Színes Vasárnap, 1995. október (2. évfolyam, 39-43. szám)
1995-10-01 / 39. szám
1995. október 1. Gyöngyöstől Füzesabonyig ötven milliárdba kerül /g ODGy Miből épül az M3-as? Várhatóan a jövő heti ülésén tárgyalja a kormány az M3-as autópálya továbbépítésének lehetőségeit. Noha a kabinet korábban a magánkoncessziós beruházás mellett foglalt állást, az ajánlattevők feltételei miatt egyre kevesebb annak az esélye, hogy ezt a megoldást részesítik előnyben a miniszterek. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a kormány elképzelései szerint az ezredfordulóra kilencszáz kilométernyi gyorsforgalmi útnak kellene megépülni, ám az erről szóló, több mint négy évvel ezelőtti tervek megvalósítása ma már valószínűtlen. Az viszont elképzelhető, hogy 2005-ig Polgárig megépítik az M3-as autópályát. A kérdés: miből és milyen ütemben valósuljon meg a 100 milliárd forintos beruházás. A Gyöngyöstől Füzesabonyig tartó útszakasz, az optimista becslések szerint is mintegy ötvenmilliárd forintba kerülne. A legjobb ajánlattevő Dumez- GTMI oly módon fogna a beruházáshoz, hogy ha a Budapest-Gyöngyös közötti, már használatban lévő autópálya is a koncesszió részévé válna. Vélhetően emiatt döntött úgy a kormány, hogy több variációt is megvizsgál. Háromféle konstrukció jöhet szóba. Az állami, a vegyes vállalati és a magántőkés koncesszió. Az állami beruházás mellett az szól, hogy a későbbiekben az úthasználatból befolyt pénzzel a költségvetés rendelkezne, ám ismerve a büdzsé forráshiányát, ez a lépés kockázatos lenne a kormány számára, hiszen újabb hitelfelvétellel járna. A magántőkés kivitelezés viszont drágítaná a megépülő autópályát, ugyanis a privát konzorciumok kedvezőtlenebb feltételek mellett kapnak külső pénzforrást. Úgy tűnik, a legjobb megoldás a vegyes vállalati forma lenne, amiben az állami, illetve a magántőke közösen játszana szerepet. Mindehhez hozzátartozik: nemrégiben Egerben tartottak egy tanácskozást, a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében, amin Répássy Attila, az Autópálya Igazgatóság vezetője elmondta, hogy egy nemzetközi cég vizsgálja, egy kedvező kamatozású világbanki hitel felvétele esetén az állam megépíthetné-e az M3-ast. ^^^^zajla^Csaba Nemzetőrök fóruma Ózd a mai magyar társadalom minden problémáját megjeleníti. Itt a kapitalizmus legcsúnyább formája alakult ki, amelyben nincs társadalmi szolidaritás. A nemzetőröknek is Ózdra kell vetniük vigyázó szemüket, segíteni abban, hogy az ország más területein ilyen helyzet ne alakulhasson ki - mondta szombaton Ózdon, a Polgári Védelem kiképzőbázisán Király Béla vezérezredes, az 56-os nemzetőrség megalapítója, a Nemzetőrség főparancsnoka. A szervezet intézőbizottsága és országos elnöksége, Kajtár Imre vezetésével, Ózdon tartotta meg kihelyezett ülését. A fórumon elhangzott, a Nemzetőrség az ország belbiztonsági helyzetének megóvására jött létre, de a nemzetőr nem hivatásos katona, hanem elsősorban polgár, aki ha kell, fegyverrel védi a nemzetet. Készülnek az 56-os forradalom jövő évi 40-ik évfordulójára, felvállalják az ünnepségek, megemlékezések szervezését, amelyekhez várják a pártok csatlakozását. Késésben van a kormány Az adót is megadóztatják A csütörtöki kormányülésen immáron harmadszor szerepelt az adó a kormány napirendjén, de döntés nem született. Az okot sem nagyon rejtette véka alá Bokros Lajos pénzügyminiszter, ismét nem sikerült a tárcaközi egyeztetés rögös útján végigmenni, ráadásul az Érdekegyeztető Tanács nem volt hajlandó tárgyalni erről az elképzelésről, így a jövő héten kerül napirendre ott is az szja-törvény tervezete. A kormány elkésett, hiszen szeptember 30-ig kellett volna beterjesztenie az adótörvények tervezetét, a költségvetésivel egyetemben, erre éppen a legfontosabb törvény esetében nincs módja. Az elhúzódó egyeztetés viszont azt mutatja, hogy Bokros Lajos burkolt adóreform-elképzelése - hiszen erről van szó, mert teljesen új törvény készült - megbukott. Az eredeti elképzelések szerint azért lett volna szükség egy újra, mert a régit immáron hatszor módosították. A bevezetés óta eltelt hét év alatt gyökeresen módosultak a kedvezmények. Gyakorlatilag megszűntek az adóalapcsökkentő kedvezmények, helyüket egy másfajta, például a szakszervezeti tagdíjra adott mentesség vette át. Ez azt jelenti, hogy nem kell hozzáadni ezt az összeget a jövedelemhez. Az adóalapot csökkentők helyét pedig átvették az adócsökkentő kedvezmények. Ilyen jár a tandíj fizetése után, a biztosítási díjakra, ha azok életbiztosításra szolgálnak és tíz évnél hosszabb időre szólnak, a szerzői jogi védelemre eső tevékenységekre, az értékpapírok vásárlására, illetve az állomány növekedésére, a lakáscélú megtakarításra, valamint az 1994. óta felvett piaci kamatozású lakáshitelek törlesztésének egy részére. Tavaly pedig megjelent új elemként az adójóváírás rendszere. Ez tulajdonképpen a pénzügyi kormányzat beismerése volt arra vonatkozóan, hogy a kedvezmények, mentességek, kulcsok és sávok összhangja nem teljes, ezért szükséges a pórul járó alsó rétegek terhein valamilyen módon enyhíteni. Ezért csökkenthetik idén az adójukat 7200 forinttal. A mostani tervek merőben új elemeket tartalmaznak. Például meg kívánják szüntetni a legalsóbb rétegek adómentességét, ezáltal beismerve, egyetlen rétegtől, a legszegényebbektől vehet el csak könnyen és összeségében sok pénzt a kincstár. Ennek ellensúlyozására kiterjesztik és módosítják az adójóváírás rendszerét. Ez oly bonyolult, hogy egy második adótáblát kell hozzá bevezetni. Ezáltal viszont felbomlik az egységes teherviselés elve, hiszen a kedvezmények csak és kizárólag a bérből és fizetésből élőkre vonatkoznak, így külön kategóriába kerülnek a vállalkozók, vagyis a magánszektor, illetve a hagyományos állami részben dolgozók. Ezt a részt egyébként néhányan meg kívánják támadni az Alkotmánybíróság előtt. Teljesen új elvonási mód a biztosítási díjak megadóztatása, ami a vagyonadó egy formája, de ez központi adóként még nem is létezik. Szintén új elem, hogy magát az adót is adóztatni kívánják, hiszen a helyi adókat ezentúl nem lehet majd levonni az adóból. Vagyis ugyanabból az összegből kétszer fizethetünk majd. További újítás, hogy immáron az átlagkeresetek tartoznak majd a legmagasabb adósávba, ami példátlan lesz az európai adórendszerek között. Döntés talán a jövő hétre várható. LM MAGYARORSZÁG HORN ÉS A NYUGDÍJASOK a bajok és viszályok ellenére Magyarországon politikai stabilitás van - jelentette ki az Idősek Világnapja alkalmából rendezett szombati budapesti rendezvényen Horn Gyula. A kormány és a Nyugdíjasok Országos Képviselete közös ünnepi megemlékezésén a kormányfő azt is elmondta, tisztében van azzal, hogy a kormány kényszerű Intézkedései leginkább a nyugdíjasokat sújtják, hogy a nyugdíjminimum meséze a létminimum alatt van, és hogy az átlagnyugdíj a szeptemberi emelés után is csak 18 000 forint Hangsúlyozta, a kormány, az ország nem nyugodhat bele, hogy az idősek nélkülözzenek. SZÍNES VASÁRNAP HÉTFORDULÓ Világnapok Ma, ha egy kevéssé művelt embert felébresztenek álmából, hogy soroljon föl néhány zeneóriást, mondjuk, kizárólag „B" betűvel, ő is biztosan megemlíti Bachot, Beethovent, Brahmst, Berliozt, Bernsteint, Bartókot. A héten ugyanis minden a zenéről, s mindenekelőtt, halálának évfordulója alkalmából, Bartók Béláról szólt. Mint ahogy szólni fog ma is a rádióban, a televízióban és a világ nagy hangversenytermeiben. Ma van ugyanis a Zene Világnapja. Ilyeténképpen ez így természetes. Ünnepeljük a gigászokat, átszellemülve hallgatjuk csodálatos alkotásaikat. Ez a média, sőt a multimédia hatása. Az már abszolút privát érzés, hogy nekem például eme ünnepen nagyon hiányoznak az utcai zenészek, hogy valamiképpen róluk se feledkezzünk meg. Mert az örömzenéhez, még