Szentesi Napló, 1943. július (24. évfolyam, 145. szám)

1943-07-01 / 145. szám

2. oldal SZENTESI NAPLÓ Négyévi börtönbüntetésre ítélték az ál Bencsik Zoltán csongrádi purifikátort A budapesti ügyészség vádat emelt Schulhof Tibor ellen családi állás elleni bűntett, többrendbeli közokirathamisítás és csalás bűn­tette, valamint egyéb bűncselekmé­nyek miatt. A vádirat szerint Schulhof,­ mintegy 30 évvel ezelőtt Szőny községben aljegyző lett és ugyanekkor áttért a római katoli­kus vallásra. A világháború idején, mint hadapródőrmester szolgált, megsebesült, a szolnoki kórházba került, majd felgyógyulása után Kálmán Jenő álnéven bujkált. A hu­szas évek elején Budapesten tűnt fel, ahol dr Kálmán­ Jenő álnév alatt jogi szemináriumot nyitott. Közben megnősült, Berger Erzsébet nevű leányt vette feleségül. Amikor a jogi szemináriumokat hatóságilag felülvizsgálták, Schulhof nem tudta igazolni jogi képesítését s ezért — a bűnvádi eljárás elől — Romániá­ba szökött. 1925-ben visszatért Bu­dapestre s itt az egyik kávéházban egy ismeretlen embertől megvásá­rolta dr Bencsik Zoltán ügyvéd sze­mélyi okmányait s innen kezdve ezen a néven szerepelt. Rövidesen Debrecenbe került, ahol az Elek­­trolux Rt. fiókintézetének vezetője lett. Debrecenben megismerkedett egy Balogh Ilona nevű leánnyal, akit kivitt Romániába és ott a leánnyal színleges házasságot kö­tött. Schulhoff ezután visszatért Magyarországra, arra kényszerítette feleségét, Berger Erzsébetet, hogy Balogh Ilonát fogadja be a házába és titkolja el előtte valódi kilétét. Berger Erzsébet ettől­ kezdve, mint Schulhof nővére szerepel. 1931-ben az álnevű dr Bencsik Zoltánnak Balogh Ilonától fiúgyer­meke született, akit ifjabb Bencsik Zoltánként anyakönyveztetett. 1933- ban a soknevű kalandor már Cson­­grádon bukkant fel, ahol a vá­rosi villamosművek igazgatói állásába került. Ebben a minő­ségében, mint „közéleti purifi­­kátor“ tűnt fel és ádáz harcot vívott Piroska János, akkori csongrádi polgármester el­len. 1941-ben meghalt a törvényes felesége, Berger Erzsébet, akit nő­véreként temettetett el. Az ál-Ben­­csik Zoltán végül a Nyersbőr Anyagbeszerző és Elosztó­­Rt.-hoz került, amelynek az ellenőrzési osz­tályát vezette. Itt azonban keresz­tény származását nem sikerült bi­zonyítania s így ebből az állásából elbocsátották. A sokrétű bűnügyet most tár­gyalták a budapesti büntetőtörvény­széken. A bíróság bűnösnek mondotta ki a vádlottat egyrendbeli folytatóla­gosan elkövetett csalás, kétrendbeli, ugyancsak folytatólagosan elköve­tett közokirathamisítás bűntettében és kétrendbeli vétségben s ezekért a bűncslekeményekért négyévi bör­tönbüntetésre ítélte. Egyes vádpon­tok alól elévülés címén fölmentette. Az ítélet ellen a vádhatóság kép­viselője súlyosbításért, a védő és az elítélt pedig enyhítés miatt jelen­tettek be föllebbezést. Ják Gyulavári és Giliczéné val­lomását. Majd azt is elmondot­ták, hogy amikor a lisztvásárlási ügy kipattant, Giliczéné felkeres­te és azzal fenyegette meg őket, ha nem azt vallják a rendőrség előtt, hogy a lisztet kölcsönkap­ták tőle, mindkettőjüket meg fog­ja gyilkolni.. Az uzsorabíróság Feketéné Nagyné terhelő vallomása al­ján mindkét vádlottat bűnösn mondotta ki és Gyulavárit 1 h napi fogházra, Gilicze Imrén pedig egyhónapi fogházra és 31 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. -----------­ A csongrádi uzsoraíróság egyhónapi fogházra ítélte Gyulavári Géza ny. szentesi tanácsnokot A csongrádi uzsorabíróság Gyulavári Géza ny. szentesi vá­rosi tanácsnok és Gilicze In­réné szentesi baromfikereskedő ár­drágítási ügyét most tárgyalta. Az ügyészség mind Gyulavári, mind Giiczéné ellen lisztdrágítás miatt emelt vádat. A vád szerint Gyulavári 140 kg. 0-ás lisztet kg.-ként 1.84, 160 kg. kenyérlisztet kg.-ként 1.36 pengőért adott el Gilicze Imrénének. Güiczéné Fekete Im­­réné és Nagy Józsefné csongrádi asszonyoknak továbbadta a lisz­tet és a 0-ás kilójáért 2.30, a kenyérliszt kilójáért 1.70 pengőt kért és fogadott el tőlük. A bíróság először Gyulavári Gézát hallgatta ki. A ny.