott abból a morális dicsőségen kívül a pályadíj útján egy kis anyagi haszon is néz ki ? Miben leli magyarázatát, hogy sokszor kötéllel kell fogni egy-egy tagot, aki egy pedagógiai értekezés felolvasására vállalkozik? Hiányzik talán a munkaképes ember? Oh, nem! A tanítók között ügyes, tollforgató, képzett ember, hál Istennek, van elegendő számban. Hanem az elkedvetlenedés, a nemtörődömség, a közöny, melylyel nagyon sokan az egyesületek közügyei iránt viseltetnek, a központi választmányok szervezetében és az ezen alapuló működésében leli okát. Az egyesületi tagok teljesen tájékozatlanok a napirendre kerülő ügyekre nézve. Ami a központi választmányokban történik, az hermetice el van zárva a tagok előtt. Az ügyek készen, mint megannyi befejezett tény, kerülnek a gyűlés elé; a szerepek a benfentesek között szét vannak osztva. Ha valaki más véleményen merészkedik lenni, az sacrilegiumot követ el. A tagok tehát, ha nem akarnak kellemetlenségekbe keveredni, nem kérdeznek, nem kutatnak, véleményt nem nyilvánítanak, hanem rezignáczióval igent bólogatnak. Én tehát nemcsak abban látom a bajt, hogy a központi választmányok nem teljesítik feladatukat, hanem abban is, hogy amit tesznek, nem jól teszik, vagyis a központi választmányok mai szervezetében. Ezt kell alaposan megváltoztatni. F . . . ! M . r. Lapunk mai száma 4 oldal.