inkább az életörömhöz, amiért érdemes egyáltalán zenét (bármit) írni, hallgatni, alkotni, hozzátartoznak a terek gitárosai, az aluljárók fuvolásai is. Azt már csak félve kérdezem meg ilyen emelkedett napon, hogy hol vannak már a századelő szegény kintornásai? Az öregek szívében, szép emlékezetében? Ma egyébként az öregek világnapja is van. Előttük szintén fejet kell hajtanunk. Ha másért nem, hát csuda nagy „szerencséjük", a század minden borzalmát túlélni tudó akaratuk előtt. Mert kell ahhoz valami félelmetes elszántság, hogy világégések, gyilkos diktatúrák s legalább oly gyilkos környezeti ártalmak ellenére ma valaki 70-80 évet eltöltsön e földi létben. Genetikailag kódolva van erre az ember, állítják a tudósok, sőt többre is. Ha az ipari forradalom eredményeként vegyszereinkkel nem lőttük volna szét az eget, hogy most már európányi ózonlyuk tátong rajta, s e lyukon keresztül ömlik be a rákkeltő sugárzás, ha nem hullana ugyanebből az égből kénes eső, s ha nem mérgeznénk járműveinkkel folyamatosan a levegőt, amitől pusztul ember, állat, s állva halnak meg a fák, s ha... Nos, akkor százharminc-százötven évig, még tovább élhetne az emberiség java. Az állatok talán nem, mert más üzenete van számukra annak a bizonyos kódnak. Pamacs kutyám állítólag három évet öregszik addig, amíg én csak egyet. Pedig tőlem eltérően nem is égeti két végén a gyertyát. Miért hozakodom most elő ezzel? Mert ma az állatok világnapja is van. Az agyonkényeztetett ölebeké, a kivert kóbor kutyáké meg mindenféle szárnyas, vízi, két- és négylábú földi állaté, a csúszómászóké. Azoknak az állatoknak a napja ez elsősorban, amelyek miattunk, emberek miatt pusztulnak ki teljesen a Föld faunájából, s azokéi, amelyek még itt élnek körülöttünk, „gondjainkra bízva". Amelyekre, mint ahogy az öregekre, nemcsak ilyen ünnepeken kellene különös gonddal figyelnünk. A hétköznapokon is. Olyképpen talán, ahogy holnap, hétfőn, kedden, szerdán... is hallgatunk zenét. . . Pór Vilmos Gazdasági főiskolai hallgatók könnyebben elfogadják a megszorításokat Akik tüntetnek és akik nem A hétfő óta a Parlament előtt ülő egyetemistákról szinte mindenki tárgyalt, a tüntetők képviselőit fogadta Gál Zoltán, a parlament elnöke, Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és természetesen Fodor Gábor művelődésügyi miniszter is. A tandíj kérdésében azonban megegyezni nem nagyon tudtak, pusztán az derült ki, az egyetemisták nem, a kormányzati szereplők viszont szeretnék, ha tandíjat lehetne szedni a felsőoktatási intézményekben. A Színes Vasárnap megkereste a sztrájkhoz nem csatlakozó Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola hallgatói önkormányzatát, amely kivételesen nem vesz részt a demonstrációban. Tóth Balázs, a hallgatói önkormányzat tagja elmondta, érdekképviseleti testületük azért döntött így, mert úgy látta, a tüntető diákok nem tudják, voltaképpen miért sztrájkolnak. Szerintük a Parlament előtt ülők egyszerűen nem akarnak tandíjat fizetni, és nem igazán vannak tisztában azzal, hogy a HÖKOSZ, a Hallgatói Önkormányzatok Szövetsége sincs a fizetés ellen, csak a bevezetés módját kifogásolja. A kereskedelmi főiskola hallgatói úgy látják, az országos diákszervezetnek nincs kialakult koncepciója, és a tüntetők nagy része csak „a buli kedvéért" vonult az Országház elé. Tóth Balázs úgy gondolja, szerepet játszott döntésükben az, hogy ők gazdasági jellegű felsőoktatási intézményben tanulnak, és ezért át tudják érezni a kényszerű megszorítások szükségességét. Véleménye szerint a bölcsész szakos hallgatókban nagyobb a hajlam a tiltakozásra, a főiskolán tanulók talán ezért is vesznek részt kevésbé a megmozdulásokon. Ezenkívül, mivel ők a kereskedelem és a vendéglátás területén nagyon könnyen találnak munkát, nem jelent számukra túl nagy gondot a kétezer forintos alaptandíj előteremtése. V. I. A diákok letanyáztak Fotó: Fencr Tamás