Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1894-02-25 / 1. szám

Budapest, 1894■ &vi február 25. Melléklet az »Orvosi Hetilap« 8. számához. 1. SZ. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK "VILMOS egyet, tanár. Tartalom: Grósz Emil dr.: Az aorta és ágainak szűkülete által okozott elváltozások a szemfenekén. — firósz Emil dr.: Kötőszövet­képződés az üvegtestben. — fílaskovics Fridolin dr., Paunz Márk dr., Kiray Arisztid dr., Hérics Imre dr., Vándor Ödön dr., Michels Mátyás dr.: Klinikai közlések. — Grósz Emil dr.: A budapesti egyetemi szemklinika betegforgalma az 1893. évben. — Irodalmi szemle. — Vegyesek. Az aorta és ágainak szűkülete által okozott elváltozások a szemfenéken. Grósz Emil dr. tanársegédtől. Az által, hogy szemtükör segítségével a retinalis erek elágazásáról, teltségéről, a vértartalom milyenségéről s az érfalzat állapotáról közvetlen megtekintés által szerezhetünk meggyőződést, e vizsgálati módban hatalmas eszközt nyertünk annak megítélésére, hogy milyen állapotban vannak a vér­keringési szervek. Eleinte túlságos reményeket fűztek a ttikri vizsgálathoz, mert feledték, hogy a szem feszülése az érrend­szer kisebb változásait kiegyenlíti az amúgy is rendkívül kis átmérőjű retinalis érhálózathan. De meg azt sem szabad feled­nünk, hogy lokális vérkeringési zavarok lehetnék jelen, melyek leplezhetik az általános vérkeringési változást, vagy pedig épenséggel ellenkező irányban módosíthatják. így nagyon csalódnék, ki azt hiszi, hogy minden álta­lános vérszegénységnél retinalis anaemiát is fog találni, vagy a ki venosus hyperaemiát vár a pangás általános tünetei mel­lett, vagy mindig érfalzat elváltozást az arteriosclerosis egyéb jelei kíséretében. Mindezek daczára adott esetben igen nagy szolgálatot tehet a szem hátterének megvizsgálása. Az érfal­zat teljes átlátszósága, az erek vékonysága, s azon körülmény, hogy végarteriákkal van dolgunk: mindez a megfigyelés finomsága javára esik. S ma mondhatjuk, hogy a szemtükri vizsgálat épen olyan nélkülözhetetlen segédeszköz a vérkeringés bántalmainak diagnostikájában, mint a milyen szükséges a központi ideg- rendszer elváltozásainak megállapítására. Azon kérdéssel, hogy milyen elváltozásokat okoznak a retinán a vérkeringés zavarai, már igen sokan foglalkoztak. Első helyen kell említenem Jäger-nek1 a szemtükrészés nagy­mesterének e tárgyú dolgozatait, úgyszintén Förster,2 Kniess,s Berger4 és Goivers5 alapvető műveit, továbbá Michel,6 Ul­rich,1 Bühlmann,8 Schmoll9 és Friedrichsohn10 dolgozatait, melyekből a szív- és érrendszer betegségeit kisérő retinalis elváltozások egész seregével ismerkedhetünk meg. A retina kisebb fokú arteriosus anaemiája rendes kísérője a szívbil­lentyű bántalmainak, míg a venosus hyperaemia csak ritkán van jelen. Ez utóbbi állapot egy pregnáns esetét Liebreich11 cyanosis retinae név alatt írta le. Az artériák lüktetése az aorta billentyűi elégtelenségének egyik állandó tünete, bár néha bicuspidalis insufficientiánál is jelen van. Az oly végzetes 1 Ergebnisse der Untersuchung mit dem Augenspiegel unter besonderer Berücksichtigung ihres Werthes für die allgemeine Patho­logie. Wien, 1876. 3 Beziehungen der Allgemeinleiden und Organ-Erkrankungen zu Veränderungen und Krankheiten des Sehorgans. Handbuch der gesumm­ten Augenheilkunde. VII. 18. 3 Die Beziehungen des Sehorgans und seiner Erkrankungen zu den andern Krankheiten des Körpers. 1893. 4 Les maladies des yeux dans leurs rapports avec la Pathologie Générale. 1892. 5 Die Ophthalmoscopie in der internen Medizin. 1893. 6 Das Verhalten des Auges bei Störungen im Cireulationsgebiete der Carotis. Festschrift zu Ehren Prof. Horner’s. 1881. I Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde. 1883. 183. 8 Virchow’s Archiv für pathologische Anatomie. Bd. 102. 