Szemészet, 1864 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1864-01-03 / 1. szám

a mákony hígított vizoldatának beecsetelését, valamint a nyomkötést; atropinoldatnak naponkénti becsöppen­­tése ezen szövevénynél hasonlóképen igen üdvösnek bizonyult. A calabári bab-vonat hatása. Az ..Orv. Hetilap“ olvasói ezen új gyógyanyag fölfe­dezéséről s addig ismert természetéről, annak idejében*) értesí­tettek, s egynémelyiknek azóta bizonyosan volt alkalma e szer­nek hatását egészségeseken és betegeken megkísérlem. Sep­tember hó óta, midőn első kísérleteimről a W. med.Wochenschr.­­ben tettem említést, több idevágó terjedelmes közlemény jelent meg a szemészeti folyóiratokban, s végre G­r­a e f e nagymeste­rünk is közzé tette e tárgyban rég ígért dolgozatát az 1864. évi „Archiv“ épen kezünkhöz érkezett III-dik füzetében. A czikk kivonatát tér szülte miatt későbbre halasztván, egyelőre csak annyit említünk meg, hogy a calabári bab kivonatának hatása a látára és sugártörésre minden uj kisérletnél újra s mindany­­nyiszor bebizonyult. Ezen anyag elvitázhatlanul a l­e­g b­i­z­­tos a látaszűkitószer, s a sugár­izom összehú­zódása által oly módon s oly sokban gyarapítja a lencse vas­tagságát, hogy k­isebb-nagyobb fokú , ideiglenes rövidlátás tá­mad. Legyen szabad egy közelebb észlelt esetet említenem M. J. kőmivel panaszkodik, hogy szemei minden ismere­tes ok nélkül mintegy tíz hét óta kápráznak. A vizsgálatnál kitűnt, hogy a káprázat oka a bal szem láta­ tágulatában rejlik. Tüzetes­ vizsgálatot nem tehettem, mivel az egyén nem tud olvasni A láta 2%' '-nyi átmérőit, és sem fénybeha­tásra sem a másik szemnek együttható izgatására nem mozog. Sokkal feltűnőbb a közellátásnál, az alkalmazkodási tevékeny­ségnek hiánya úgy, hogy a közel tárgyak ködösöknek lát­szanak , de távolra is van jelen kevés homályosság, mely alkal­mas domborüveg által elhárítható; a szem tehát törésére nézve hypermetropicus A Ji­gerféle táblák legnagyobb betűit (20 sz.) 1° nyi távolságra csak elmosódott szélekkel látja, 40 sz. homorú üveggel még homályosabban, 40. számú dombor­­üveggel pedig tisztán , mi épen a hypermetropiának ismerve Erre egy adag calabárt kap a bal szembe. Ez mint tudva van a calabári bab oldalával itatott négyszög alakú papír darab, mely pontosan van adagolva, s a szemteke és alsó szemhéj közé tétetik 40 percz múlva a bal szem látája 1 ; nyire szűkült, a jobb láta pedig '/2 ' nyival tágabb mint azelőtt. Betegünk most kis közel tárgyakat péld. az óra mutatóját kó­ros szemével tisztán s nehány hüvelyknyivel közelebbről látja mint azelőtt (a közelpont a szemhez közeledett). 20. szá­mú betűket 1° nyíre 40. számú domborüveggel most homályo­san látja, 40. számú homorú üveggel pedig tisztábban, mi az előbbi leletnek épen ellenkezője. De legjobban látja a neve­zett betűket 1° nyírje 9. számú homorú üveggel, tehát az előbbi ‘/40 nyi hypermetropia helyett most 1­9 nyi­tyopia v­a­n j­e­l­e­n. Tudva levő dolog, hogy a szernek ezen hatása csak rövid ideig tart, mert egy adag után, (egy papír négyzet) 14—24 óra múlva a régi állapot ismét helyre áll: visszatér t. i. a lá­­tatágulat, a gyöngéd sugártörés, és az alkalmazkodási tehe­tetlenség. Maradandó hatást mindeddig nem észleltem, ámbár az néhány esetben sokkal tartósabb volt, mint másokban. A szer most pesti gyógyszertárainkban is kapható, s a gyakorló orvos már az érdekes szerhatástani kísérlet tekinte­téből is megszerezhetné, habár nem mindeddig gyakorlati gyógyhaszna miatt. De alkalmasint ez is előbb utóbb meg le­­end biztosan állapítva. Bódító szerek bőr-alá­ fecskendése a szemészeti gyakorlatban. Miután már az 1860-ks nyár óta egy Luertől módosított Prava­z’-féle fecskendőnek vagyok birtokában, elég alkal­mam volt annak jótékony hatását fájdalmalmas szembajoknál tapasztalni. Nem ismerek becsesebb fájdalom­csillapítót, mint a beteg szem környékén e módon bőr alá lövelt szunyáit (mor­­phium), s már