Szentesi Napló, 1939. augusztus (21. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

Kedd, 1939 augusztus 1. SZENTESI NAPLÓ Magyar-német gazdasági vámuniót! — Minekutána pedig mindenféle átállítás körültekintő eljárást, számításokat, fokozatosságot igényel, tehát pénzbeli áldozaton kívül időt is igényel, kézenfekvő dolog, addig is, amíg ez a racionális átállítás előbbre haladhat, ahhoz az észszerű módhoz kell folyamodni, amely nemcsak egyetlen csapásra megoldaná a jelenlegi búzaértékesítési nehézségeket, de egyszersmind minden tekintetben, minden elképzelhető terménynél és terméknél végre megfelelő és illendő hasznot biztosítana a magyar mezőgazdaságnak a magyar termelő gazdának. Errre az egyetlen észszerű és mindenképpen előnyös és kívánatos mód: a termelés értékesítési alapjának kiszélesítése, vámunió a 86 milliós nagy Németországgal, a minden terményünket akkor megfelelő áron könynyen felvevő nagy német piaccal. — Magyarország népességeinek több mint 60 százaléka élközvetlenül vagy közvetve az őstermelésiből. Ennek a többségnek megélhetési, boldogulási érdeke és lehetősége fontosabb szempont kellene, hogy legyen, mint a gyáripari termelésiből élő kisebbségé. Nem lehet vitás, hogy a mezőgazdaság, az őstermelés érdekében állana a Németországgal való vámunió és, ez a magyar gazdaközönség javát beláthatatlanul nagy mértékben szolgálná. Ellenzik ezt némelyek helytelenül, általában németellenes politika szempontjából a zsidók és liberális csatlósaik, a mindenáron legitimisták, valamint a marxista szocialistáik és ellenzik a gyári nagyiparosok, akiknek gyártmányai a fejlett és racionálisan mátét gyáriparral erős vámvédelem nélkül versenyezni nem minden iparágban tudnak. A gyáripari cikkek olcsóbbodása azonban a mezőgazdaságnak tehát a magyar nép többségének nagy előnyére szolgálna é is fogyasztóképesebbé is tenné azt iparcikk fogyasztására. De a gyáripar jórészének, egészségesebb, mélyebb gyökerű részének nem is, válnék ártalmára a német vámközösség, olyanoknak, amelyeknek gyökere a mezőgazdasággal, az őstermeléssel szorosan kapcsolatos. . Ilyenek például a cukorrépa, a szeszipar, az ecetipar, élesztőipar, a, gyümölcs és zöldség konzerváló ipar, a tejtermékeket és húst feldolgozó ipar, a, faipar, a bőripar, sőt maga a malomipar is.. Két nagy iparágnak válnék jelentős, hátrányára a vámvédelem hiánya: a ruházati iparnak és a vasiparinak, mindkettő árucikkeinek olcsóbbodása azonban a mezőgazdasági népesség rendkívül nagy javára szolgálna. Mindezeknél fogva, a búzaértékesítés kérdésének kielégítő megoldását illetőleg Csongrád vármegye gazdaközönségét képviselő Vármegyei Gazdasági Egyesület egyhangúlag hozott határozattal felirattal fordul a kormányhoz a Németországgal való vámközösség megvalósítása végett és csatlakozásra szólítja fel ehhez a mezőgazdasági kamarákat, valamint az összes vármegyei gazdasági egyesületeket. Gróf Károlyi Imre általános helyesléssel és nagy tetszéssel fogadott fejtegetései után dr Dósa István alispán emelkedett szólásra és, a következőket mondotta : Az alispán beszéde . A Csongrádvármegyei Gazdasági Egyesületnek ez, a mai választmányi ülései, el kell ismerni, oly nagy horderejű kérdéssel foglalkozik, ami az egész vármegyei gazdaközönségét legközvetlenebbül érdekli. A miniszterelnök úr ajkáról elhangzott a szó és sokan ezt úgy fogták fel, hogy ez a mi megyénkre is teljes, terjedelmében vonatkozik. Ezt azonban ebben, a formáiban talán gazdasági képtelenségnek lehetne tartani. Ugyanis el kell ismernünk, hogy nem véletlen az,, hogy itt ilyen kiváló jó minőségű búzatermés van. Nekem azonban sem az irányú tudásom, sem az; e tárgyból merített tapasztalatam nincs meg, mint az elnök úr ő méltóságának, aki ezt, magas,színvonalúan és tudományos szempontból is megvilágította. Gondolom azért, hogy teljes egészében tegyük magunkéivá, ezt a kérdést és kérjük, hogy az, itt hangoztatott szempontokat vegye mérlegelés alá a kormányzat. Azt hiszem, hogy ez teljes, közmegnyugvást jelent. Hívjuk fel a kormány figyelmét erre a dologra, amíg a kezdet kezdetén vagyunk. A magam