Színes Vasárnap, 1995. október (2. évfolyam, 39-43. szám)

1995-10-01 / 39. szám

1995. október 1. Gyöngyöstől Füzesabonyig ötven milliárdba kerül /g O­D­Gy Miből épül az M3-as? Várhatóan a jövő heti ülésén tárgyalja a kormány az M3-as autópá­lya továbbépítésének lehetőségeit. Noha a kabinet korábban a ma­gánkoncessziós beruházás mellett foglalt állást, az ajánlattevők feltételei miatt egyre kevesebb annak az esélye, hogy ezt a megol­dást részesítik előnyben a miniszterek. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a kor­mány elképzelései szerint az ezredfordulóra kilencszáz ki­lométernyi gyorsforgalmi út­nak kellene megépülni, ám az erről szóló, több mint négy év­vel ezelőtti tervek megvalósí­tása ma már valószínűtlen. Az viszont elképzelhető, hogy 2005-ig Polgárig megépítik az M3-as autópályát. A kérdés: miből és milyen ütemben valósuljon meg a 100 milliárd forintos beruházás. A Gyöngyöstől Füzesabonyig tartó útszakasz, az optimista becslések szerint is mintegy öt­­venmilliárd forintba kerülne. A legjobb ajánlattevő Dumez- GTMI oly módon fogna a beru­házáshoz, hogy ha a Buda­­pest-Gyöngyös közötti, már használatban lévő autópálya is a koncesszió részévé válna. Vélhetően emiatt döntött úgy a kormány, hogy több variációt is megvizsgál. Háromféle konstrukció jöhet szóba. Az ál­lami, a vegyes vállalati és a magántőkés koncesszió. Az állami beruházás mellett az szól, hogy a későbbiekben az úthasználatból befolyt pénzzel a költségvetés rendel­kezne, ám ismerve a büdzsé forráshiányát, ez a lépés koc­kázatos lenne a kormány szá­mára, hiszen újabb hitelfelvé­tellel járna. A magántőkés kivi­telezés viszont drágítaná a megépülő autópályát, ugyanis a privát konzorciumok kedve­zőtlenebb feltételek mellett kapnak külső pénzforrást. Úgy tűnik, a legjobb megoldás a ve­gyes vállalati forma lenne, amiben az állami, illetve a ma­gántőke közösen játszana sze­repet. Mindehhez hozzátarto­zik: nemrégiben Egerben tar­tottak egy tanácskozást, a Köz­lekedéstudományi Egyesület szervezésében, amin Répássy Attila, az Autópálya Igazgató­ság vezetője elmondta, hogy egy nemzetközi cég vizsgálja, egy kedvező kamatozású vi­lágbanki hitel felvétele esetén az állam megépíthetné-e az M3-ast. ^^^^zajla^Csaba Nemzetőrök fóruma Ózd a mai magyar társadalom minden problémáját megjele­níti. Itt a kapitalizmus legcsú­nyább formája alakult ki, amelyben nincs társadalmi szolidaritás. A nemzetőröknek is Ózdra kell vetniük vigyázó szemüket, segíteni abban, hogy az ország más területein ilyen helyzet ne alakulhasson ki - mondta szombaton Óz­­don, a Polgári Védelem kikép­zőbázisán Király Béla vezérez­redes, az 56-os nemzetőrség megalapítója, a Nemzetőrség főparancsnoka. A szervezet in­tézőbizottsága és országos el­nöksége, Kajtár Imre vezetésé­vel, Ózdon tartotta meg kihe­lyezett ülését. A fórumon elhangzott, a Nemzetőrség az ország belbiz­tonsági helyzetének megóvá­sára jött létre, de a nemzetőr nem hivatásos katona, hanem elsősorban polgár, aki ha kell, fegyverrel védi a nemzetet. Készülnek az 56-os forrada­lom jövő évi 40-ik évfordulójá­ra, felvállalják az ünnepségek, megemlékezések szervezését, amelyekhez várják a pártok csatlakozását. Késésben van a kormány Az adót is megadóztatják A csütörtöki kormányülésen immáron harmadszor szere­pelt az adó a kormány napi­rendjén, de döntés nem szüle­tett. Az okot sem nagyon rej­tette véka alá Bokros Lajos pénzügyminiszter, ismét nem sikerült a tárcaközi egyeztetés rögös útján végigmenni, ráa­dásul az Érdekegyeztető Ta­nács nem volt hajlandó tár­gyalni erről az elképzelésről, így a jövő héten kerül napi­rendre ott is az szja-törvény tervezete. A kormány elkésett, hiszen szeptember 30-ig kellett volna beterjesztenie az adótörvények tervezetét, a költségvetésivel egyetemben, erre éppen a leg­fontosabb törvény esetében nincs módja. Az elhúzódó egyeztetés vi­szont azt mutatja, hogy Bokros Lajos burkolt adóreform-elkép­zelése - hiszen