Székesfehérvár és Vidéke, 1902. január-június (30. évfolyam, 1-76. szám)

1902-01-02 / 1. szám

2 HÍREK. Előfizetési felhívás. Harminczadik évfolyamába lép a Szé­kesfehérvár és Vidéke az új esztendőben. Mindenképpen hosszú idő, de kétszeresen az egy újság életében, mert ha valahol, úgy a zsurnalisztikának csakugyan duplán szá­mítanak a háborúban eltöltött esztendők. Harmincz esztendő alatt sok és nehéz csatában volt részünk s nem egy diadalnak voltunk részesei s hogy e hosszú idő után — a mely a vidéki sajtó kevés orgánumá­nak adatott meg megerősödve tartjuk kezünkben a legerősebb fegyvert, a közvé­lemény ítéletét, az azt mutatja, hogy köte­lességünket jól teljesítettük. Ez a tudat a mi kitüntetésünk, minden jubiláns éremnél és rendcsillagnál kedvesebb elismertetésünk Tényben az igazat, véleményben őszinte meggyőződésünket megírni, e jelszó után igazodunk, tekintet nélkül arra, hogy egye­seknek tetszik-e az, vagy sem, sőt azzal sem törődünk, hogy pillanatnyilag nép­­szerű-e az, vagy népszerűtlen. A népszerű­ség könnyen tova tűnő divat, a meggyőző­dés ereje,­ a kötelesség-teljesítés tudata örökkön való. Vélekedésünk helyességét szankc­ionálja a közvélemény akkor, a­mi­dőn lehetővé teszi, hogy e politikai lapnak, a Székesfehérvár és Vidéké­nek hom­lokzatára reá­­grassuk a XXX. számot, a­mely még egyrészt bizonysága a múltnak, másrészt mutató iránya a jövőnek. Bizalommal kérjük a közönséget lapunk előfizetésére. A Székesfehérvár és Vidéke szerkesztősége és kiadóhivatala. — Katonai kinevezések. Az újévi elő­léptetések alkalmával tartalékos hadnagyokká kinevezte a király a helybeli 12. sz. uklanus ezrednél: Fischer Ernőt dr. Welisch Ernust, Krascsenics­­ Gyulát, Alexandrovits Arnoldot, dr. Perczel Mikdóst, dr. Vak Mihályt; a 69. gy. ezred­nél: Milliner Jánost, Teller Gyulát (a 19. gy. e.­­től), Szalay Lajost, (a 19. gy. e.-től), Karcsi Jánost (a 76. gy. e.-től), Stux Lászlót (a 96. gy. e.-től), Fuchs Arthurt (a 86. gy. e.-től), Vajda Andort (a 65. gy. e.-től), Röschenthaler Gyulát (a 26. gy. e.-től), Weöreös Imrét (a 86. gy. e.-től), Kassler Henriket (a 100. gy. e.-től), Berkovits Albertet (a 37. gy. e.-től), Török Bélát (a 46. gy. e.-től); a 17. honvéd gyalogezrednél: Steiner Jánost, Székes Samut, Hoffmann Manót, Armuth Mórt, Jófejű Ferenczet, Fejes Ödönt, Fodor Ernőt; ugyancsak a honvédségnél tartalékos hadapród­­tiszthelyettesekké kinevezte a miniszter: Búzás Kálmánt, Paál Kálmánt, Jánosi Józsefet, Reguly Jenőt, Pesthy Bélát, Tainer Jánost,­­ Berényi Ár­­mándot, Lichtenstadt Jenőt, Nemsur Lajost és Horváth Gyulát. A selyemgyár megbukott. A sörgyár telkére építeni szándékolt selyemszövőgyár terve midőn már hosszú küzdés után minden akadály el volt hárítva útjából, ma délután végleg megbu­kott. Ismeretes, hogy Hedrich Gusztáv, a nowa­­wes-neuendorfi selyemszövő iskola igazgatója a városi közgyűléstől ötszöri kopogtatás után, ösz­szesen 50000 koronára becsült segély és 15 évi adómentesség, valamint a kormánytól évi 10000 korona subvenciót kötelező ígéretét kapta egy , kezdetben tíz-, de most már ötven szövőszék­kel berendezett Székesfehérvárott létesítendő se­lyemszövőgyár alapítására. Hedrich a kötendő szerződés némely pontjának enyhítését kérte a legutóbbi közgyűléstől, a­mely — mint megírtuk — az eredeti terv szövegéhez ragaszkodott, így azután Hedrich a gyár létesítéséről végleg lemon­dott, noha annak életbe léptetésére Szterényi Hugó és Bezerédy Pál számtanácsosok is