Színes Vasárnap, 1995. július (2. évfolyam, 26-30. szám)
1995-07-02 / 26. szám
2 SZÍNES VASÁRNAP Egy viking hajó mintájára épült, Bifrost névre keresztelt dán hajó indult útnak pénteken a csendes-óceáni Cook-szigetekről, hogy a térségben lévő Mururoa-atollhoz érkezve tiltakozzon a francia nukleáris kísérletek tervezett felújítása ellen. A Bifrost útja semmilyen összefüggésben nem áll a Greenpeace Szivárványharcos II. (Rainbow Warrior II.) nevű hajójának útjával, amely szintén hasonló céllal tart a helyszínre. ■ Géprablási kísérlet történt a Jakutszk-Moszkva járaton. Két férfi megpróbálta eltéríteni a Jakutszk-Moszkva járatot, de az orosz rendőrség ártalmatlanná tette a géprablókat. Az IL-62-esen 174 utas tartózkodott - köztük 9 gyermek és a 10 főnyi személyzet. ■ Sártenger temetett maga alá 21 személyt a hét végén a malajziai Kuala Lumpurtól 35 kilométerrel keletre, egy üdülőhely közelében - a katasztrófa az üdülőközpontba vezető autópálya mentén történt. A 21 halálos áldozat egyike egy ötéves kisfiú. A szerencsétlenségnek két külföldi áldozata is volt. ■ A dél-koreai fővárosban szombat hajnalban a mentőosztagok hat túlélőt emeltek ki a csütörtökön összedőlt Sampoong áruház romjai alól. A mentőalakulatok szerint még legalább hét ember rekedt a romok alatt. A szöuli ügyészség szombaton letartóztatási parancsot kért a Sampoong áruház vezetőségének négy tagja ellen. A grozniji EBESZ- képviseleten szombaton is folytatódtak a csecsenföldi rendezést célzó tárgyalások. Gyarmati István, az EBESZ soros elnökének megbízottja elmondta: a katonai kérdésekben történt megegyezés a politikai megállapodást készíti elő, és magában foglal valamiféle garanciát arra nézve, hogy mindkét fél kötelezettséget vállal, bármi történjék, nem alkalmaz katonai erőt. A duma nem bizalmatlan Három hónapos fegyverszünet Egyelőre véget ért a duma és a kormány szembenállása, miután az orosz parlament alsóháza nem szavazta meg szombaton az ismételt bizalmatlansági indítványt. A szükséges 226 helyett csak 193-an voksoltak a kabinet ellen, 117-en mellette, 48 honatya pedig tartózkodott. Viktor Csernomirgyin kormányfő ezután visszavonta a kabinet iránti bizalmi szavazást kérő indítványát. A duma azt követően tért vissza szombati rendkívüli ülésén a bizalmatlansági indítványra, hogy a múlt héten a kormány gazdaságpolitikája, illetve a több mint 120 halálos áldozatot követelő dél-oroszországi csecsen terrortámadás miatt a törvényhozás megvonta a bizalmat a kormánytól. A honatyák a bugyonnovszki túszdráma miatt az erőszakszerveket felügyelő miniszterek menesztését is követelték. Jelcin azonban kiállt a kormány mellett, amely az elnöki támogatás birtokában igyekezett minél hamarabb dűlőre vinni a vitát, nem várva meg a három hónapon belüli újabb bizalmatlansági indítványt. Az alkotmány vonatkozó pontja alapján Csernomirgyin bizalmi szavazást kért a kabinet ellen. Jelcin elnök és Csernomirgyin kormányfő a kompromisszumkeresés jegyében többször is tárgyalt a honatyákkal, majd péntek este az államfő váratlan „tisztáldozatot" hozott, leváltva Viktor Jelin belügyminisztert és Szergej Sztyepasint, a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) főnökét, valamint a bugyonnovszki túszdráma két másik, alacsonyabb beosztású felelősét. Moszkvai megfigyelők szerint a szombati szavazás tompította ugyan a belpolitikai válság élét, a voksolás aránya azonban azt mutatja, hogy a duma képviselőinek jelentős része továbbra is ellenzéki állásponton van. Nem kizárt, hogy ismételten napirendre kerül a kabinet iránti bizalom kérdése. Amennyiben három hónapon belül a duma újra a kormány ellen szavaz, úgy Jelcinnek az alkotmány szerint a törvényhozás vagy a kormány menesztése között kell választania. MAORI HORVÁT Elásná a harci bárdot Franjo Tudjman horvát elnök, legalábbis erre esküdött Wellingtonban, Új-Zéland fővárosában. A szigetországban 50 ezer horvát él. A zágrábi elnök a jelek szerint a maorik barátságát is keresi - velük könnyebben ért szót, mint a Horvátország jelentős területeit megszállva tartó szerbekkel. Belgrádnak nem tetszik Bonn A belgrádi külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását a bonni törvényhozás döntése miatt, amely lehetővé teszi, hogy német katonák fegyveres küldetést is teljesítsenek a volt Jugoszlávia területén. Belgrád úgy véli, hogy a