részéről a teljes egészében csatlakozom, az, elnök úr ,méltóságának itt elhangzott gondolataihoz. ..Nem a mi búzánk a legjobb a világon" Gróf Károlyi Imre nyomban válaszolt az alispán felszólalására. Elsősorban is, tévesnek minősítette a magyar embernek szinte a vérében lévő azt a tudatot, hogy a mi búzánk a legelső a világon. Ez nem áll, mert éppen olyan fajsúlyú és sikértartalmú búzát tudnak termelni Romániában, Oroszországban, nem is szólva a kanadai Manitoba búzáról. Azt képzelni, hogy minőségi alapon a világ minden más búzáját le tudjuk pipálni, ez nagyon is illuzórikus volna.. A mai világgazdasági rendszer mellett nagyobb produkciót elérni aligha lehetséges. Ma ott állunk, hogy olyan búzakészlettel rendelkezik a világ, amilyen még nem volt. Semmit sem változtat az a tény ezen a helyzeten, hogy nagyon jó minőségű a búzánk, mert semmiesetre sem olyan, amilyen másik a világon nincs . Vámuniósból folyó gazdasági kapcsolat mellett politikai gyámkodásnak helye nincs. A két kérdés össze nem függő. Szerintem nem lehet vitás, hogy kísérlettel még lehetne egyes búzákat tovább javítani, de ezt más is, csinálja. Ez nem a kérdés megoldása. Más kérdés, az, hogy ez a vidék alkalmas búzát termelni, ezért megmaradjon-e kizárólag annak. Kell egy áthidaló módot találni és ez a német vámunió. Zsoldos László hozzászólása Gróf Károlyi Imre elnök ezután felkérte a jelenlevő Zsoldos László igazgatót, mint akinek széles látóköre van a búzaértésesztés szempontjából, hogy mondjon véleményt. Zsoldos László ezeket, mondotta: — Szerintem a kérdés két részire oszlik, a minőségis, mennyiségi kérdésre. Ha a minőségit tekintjük, megállapíthatjuk, hogy az értékesítés és a termelés, a legtragikusabb ponthoz érkezett. Megfontolandónak kell tekinteni az átállítás kérdését, éppen azért, mert ha továbbmenőleg semminemű irányítás be nem következik, egy nagy katasztrófa következhet be. Ezt a kérdést a minőségi termelés szempontjából úgy fogom fel, hogy sürgetnénk a kormánynak észszerű és hatásos intézkedését az átállításra vonatkozóan. Azokon a vidékeken, ahol ez a minőségi búza nem terem, tessék megkezdeni a csökkentést. Hogy ez mennyire aktuális, legyen szabad felhoznom például azt a tényt, hogy külföldön annyira nem kell a liszt és a búza, hogy amikor a múltkorában Angliában jártam és különböző lisztmintákat vittem, melyek az itteni 83 kilogrammos búzáiból készültek, az angol kereskedők alig voltak rálbeszélhetők arra, hogy megtekintsék azokat. Azt mondta az, egyik kereskedő, hogy őnekik van a kanadai búzáiból olyan lisztjük, ami nekik megfelel és amit mi előállítani úgy sem tudunk. Keressünk csak mi más piacot lisztünknek. Az átállítási kérdését, helyesebben a búzaterületek csökkentését, természetesen a mérlegelendő szempontok figyelembevételével kell elkezdeni, időszerűnek tartom, éppen ezért. A hozzászólások után az ülés egyhangúlag magáévá téve gróf Károlyi Imre elnök beszédében lefektetett gondolatokat,, indítványát kimondotta, hogy felirattal fog élni a kormányhoz a Németországgal való vámközösség megvalósítása végett és csatlakozásra szólítja fel ehhez a mezőgazdasági kamarákat és az összes vármegyei Gazdasági Egyesületeket. A választmányi ülést ezzel véget ért. Glória Filmszínház műsora Sarkad! Nagy Antal ucca Telefon 242. Kedden, aug. 1-én este fél 6 és fél 9 órakor Filmszínházunk nagy gála műsora egy előadás keretén belül három film egy műsorban. 1 film: VI . Hőnyi Adorján híres regényéből filmre írta Ábrahám Pál. Főszereplők : If és Jdvor, Bársony Rózsi, Kalios, Berki Lili, Csortos, Rózsahegyi, Pethő, Zala Karola, Mály Gerő, Kiss Manyi, Peti Sándor. Felejthetetlen gyönyörűszép magyar film. 2)film: Bestiák Birodalma (A dzsungel titkai) Végig magyarul beszél Pluhár István. — Nagy expedíciós film. 3) film Bécsi melódiák (Nagy zenés film) Magyar Híradó. Pontos időben kezdünk! 3. oldal 20 fillér 1 drb. nyolc dkgr. súlyú Citromszappan 20000000000000000000000000 Kapható: KURCZ GYULA „Korona" illatszertárában — Kossuth utca 18— JAKSOR 20 szám alatt 19 hold föld kiadó. Értekezni lehet Bocskai utca 43 alatt.