Szentesi Napló, 1942. március (24. évfolyam, 49-73. szám)
1942-03-01 / 49. szám
Vasárnap, 1942 március 1. SZENTESI NAPLÓ A közellátási miniszter a nyilatkozata a kenyérről, a zsírról, a burgonyáról, a ruháról és a cipőről A Szentesi Napló budapesti munkatársának jelentése Györffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter sajtóértekezletet tartott, amelyen ismertette a közellátási helyzetet. Ezen a sajtóértekezleten a Szentesi Napló budapesti munkatársa is részt vett. Beszéde elején megemlékezett a miniszter az elmúlt időszak fontosabb közellátási eseményeiről, majd pedig részletes tájékoztatást adott az egyes időszerű kérdésekről. A kenyérellátás Legelsősorban a kenyérmagvak helyzetét kívánom ismertetni — mondotta a miniszter. Itt a legutóbbi időben bizonyos csökkentést voltam kénytelen elrendelni, ami annak a következménye, hogy a kormányzat legfontosabb törekvése az, hogy a meglevő gabonakészletekkel úgy gazdálkodjék, hogy azok a következő termelésig a háborús viszonyok megkövetelő takarékosság szem előtt tartásával az ellátatlan lakosság szükségleteinek fedezésére elegendők legyenek Csak egy kis összehasonlítást akarok tenni: a katona fejadagja napi 500 gram, viszont a nehéz testi munkás ennél 50 grammal többet kap. Sajnálattal tapasztaltam, hogy vannak lelkiismeretlen emberek, akik eladogatják fejadagjaikat. Ezt természetesen megakadályozom, mert gondoskodni kell arról, hogy a készlet az új termésig elegendő legyen, ne kelljen kenyörtelen napokat rendszeresíteni. Most könnyebben nélkülözünk 5 dekát, mintsem a kenyörtelen napok eszközéhez kelljen nyúlni. A burgonyaellátás A miniszter ezután a burgogonyaellátásról beszélt. — Hosszú és súlyos telünk volt, a pincézett burgonyát nem lehetett felhozni, szállítási nehézségek is adódtak a hófúvások miatt, de ezen már túl vagyunk. Most már kijelenthetem, hogy a burgonyaellátás terén baj nem lesz, a jövő évig biztosítva van. Milyen súlyig hizlaltunk ? Tavaly a sertéshiány okozoa nagy bajokat — folytatna a miniszter — az idén épen fordított a helyzet. A sertés elegendő, azonban takarmány nincs. A takarmánykrízis európai jelenség. A kevés takarmány arra kényszerít bennünket, hogy a meglévő készleteket minél gazdaságosabban használjuk fel. Sok helyen ma is 170—200 kilogramos sertéseket hizlalnak, pedig ennek semmi értelme sincsen, hiszen az ilyen állat a takarmányt csak fogyasztja anélkül, hogy az gazdaságos lenne. A 140—150 kilogramos sertés hizlalásával elértünk mindent, amit a takarmányból ki lehet hozni. Minden további hizlalás csak növeli az állat súlyát anélkül, hogy a feletetett takarmány teljes eredményét leírhatnánk. A 150 kilogramos sertés épen megérett arra, hogy több takarmányt ne kapjon, ellenben zsírban és húsban, mindazt megadja, amit megevett. A zsírellátás — Egyik legnehezebb kérdésünk a zsírellátás, de örömmel közölhetem, hogy ma már lényegesen nagyobb készletünk van, mint ezelőtt két hónappal volt. Előreláthatólag gondoskodtunk a szükséglet fedezéséről, azokra az időkre, amikor a nyár derekán és az ősz elején jelentkezni fognak a zsírellátási nehézségek. A beszolgáltatott három és hat kilogramos mennyiségeket gyűjtőhelyekre szántottuk, higiénikusan elraktároztuk arra az időre, amikor majd a nehézségek mutatkoznak. Ez a mennyiség azonban még mindig nem elegendő, a szükséglet egy része még hízóban, azaz állatban van. Komoly elgondolások vannak arra nézve is, hogy a zsírjegyre kell venni a vajat és egyéb zsiradékot is. A textilellátás A textilellátásról ezeket mondotta a közellátási miniszter: — A népruházati akció első része lezajlott, ennek során hárommillió folyóméter szövetet és pamutárut bocsátottunk szétosztásra. Januárban egymillió pengő értékű anyag került forgalomba s februárban mintegy 8—10 millió pengő értékű anyagkerült kiosztásra, amelynek lebonyolítása most van folyamatban. Ilyen olcsó áron sehol nem lehet ruhához jutni. — Jövőre ezt az akciót ki fogom bővíteni, mégpedig úgy, hogy a vállalatoknál dolgozó ipari munkás és a mezőgazdaságban dolgozó munkás résére a munkaadó veszi meg az árukat, illetve beszerzésükre a munkaadó ad hitelt. Tudom azt, hogy a munkásnak a ruhabeszerzés céljára a legkevesebb pénze van, azonban jövőre a népruházati cikkek a konfekciónak abba a részébe tartoznak majd, amelyet eddig búzában kapott. A búza egy részét tehát textiláruban fogja megkapni. Jó