Székesfehérvár és Vidéke, 1914 (42. évfolyam, 20-207. szám)
1914-01-31 / 20. szám
Székesfehérvár, 1914. XLII. évfolyam ^20. szájja Szombat, Január 31. Szerkesztőség és kiadóhivatal Bástya utca 9. — Telefonszám 99. — Megjelenik péntek kivételével minden hétköznap este. POLITIKAI LAP. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: HECKENAST KÁLMÁN. Előfizetési árak: Egy évre_______________________20 korona Fél évre-----------------------------------10 korona Negyed évre----------- 5 korona Egyes szám ára __ 8 fillér A választókerületek új beosztása. A kormány ma benyújtott törvényjavaslata. Sándor János belügyminiszter ma nyújtotta be a képviselőházban a választókerületek számának és székhelyeinek megállapításáról szóló törvényjavaslatot, amely junktumban van a választójogról szóló, a múlt évben szentesített törvénnyel, amennyiben ez a törvény a kerületi beosztás életbeléptetése után lép hatályba. A ma benyújtott törvényjavaslat a magyar országgyűlés számára (a horvát képviselők csoportján kívül) négyszázharmincöt választókerületet állapított meg, amely szám huszonkettővel nagyobb az eddiginél. A többlet, különösen a városok s a gazdasági és kulturális fejlődés szempontjából előrehaladottabb vidékek javára esik. A városi jellegű kerületek száma nyolvanöt- ről százötre emelkedik s ez az emelkedés annál teljesebben érvényesül a fejlődő városok javára, mert mig a javasltg egyfelől azsorritja a fejlődő városi élet csomópontjain a kerületeket, több olyan kis városnak eddigi képviselőküldési jogát szünteti meg, amelynek sem városi jellege, sem gazdasági, kulturális vagy nemzetfentartó jelentősége nem olyan, hogy a külön képviseletet megokolttá tenné. De másfelől arról is gondoskodik a javaslat, amikor Budapestnek csak huszonkét kerületet ad, s noha a javaslatban alkalmazott kulcs szerint a fővárosnak ennél több kerület jutna, hogy bár érvényre juttatja a főváros nagy jelentőségét, ne szállítsa le túlságosan a vidék politikai súlyát. S e tekintetben a belügyminiszter a javaslat megolkolásában rámutat arra, hogy a vidékkel szemben ■ annál kevésbé szabad méltánytalannak lenni, mert Budapest mai nagyságát, föllendülését nemcsak saját magának, hanem a vidéknek is köszönheti: onnan vonzotta magához, onnan szítta , magába erejének, népességének legnagyobb részét. A javaslat tehát ezt a Budapestnek juttatott erőtöbbletet most politikai jogok alakjában viszszaadja a vidéknek. Különben annál inkább lehet Budapest kerületeinek számát csak tizenhárommal szaporítani, mert a főváros lakosságának a sajtó-iban, népgyűléseken és különféle szervezetekben amúgy is több alkarr,és junk arra, hogy a közügyek viteléhez hozzászóljon, mint a vidéknek. A törvényjavaslat a kerületek összes számán kívül csak azt határozza meg, hogy az egyes törvényhatóságokra hány választókerület jut s azok székhelye hol lesz. Részleteiben a kerületi beosztást a belügyminiszter rendelettel fogja megállapítani s azt jövőben csak törvényhozás módosíthatja. Ezt a törvényi fölhatalmazást, amelyet a belügyminiszter a javaslat szerint nyer, a megokolás azzal magyarázta, hogy a kerületek beosztásánál annyiféle fontos szempontra, adatra és körülményre kell figyelemmel lenni, hogy mindezeknek az adatoknak fölkutatására és feldolgozására, egyáltalában mindezeknek a legapróbb részletekig szakszerű mérlegelést igénylő kérdéseknek tárgyilagos elbírálására olyan