Színes Vasárnap, 1995. október (2. évfolyam, 39-43. szám)

1995-10-01 / 39. szám

4 SZÍNES VASÁRNAP Pályázati felhívás Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (1133 Budapest, Újpesti rkp. 31-33.) nyilvános tanácsadói pályázatot hirdet a villamosenergia­ipari társaságok privatizációjához kapcsolódó alábbi hármas feladatkör ellátására :­ A helyi önkormány­zatokról szóló 1990. évi LXV. törvény kiegészí­téséről rendelkező 1995. évi LXX. törvény alapján az önkormány­zatok részére történő részvénykiadás előké­szítése, lebonyolítása. · A munkavállalói tulaj­donrész kiadásának előkészítése, felügye­lete. › A kárpótlási jegy elle­nében történő rész­vényértékesítés lebo­nyolítása. A pályázaton történő részvétel feltétele a részletes pályázati ki­írás ismerete, melyet az ÁPV Rt. Ügyfélszol­gálatán lehet átvenni (Budapest XIII., Újpesti rkp. 31-33.) a társa­ságcsoportról szóló ál­talános információs anyaggal együtt. A pályázat beadására rendelkezésre álló idő: 1995. november 1-jén 13-14 óra között. A pályázat beadásának helye: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (Bp. XIII., Újpesti rkp. 31-33.) székháza, Vill. emelet 808. szoba. Az ajánlatok beérkezé­sét az átvevő által kiál­lított elismervény bizo­nyítja. Az ajánlatok be­érkezéséről közjegyzői okirat készül. A pályá­zatokat zárt, cégjelzés nélküli borítékban, öt példányban (az eredeti megjelölésével), ma­gyar nyelven kell be­nyújtani, a borítékon feltüntetve az alábbi jel­igét: „ Villamosenergia­ipari privatizáció, önkormányzati, munkavállalói, egyéb tanácsadói pályázat” Az ajánlattevőnek leg­alább 90 napos ajánlati kötöttséget kell vállal­nia. A pályázati felhívás a Kiíró számára nem je­lent szerződéskötési kötelezettséget. A pá­lyázatot a kiíró külön indoklás nélkül ered­ménytelennek nyilvá­níthatja, illetve ugyan­ezt a hármas feladat­­struktúra bármelyikére vonatkozóan külön-kü­­lön is megteheti. am­­m ÁLLAMI J­­J PRIVATIZÁCIÓS ÉS mm­m vagyonkezelő rt. Egyre vagyonosabb a két nagy önkormányzat értől' \ \ Szállodatulajdonos lesz a tb Újabb állomásához érkezett a társadalombiztosítás immár h ham­a­­dik éve tartó vagy­­ogultatása­,Ezúttal mintegy 13 milliárd fo­­rint értékű részvénycsomagot vehetnek át. Ebben szerepelnek még nem privatizált vállalatok részvényei, s az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. már magánosított cégekben meglévő kisebb­ségi részvényeiből is átad a társadalombiztosításnak. A következő szakaszban az önkormányzatok ingatlanokat is kapnak, így a Hungar­­Hotelstől visszavásárolt öt vi­déki szállodát, valamint fővá­rosi ingatlanokat, például a Hírlapkiadó Vállalat Blaha Lujza téri székházát, valamint a Víziterv központját. A mos­tani vagyonátadás alapelve, hogy mindkét fél beleegyezé­sével olyan vagyontárgyakat találjanak, amelyek kellő szak­értelemmel párosuló vagyon­kezeléssel rövid időn belül jö­vedelmet is termelnek, hiszen alapvető cél, hogy a társada­lombiztosítás önfinanszírozó legyen. A társadalombiztosítási ön­­kormányzatok vagyonhoz jut­tatásáról három éve döntött a parlament. A többször is mó­dosított jogszabály kimondta, hogy a Társadalombiztosítási Alap 1994. december 31-ig in­gyenesen összesen 300 milli­árd forint értékű vagyont kap­jon. A törvényt módosították, méghozzá