Színes Vasárnap, 1995. augusztus (2. évfolyam, 31-34. szám)
1995-08-06 / 31. szám
1995. augusztus 6. Keleti: nincs közvetlen katonai fenyegetés Keleti kijelentette: a magyar légierőnél működnek a szokásos készenléti szolgálatok, és ha külföldi harci gép esetleg a magyar légtér felé tartana, akkor percek alatt felszállhatnak a magyar vadászgépek. Szárazföldön készenlétben állnak mindenekelőtt a Határőrség alakulatai, a határvadász akciószázadok. Más kormányközeli forrásból lapunk úgy értesült, hogy a Balatonon nyaraló Horn Gyula kormányfőt folyamatosan tájékoztatják az eseményekről. A miniszterelnök szándékának megfelelően valósult meg a hatékony együttműködés valamennyi érdekelt tárca között. A szombati állítólagos tüzérségi akció térségéhez közeli magyar határszakaszon lehetőség van a déli országrészen elhelyezett négy határvadászszázad összpontosítására vagy alkalmazására. Hivatalos források egyáltalán nem kívántak arról nyilatkozni, lehet-e arra számítani, hogy a feltételezett szerb tüzérségi akcióra való válaszképpen - ahogy ez a múltban már megtörtént horvát kommandók esetleg magyar területre is átsodródva támadást hajtanának végre a szerb alakulatok ellen. Az események - mondotta egy szakértő lapunknak -, azért váltak nehezebben megjósolhatóvá, mert Milosevics elnök egy állítólagos titkos megállapodás részeként valószínűleg tudomásul vette a krajina elleni támadást, és úgy nyilatkozott, hogy nem kíván beavatkozni. Akkor őt biztosították: Kelet-Szlovénia („baranyai háromszög") elleni akciót nem terveznek. Most Milosevics a szerb katonai vezetők fokozott nyomásának is ki van téve: lehet, hogy épp ilyen helyzet kialakítása azoknak a helyi szerb parancsnokoknak a célja, akik Eszék lövetését tervezik vagy elrendelték. Lapunk értesülései szerint egyébként a péntek reggel kezdődött horvát támadásról Magyarország nem kapott előzetes konkrét figyelmeztetést, jelzést. A horvát külügyminiszter Kovács László magyar külügyminiszterrel folytatott péntek reggeli telefonbeszélgetésében valószínűtlennek nevezte azt, hogy az akkor már megkezdődött konfliktus közelebb kerülhetne a magyar határhoz. Más diplomáciai csatornákon is hasonló jelzések érkeztek. A Külügyminisztérium mindezeket komolyan is vette, és csak pénteken szólította fel a turistákat, hogy ne utazzanak a horvát Adriára. Németország - amelynek a horvátokkal fenntartott különösen baráti kapcsolat révén előzetes információja lehetett a tervekről - már korábban felszólította polgárait arra, hogy kerüljék Horvátországot, illetve térjenek onnan haza. Munkatársunktól Győztes horvátok szerbektől zsákmányolt lobogóval Fegyvercsempész Saját állítása szerint emlékbe akarta hazahozni egy magyar férfi azokat a fegyvereket, melyeket útitáskájában találtak a drávaszabolcsi határőrök pénteken. A csempésznél - aki a horvát hadsereg zsoldosának mondta magát - többféle, a NATO-ban rendszeresített fegyvert találtak, többek között egy vállról kilőhető páncéltörő rakétát, benne a kilövésre kész beélesített lövedékkel. A poggyászában volt még kilenc páncéltörő robbanófejű lövedék, több hatástalanított harci felszerelés, például egy páncélgránát indítására szolgáló eszköz. Az ismeretek szerint a férfi autóstoppal érkezett a magyar országhatárhoz. Atompánik A hírügynökségek szombaton arról számoltak be, hogy szerb katonai körök kilátásba helyezték: lőni fogják a térség egyetlen atomerőművét a szlovén-horvát határon levő Krskóban, amennyiben a nemzetközi erők nem állítják le a