erről van szó, mert teljesen új törvény ké­szült - megbukott. Az eredeti elképzelések szerint azért lett volna szük­ség egy újra, mert a régit im­máron hatszor módosították. A bevezetés óta eltelt hét év alatt gyökeresen módosultak a kedvezmények. Gyakorlati­lag megszűntek az adóalap­csökkentő kedvezmények, helyüket egy másfajta, példá­ul a szakszervezeti tagdíjra adott mentesség vette át. Ez azt jelenti, hogy nem kell hoz­záadni ezt az összeget a jöve­delemhez. Az adóalapot csök­kentők helyét pedig átvették az adócsökkentő kedvezmé­nyek. Ilyen jár a tandíj fizeté­se után, a biztosítási díjakra, ha azok életbiztosításra szol­gálnak és tíz évnél hosszabb időre szólnak, a szerzői jogi védelemre eső tevékenysé­gekre, az értékpapírok vásár­lására, illetve az állomány nö­vekedésére, a lakáscélú meg­takarításra, valamint az 1994. óta felvett piaci kamatozású lakáshitelek törlesztésének egy részére. Tavaly pedig megjelent új elemként az adó­jóváírás rendszere. Ez tulaj­donképpen a pénzügyi kor­mányzat beismerése volt arra vonatkozóan, hogy a kedvez­mények, mentességek, kul­csok és sávok összhangja nem teljes, ezért szükséges a pórul járó alsó rétegek terhein vala­milyen módon enyhíteni. Ezért csökkenthetik idén az adójukat 7200 forinttal. A mostani tervek merőben új elemeket tartalmaznak. Pél­dául meg kívánják szüntetni a legalsóbb rétegek adómentes­ségét, ezáltal beismerve, egyet­len rétegtől, a legszegényeb­bektől vehet el csak könnyen és összeségében sok pénzt a kincstár. Ennek ellensúlyozá­sára kiterjesztik és módosítják az adójóváírás rendszerét. Ez oly bonyolult, hogy egy máso­dik adótáblát kell hozzá beve­zetni. Ezáltal viszont felbomlik az egységes teherviselés elve, hiszen a kedvezmények csak és kizárólag a bérből és fizetés­ből élőkre vonatkoznak, így külön kategóriába kerülnek a vállalkozók, vagyis a magán­­szektor, illetve a hagyományos állami részben dolgozók. Ezt a részt egyébként néhányan meg kívánják támadni az Alkot­mánybíróság előtt. Teljesen új elvonási mód a biztosítási díjak megadóztatá­sa, ami a vagyonadó egy for­mája, de ez központi adóként még nem is létezik. Szintén új elem, hogy magát az adót is adóztatni kívánják, hiszen a helyi adókat ezentúl nem lehet majd levonni az adóból. Vagy­is ugyanabból az összegből kétszer fizethetünk majd. További újítás, hogy immá­ron az átlagkeresetek tartoz­nak majd a legmagasabb adó­sávba, ami példátlan lesz az európai adórendszerek között. Döntés talán a jövő hétre várható. LM MAGYARORSZÁG HORN ÉS A NYUGDÍJASOK a bajok és viszályok ellenére Magyarországon politikai stabilitás van - jelentette ki az Idősek Világnapja alkalmából rendezett szombati budapesti rendezvényen Horn Gyula. A kor­mány és a Nyugdíjasok Országos Képviselete közös ünnepi megemlékezé­sén a kormányfő azt is elmondta, tisztében van azzal, hogy a kormány kény­szerű Intézkedései leginkább a nyugdíjasokat sújtják, hogy a nyugdíjmini­mum meséze a létminimum alatt van, és hogy az átlagnyugdíj a szeptembe­ri emelés után is csak 18 000 forint Hangsúlyozta, a kormány, az ország nem nyugodhat bele, hogy az idősek nélkülözzenek. SZÍNES VASÁRNAP HÉTFORDULÓ Világnapok Ma, ha egy kevéssé művelt embert felébresztenek álmából, hogy soroljon föl néhány zeneóriást, mondjuk, kizárólag „B" betűvel, ő is biztosan megemlíti Bachot, Beethovent, Brahmst, Berliozt, Bernsteint, Bartókot. A héten ugyanis minden a zenéről, s minde­nekelőtt, halálának évfordulója alkalmából, Bartók Béláról szólt. Mint ahogy szólni fog ma is a rádióban, a televízióban és a világ nagy hangversenytermeiben. Ma van ugyanis a Zene Világnapja. Ilyeténképpen ez így természetes. Ünnepeljük a gigászokat, át­szellemülve hallgatjuk csodálatos alkotásaikat. Ez a média, sőt a multimédia hatása. Az már abszolút privát ér­zés, hogy nekem például eme ünnepen nagyon hiányoznak az utcai zenészek, hogy valamiképpen róluk se feledkezzünk meg. Mert az örömzenéhez, még inkább az