azért, mert ekkora vagyont a privatizációs szerve­zet nem lett volna képes ilyen rövid idő alatt átadni az önkor­mányzatoknak. Végül a kor­mány ajánlása alapján az Egészségbiztosítási Alap az esztendő végéig minimum 55 milliárd, maximum 65 milliárd forint értékű vagyonhoz jut. A biztosítási önkormányza­tok egyébként már eddig is hozzájutottak korábban állami vagyonhoz: csaknem nyolc­­milliárd forint értékű rész­vényt és ingatlant kaptak. Eb­ből 7,8 milliárd forint értékű a részvény, és 183 milliót ér az ingatlanvagyon, amelyet már átvettek. A társadalombiztosí­tás az OTP-ben, a Postabank­ban, az OMKER-ben, valamint a Rico Kötszerművekben szer­zett tulajdont, s tavaly decem­ber óta magáénak tudhatja a váci CEMÜ-irodaházat, vala­mint a szolnoki és az egri Agrober irodáit. Egyébként azokat a cégeket, amelyekben tulajdont szereztek, illetve az ingatlanokat az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Rt. elődszervezeteivel, az ÁVÜ- vel és ÁV Rt.-vel közösen vá­lasztották ki. Az elkövetkező vagyonát­adás alapelvei közé tartozik, hogy a társaságok részvénye­it, illetőleg ingatlanok mellett befektetési társaságok részvé­nyeit is felkínálják a társada­lombiztosításnak. A társada­lombiztosítási önkormányza­tok és az ÁPV Rt. érdekei is azt kívánják, hogy ez a vagyon megfelelő és stabil értéket kép­viseljen, megfelelő hozamot biztosítson. Az viszont a kivá­lasztás során prioritást kap, hogy a készpénzes privatizáci­ót nem érheti csorba. A társa­dalombiztosítási önkormány­zatok számára átadandó va­gyontárgyaknak olyanoknak kell lenni, amelyeket nem a készpénzes vevők elől adnak át ingyen a társadalombiztosí­tásnak. Tovább bonyolítja az optimális kiválasztást, hogy az érintetteknek olyan vagyontár­gyakat kell találniuk, amelyek helyes vagyonkezeléssel jöve­delmezővé tehetők. A vagyonátadás során az ÁPV Rt. feladata, hogy arra ügyeljen, hogy­­a biztosítási önkormányzatok ne lehesse­nek produktív társaságok többségi tulajdonosai, ezért az ilyen cégekben általában ki­sebbségi tulajdont ajánlanak fel. A tb egyébként a vagyon­tárgyakat piaci értéken veheti át, s ezt az árat a korábbi rész­vényértékesítéskor kialakult ár, a másodlagos piac jellemző ára, valamint a vagyonértéke­lők tapasztalatai alapján ala­kítják ki. Most az ÁPV Rt. 25 társaság vagyonából juttat tulajdont a társadalombiztosítási önkor­mányzatoknak. Olyan vállala­tok kerültek most ebbe a kör­be, amelyek egy része még a privatizálás előtt áll. Ezeknél egyszerűbb a helyzet, mert az ÁPV Rt. ilyenkor az állami tu­lajdonból juttat tőkerészt. A cé­gek másik része már túljutott a magánosítás valamelyik sza­kaszán, de még ezekben is ren­delkezik az ÁPV Rt. kisebbségi tulajdonnal. A mostani kéttucatnyi válla­latból több mint hétmilliárd forintnyi részvényt kap a tár­sadalombiztosítás, míg azok­ból, amelyekben az állam már csak kisebbségi tulajdonos, 6,277 milliárd forintot megha­ladó vagyonrészt kívánnak át­adni. A közeljövőben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezetése pályáztatja azokat az ingatlanszakértőket, ame­lyek elvégzik az átadásra váró ingatlanok vagyonbecslését, felértékelését. A tervek szerint a társadalombiztosítás meg­kapja a HungarHotelstől meg­vásárolt szegedi „új" Hungá­ria, a székesfehérvári