Színes Vasárnap, 1995. szeptember (2. évfolyam, 35-38. szám)
1995-09-03 / 35. szám
2 SZÍNES VASÁRNAP HÍRHASÁB ■ Amennyiben az idén januárban megkezdett felszámolási munkák rendben zajlanak tovább, Szlovákia 2007-ig tudja sugárzásmentesen bezárni a bohunicei atomerőmű A-1-es blokkját. Ez derül ki a kormány jelentéséből, amelyet a Slovenská Republika közölt szombaton. A kormány által megtárgyalt anyag szerint a felszámolási munkák körülbelül 4 milliárd koronába kerülnek. A kiégett radioaktív elemeket 1997-ig Szlovákiában, később pedig Oroszországban tárolják. A gazdasági tárca felkészült arra, hogy nem lesz mód Oroszországba szállítani a felhasznált, de még mindig radioaktív 132 fűtőelemet. ■ A Vietnami Kommunista Párt ünnepi beszédekkel és a nép körében széles támogatottságát igazolni hivatott díszmenetekkel emlékezett szombaton az ország függetlenségének 50 évvel ezelőtti kikiáltására. Ho Si Minh 1945. szeptember 2-án jelentette be, hogy Vietnam függetlenné vált Franciaországtól. A résztvevők szombaton felvonultak a néhai forradalmi vezető sírköve előtt. Le Duc Anh államfő gondosan kiválogatott, ötezer fős tömeg előtt mondott beszédet a főváros központi terén. ■ Aylesford angliai falucska focirajongói a pálya mentén álló hatalmas tölgyfa alatt kerestek menedéket, a csapkodó villámok egyike azonban éppen a tölgyóriást találta telibe; a mentők húsz súlyos sérültet, köztük számos gyermeket szállítottak a környékbeli kórházakba. Egyikük, egy 10 esztendős kisfiú életveszélyes állapotban került az intenzív osztályra. Nagy-Britannia déli részén szombaton rendkívüli viharokkal ért véget a brit meteorológiai feljegyzések kezdete - a XVII. század közepe - óta tapasztalt legszárazabb és legforróbb nyár. Rock and roll-múzeum Clevelandben I. M. Pei, a világhírű kínai-amerikai építész tervezte a rock and roll napokban megnyílt clevelandi múzeumát. A tömegek jelenlétében felavatott épület - kívülről - Pei másik alkotására, a párizsi Louvre nagy vihart kavart üvegpiramisára emlékeztet. i 'ASÁRNAP Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Szerkesztők: KATONA JÓZSEF (belpolitika), KLEB ATTILA (fotó), MÜLLER TIBOR (interjú), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: BECK BOJÁNKA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, LAKATOS MÁRIA, PÓR VILMOS A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1034 Budapest, Bécsi út 122-124. Telefon/Fax: 188-4336, központi telefon: 250-1680, marketingigazgatóság telefon: 156-8083, fax: 250-1680/435 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egész évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: DR. CSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 1218-1579 NAGYVILÁG Bombátlan lesz-e Bosznia A NATO gépei egyelőre nem újították fel a boszniai szerb állások elleni légi támadásokat, bár a szerb hadsereg főparancsnoka, Ratko Mladic tábornok nem volt hajlandó feltételek nélkül beleegyezni a védett muzulmán övezetek térségében állomásozó szerb nehézfegyverek visszavonásába. Boszniai szerb jelentések szerint az észak-atlanti szövetség gépei szombat délelőtt is többször húztak el mélyrepülésben a szerb állások fölött, de újabb légitámadásra nem került sor. A boszniai szerb televízió továbbra is folyamatosan mutatja azokat a képsorokat, amelyek szerint a NATO és az ENSZ-gyorshadtest szerdán indított akciója során több tucat polgári létesítmény is megsemmisült vagy megrongálódott Szarajevó szerb kézen lévő negyedeiben és a hercegovinai szerb településeken. Szerb állítások szerint a nehézbombák hatalmas károkat