nagyobb számú tagból álló testületek, mint aminek a törvényhatósági bizottságok, nem alkalmasak, vagy munkájuk beláthatatlan ideig tartana. A törvényhozás azonban azzal, hogy az egyes törvényhatóságokat megillető kerületek számát és székhelyét megállapítja, a kerületek részletes beosztásánál érvényesíthető szempontoknak lényegesen prejudikál. A javaslat megalkotói csak az egyes terültek gazdasági és kultúráit, jelentőségét, szociális viszonyait, néhol mint méltányossági szempontot a történelmi fejlődést vették figyelembe s a belügyminiszter a javaslat megokolásában ki■ jelenti, hogy a részletes beosztás elkészítésénél Legenda. (Folytatás és vége.) — Ne busulj öreg — búgta vissza a víz. — Itt vagy és itt maradsz, mígnem megszólal a ítéleti trombita. — Hát megszólal? — Meg. Akkor összedől ég és föld és elvándorol innen a tenger. Megint rád fog sütni a nap és porló porodat termőfölddé érleli. Ami neked soha nem volt, amit mindig úgy szerettél, búzaföld lesz a szivedből. — És ki szántat rajtam ? — Megint a papok? Akkor már nem lesznek papok. — Ez jó, mondta Pista bácsi. Miért, hogy akkor nem születhettem? — Valaki jön hozzád, mondta a víz. Pista bácsi fölnézett. Valamelyik messzi szikla mögül kibújt egy hosszú, keskeny valami. Ahogy közelebb ért, harangszót hallott és hogy * * 1 * i még közelebb ért, meg is ismerte. Hát a falu tornya jött. Nem hiába, hogy amióta elhagyta a faluját, Pista bácsi mindig azt a tornyot látta a lelke szemével. Akármilyen hazai dolgokra gondolt, az a torony mindig ott kóválygott az eszében, mint hűséges kisérőtársa minden otthoni emléknek. — No, torony, mi újság van odahaza? — Bim-bam, bim-bam, mondta a torony. Semmi jó. Belém ütött a menykő. — No de ilyet. De harangod, amint hallom megmaradt. — Az meg. De most átkoznak a népek. Mert nekik kell megcsináltatni engem. — Már készülök is, de átkoznak munkaközben. Meglásd, még megint belém ül a menykő. — No ne busulj, te torony, hanem harangozzál nekem valami szépet. — Bimbimbim, bimbimbim ! Jaj de vidám, de friss! Világra jött az első gyerek, a Julcsa. Keresztelőre viszik. Pántlikás lovak húzták a szekeret, nevető asszonyok becézik a csöppséget. Milyen szép! Piros az orcát? Jár a szeme, mint a esik. Bimbimbim ! — Lányom, öli, lányom, — nyögte Pista bácsi. — Kongkong kong ! Kongkong kong! — Ahá, ez a tűz! Lángban a viskó födele. Oltsad ásvány, szorítsa Mihály koma! Vizet, vizet, vagy a véremmel oltok! A szobában az asszony, a gyerek.,Segíts Isten, segíts pokol!__ No, vége. Füst! Áll a viskó födél nélkül. Soha föl nem épül, soha el nem készül. Tiz évig fölülről süt a szobába a nap. Fölülről esik be az eső, csurog alá a hólé. Tiz év — tiz gyerek. Minden tél elvitt egyet. Kong, kong, kong! — Giling galang, giling galang! Lélekharang. Halódik az asszony. Harangozó harangozzál, kisérd el költöző lelkét. — Pénzt! — Főtisztelendő úr adja föl neki a szentséget, aszondja nem tud addig meghalni.Giling galang, gilinggalang. Bim bam, bim bam. Temetik a kulcsát. Megesett az ispántól, nekiszaladt a Dunának. Dögölj paraszt, kussolj paraszt! Bim bam ! Milyen jó, hogy nem érzem a szivemet — motyogta Pista bácsi. Legalább nem hasadhat meg. Hallgass mir, te torony. P NPUMUP MMllftMUM disz újdonságai, hímzés és csipke alkalmi I VERTIES QnUlflZQ stSAss^ j 1 TELEFON SZÁM 178. ---------------------------------- TELEFON SZÁM 178. | Upw* (Mi «zárna 8 «Mal.