horvát hadmozdulatokat. A hír joggal kelthet nyugtalanságot, hiszen a legközelebbi szerb állás alig száz kilométerre van az atomerőműtől, s Csernobil óta tudjuk, mekkora térséget fenyegethet egyetlen sérült reaktor is. A Színes Vasárnap helyi forrásokból ugyanakkor kiderítette a hír eredetét. Eszerint szó sincs érdemleges katonai fenyegetésről, mindössze Trebinje polgármestere, Vucurovic úr azt mondta egy újságírónak: „úgy látszik, a világ csak akkor fog elgondolkozni a háborúval kapcsolatos lehetséges igazságokról, ha a lövések Krskóig érnek." Magyarok az Adrián Becslések szerint mintegy ezer magyar turista tartózkodik a jugoszláv Adria partján. A legnagyobb magyar utaztató vállalatok egyike, az IBUSZ Tours ügyvezető igazgatója, Kleininger Pál szerint az Isztriai- félszigeten és a Kvarner-öböl szigetein (Krk, Hvar, Cres, Losinj), ahol a magyarok üdülnek, szombaton sem fenyegetett semmiféle veszély. Csak két fiatalember tartózkodott Dubrovnikban, ők saját felelősségükre utaztak a tengerparti városba. Az IBUSZ minden ügyfelét értesítette a háborús veszélyről, de a kint nyaralók közül senki nem kérte, hogy tegyék lehetővé azonnali visszautazását. Az iroda szervezésében üdülő magyarok autóval indultak a tengerpartra, így nekik a maximális biztonság érdekében a Celje-Ljubljana- Postojna vagy az említett vonaltól nyugatra eső útirány választását javasolják. Akik augusztus 12/13-án indulnának a tengerpartra, de nem kívánnak elutazni, sztornóköltségmentesen lemondhatják tervezett útjukat. Szombaton megkérdeztük Umagban, Rovinjban és Opatijában egy-egy szálloda recepcióvezetőjét, hogy érzik magukat a náluk üdülő magyar turisták, csomagolnak-e lázasan vendégeik. A válasz mindhárom helyen úgy hangzott, hogy a vendégek jól vannak, úszkálnak, az idő gyönyörű, kutya hajuk és eszük ágában nincs hazatérni. „A nyaraló magyarokat csak a tengerpartig engedjük, távolabb semmi esetre sem", mondták a kérdezettek. Az üdülés egyébként pillanatnyilag valóban veszélytelennek látszik, legfeljebb az oda-, illetve a visszaúton fenyegetnek a háborús cselekmények. Repülővel azonban elérhetetlen a tengerparti A Magyar Légiközlekedési Vállalat nem közlekedtet menetrendszerű járatokat, a horvát tengerpartra, a nagy nyugati társaságok pedig legkésőbb pénteken leállították járataikat. A turisták szinte kizárólag autóval utaznak az Adriához, az egyetlen magyar repülőscég, az Indicator Rt. sem indít már gépeket, mert potenciális ügyfelei elálltak utazási szándékuktól. Zadar és Dubrovnik repülőtere amúgy is napok óta zárva van, ezeket a horvát hadsereg a katonai készültség miatt csukta be. P. A. MAGYARORSZÁG A háború nem biztosítható A biztosítótársaságok nem szeretik, ha valaki háborúval sújtott térségbe akar utazni. A kockázattal kalkulálni ugyan lehet, de rendkívül magas díjat kérnének el, egy ilyen káreseményre is fedezetet nyújtó biztosítás megkötésekor. Az Atlasz Biztosítónál, amelynek fő profilja az utazások biztosítása, a Színes Vasárnap kérdésére válaszolva elmondták, biztosításaik egyike sem nyújt fedezetet háborús, polgárháborús eseményből fakadó kárra. Ez azt jelenti, bármilyen kár is éri ügyfelüket, ha az a háborúval volt összefüggésben, nem fizetnek. Ebből fakadóan Horvátországra ők ugyanolyan feltételekkel kötik meg a szerződést partnereikkel, mint más európai országra, azonban most különösképpen felhívják klienseik figyelmét erre a kikötésre. Kérdés azonban, kétséges esetben hogyan bizonyítják: valóban a háború miatt esett-e