bonni döntés megsérti az Egyesült Nemzetek alapelveit, mondván, hogy a világszervezet döntései értelmében az a tagország, amelynek az érintett országgal való kapcsolataiban kedvezőtlen történelmi tapasztalatok voltak, nem vehet részt a békefenntartók munkájában. Belgrád szerint ez azt is kizárja, hogy török kéksisakosok állomásozzanak Boszniában. A külügyminisztérium szerint az ENSZ először a török katonák odavezénylésével sértette meg az említett alapelvet. A belgrádi közlemény emlékeztet arra, hogy Németország már két ízben is fegyveres agressziót követett el a szerb és a montenegrói nép ellen. A drámai belgrádi értékelésnek ellentmond a Bundestag döntésének németországi visszhangja. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Németország csak centiméterekkel távolodott el eddigi külpolitikájától - ezt is a szövetségesek nyilvános felhívásainak hatásaira tette. Valójában nem a harci repülőgépekről folyt a Bundestagban a vita, hanem arról, hogy képes-e az ország együttműködni. Más bonni lapok szerint azonban a Bundestag döntése választóvonal a német külpolitikában. A General-Anzeiger állítja: komolyan fennáll annak a veszélye, hogy Németország most belesodródik a délszláv viszályba. A lap utal arra, hogy a német katonai vezetők nem feleltek arra a kérdésre, hogy a Tornado harci repülőgépek bevetése milyen veszélyekkel jár. A kérdés az - írja a lap -, hogy az ENSZ-nek szüksége van-e német segítségre ahhoz, hogy Boszniában maradjon. Erre a kérdésre azonban nincs egyértelmű válasz - mutat rá a lap. CSASARKAP Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Szerkesztők: KATONA JÓZSEF (belpolitika), KLEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (interjú), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: BECK BOJÁNKA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÓGY, LAKATOS MÁRIA, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Hirdetési vezető: VESZÉLY ILONA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon/Fax: 1884336, központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap-és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egész évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1579 NAGYVILÁG /~i •• •• Görög kalamajka A görög alkotmány húsz évvel ezelőtt eltörölte a királyságot, és ezért az athéni parlament képviselőit meglepetés érte, amikor koronás esküvői meghívót kaptak a héten. Tegnap örök hűséget esküdött „Pavlos koronaherceg" és Marie Chantal Miller, a vámmentes áruk bolthálózata megteremtőjének, Robert Millernek a lánya. A meghívó szerint a koronaherceg „Konstantin király és Annamária királynő fia". A képviselők többsége az invitálás ellenére nem ment el az esküvőre, mert attól tartott, hogy ezzel megszegi a görög alkotmányt. 1995. július 2. Mikor, ki és miért lép be a NATO-ban? Még nincs bővítés Még nincs döntés sem Magyarország, sem mások felvételéről a NATO-ba - adta tudtul Robert E. Hunter, az atlanti paktum tanácsának állandó amerikai képviselője. A magyar politikusokkal való tárgyalásra Budapestre érkezett magas rangú amerikai diplomata a HÉT ma esti műsora számára adott nyilatkozatot. A csatlakozás realitását firtató kérdésre kijelentette: az már eldőlt, hogy a NATO-nak kellenek az olyan országok, mint Magyarország, amelyeknek ugyancsak szükségük van a NATO-ra. De hogy ennek eldöntésére mikor kerül sor, azt nem tudta megmondani. A belépéshez az atlanti paktum mind a tizenhat tagországának a jóváhagyása, parlamentjeinek ratifikálása szükséges. A NATO ereje éppen abban van, hogy ha bárkit megtámadnak a paktum tagjai közül, valamennyien a megtámadott segítségére sietnek - hangsúlyozta Hunter. Az Egyesült Államok a NATO vezető ereje, és az amerikai kormány eltökélt szándéka a paktum kibővítése. Amerika csak akkor van biztonságban, ha Európában szilárd a helyzet. Ezért kell felvenni az olyan országokat, mint Magyarország, amely az európai család tagja. De erről még meg kell győzni a NATO mind a 16 tagországát - jelentette ki a HET-nek Robert Hunter. Mint köztudott, Magyarország NATO-tagságát elsőnek Horn Gyula vetette fel, még mielőtt kormányfő lett. Azóta az események ebbe az irányba haladnak, ám lényegben lassabban, mint azt a magyar kormánykörök óhajtják, és sokkal apróbb léptekkel, mintsem arra a hivatalos nyilatkozatokból következtetni lehet. Magyarország