Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)
1973-03-01 / 1. szám
150 éve született Hirschler Ignác Halála alkalmából Markusovszky az Orvosi Hetilapban többek között a következő szavakkal búcsúzott tőle: „Halálával kimúlt ismét egy tagja azon baráti körnek, melyet hazánk nehéz napjaiban Balassa körül a rokonszenv és a közös czélok felé törekvés, a tudomány, a cultura előbbvitelének óhajtása csoportosított”. Hirschler Ignác 1823. március 5-én született Somfán, Pozsony megyében. A bécsi egyetemen végezte a főiskolát, 1846-ban avatták orvosdoktorrá, majd Rosas gyakor noka lett. Desmarres mellett is dolgozott 2 évig, mint chef de clinique, Gruby labora tóriumában szövettani vizsgálatokat végzett, 1849-ben tért vissza Pestre. Az egyetemi szemészeti tanszék élén Lippay Gáspár állt. A korszerű szemészet képviselője azonban Hirschler volt. Magántanárságát elutasították. Hirschler saját előadásából tudjuk, hogy elkeseredésében kivándorlás gondolatával is foglalkozott. Hirschler az Ősz utcai, jelenleg Szentkirályi utcai szegény gyermekkórházban működött. 1884-ben átköltözött a Stefánia-kórház épületébe. Tanulmányutat tett Londonba, Párizsba, Lipcsébe, Prágába. Hirschler kétségtelenül az ország első szemésze volt, rendkívüli tekintélynek örvendett, kollegái és a betegek egyaránt nagyra értékelték. Számos cikke mellett megjelent „Autobiographisches Fragment” c. munkája. Hirschler 1864-ben alapította meg a „Szemészet” c. folyóiratot, amelynek első szerkesztője és termékeny írója volt. Hirschler részt vett az 1876. XIV. törvénycikk megalkotásában. 1869-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta, 1874-től 1880-ig az Orvosegyesület elnöke volt. Tagja volt a főrendi háznak. Megalakulása óta az Országos Közegészségügyi Tanács tagja volt. 1878-ban a vaskorona-rend kitüntetést kapta. A magyar szemészet nagy vesztesége, hogy Hirschler nem lett egyetemi tanár, nem állt rendelkezésére megfelelő beteganyag, sem munkatársak kellő számban, mert a magyar szemészet fejlődését jobban elősegíthette volna. Így is kiemelkedő, ha nem legkiemelkedőbb alakja a magyar szemészetnek, aki a haladás élharcosa volt, mind a tudomány területén, mind társadalmi vonatkozásban. Ahhoz a körhöz tartozott, amelyet ilyen nevek fémjeleznek, mint Balassa, Markusovszky, Bókay, Korányi. Radnót Magda I Szemészeti