okoztak, s több ezer embert kellett biztonságosabb helyre szállítani. A szarajevói rádió azt jelentette, hogy a horvát és a boszniai muzulmán hadvezetés képviselőinek zágrábi tárgyalásain nem sikerült megállapodni arról, ki ellenőrizze a Bihac közelében lévő zeljevói katonai repülőteret. Szerb katonai források szerint szombat hajnalban heves harcok törtek ki a repülőtér környékén a muzulmán és horvát erők között, s az összetűzésekben több ember életét vesztette. ENSZ-erők a magyar határra? A horvátországi Kelet-Szlavóniát ellenőrző szerb hatóságok beleegyeztek abba, hogy a térségben állomásozó ENSZ-erők ellenőrizzék Horvátország nemzetközileg elismert határait - jelentette be Akasi Jaszusi, az ENSZ-főtitkár délszláv ügyekben illetékes különmegbízottja, miután Erdődben tárgyalt a „Krajinai Szerb Köztársaság" külügyminiszter-helyettesével, Milan Milanovicscsal. Akasi hangsúlyozta, hogy a kelet-szlavóniai szerbek elfogadták a térségben lévő ENSZ- erők új mandátumát, amelyet a világszervezet ez év márciusában hagyott jóvá, s ezt követően keresztelték át az UNPROFOR (ENSZ Oltalmazási Erők) nevet UNCRO-ra (ENSZ Bizalom-helyreállítási Egységek). Az egyezség azt jelenti, hogy a kéksapkások ellenőrzik majd a határon lévő kilenc átkelőhelyet, amelyek közül eddig csak négy működött, s a világszervezet helikopterei és kishajói járőröznek majd a Szerbiát és Horvátországot elválasztó Dunánál is. Az ENSZ- erők korábban is jelen voltak a térségben, azonban nem ellenőrizhették a határátkelőhelyeket. A jelentésekből nem derül ki, hogy az egyezség vonatkozik-e a térségben lévő magyarhorvát határátkelőhelyre. Akasi szerint a szerb hatóságok beleegyeztek a horvátokkal korábban megkötött tűzszüneti és gazdasági szerződés betartásába. Kelet-Szlavóniában augusztus közepe óta tűzszüneti megállapodás van érvényben a szerb és horvát erők között, s készül az egyezség a térségben lévő nehézfegyverek visszavonásáról is. Moszkva borúlátó A hét végi moszkvai lapok borúlátó kommentárokat közöltek a boszniai rendezés kilátásairól a szarajevói tragédia és a NATO-bombázások utáni helyzetet értékelve. A liberális moszkvai napilap, a Szevodnya úgy ítéli meg: a NATO vezetése nyilván nem akarja megfutamítani a szerbeket, hogy ne késztesse a muzulmánokat haladéktalan előrenyomulásra. Az írás szerint a Nyugat a harci cselekmények fokozásával fenyegetve a szerbeket próbál békét teremtetni. Az amerikaiaknak sikerül ugyan tárgyalóasztalhoz ültetni a szemben álló feleket, illetve megszerezni egyetértésüket az éppen soros rendezési tervhez. A tartós és stabil békét azonban nehéz lesz megteremteni a légitámadások fokozásával. A muzulmánok számára ugyanis a szerbek agresszorok, akiktől meg kell szabadítani az országot. A Nyugat erkölcsileg nem képes állni a folytatódó háború növekvő terhét. Végső soron pedig Bosznia sorsát a helyiek döntik majd el a hagyományos balkáni eszközökkel, így a mészárlással és az etnikai tisztogatással - véli az újság. Az Izvesztyija az események kapcsán Oroszország balkáni szerepét vette górcső alá. Mint írta, Moszkva egyaránt bírálja a NATO-t és a szerbeket, azonban nem képes ténylegesen befolyásolni az események menetét. Az orosz diplomácia nincs irigylésre méltó helyzetben. Formálisan ugyan az összekötő csoport tagja, azonban kénytelen az események mögött kullogni, a muzulmánok és horvátok már rég nem hallgatnak a Kremlre. Újra Genfben A horvát, a jugoszláv és a boszniai külügyminiszter jövő heti genfi tanácskozásának célja, hogy előkészítse az érdekelt országok államfőinek tanácskozását - mondta