Állami Garay János gimnázium, Szekszárd, 1935
Az intézet létesítésének története/ Irta: Dr. Leopold Kornél m. kir. kormányfőtanácsos. Közel 50 éve annak, hogy a Szekszárdon létesítendő főgimnázium érdekében erőteljesebb mozgalom indult meg. 1889-ben Simontsits Béla akkori alispán kezdeményezésére és vezetésével egy nagyobb küldöttség járt Pannonhalmán, kérve, hogy a bencések kipróbált hazafiságáról ismert rendje alapítana Szekszárdon egy főgimnáziumot. A küldöttséget Vaszary Kolos főapát, akiből két évvel később Magyarországnak a „PAX“ jeligéjével működő bíboros hercegprímása lett, igen szívesen fogadta, de a kérelem teljesítése komoly akadályokba ütközött. Ettől az időponttól kezdve nem került le ezen kérdés a napirendről és első helyen Szekszárd, nemkülönben az egész vármegye közönsége a hivatalos tényezőkkel együtt, élén a helyi sajtóval, állandóan igen behatóan foglalkozott az üggyel. Sántha Károly, a sárszentlőrinci jeles evang. pap-költő a „Tolnamegyei Közlöny“ 1891 szeptember 20-iki számában azt az eszmét pendítette meg, hogy a meglevő bonyhádi és gyönki algimnáziumok egyesítésével Bonyhádon létesíttessék az új főgimnázium. Erre a cikkre ezen sorok írója a „Tolnavármegye“ helyi lapban, amelynek ő volt a szerkesztője, válaszolt, kiemelve, habár örülne, hogy Bonyhádon is létesülne egy főgimnázium, de azt elsősorban Szekszárdon kell felállítani. A cikk többek között a következőket írja: „Igenis kell főgimnázium, legyen főgimnáziuma Tolnavármegyének. Karoljuk fel az eszmét, áldozzunk érette sokat, időt, pénzt, fáradságot, de ennek a főgimnáziumnak helye, a vármegyének úgy számra, mint értelmiségre nézve legelső városa, a vármegye székhelye, a vármegye szive, Szekszárd lehet csupán.“ Bonyhád után Gyönk, majd pedig Dunaföldvár jelentkezett a maga igényével és mindegyik község élénk hírlapi és társadalmi agitációt indított a saját érdekében. Valósággal nemes verseny fejlődött ki a négy község között (Szekszárd 1905-ben alakult át rendezett tanácsú várossá ezen kultúrintézmény megalapítása érdekében. Szekszárdon Simontsits Béla alispán elnöklésével húsztagú végrehajtóbizottság alakult, amely éveken át lankadatlanul dolgozott, míglem sikerült, temérdek akadály leküzdésével, a főgimnáziumot létrehozni. Ennek a bizottságnak tagjai voltak: Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott, Boda Vilmos országgyűlési képviselő, Dezsőffy Géza törvényszéki elnök, Fejős Imre, a Szekszárdi Takarékpénztár elnöke, Hanny Gábor apátplébános, Dr. Hangol Ignác vm. tisztifőorvos, Dr. Hidvig Ádám községi főjegyző, Dr. Kramplin Emil ügyvéd és földbirtokos, Leopold Sándor nagybérlő, Dr. Leopold Kornél ügyvéd és lapszerkesztő, Madarász Elemér megyei főjegyző, Módly László várm. főpénztáros, Őrffy Lajos ügyvéd, Dr. Szigeth Gábor, a Tolnamegyei Hitelbank vezérigazgatója, Steinekker Ferenc közalapítványi felügyelő, Takler János bíró, Török Béla ügyvéd és Závody Albin kir. törvényszéki bíró. A bizottság tagjai közül ma csak e sorok írója van életben. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, akinek támogatását mind a négy versenyző szorgalmazta és magának akarta megnyerni, alkotmányos érzületét követve, leiratot intézett Tolna vármegye közönségéhez, hogy a törvényhatóság maga állapítsa meg, melyik községet tartja a legalkalmasabbnak „egy állami színvonalon álló fö . Dr. L. K. úr a főgimnázium alapítására irányuló mozgalomnak egyik tevékeny szereplője volt s a megnyitás 40-ik évfordulója alkalmából felkérésünkre volt szíves ezen ismertetést megírni. Az igazgató.