a kár. Aki pedig feltétlenül biztosítani akarja magát háború esetére, valószínűleg csak a Lloyd'shoz fordulhat, hiszen az - drága pénzért - mindent biztosít. V. I. A magyar főparancsnok is utazik az amerikai hadgyakorlatra A Lelkészkísérettel az Újvilágba Elutazott az Egyesült Államokba szombat délután az a 47 magyar katona, akik - 16 másik ország mellett - részt vesznek a Cooperative Nugget 95 békepartnerségi hadgyakorlaton. A Koczák Imre őrnagy vezette magyar szakaszt ünnepélyesen búcsúztatták a tököli katonai repülőtéren, ahonnan az amerikai légierő gépén indultak a Louisana állambeli Fort Polk kiképzőközpontba. A magyar békefenntartó szakaszban helyt kapott kétkét fős logisztikai, megfigyelői, tájékoztatási, egészségügyi részleg, valamint egy tábori lelkész is. Az Egyesült Államok saját költségén szállítja oda-vissza a magyar szakaszt, és a gyakorlattal kapcsolatos ellátást is biztosítja. A békepartnerségi manőverek célja, hogy összehangolják a vegyes nemzetiségű erők tevékenységét a legkülönbözőbb feladatokra. A NATO Partnerség a Békéért programjában részt vevő országok megismerkedhetnek az Egyesült Államok szárazföldi haderejének kiképzési módszereivel is. A gyakorlatot megnyitó ünnepségre vasárnap a helyszínre utazik Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka és Borsits László honvédelmi helyettes államtitkár. SZÍNES VASÁRNAP 3 HÉTFORDULÓ APENTA Úgy voltam a hét eseményeivel, mint az Apenta ásványvízzel, melynek címkéjén azt a tanácsot adják, hogy ha az összetételre, illetve a gyártás időpontjára vagyok kíváncsi, nézzem meg a túloldalon. Azt gondoltam, általában lehet ezenkívül a másik oldalon is egy címke, csak az enyémről az leázott. Sok-sok üveg átvizsgálásával kiderült, nem így van. De akkor miféle túloldalon találom meg az ígért információkat? Szemizmokat próbáló gúvasztással sikerült megtalálnom a választ a címke hátoldalán. Irinyó-pirinyó betűkkel valóban odanyomtatták az ígért adatokat. Ha tehát kíváncsi lennék rá, mit is engedek magamba, a mélyzöld, kettős üvegfalon és a kissé torzító víztömegen keresztül elolvashatom. Rájuk hagytam. Az Apenta biztos egészséges. Ahogy a világ is bizonyára normális, csak ami látszik belőle, csak amit az olvasni vágyónak mutat, az látszik eszehagyottnak. A dabas-sári iskola történetének például biztosan van logikája. Értelmes emberek a szereplői, miért ne lenne. A látható világban azonban ebből most csak annyi jelent meg, hogy egy állami ember elrendelte a falbontást, az erről szóló papírt az érintettek nem veszik át, de tudnak a döntésről, majd amikor nem titokban, hanem kifejezetten rendőri biztosítással, újságírókkal, fotósokkal megkezdődik a bontás, véletlenül épp ott adminisztrál egy hölgy a fal tövében a másik oldalon, hogy a fejére zuhanhasson tégla, kerül feszület, ami leeshet, számítógép, ami zúzódhat. Lehet égbekiáltani. Nagy ügy ez, különben nem tudna ilyen komikus jeleneteket produkálni. Ha nincs tét, feszültség, nem lehet nevetni sem. Amiként önmagában az is csak egy dicséretes mozzanat, hogy Pintér Sándor országos rendőrfőkapitányt is megszondáztatták, amikor az Árpád hídon hátulról beleszaladtak a kocsijába, de azon, ami ennek kapcsán kiderült, nevezetesen, hogy abban az időpontban az összes pesti hídon ilyen egymásba rohanásos baleset történt, csak röhögni lehet, hiszen ennek nem lehet más magyarázata, mint hogy az összes hídon az összes sofőr észak felé bámult, mert hogy ott igazoltatták a Pintért. A város meg mint a hülye