Alba Regia, a szombathelyi Claudia és Savaria, valamint a pécsi Nádor Szállót. A társadalombiztosítás tulaj­donába jut még a Blaha Lujza téri sajtóház, valamint a Vízi­terv zuglói központja is. A biz­tosítási önkormányzatoknak juttatnak a Pannon-Váltó rész­vényeiből is. AZ ÁPV RT. KISEBBSÉGI PORTFOLÓJÁBÓL ÁTADÁSRA KERÜLŐ VAGYON^ ^ ^ Társaság Jegyzett ÁPV Rt. Önkorm. Önkorm. tőke (E Ft) rész (%) (%) (E Ft) Agroker Kaposvár 422 423 36,3 10,00 42 242 Bácsépszer Rt. 254 000 41,96 20,00 50 800 Bácska Agráripari Rt. 451 720 1,97 1,97 8 910 Centrum Áruházak Rt. 5 000 000 18,39 10,00 500 000 CerbonaRt. 699 400 20,42 20,42 142 790 DKG-EAST Rt. 2 300 000 14,05 14,05 323 300 Eger East-West Rt. 418 940 29,02 29,02 121 590 Első Magyar Kenderfonó Rt. 373 650 29,71 29,71 111 018 Eravis Rt. 2 870 000 86,32 20,00 574 000 Ergonett Rt. 925 870 73,11 73,11 676 910 HAÉVRt. 1 200000 9,92 9,92 119040 Heliker Rt. 402 000 20,00 20,00 80 402 Ipari Épülettervező Rt. 123 000 24,33 24,33 29 926 Középületépítő Rt. 1 205 200 31,64 31,64 381 360 Középülettervező Rt. 248 500 4,99 4,99 12 400 Kunplast Rt. 410 000 9,97 9,97 40 880 MKM Magyar Kábelművek Rt. 6 384 000 22,61 17,78­­ 134 997 MMG Automatika Művek Rt. 2 000 000 9,46 9,46 189 127 RENOMÉ Rt. 480 745 18,24 18,24 87 676 Sütőker Rt. 188 210 20,00 20,00 37 650 SVT-Wamsler Rt. 1 000 000 10,00 10,00 100 000 Szegedi Ruhagyár Rt. 515 000 44,90 20,00 103 000 SZÜV Rt. 1 105153 49,90 20,00 221 030 Összesen 6 277 868 Izgalmak a gázprivatizáció körül kihirdetik a nyertes nevét, Eb-­latra is. Mint ismeretes, a pá-A héten jelentős fordulat kö­vetkezett be a gáztenderekben, lezárultak az előminősítő sza­kaszok. A Fővárosi Gázművek tenderfüzetét hét pályázó vá­­sárolta meg, közülük öten nyújtottak be pályázatot a bu­dapesti önkormányzat tulajdo­nában lévő Főgázra. A szerdai tenderbontásnál a Gaz de France, a British Gas, az Ital Gas, a Vew és a Ruhr Gas aján­lata lapult az öt borítékban. Mint ismeretes, a Fővárosi Önkormányzat nem döntötte el előre, hogy a többségi vagy a kisebbségi részvénytulajdont kívánja-e eladni. Éppen ezért a felhívás már eredetileg úgy látott napvilá­got, hogy két ajánlatot kellett tenni: egyet a többségi, és egyet a kisebbségi részvények megvásárlására. A pályázók természetesen titkosnak minő­sülő üzleti ajánlata tehát két részből állt: egyrészt a kisebb­ségi tulajdonra, másrészt a többségire tett az öt pályázó ajánlatot. Az önkormányzat tulajdo­nosi bizottsága e héten döntött arról, milyen szempontok alapján értékeli majd a pályá­zatokat. Ezután hamarosan döntenie kell arról is, kik jut­nak tovább a második forduló­ba. A döntést talán meg­könnyíti, hogy a pályázóknak már most árajánlatot kellett tenniük, mind a kisebbségi, mind a többségi tulajdonra. A Fővárosi Önkormányzat­nál most azt remélik, hogy még december közepéig eldől, hogy a kisebbségi vagy a több­ségi tulajdont lehet-e majd megvásárolni, és a pályázaton ben az esetben van mód arra, hogy a győztes még ebben az évben fizessen és a Fővárosi Önkormányzat hozzájusson az égetően hiányzó milliókhoz. Az önkormányzaton belül természetesen még mindig nagy vita folyik arról, hogy a többségi vagy a kisebbségi részvénycsomagot szabad-e eladni. A Fidesz-frakció véle­ménye szerint szigorúan szak­mai