Szemészet, 1880 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1880-02-29 / 1. szám
periméteren, mert a Badal-féle perimeternek köpűje, melybe a szem beleillik, nem készült úgy, hogy a szemüveges szem számára is szolgáljon. Máskülönben én a Badal-féle perimetert nagyon practicusnak tartom, mert ha jól van szerkesztve, vagy ha egyenesen Párizsból az első szerkesztési helytől rendeltetik, akkor helyet érdemel a hőmérő, Stethoskop, s több ilyen hasznavehető eszközök közt. Pontosan végezhetjük vele méréseinket, nem drága, könyen kezelhető és hordható, mert amint szerzője róla írja: „est d’un assez petit volume pour trouvé place avec sa boite dans la poche d’un habit.“ (Lásd 3-dik ábra.) Scherk-féle eszközön tett mérések : (Rajza a 3. ábrán.) (Rajza a 4. ábrán.) A 3. ábra érzékíti a háromrendbeli láttérmérést, melyet egy 22 éves egyén jobb szemén concav és convex üveggel és azonkívül üveg nélkül is végeztem. Ebből látszik, hogy üveg nélkül sokkal nagyobb látteret mérhettem le, míg az concav üveggel kisebb és convex üveggel még kisebb. Az üveg nélküli láttér némely irányban sokkal nagyobb terjedést foglal el, mint az üveggel levett láttér. Ez utóbbi majdnem koraiakkal bír, ami nagyon természetes dolog, minthogy határa az üveg keretétől függ. Én köralakú keretben foglalt üveget használtam, de ha elliptikusat használtam volna, akkor kétségkívül más eredményhez jutottam volna. Említendő továbbá az is, hogy a háttér terjedelme a szemüveg állása szerint változik, így a 4. ábrán lerajzolt üvegen át vett láttér lefelé tágabb, ami onnan ered, hogy a szemüveg síkja nem állt egészen függélyesen a láttengelyre, hanem kissé le- és hátfelé hajolt. Ezen ábra még azon viszonyt is mutatja ki, mely a szemüvegnek a szemtől való távolabb vagy közelebb tartásában létezik. Valamint concav 10 üveggel, úgy convexivzel is kétféle mérést tettem, ugyanis először az üveget 20-nyi távolban tartottam a szemtől, s akkor kisebb hátteret nyertem, mint midőn az üvegnek szemtőli távola 1" volt. A concav üveg, a convex üveghez viszonyítva, nagyobb látteret nyújt mint ez utóbbi, de az üveg nélküli láttérhez viszonyítva, az kisebb, azon oknál fogva, melyet már kimondtam, t. i. mert az üveg szűk határai korlátolják a környi sugaraknak a szembe bejuthatását és némely irányban az üveg és szemgödri szél közt — különösen a halántéki oldalról — igen sok környi sugár talál bemenetet. Épen ezen oknál fogva ajánlatos a szemüveges egyének látterei mérésénél a fehér papírnégyzetet belülről kifelé vonni, mert ha megfordítva járunk el, akkor nem mindegyik egyén mondhatja meg azt, hogy mikor lát az üvegen és mikor üvegen kívül. Néhány atropinozott szemen is tettem méréseket, hogy így a láta viszonyát a láttérhez megismerhessem, s ezáltal azon tapasztalatra jutottam, hogy a láttér atropinbecsepegtetés után csak némely irányban nagyobbodik és ott is csak 2—3 fokkal. A 4. ábrán a legkülsőbb vonalak atropinozott jobb szemem látterét mutatják, s észrevehetni, hogy csak egy helyen, t. i. 2 70°-nál, jó nagy különbséget látunk, mely 6 fokot kitesz. Mint fentebb említve volt, Schweiggernek egy nagy jelentőségű állítása van (Archiv für Ophthalmologie 1879 I.), melyre könyvismertetés. Thérapeutique oculaire, par L. de Wecker. Lemons recueillies et redigées par le dr. Masselon. Paris 1878—79. O. Dóin. 8°. 803. 