9 Graefe’s Archiv für Ophthalmologie XXXIV. 1. 37. 19 Untersuchungen über Veränderungen der Netzhautcirculatiou bei Allgemeinleiden. 1888. II Ophthalmoscopischer Handatlas. 1870. embólia az ideghártya verőerében legtöbbször billentyűbántal- mak következménye, míg a vivő ér thrombosisa inkább az érrendszer megbetegedése kísérője. Arteriosclerosis az érfalzat szokott elváltozásán kívül miliaris aneurysmák keletkezésére is vezethet. Vérzések a keringés minden akadályánál előfordulnak, de különösen akkor, ha a vér összetétele is változott. Anae­mia kíséretében sajátságos ellentmondáskép az esetek 50— 60%-ban venosus hyperaemia van jelen. Ennek magyarázatát, bár a hypothesisek egész sorát állították fel, homály fedi. Az anaemia következtében megjelenő arteriosus lüktetés értel­mezése szintén sok vitára adott alkalmat, valószínűen a jelen­ség oka az intravascularis nyomásnak a vérszegénységből jól érthető nagyobb különbsége systole s diastoleban. A vér­vesztések folytán támadó látás-zavart csak ritkán okozza a retina anaemiája, sokkal gyakoribb az utólagosan keletkező vérzések káros hatása. Mindezen elváltozásokról magamnak is volt alkalmam nem egyszer meggyőződni, de az utolsó időben egy olyan szem­tükri képet figyelhettem meg, melyhez hasonlót sem magam nem láttam, sem pedig az irodalomban nem találtam. Az eset a következő: H. M. 29 éves leány első ízben 1893. augusztus 17-dikén jelentkezett az egyetemi szemklinikán. Beteg előadja, hogy apja 68 éves korában tüdöbajban balt el, anyja él és egészséges. Négy éves korában gyomor- és bél­hurutban szenvedett, s ezzel hozták összefüggésbe akkori lesová- nyodását. Kezei és lábai kis kora óta mindig hidegek voltak, de különösen időnként. Menstruatióját 13 éves korában kapta meg, 14 éves kora óta az első napon görcsös fájdalmai voltak. 1888-ban vért köhögött. 1889 óta folytonos fejfájásai, ájulási rohamai vol­tak s ismételten ok nélkül hányt. Antipyrin-porokat, fürdőket kapott orvosától. 1891-ben vérszegénységet constatáltak s ez ellen kezelték. 1892 őszén orrát operálták, ugyanezen év telén sok­izületi rheumája volt. Fejfájásai még hevesebben jelentkeztek. Szemein első ízben 1892 nyarán vett észre változást, mi látásának koronként rövid ideig tartó elsötétülésében állott, jobb szemének látása fokonként hanyatlott, míg végre e szem teljesen megvakult s a balon is hanyatlik látása. Szervezetének vizsgálatát, Terray Pál dr. és Tauszk Ferencz dr. egyetemi tanársegéd voltak szívesek több Ízben eszközölni, legutóbb pedig Korányi Frigyes tanár is kegyes volt a beteget megtekinteni. A vizsgálat szerint bár a tünetek a szivén nem egészen typusosak felvehető a két hegyű billentyű elégtelensége s a bal visszeres szájadék szűkülete bal szívhypertropliia s nagyobb fokú jobb szívnagyobbodás mellett Carotisok lüktetése csak nagyon homályosan tapintható, temporalisak s radiálisak lüktetése épen nem, míg a brachialisoké is csak nagyon homályosan érezhető. Minden valószínűség szerint tehát az aorta érrendszer aplasiaja van jelen. Vizeletben kóros alkotórész nincs, de mint azt Korányi Sándor dr. szives volt megállapítani a vizsgálat a vese ischaemiá- jára mutat. A mi szemeinek állapotát illeti, a jobb szem segédszervei épek, a szemtekén az elülső hosszú ciliaris erek igen kanyargós lefutásuk­kal s teltségükkel tűnnek fel. A cornea csarnok- s iris-elváltozást nem mutatnak. A pupilla tág, fényre nem reagál, közegek tiszták. A látóidegfő fehér, lelapult, igen élesen határolt, úgy az artériák, mint a vénák igen szükek s nem követhetők a peripheriáig. A vénák véroszlopa apró kis hengerekre szakadozott, melyek lassú áramban a papilla felé törekesznek, de ennek határán túl nem követhetők, a mennyiben a papilla területén csak fonálszerű erek-

Next

/
Thumbnails
Contents