már határozott lépéseket tesz a NATO felé (lásd Keleti györgy nyilatkozatát lapunk 6. oldalán.) A NATO azonban nem határozott. K. Gy. Egymillióan várták a pápát Szlovákia leglátogatottabb zarándokhelyén, a Pozsonytól 70 kilométernyire fekvő Sasváron. „Sastín” szombat reggel egymillió hívő köszöntötte a pozsonyi szálláshelyéről odaérkező II. János Pál pápát. A tömegben rengeteg a Magyarországról, Csehországból, Ausztriából és Lengyelországból érkezett zarándok. A határátkelőhelyeken éjszaka is alig csillapodott a forgalom. „A történelem során még soha nem volt e helyen ilyen sok zarándok” - mondta a pápát és a jelenlevőket köszöntő Ján Sokol, a pozsony-nagyszombati egyházmegye érseke. A pápa a hazafiasság ápolására, de a nacionalizmus elutasítására szólította fel nyitrai beszédében a szlovákiai fiatalokat - emelte ki a szombati olasz sajtó II. János Pál pápa szlovákiai látogatásának első napjáról szóló tudósításaiban. Szemetek Londonra vessétek Ami most Nagy-Britanniában történik, többről szól, mint hogy Nagy-Britannia ezentúl Nagy-Svájc lesz-e, valamilyen fura sziget, amelyet csak a földrajzkönyvek sorolnak Európához, amúgy kimarad belőle. Erről is szól, hiszen John Redwood, John Major ellenfele azzal az ígérettel csábítja magához a konzervatívokat, hogy ha ő lesz a brit miniszterelnök, akkor nem egyezik bele az európai közös valutába. Major esetleges keddi veresége az Európai Unió veresége lenne, még akkor is, ha a franciák és a németek készek olyan „kemény magot” formálni, amely kibírja azt is, ha Nagy-Britannia külön utakon jár. Van persze a brit belpolitikának egy ennél is bonyolultabb kérdése: mi lesz akkor, ha John Major miniszterelnök marad? Akik most elégedetlenek vele, változatlanul elégedetlenek lesznek. És nő az esélye annak, hogy a Konzervatív Pártot legkésőbb másfél év múlva a Brit Munkáspárt váltja le. A pénzvilág már amúgy is erre készül, nem félnek tőle, az igazi mumus a Cityben a bizonytalanság. Amikor nem lehet tudni, ki megy, ki jön, kihez kell alkalmazkodni. De ennél is többről van, mondom, szó. Nagy-Britannia választott kormányának feje tudja, hogy hazájának egyetlen lehetősége van arra, hogy ne veszítse el nemzetközi befolyását - és ennek megfelelően cselekedett eddig. Nemcsak az a kérdés, lesz-e közös európai pénznem, illetve ha lesz, bevezetik-e a szigetországban, vagy sem. Hanem az, hogy hajlandó-e az ország lemondani szuverenitása egy részéről annak érdekében, hogy megőrizze helyét a nagyhatalmak között a világban. John Major erre igennel felel. Saját pártja konzervatív képviselői - majd kedden elválik, a többsége vagy kisebbsége - nemmel. John Major mindent egy lapra tett fel, amikor bejelentette, hogy pártja parlamenti frakciójának kezébe teszi le kormányfői posztját: döntsék el, követik-e az európai úton, vagy nem. A képlet ismerős. Mármint annyiban, hogy egy vezető politikus kész kenyértörésre vinni a dolgot saját pártjával szemben azért, mert ő a meggyőződése szerinti irányba akar haladni. Végül is ugyanez történik az Egyesült Államokban, ahol a republikánus törvényhozás most éppen megnyerte Clinton elnököt, aki saját demokrata párthívei dühös felháborodása ellenére elfogadta - módosítva ugyan, a saját szája íze szerint, de mégiscsak elfogadta - a deficit megszüntetésének, a költségvetési egyensúly megteremtésének tervét, amely elkerülhetetlenné teszi a szociális megszorításokat. És ismerős közelebbről is. A magyar kormányt politikai ellenfelei teljes joggal vádolják antiszociális politikával. Hiszen a beígért megszorítások súlyosan érintik az amúgy is hátrányos helyzetű lakosságot. A miniszterelnök nem azt a politikát folytatja, amit politikai múltja és választási ígéretei alapján várnak tőle. Horn Gyula nem elég szocialista. John Major nem elég konzervatív. Bill Clinton nem elég demokrata. Eszem ágában sincs összehasonlítani őket egymással - ez végül is tiszteletlenség lenne. Törekvésük azonban egy értelemben összecseng: korszerű, a nemzetközi követelményeknek megfelelő lépéseiket saját párthíveik sem támogatják, köztük és pártjuk között valami nincsen rendjén. Ezt Budapesten úgy nevezik: kommunikációs zavar. Lehet, hogy ezt a kifejezést hamarosan eltanulják tőlünk az angolok és az amerikaiak is - olyan sikeresen el lehet vele feledtetni, hogy valójában egészen másról van szó. Kalmár György