régóta hordozom szebemben a kis fecskendőt a legnélkülözhetlenebb műszerek közt. Annál szívesebben fo­gadtam Grra­efe­n­eke téren szerzett tapasztalatairól szóló közleményét (Archiv f. Ophth. IXBand, Abtheil. II.) Ez ér­­tekezetben különösen a szunyái hatásmódját és javalatait tárgyalja. A befecskendés előnyei a belhasználattal összeha­sonlítva : először is az eredmény gyorsasága, azután a biz­tosság, hogy a szer a vérbe fölvétetik, s végre tágaldatlan helybeli hatása. A befecskendés a halántékon történik, hol igen könnyen lehet bőrránezot képezni s a bőralatti sejtszövetbe hatni, melyben a szuronynak hegye könnyen mozoghat. A bőrrán­ctot el kell ereszteni, mielőtt a nyél előretolatik, nehogy a köt­­szövetrel nyomás által a folyadék egy része kiszivárogjon. Az eczetsavas szunyáinak mennyisége min —. 1­2 szemer lehet, mi a műszer 7%—9 osztás vonalának felel meg (Én sohasem találtam szükségesnek 4 ily osztás vonalnál többet venni). Az oldat aránya: 4 szemet szunyál egy nehezék pá­rolt vízre. A hatás többnyire azonnal beáll; a fejben nem épen kellemetlen melegség érzete támad, mit gyakran némi kábu­­lás kisér; negyedóra múlva mutatkozik a mákony szülte lá­­taszűkület. A leghevesebb fájdalom többnyire hamar, néha bá­mulatos gyorsasággal enyhül és szűnik. Gr r a e f e a szunyái befecskendését következő körülmé­nyek közt ajánlja : 1. Szem­sértések után, melyek nagy fájdalmakkal járnak , úgy a szaruhártyának oly gyakori hámveszteségei­nél, zúz­ód­ás­a és átfúrásánál hol a kábító­szer többet ér mint a helybeli vérbocsátás. 2. Szemenni műtétek után, ha azokat heves fájdalom követi. A lebenyes metszésű lencsekivételnél vigyázattal al­kalmazandó, mivel bőralá fecskendésnél könnyebben támad émelygés és hányás, mint belső használatnál. 3. A sugárzsábánál (Ciliarneurose), mely némely szemlobokat kísér; ilyen a szivárványhártya- és a glaucomato­­sus érhártyalob , némely szaruhártyalobok­­at. Ha az üveg­hályog műtétéhez azonnal fogni nem lehetne, akkor a befecs­­kendéssel legalább a kórtüneteket nagyon mérsékelhetjük, mi a következő műtétre is üdvös hatású.. (Nem régen egy koros asszonyt műtöttem bal szemén, heveny glaucoma miatt, s a szinte kóros jobb szemnek műtevését következő napra halasz­­tom, mivel a beteg szerfölött föl vala izgatva Éjjel odahiva­tom, s a nőt nem műtött szemébeni fájdalom alatt egészen ösz­­szegörnyedve találom. Azonnal befecskendést tevek halán­tékán, mire nyomban nyugodt lett, s egész éjen át aludt Más­nap a műtétet a jobb szemen is véghez vittem.)­­ A szunyáinak bőr­ alá­ föcskendése a leggyorsabb s legbiztosabb ellenszere az atropin mérgezésnek. Ez nem oly ritka az atropinoldatnak becsöppenté­sénél, mint talán az olvasó hinné; csekély fokban gyakran láttam, s néhány­szor fenyegető alakban is Csekélyebb fokait jellemzi szokott­nál szaporább érvelés, torokbani szárazság, éjjeli nyugtalan­ság élénk álmokkal s gyakori fölrezzenéssel; a magasabb fokú mérgezésnél az említett tüneteken kívül jelen van még nehéznyelés, érzékcsalódások, átalános izgatottság, emésztési zavar, látatágulat a be nem csöppentett szemen, s végre húgy­­rekedés. 5. Z­sábok ellen, melyek szembajoktól függetlenül, kü­lönösen a háromosztatú ideg homlokágaiban igen gya­korta fordulnak elő. Különösen alkalmasak a tárgyalt gyógy­kezelésre a rohamokban fellépő zsábák, melyek félbenhagyást vagy határozott enyhülési szakokat mutatnak . A visszidegzési görcsök bizonyos alakjainál, ide tartozik: a) azon szemhéjgörcs, mely gyakran kíséri vagy követi a szaruhártyalábot; b) azon szemhéjgörcs, mely szem­sértések, különösen idegen testek behatolása után fejlődik ki; c) a szemhéjak görcsének azon felesége, mely az arczideg egész kerületére, sőt még távolabb is kisugárzik, önszerűleg fej­lődik, és melynél bizonyos érzési idegágaknak megfelelő uralgó pontokat ismerhetni fel,melyeknek kábítására a görcs megszűnik. 1* *) „OHL.“ 1860 évi folyam 37 sz. 740. 1.

Next