szempontok alapján kelle­ne dönteni, és az első helyre ezeket, és nem a bevételt kelle­ne tenni. A Ital Gas olasz gázellátó vállalat egyébként már koráb­ban bejelentette, hogy részt vesz a Főgázra kiírt pályáza­ton. Eközben az Ital Gas pályá­zatot nyújtott be az öt másik magyar gázszolgáltató válla­lkozók lehetőségeit nagyban nehezíti, hogy a két pályázat nagyrészt egy időben zajlik, ugyanakkor a feltételek egy­mást kizárják. Például, mint ismeretes, aki a Fővárosi Gázműben többségi részesedést szerez, az nem kaphat a vidéki cégekből. Aki viszont vidéken pályázik, vagy a Tigázt kaphatja meg, vagy két másik vidéki gázszol­gáltatóban szerezhet tulajdont. Ezek után, ha az egymástól függetlenül kiírt pályázaton netán ugyanaz a cég nyerne, akkor valamelyik cég megvé­telétől vissza kellene lépnie, így ott újabb fordulót kellene tartani. A magyar gáztársaságok iránt egyébként nagyon jelen­tős az érdeklődés. Az angol British Gas már korábban kifej­tette, hogy részt kíván szerezni a magyar gáziparban. Az euró­pai vállalati rangsorban is előkelő helyen lévő cég első félévi nyeresége mintegy 910 millió angol font. Jelenleg kö­rülbelül 18 millió fogyasztót látnak el, ezenkívül az övék Buenos Aires gázellátása, vala­mint a hallei, lipcsei körzet gázszolgáltató vállalatának 25 százaléka. Az olasz Ital Gas idén mint­egy 4,7 millió fogyasztót lát el saját hazájában, nyeresége 231 milliárd líra volt. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt csaknem negyven százalékkal emelték a nyereségüket. A British Gas kilenc évvel ezelőtt privatizálták, úgy, hogy részvényeit eladták mint­egy kétmillió kisbefektetőnek. Az Ital Gas viszont az olasz ál­lami tulajdonban lévő ENI kő­olaj- és gázipari holdinghoz é­rásza­­ s f­­r­v­e tartozik. Az ENI tehát még a privatizáció előtt áll, bár eladá­sa már évek óta napirenden van saját hazájában. Eddig már többféle előterjesztés készült, de nem sikerült az olasz pár­toknak egyezségre jutniuk az eladás módjáról, az árról sem. A jelenlegi kormány viszont azt ígéri, hogy még ebben az évben, de legkésőbb a jövő év elején elkezdi az ENI eladását. A privatizáció lehetősége mindenképpen szóba kerül majd Suchman Tamás olaszor­szági látogatása során, amire várhatóan október második hetében kerül sor. A magyar privatizációs miniszter az itte­ni vásárlási lehetőségekről fog tárgyalni. Az ENI egyébként a többi pályázóhoz hasonlóan konzorciumba tömörült, mi­előtt a pályázatát beadta volna. Az ENI a szintén a csoporthoz tartozó Snam céggel alkot kon­zorciumot. Mint ismeretes, Suchman Tamás privatizációs miniszter ezen a héten Londonban tár­gyalt, az EBRD pedig kifejezte érdekeltségét többek között a magyar energetikai privatizá­cióban. A nemzetközi pénzin­tézet természetesen nem vesz részt semmiféle tenderen, ha­nem pénzt, hitelt ad a szüksé­ges fejlesztésekhez. Az EBRD egyébként mint­egy 2-300 millió dollárt kíván a magyar privatizációba fektet­ni. Eddig 1,1 milliárd ECU-nak megfelelő összeget ruházott be Magyarországon, részesedést vett többek között az EGIS- ben, és finanszíroz több kon­cessziós autópálya-építést. Részt kívánnak venni a Matáv további privatizációjában és az energetikaipar most folyó el­adásában. Vajon kihez vezet majd a vezeték? 1995. október 1.

Next