életörömhöz, amiért érde­mes egyáltalán zenét (bármit) írni, hallgatni, alkotni, hozzátar­toznak a terek gitárosai, az aluljárók fuvolásai is. Azt már csak félve kérdezem meg ilyen emelkedett napon, hogy hol vannak már a századelő szegény kintornásai? Az öregek szívében, szép emlékezetében? Ma egyébként az öregek világnapja is van. Előttük szintén fejet kell hajtanunk. Ha másért nem, hát csuda nagy „szerencséjük", a század minden borzalmát túlélni tudó akaratuk előtt. Mert kell ahhoz valami félelmetes elszántság, hogy világégések, gyilkos diktatúrák s legalább oly gyilkos környezeti ártalmak ellenére ma valaki 70-80 évet eltöltsön e földi létben. Genetikailag kódol­va van erre az ember, állítják a tudósok, sőt többre is. Ha az ipari forradalom eredményeként vegyszereinkkel nem lőttük volna szét az eget, hogy most már európányi ózonlyuk tátong rajta, s e lyukon keresztül ömlik be a rákkeltő sugárzás, ha nem hullana ugyanebből az égből kénes eső, s ha nem mérgeznénk járműve­inkkel folyamatosan a levegőt, amitől pusztul ember, állat, s áll­va halnak meg a fák, s ha... Nos, akkor százharminc-százötven évig, még tovább élhetne az emberiség java. Az állatok talán nem, mert más üzenete van számukra annak a bizonyos kódnak. Pamacs kutyám állítólag három évet öregszik addig, amíg én csak egyet. Pedig tőlem eltérően nem is égeti két végén a gyertyát. Miért hozakodom most elő ezzel? Mert ma az állatok világnapja is van. Az agyonkényeztetett ölebeké, a kivert kóbor kutyáké meg mindenféle szárnyas, vízi, két- és négylábú földi állaté, a csúszómászóké. Azoknak az állatoknak a napja ez elsősorban, amelyek miattunk, emberek miatt pusztulnak ki tel­jesen a Föld faunájából, s azokéi, amelyek még itt élnek körülöt­tünk, „gondjainkra bízva". Amelyekre, mint ahogy az öregekre, nemcsak ilyen ünnepeken kellene különös gonddal figyelnünk. A hétköznapokon is. Olyképpen talán, ahogy holnap, hétfőn, kedden, szerdán... is hallgatunk zenét. . . Pór Vilmos Gazdasági főiskolai hallgatók könnyebben elfogadják a megszorításokat Akik tüntetnek és akik nem A hétfő óta a Parlament előtt ülő egyetemistákról szinte mindenki tárgyalt, a tüntetők képviselőit fogadta Gál Zol­tán, a parlament elnöke, Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hi­vatal politikai államtitkára és természetesen Fodor Gábor művelődésügyi miniszter is. A tandíj kérdésében azonban megegyezni nem nagyon tud­tak, pusztán az derült ki, az egyetemisták nem, a kor­mányzati szereplők viszont szeretnék, ha tandíjat lehetne szedni a felsőoktatási intéz­ményekben. A Színes Vasárnap megke­reste a sztrájkhoz nem csatla­kozó Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola hall­gatói önkormányzatát, amely kivételesen nem vesz részt a demonstrációban. Tóth Balázs, a hallgatói önkormányzat tagja elmondta, érdekképviseleti testületük azért döntött így, mert úgy látta, a tüntető diá­kok nem tudják, voltaképpen miért sztrájkolnak. Szerintük a Parlament előtt ülők egyszerű­en nem akarnak tandíjat fizet­ni, és nem igazán vannak tisz­tában azzal, hogy a HÖKOSZ, a Hallgatói Önkormányzatok Szövetsége sincs a fizetés ellen, csak a bevezetés módját kifo­gásolja. A kereskedelmi főis­kola hallgatói úgy látják, az or­szágos diákszervezetnek nincs kialakult koncepciója, és a tün­tetők nagy része csak „a buli kedvéért" vonult az Ország­ház elé. Tóth Balázs úgy gondolja, szerepet játszott döntésükben az, hogy ők gazdasági jellegű felsőoktatási intézményben tanulnak, és ezért át tudják érezni a kényszerű megszorí­tások szükségességét. Véle­ménye szerint a bölcsész sza­kos hallgatókban nagyobb a hajlam a tiltakozásra, a főisko­lán tanulók talán ezért is vesz­nek részt kevésbé a megmoz­dulásokon. Ezenkívül, mivel ők a kereskedelem és a ven­déglátás területén nagyon könnyen találnak munkát, nem jelent számukra túl nagy gondot a kétezer forintos alaptandíj előteremtése. V. I. A diákok letanyáztak Fotó: Fencr Tamás

Next