Belgrádban Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes, miután tárgyalt Slobodan Milosevic szerb elnökkel. Az amerikai politikus hozzátette: a külügyminiszteri találkozó meglehetősen rövid lesz, s bár nem szabad arra számítani, hogy e találkozó a háború végét jelenti majd, mindenképpen közelebb hozza a békét. „Az a legfontosabb, hogy a háborús lendületet a békés lendület váltsa fel, s abban bízunk, hogy az megtörténik majd a genfi találkozón" - hangsúlyozta. Holbrooke szerint a boszniai rendezés legnagyobb akadályát a területi vita jelenti. „Azt már elértük, hogy valamennyi érdekelt elfogadja az 51-49 százalékos felosztást, ám a felek abban nem tudnak megegyezni, hogy mely területek alkossák a muzulmán-horvát föderációt, illetve a szerbek államát" - mondta. Holbrooke nem volt hajlandó több részletet elárulni a Milosevic elnökkel folytatott tárgyalásokról, s a boszniai szerbek elleni NATO-akcióról is csak ennyit mondott: az akció jogi és erkölcsi szempontból egyaránt elkerülhetetlen volt, hiszen választ kellett adni a szarajevói polgári lakosság elleni súlyos támadásra. Az amerikai államtitkár-helyettes szombati bonnis vasárnapi genfi tárgyalásai után hétfőn visszatér Belgrádba, s folytatja közvetítési erőfeszítéseit. Clinton is fél az atomtól Az Egyesült Államok figyelmeztette Franciaországot, hogy ne újítsa fel atomkísérleteit a Csendes-óceánon, amíg Bill Clinton amerikai elnök Hawaiin tartózkodik - közölték szombaton Párizsban. Ellenkező esetben „Clinton elnök kénytelen volna reagálni és sajnálkozását kifejezni" - mondta az idézett forrás a dpa szerint. Az amerikai megkeresésre válaszul Franciaország értesítette az Egyesült Államokat arról, hogy Clinton elnök hawaii tartózkodása alatt tartózkodni fog a tervezett atomrobbantástól - hírlett japán hírügynökségi forrásból. Az amerikai elnök péntek óta tartózkodik a csendes-óceáni Hawaiin, hogy részt vegyen a japán kapituláció 50. évfordulóján rendezett ünnepségeken. Washington már korábban világossá tette, hogy nem nézi jó szemmel Franciaország tervezett atomkísérleteit. A világ számos nagyvárosában rendeztek ismét tiltakozó megmozdulást a francia atomkísérleti tervek miatt. Párizs korábban közölte, hogy szeptember 1-jétől lehet az első robbantás végrehajtására számítani a Csendes-óceán déli részén. Tokióban körülbelül tízezer ember - többnyire fiatalok - tüntetett szombaton a kísérletek ellen a szocialista párthoz közel álló szervezetek felhívására, s vonult a francia nagykövetség épülete elé. Walesa diktál Újraválasztása esetén elnöki rendszert kíván bevezetni Lech Walesa lengyel államfő. A hét végén Gdanskban azt is nyilvánvalóvá tette, hogy amennyiben sikerül újabb öt évre megőriznie pozícióját, úgy első intézkedéseinek egyike a parlament feloszlatása lesz. Walesa a társadalmi-gazdasági átalakulás átmeneti időszakára azért tartaná célszerűbbnek az elnöki rendszert, mert mint mondotta: „Úgy nem mehetnek tovább a dolgok, mint eddig, amikor is mind az államfő, mind a törvényhozás teszi, amit a jónak lát, ám közben egyik fél sem hajlandó engedni a másiknak. Ezért javasolni fogom az alkotmány módosítását. Amennyiben az elnöki rendszer bevezetése netán nem valósítható meg, akkor legalább azt el szeretném érni, hogy vagy a kormányt, vagy pedig az államfőt ruházzák fel különleges jogkörökkel." Nők Kína ellen A nem hivatalos női világtalálkozó részvevői ultimátumot nyújtottak át szombaton Kína kormányának: ha vasárnapig nem kapnak garanciát arra, hogy a hatóságok beszüntetik a küldöttek megfigyelését és zaklatását, válaszlépéseket tesznek, és az eredetileg tíznaposra tervezett rendezvény félbehagyását is fontolgatják. Hétfőn nyílik meg Pekingben az ENSZ égisze alatt a női világkonferencia, melynek sikerére Kína nagy súlyt fektet. A kínai hatóságok megfigyelés alatt tartanak egyes részvevőket, másoktól pedig elkobozzák videofelvételeiket. Biztonsági erők filmezték a találkozó helyszínén rendezett tüntetéseket, s távol tartották a helyszínről az újságírókat. 