­városi tanácsnok tagadta bűnösségét. Azt állította, hogy ő csak köl­csön adta a lisztet Gilicze Imré­nének. Giliczéné szintén tagadta bű­nösségét. — Sin is csak kölcsön adtam a lisztet Feketéimnek és Nagyné­­nak — mondotta. Feketéné és Nagyné megcáfol­ Tudományos Mozgószínház FIGYELEM! Hétköznapokon 2 előadás, fél fi éa lél 8 órákon fsMásnap éa film­eonap 8 előadta­­ lél 2, fél 4, fél fi éa lél 8 órakor. Július 1—2, csütörtök, péntek. Thea von Harbou regénye filmen: Egy szív regénye Főszerepben: Luise Ullrich, Werner Krauss, Karl Ludvig Diehl, Kate Haack: A szép és nagy filmek egyik legdrágább gyöngyszeme. Híradó. Az új postai díjszabások 1943. évi július 1-től kezdve több postai távíró-,­ távbeszélő- és rádiódíjtétel megváltozik. Fonto­sabb díjváltozások: A 20 grammos levelek díja helyben 20, vidékre 30 filér, a le­velezőlap díja pedig helyben 12, vidékre 18 fillér. A­ nyomtatvány és áruminta legkisebb súlyfoko­zatának díja (4 és 8 fillér) vál­tozatlan marad, a további súlyfo­kozatban mérsékelten emelkedik. A könyvek és árjegyzékek ked­vezményes díja 100 grammig 6 fillér. Az ajánlási díj helyben 50, vidékre 70 fillér. A csomagok dí­ja általában 10—40 fillérrel lesz magasabb. Az utalvány és az utánvételi díjak átlag 10—20 fil­lérrel emelkednek. A csekkbefize­tési díj 20 pengőig 10 fillér, 50 pengőig 16 fillér, 100 pengőig 30 fillér, ezen felül pedig 50 fillér. A belföldi közönséges távirat szódíja 18 fillér, egy távirat leg­kisebb díja 1 pengő 80 fillér. Budapesten a különvonalú táv­beszélő állomás belépési díja 150 pengő, az ikerállomásé 100 pen­gő. A különvonalú állomás alapja 20 pengő, az ikerállomásé 14­0. Az előfizetői állomásokról foly­tatott helyi beszélgetések díj 1943. július 16-tól 24 fillér. , nyilvános távbeszélő állomások­ról kezdeményezett helyi beszél­getések díja változatlanul 30 fil­lér marad. A vidéki távbeszélő hálózatok­ban az állomások havi alap-, ille­tőleg előfizetési díja szintén vál­tozik. A beszélgetésenként­ díj­szabású vidéki hálózatokban az előfizetői állomásokról folytatott helyi beszélgetések díja 1943. jú­lius 16-tól 14 fillér. A belföldi távolsági­, beszélge­tés díja az I. díjövben 0.70 P, a II. díjövben 1.40 P, a III. díjöv­ben 2.10 P, a IV. díjövben 2.50 P, az V. díjövben 2.80 P, a VI. díj­övben 3 P. A rádióvevőberendezések havi díja 3 P. Az 1943. évi július hó­napban, minthogy a rádiónyugták kiállítása már megtörtént, az ed­digi 2,60 pengő rádiódíjat szedi be a poéta. A július havi díjkü­lönbözet beszedése az augusztus havi díjjal együtt fog történni. Ennek megfelelően augusztus ha­vában 40 fillér plusz 3 P, azaz 3.40 P lesz a rádiónyugta össze­ge- K Katasztrófa a nyugatafrikai kakaótermés köröt­ Amint Zürichből jelentik, a brit gyarmatügyi miniszter tegnap kije­lentette az alsóházban,, hogy a nyu­gatafrikai kakaótermés átvételére irányuló kötelezettségek a folyó gazdasági évben érzékeny veszteség­gel zárultak és valószínűleg fel­emésztik az előző évek teljes nye­reségét. Anglia ugyanis 377.000 tonna kakaót vagyis a világtermelés angol Aranypart, Nigéria, Francia- Kamerun és Belga-Kongó termelői­től, de hajótérhiány miatt ennek a tömegnek csak egy töredékét tudta haza, illetve Amerikába szállítani. Miután alig van megfelelő raktár­­helyiség és ami van, azt is a tava­lyi fölösleg tölti meg, rengeteg ka­kaó tönkrement, ha el nem égették. Az idei termés már a negyedik lesz, amelyet a brit állami felvásárló bi­zottság leköt, hogy a világpiactól elvágott nyugatafrikai kakaóterme­lőket megmentse a biztos összeom­lástól. A vilák kakafogyasztásának ugyanis több, mint 40 százaléka esett Európára. Nagybritania maga átvesz 100.000, az Egyesült Álla­mok pedig legalább 150.000 tonnát. A mintegy 150.000 tonnányi mara­dékot tehát az idén is megint vagy elraktározzák valahova vagy meg­semmisítik. — Finnországban leszállítják a kenyéradagot. A finn közellátásügyi miniszter bejelentette, hogy július 1-től kezdődően ismét a régi meny­­nyiségre szállítják le a kenyérada­got. A múlt év novemberében a téli hónapok tartamára felemelték a kenyéradagot és ezt az emelést most hatálytalanítják. A miniszter beje­lentette a mezőgazdasági termékek árának emelését is.­­ A jövő héten kezdődik az ara­tás.­­ A gabona beérésére rendkívül kedvező hatással van a melegre for­dult időjárás. Az Alsó-Tisza mentén és Dunántúlon, valamint a Bácská­ban is rövidesen, Péter Pál után kezdik aratni a búzát. Pest megyé­ben az aratás már ezen a héten megkezdődik. Először a rozs és az őszi árpa kerül kasza alá. Csütörtök, 1943 július Használt gimnáziumi, pol­gári fiú és leányiskolái, elemi iskolai könyveket veszünk, eladunk. Kultúra és Untermüller Testvérek könyvkereskedők. Nagyobb mennyiségű szénát keresek megvételre Horthy István utca 29 sz alatt.

Next