dominó, letarolta maga magát. S ha már a rendőröknél tartunk, az is mosolygós egy ügy, hogy a Gál Zoltán balesetét vizsgáló ügyész gyakorlatilag gyanúsítottnak minősíti a Trabantot vezető, most épp hogy magához tért Lauernét - három ember halt meg, nem kicsi a büntetőjogi tét -, miközben Túrós András rendőr vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója meglátogatja a fiatalasszonyt, és a belügyminiszter megbízásából segélyben részesíti. Hatóság potenciális gyanúsítottal így még nem bánt. Hát csak próbáljuk meg kiolvasni ezeknek a történeteknek az összetételét a címke hátoldaláról! Egyszerűbb kis szörnyűséget produkált az az idegenforgalmi vezető, aki pénteken a Kossuth rádióban nyilatkozva felindultan rótta meg a horvátokat, amiért szezon közepén képesek háborút kezdeni. Ebben a stílben csak annyit tehetnék hozzá: holtszezonban háború? Ez rossz szójáték. De ha már a háborús övezet... Chirac francia elnök is produkált valami apentásat. Már akkor rossz érzéseket keltettek bennem harcias nyilatkozatai, amikor kiderült, hogy a francia katonai szerepvállalásnak történetesen épp magyar idegenlégiós halottja van. A Népszabadság minapi riportjából pedig kiderült, hogy a gyorsreagálású NATO-haderők francia katonái jelentős részt szintén idegenlégiósok. Köztük bosnyákok, horvátok, szerbek vegyesen. Itthon meg az derült ki, hogy a Temetkezési Vállalat által használt urnákba nem nagyon fértek bele a hamvak befogadására szolgáló hengerek, így hát az elhunytak földi maradványai ügyes kis nejlonzacskókba kerültek. A hengereket viszont kifizettették a hozzátartozókkal. S feltevések szerint persze kft. van az ügyben, melynek főnöke temetőt alkalmazott... A szokásos. Talán tényleg a legjobb a szegénytemetés, a szétszórattatás. De nem! Mert jó hír is akadt a héten. A magyar hadsereg 47 fős egysége az egyesült államokbeli Lousianában hadgyakorlaton vesz részt. Ez jelentős tett. Idegen katona ugyanis még nem tette amerikai földre a lábát. Ellenségként legalábbis nem. Akárhogy is, katonának semmiképp sem kis dolog odajutni. S ráadásul e hír mögött aztán üdítően nincsen semmi, akárhogy is bámuljuk a mélytenger zöld apentás üvegét, csak a vizet látjuk, semmi mást. Nagy N. Péter Dabas-sári iskolaháború Vasárnapi szünet Már úgy tűnt, megnyugodtak a kedélyek az alföldi kisvárosban, de pénteken ismét kirobbant a botrány a dabas-sári általános iskolában. Jegyzői határozatot lobogtatva „világi" szülők egy része, kalapácsokkal és egyéb bontóeszközökkel felszerelve nekiesett a két iskolát elválasztó falnak, s nem törődve a felháborodott „egyházi" csapat tiltakozásával, ledöntötték azt. Hét vége van, meleg és áll a levegő. Az emberek a hétköznap fáradalmait pihenik ki. Kihalt a dabas-sári Szent János Általános Iskola és környéke is. Hét végére megszűnt a rendőri felügyelet, nincsenek kíváncsiskodók, falakat romboló, illetve azt ellenző szülők. Valószínűleg otthon sziesztázik az alpolgármester, pihennek az iskola igazgatói, a plébánián is csönd van. Katolikus és ateista egyaránt élvezi a hét vége nyugalmát, műveli a kertjét, kirándul, vagy üldögél a háza előtt. A szemben álló felek erőt gyűjtenek, hogy holnap talán ismét egymás torkának ugorhassanak. Ha szeptemberig sem tud megegyezni a kettéosztott közösség, a kisdiákok ismét vonulhatnak a kocsmákba vagy jobb esetben a helyi művelődési házba betűvetést tanulni. Remélhetőleg azonban, erre többé nem kerül sor. Addig pedig nem tehetünk mást, mint várunk. Legalábbis hétfőig. király