Szemészet, 1941 (77. évfolyam, 1-2. szám)

1941-06-01 / 1. szám

Az 1929. évi amsterdami összejövetel előkészítő bizottsága a megoldatlanság tudatában­­ újra tárgyalásra tűzte a kérdést és meg­bízta Dufourt és Elschinget javaslattétellel. A referátumok meg is jelentek a kongresszus kiadványának 4. kötetében. Azonban tárgya­lásra a kérdés nem került. A két előadó javaslata sok lényeges pont­ban homlokegyenest ellenkezik egymással. Az E§-ról egyik sem emlé­kezik meg. De nem is lett volna meg a legkisebb kilátás sem ennek a rendszernek elfogadására, mert előnyeiről a kongresszus tagjainak meggyőződni még nem volt módjában. Magamnak, s azt hiszem, mindenkinek, aki Blaskovics tábláival végzi a látóélesség vizsgálatot, bőségesen alkalma nyílt ezek minden szempontbeli nagy fölényét megismerni, így természetes, hogy nem­csak nem mondanánk le róluk, hanem, ha az egységesítés kérdése megint szóba kerülne, a jelenleg használatos táblák közül egyedül az ő optotypusát tartanánk az elfogadásra alkalmasnak. És hogy ennek előbb-utóbb újra szóba kell kerülni s valamely megoldást találni kell — az legalább is valószínű. Nem állítanám, hogy ennek a jövőben teendő határozati javaslat­nak akként kellene szólni, mint azt 1914-ben Blaskovics tette. Ő még a Snellen-féle „egységnyi látóélesség“ fogalmából indult ki és ezt óhajtotta megváltoztatni. A régi egység, az l’-nyi látószög azonban mindenkit kielégít, eleve kilátástalannak látszik ennek megváltoztatá­sára törekedni. De ezt tulajdonképen Blaskovics sem teszi, mert az 1’ az ő tábláin is ugyanaz a határérték. Csupán az /a,-nak és az egy­ségnyi látóélesség fogalmának összekapcsolásából adódik az a látszat, hogy a minimum separabile megváltozik. / . .­­ Az o fogalmának geometriai levezetése a l/d -ból a köz­t­a ismert K/d/D helyett tovább bonyolítja javaslatát, pedig ez sem a lényeget érintő újítás. A lényeg az a módszer, ahogy Blaskovics magukat a táblákat szerkesztette, részben a­nélkül, hogy ő maga ennek a módszernek a törvényszerűségeit szavakba foglalta volna. E törvényszerűséget magukban a kész táblákban meg lehet találni. Kifejtve és javaslatba foglalva bizonyos előíráshoz juthatunk. Ha ezt nemcsak valamely nemzetközi kongresszus, hanem a szemorvosok összesége is elfogadná és a jövőben csak ezen az alapon szerkesztett táblák kerülnének for­galomba, a látóélesség vizsgálatának és egységesítésének kérdése való­színűleg hosszú időre és kétségtelenül a legjobban meg volna oldva. Ezt a határozati javaslatot röviden és egyszerűen a következő 4 pontba lehetne összefoglalni.

Next