min­dent elkövettek. Hedrich a szerződésnek különö­sen a 7-ik pontját találta súlyosnak, a­mely azt mondja, hog ha a gyáros a kikötött feltételek közül bármelyiket bármikor pontosan nem tel­jesítené, az egész gyár a város tulajdonába megy át. A feltételek közt van pedig az is, hogy a gyár négy év múlva csak magyar munkást al­kalmazhat. Már most -- mondta Hedrich ha én nekem néhány külföldi munkásom marad, a szerződés szerint nemcsak a kapott 50000 koronát, hanem a saját 300000 korona vagyo­nomat is el lehetne tőlem venni. Még több hasonlók miatt tudatta Havranek József polgármesterrel, hogy a szerződés meg­kötésétől visszalép. — Iparhatósági megbízottak. Közöltük a felhívást az iparosokhoz, hogy válaszszák meg az I. fokú iparhatóság mellé rendelt megbízottai­kat. Az iparosok csupa közönyből nem éltek e jogukkal, így a főkapitány nevezte ki őket. A szfehérvári főszolgabírói hivatal mellé: Kereskedők: Bernstein Sámuel, Bogyai Andor, Deutsch F. Adolf, Kari István, Klöckner József, Kubik János, Roth Bertalan, Schön Rudolf, Gön­dör Soma, Schlammadinger Antal.­­ Iparosok: Posvai Pál (fazekas), Steiner Lajos (bádogos), Héra Károly (kovács), Gervein Mihály (kovács), Kálóczi Gyula (szobafestő), Gáncs Pál (borbély), Körmendi József (csizmadia), Guruzsa István (csizmadia), Kuti Alajos (bognár), Farkas Géza (lakatos). A szfehérvári iparhatóság mellé: Kereskedők: Ifj. Szinger József, Kohn Adolf, Kovács Rezső, Rechnitzer Soma, Vöröscsáky János, Weisz Miksa, Lövegjártó János, Szigethy Nándor, Lő­­rincze Elek, Grünfeld Sándor. Iparosok: Komlósi György (kovács), Weszelyi József (rézöntő), Vályi István (rézműves), Ungvári Béla (órás), Szabady László (borbély), Müller Sándor (köteles), Baranyi Ákos (asztalos), Zugor József (kádár), ifj. Gyur­­kovits József (csizmadia), Signer Nándor (czipész). — Halott a fán. Lustán kel fel a nap a sűrü, szürke ködben, mintha tovább vágynék aludni s azt mondaná az embereknek: ugyan miért nem hagytok békémet, úgy sem érdemlitek meg, hogy reátok terjeszszem sugaraimat. No, Morocza Jánostól ugyan akár soha többé föl ne keljen, rügyet ne fakaszszon, virágot ne bimbózhasson. Morocza János az év végén megcsinálta számadását életének s úgy látta, hogy a bilance kedvezőtlenül áll. Még ha kereskedő volna, hagyján, akkor csődöt mon­dana s újra kezdené a dolgot, de Morocza János, a szegény napszámos annyira vagyontalan, hogy csődöt sem volt érdemes bejelenteni. Az összes vagyona égen és földön, Isten és emberek előtt az a négy szál kénköves gyufa volt, a­mit zseb­kendőjébe kötve megtaláltak nála, a­mikor hideg testét levágták az öreghegyi szőllőben egy gyü­mölcsfáról. Ilyen gyümölcs még úgy se függött azon a fán, viccelt volna szegény Morocza János ha szólni tudott volna. így azonban csak az öreg asszonyok mondták egymás közt: újév első napján akasztott ember volt, majd meglássa ko­mám asszony, az egész esztendőben az lesz őkelme. Az bizony, még azontúl is. A rendőrség csak annyit tud róla, hogy 32 éves volt, ezelőtt Kováts Ferencz kőfejtőnél szolgált nyolcz évig s most másfél éve mint napszámos kereste kenyerét. Nem volt napszám, nem volt kenyér s Morocza János megunta már a földi nyomo­rúságot. Igaza van az öreg napnak: az emberek társadalma nem érdemli meg, hogy reá süssön... A részegség áldozata. Kaszás And­rás alsó alapi földmives a múlt hó 28-án este ittas állapotban tért be Rochevski Samu felső­alapi korcsmájába s rövid időzés után a posta kocsival akart haza