1995. szeptember 3. KOVÁC FIÁNAK ELRABLÁSA. A szlovákiai ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) szerint Michal Kovác köztársasági elnök fiának csütörtöki elrablása az ország belbiztonsági helyzetéről kiállított bizonyítvány. Ivan Simko alelnök kijelentette: a bűnüldöző szervek politikai indíttatású országos nyomozásra fecsérlik el energiájukat, mint például a Demokratikus Unió (DU) választási íveinek hetek óta tartó felülvizsgálata, miközben képtelenek a valódi bűnözéssel szembenézni. A bűncselekmény csak azért történhetett meg, mert a kormányzó pártok huzamosabb ideje lejáratási kampányt folytatnak Kovác államfő ellen. Washington a demokráciáért Az Egyesült Államok konzervatív többségű képviselőháza nemrég olyan törvényjavaslatot fogadott el a külföldi segélyprogramokról, amely a kormány véleménye szerint az elszigetelődésbe vezeti vissza az ország külpolitikáját. Az ellenzéki republikánusok megszavazták, hogy évi 3 milliárd dollárral csökkentsék a külföldnek nyújtott támogatást. A takarékoskodás körüli hangulatkeltés tovább nehezíti, hogy a két nagy párt elvi egyetértésre jusson a fennmaradó összegek elosztásáról, miközben tovább csökken a közvélemény - amúgy sem túláradó - érdeklődése más országok megsegítése iránt. Holott változatlanul szükség van egyetértésre abban, hogy Amerika vezesse a demokráciáért folyó küzdelmet szerte a világon. Annál is inkább, mivel a két párt elvileg egyetért abban, hogy a demokráciák - mind politikai, mind gazdasági tekintetben - az amerikai érdekek szempontjából előnyösebbek, mint a diktatúrák. Gazdasági szempontból kedvezőbb, ha a demokratizálódott országokat támogatjuk, hiszen így idővel saját lábukra állnak, és nem szorulnak tartósan külső támogatásra. Az amerikai adófizető joggal kérdezi, miért használják a pénzét diktatúrák támogatására, mikor nincsenek források egyre több olyan ország megsegítésére, ahol érvényre jutott a demokrácia. A konzervatívoknak is figyelembe kell venniük, hogy az Egyesült Államoknak a demokrácia támogatását célzó külföldi segélyprogramjai eredetiek, és eltérnek a más fejlett országok által folyósított segélyektől. A forrásokat kiegészítik félhivatalos intézmények, mint a Demokrácia vagy az Eurázsia Alapítvány, vagy a magánpénzek, elsősorban a Soros Alapítvány programjai. Azoknak, akik a takarékoskodást hirdetik, azt is tudniuk kell, hogy az Egyesült Államok a fejlődő országoknak a világban nyújtott támogatásnak csak a 17 százalékát folyósítja. Ám ezek a jelentős összegek részben olyan területre, a demokratikus intézmények fejlesztésére kerülnek, amelyet Nyugat-Európa és Japán elhanyagol. A Kongresszusban abban egyetértés van, hogy a segélyprogram egyik fő célja marad a közel-keleti stabilitás biztosítása: Izrael és Egyiptom idén is összesen 5 milliárd dollárt kap. Ugyancsak egyetértenek arról, hogy stabilizálni kell a demokratikus átmenetet a volt kommunista világban. Teljes kompromisszumra van szükség a két párt között, amellyel egységesen, a demokrácia támogatása szellemében folyósítják a külföldnek a további milliárdokat. Adrian Karatnycky, a New York-i Freedom House elnöke