1. (Folytatás.) A szivárvány betegségeiről mondottak (18—20. előadás) az egésznek egyik legkerekebb fejezetét képezik, de bennök kevés új vagy sajátos található ; legfeljebb az, hogy az irisis seroca (a régi Keratitis punctata) ellen is Sclerotomiát ajánl az ismételt csapolás helyett, ha az igen hosszadalmas lefolyású, amitől ugyan minél kevesebbet vár az elfogulatlan szemorvos, kivált ha Kniesnek a bajra vonatkozó újabb közléseit ismeri. Ajánlja ezen kívül a pilocarpint, a tejet diureticum gyanánt, meg a jódkálit vassal. Csúfos eredetű szívárványláb mellett egyebeken kívül száraz bepakolást s rá következő hideg lemosást ajánl, a fejbőr megnedvesítését kerülve. A sympathicus szemgyuladás (iridochorioiditis) megelőzésére az előbb megbetegedett szemnek minél hamarabb eltávolítását sürgeti, de nem várva a másik szem bajának kitörését; szerinte minden sérült és megvakult szem, mely fájdalmas, kiveendő, mert veszélyes. „Minden oly esetben, mikor az izgatást okozó szem végkép megvakult, vonakodás nélkül azonnal ki kell azt vennünk, ha csak minden reményt el nem akarunk veszteni a másik szem kezelésére nézve. Ha vonakodunk ettől, s más kezelést, vagy más műtétet próbálunk helyette; ha félünk, hogy az enucleálás fokozni találja a sympaticus gyúladást, akkor kárt teszünk betegünknek.“ A látó idegből lehetőleg nagy darabot kell lemetszeni. Az utólag megbetegült szemen nem szabad a hátsó synechiák miatt iridectomiát végezni, mert ez a gyúladást fokozná; elég a csapolás, vagy sclerotomia a glaucomás jelenségek leküzdésére, elhagyva ilyenkor a mindig csak óvatosan használandó atropint is. A hyphaema kezelésében Wecker sem engedi meg a kibocsátást csapolás által, s szokás szerint felhozza, hogy az okvetlenül újra képződik. E lapok olvasói ismerik a budapesti szemkóroda tapasztalatait, s nem hiszik többé az újra képződést, sem a várakozásnak minden esetben szükséges voltát. Az érhártyáról 3 előadásban szólva (21—23.) a glaucomát kettőben (24—25.) tárgyalja. Tudva van, hogy e bajt a szembeli nedvcsere akadályozottságából, mégpedig a hiányos excretióból származtatja, tehát sem idegműködésben, sem a túlságos secretióban nem keresi az okot. E kérdést, (melyben Weber, Kries, Brailey és mások bonczolásai határozottan támogatják) igen világosan fejtegeti s három jó rajz által is illustrálja. E fejezet fő érdeke azonban abban áll, hogy ő e baj ellen az iridectomia mellett, (sőt helyette) a sclerotomiát is tüzesen védi és ajánlja. Miután a folyadékcsere akadályának a csarnok zugában kell lenni, sőt az újabb közlések szerint (ha másként nem magyarázhatók ezek) ott is van az valósággal az iris és porczhártya közti összetapadás alakjában, anynyi bizonyos, hogy a műtétnek is e tájon kell végbemenni. W. az iridectomiában magát a sebkészítést tartja fontosnak, s így szerinte a szivárvány kimetszése felesleges, maga a sclerában ejtett seb elég, mert ennek forradása alkalmas a folyadékok elszivárgásának utat adni (cicatrice filtration). Hogy ezt végleg elhigyjük neki, arra nézve szükséges volna még a Fontana-féle tért illető adatok bővebb bírálása, s ezen tér eltorlaszolása és a glaucoma közötti oki viszony mélyebb vizsgálása, valamint anna bebizonyítása, hogy az ily sclera-sebek forradásai valóban jó „szűrők“, minek a priori inkább ellenkezőjét hinnék, Abadieval. Azt mondja ugyan, hogy még nem ítélhet véglegesen a sclerotomia és iridectomia viszonyos értékéről, de mégis be akarja amazt ültetni a gyakorlatba. Bizonyos, hogy ha végezni akarjuk, az ő módja jobb mint a másoké ; eserint cseppegtet előre s aztán metszés közben egy hidat hagy a sclerában, a szivárvány kicsúszásának megelőzésére. I . C... Sofron 22 éves _ Sii jobb szem E Salat Jobl) nemem' mel7 E ! w u I. J Fokok rinti Üveg nélkül concav 15 convex 15 Üveg nélkül concav 10 convex 10 atropin csepegt. 2" 1" 2" 1" 0° 57° 53° 46u 54° 36° 51° 31° 47° 579 . 30 62 57 49 56 37 55 35 55 57 60 79 72 62 66 39 61 40 60 66 90 102 79 70 65 47 62 42 68 68 120 102 5 76 72 61 47 62 48 67 64 150 88 71 69 69 50 65 50 66 72 180 69 66 62 74 54 67 51 63 74 210 66 61 57 83 55 05 51 59 83 210 68 62 58 87 54 61 52 56 87 270 67 60 55 91 49 61 50 50 97 300 64 59 54 79 45 55 42 50 82 330 58 54 50 64 41 54 35 47 66 többszöri vizsgálatok megtétele után még visszatérni szándékoznám, ha addig más avatott szakférfiú figyelmét arra nem fordítaná.