Érseki leányiskola, Szentendre, 1936

SZENTÉVI NEVELŐ MUNKA. Alig néhány hónapja, hogy a szentévet ünnepélyesen megnyi­tottuk. Még előttünk van az eucharisztikus szentévnek több mint 10 hónapja s máris lelkünkre nehezedik a szentévben reánk váró ne­velői munkának tudata és felelőssége. Engedjék meg a szülők, mint az Isten előtt elsősorban felelős nevelők s a tanítók és tanárok, mint a nevelés hivatott mesterei, apostolai, hogy a reájuk váró feladatra ezúton is felhívjuk figyel­müket. Mindenekelőtt legyünk tisztában az eucharisztikus szentév cél­jával s a reánk nevelőkre váró feladattal. A katolikus Actio köz­pontjában a szakosztályok egész sorozata végezi már hónapok óta a maga speciális szakmunkáját. Ennek a sokágazatú munkának köz­vetlen célja a figyelemfelkeltés és az organizálás. A mi munkánkat, a család és iskola nevelő munkáját nem lehet egy szakosztály kere­tébe beleszorítani. Sokkal inkább mondhatjuk azt, hogy a többi mun­kával szemben a mi munkánk a tartalom. A többi: a propaganda, szállítás, elszállásolás, élelmezés, külső rend biztosítása, mind nagy­fontosságú, s csonkaságunk miatt egyenesen súgos feladat, de lénye­gében keretkérdés. A lényeg a tartalom, a lélek. A lélek pedig nem lehet más, mint az eucharisztiába vetett hit felduzzasztása a lelkekben s beleállítása az élet szolgáatába. Van a szentévnek egészen speciális magyar tartalma is. Az or­szágalapító szent király halálának 900. évfordulója, a dicsőséges szent Jobb 900 éves élete, a szentistváni országalapító gondolatnak újjászületése, a legdicsőbb és legnagyobb magyar ős kultusza, mind önmagában is grandiózus s a nevelő munkában eleven erőt adó gon­dolat. Ezeket a gondolatokat különösen a magyar iskolának kell ki­használnia a maga nevelői munkájában. Azonban elhibázott álláspont és fél munka lenne a szentévnek tisztán magyar szempontból való felfogása. Ez első pillanatra tet­szetősebb, de lényegében sekélyebb munka lenne.

Next