térni. A posta kocsi azonban nem vette föl s igy gyalog indult falujába. Út­közben, úgy látszik, az ital álmossága erőt vett rajta s az országút mentén lefeküdt a hideg, nedves országútra. Reggelre az arra járó emberek Kaszást holtan találták az utón. Szilveszter-estélyek. A Kereskedelmi Csarnok vigalmi bizottsága kedden este eléggé sikerült szilveszter-tánczestélyt rendezett a Csar­nok helyiségében. A mulatságon nem nagy számú közönség vett részt, de a­kik ott voltak, azok ugyancsak víg kedélylyel tánczoltak át az új esz­tendőbe. Jelen voltak: Keresztes Zsigmondné, Kiss Ignáczné, Klein Józsefné, Kohn Adolfné, dr. Kohn Károlyné, Lőwy Gyuláné, Meiszter Adolfné, Pick Rezsőné, Schubert Emilné, Schützer Jakabné, Weiner Ja­­kabné, Weisz Adolfné, Wiener Gyuláné asszonyok. Fischer Eszti, Keresztes Annuska, Klein Katicza, Rechnitzer Jolán, Reiner Blanka, Pick Ilona, Weltner Lenke, Weiner Ferike leányok. A polgári dalkör a Bárány-vendéglőben tartotta szilveszter-estélyét, a­hol a dalkör adott elő több rendbeli éneket, majd Hollósy Ferencz mondott el egy tetszéssel fogadott monológot, Barna Etel és Herczeg István pedig »A hipno­tizmus« czímű dialogot adták elő. A műsort be­fejezte Tisztai Miksa színházi komikus műkedvelő fellépése Stern Izsák maszkjában, utána pedig hajnalig tartó táncz következett. Kis-Velenczén a gőzmalom és malátagyár tisztviselői és a szomszédos Beck Hugó-féle birtok gazdatisztjei szilveszter estéjén sikerült zártkörű pikniket rendeztek, több rendbeli ha­zafias felköszöntővel és tánczvigalommal. — Adózók figyelmébe. A IV. oszt. ké­résén adó alá tartozó polgárok tartoznak jöve­delmeiket január hó folyamán a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási iveken bevallani és az ivet a városi pénzügyi tanácsosi hivatalba beadni. A föld- és házbirtok után járó általános jö­vedelmi pótadónál számításba veendő kamatter­­hekre vonatkozó vallomás ugyancsak január hó­ban adandó be a pénzügyi tanácsosi hivatalban. — Halálos elgázolás. Súlyos szerencsét­lenséget idézett elő ma délután egy ittas kocsis vigyázatlansága. Nedovics Ferencz kőszenet szál­lított a Felmayer-gyárba s mikor az udvarból üresen akart kihajtani a Palotai-utczai felőli ka­pun, a kaput kinyitó 75 éves öreg asszonyt, Kelemen Juliannát elgázolta. A kocsi kerekei az öreg asszony mellén mentek keresztül s rögtöni halált okoztak. — Esküdtek névsora. A jövő évi es­küdtek névsorát — mint a kiküldött bizalmi fér­fiak sorsolás utján állították össze — a követke­zőkben adjuk: (Folytatás és vége.) Kőrösy Gyula, Dr. Kövesy István, Krausz Bernát Seregélyes, Dr. Krausz Zsigmond, ifj. Kremnitzky Ferencz Nyék-Pettend, Krén Ignácz, Krizsán M­átyás, Kronhoffer Antal, Kubik János, Kugler János Szaár, Kukorelly József Alsó-Szt.­Iván, Kutrik Imre Bicske, Langmár István, Langráf Lajos, Lantay Pál Pátka, Lamparter Viktor Puszta-Szabolcs, Lasits István, Laszlovszky Kálmán Herczegfalva, Lauber István Duna-Adony, Lánszky István, László János Bicske, Lehoczky Ferencz Rácz­ Almás, Lendvay Ágoston Nyék-Pettend, Lengyel Sándor Martoni­­vásár, Leopold Lajos Szent-Ágotha, Lar­dler Miksa Ráczkeresztur, Lipp Ágoston, Lyka Döme Páz­­mánd, Lőrincze Elek, Dr. Lőwy Károly, Dr. Lő­­vinger Sámuel Duna-Adony, Lucz­enbacher Miklós Nyék-Pettend, Lukács László Duna-Pentele, Dr. Báró Manndorff Géza Velencze, Dr. Matta Árpád Batta, Medák Géza Ercsi, Meszleny­i Benedek Velencze, Meszleny Pál Velencze, M.­ SZEKESFEHERVAR ÉS VIDÉKE.

Next