minőséget, olcsón — s ezzel nagy szociális feladatot fogunk megvalósítani. Szabásminták az asszonyok számára — A jövőben könnyebb áruk jönek ki, főként az aszonyok és a gyermekek részére. Ezzel párhuzamosan szabásmintákat adunk ki és a különböző társadalmi szervezetek bekapcsolásával megtanítjuk a legegyszerűbb parasztasszonyt is arra, hogy saját, valamint a gyermekek ruháját maga varrja. Ez igen hasznos dolog lesz, különösen a téli hónapokban, amikor nem dolgoznak a földeken. A papiros szabásminták segítségével a megvett anyagból minden asszony könnyen megvarrhatja a ruháját. Kipusztul a luxus . Most pedig vázolni kívánom mindazt, ami a textilfronton történt ellátottságunk biztosítása érdekében. Az iparügyi miniszterrel és a neki alárendelt anyaggazdálkodási szervekkel tervet készítettünk, amelynek alapján az ott programba vett új gyártás már folyamatban van. Ennek a lényege a következő: hagyjuk kipusztulni a luxust és nyersanyagot csak azoknak a cikkeknek előállítására adunk, amelyek a nép részére szükségesek. A népi textilárukra való technikai átállásnak és a használható típusok megállapításának alapgondolata az volt, hogy szűkös nyersanyagkészleteinkből minél hoszszabb időre biztosítsuk a gyártás folyamatosságát és minél kevesebb típussal elégítsük ki a ruházati igényeket. Egyúttal ki akartuk használni a tömeggyártás előnyeit is, hogy az ár minél olcsóbb lehessen. Ezért az egész textil- szakmára nézve, legfeljebb 100 típusban jelöltük meg azt a keretet, amelybe a pamutszövetek, gyapjúszövetek, kötszövött áruk, kárpitos és lenáruk, valamint a legfontosabb rövidáruk kigyártása beleilleszthető. A kitűzött célt teljes mértékben elértük. Nem kisebb dologról van itt szó, hogy sikerült például a pamutszövedékek csoportjában mindössze 19 típussal, a gyapjúszöveteknél 23 típussal, a kötszövött áruknál pedig 8 típussal kielégíteni a szükségletet. Ez mindössze még csak 50 típus, úgyhogy bőven van hely a megszabott keretben a többi textíliának is. Csalánból — textilanyag — Ennek az előnye az, hogy a rendelkezésre álló anyagot olyan nagy mértékben ki tudom használni, hogy abból egy év alatt 40 milió fm-t állíthatok elő, mégpedig pamutáruból havonta 3 milliót, gyapjúszövetből havonta 250 ezret, kötszövött árukból pedig 11 millió darabot. Ennek jelentősége felbecsülhetetlen, mert ilyen módon a tényleg rendelkezésre álló nyersanyagból nemcsak egy évi, hanem azt meghaladó szükségletet is ki tudunk gyártani. Ez a megoldás majd lehűti azoknak a hisztérikusoknak a kedvét, akik mindenáron azt szeretnék, hogy pontrendszer legyen. Kijelenthetem, hogy pontrendszer nem lesz. Hogy a luxuscélokra mi kell, az engem nem érdekel, mert csakis az érdekel, hogy mi kell a népnek. — Van annyi anyagom, hogy egy évben 40 milió fm. standardizált árut tudunk majd előállítani. A nyersanyag utánpótlásra is van kialakult tervem. Megszervezzük a csalángyűjtést, mert a csalán rostjából állítjuk elő azt az alapanyagot s a kotonint , amelynek műselyemmel való keverése útján gyártjuk majd ki a textíliákat. Hála Istennek, az országban annyi csalán van, hogy ezt nem kell dekázni, kilózni, vagy jegyre adagolni. A belőle nyert kotonin képezi tehát a jövő textíliájának legfontosabb alapanyagát. A közeljövőben bemutatjuk a csalánszövetből készült textiltermékeket. A lábbelikérdés . Legutóbbi tájékoztatás alkalmával azt mondottam, hogy a textil- és a bőrhelyzeten állunk, vagy bukunk. A textilhelyzetet röviden vázoltam már, most a cipőellátás terén ránk váró feladatokat ismertetem. A Lábbeli Központot azért hívtuk létre, hogy az iparügyi miniszterrel együtt olyan központi szervünk legyen, amely egységesen irányítja a gyártást. A Lábbeli Központtal kereken 5,200.000 pár cipőt gyártunk ki egy évben. Ebből a mennyiségből 4,200.000 pár teljesen bőrből és bőrtalppal készül, 750.000 pár műtalpból, a többi pedig mozaiktalp felhasználásával. Ezen felül 6,200.000 pár cipőt lehet fejeltetni, javítani feltalpalással. Ez pedig kereken 11.400.000 párt tesz ki. Még nem az a szám, amelynek elérésére törekszem, de sajnos, nincs több bőr. Glória Filmszínház Március 1—3. HÁROM NAPIG. ÖRDÖGTORONY Filmóriás. Érdek, izgalmas lebilincselő. Nagy film. Dullas világhírű regénye filmen. Budapesttel egy idősben. Az Izgalmak filmje. Az ÖRDÖGTORONYban lejátszódó titkok, grand guignol-szerű jelenetek. Magyar Híradó. Keddtől Ufa Híradó. 3. oldal